Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-13 / 37. szám

rest megyei 1970. FEBRUAR 13., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) let hatálybalépésének időpont­ja 1970. február 5. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének és a nehézipari miniszternek kö­zös előterjesztését a népgazda­ság energiahelyzetéről, és energetikai fejlődésének pers­pektíváiról. Az előterjesztés megállapítja, hogy a népgaz­daság. energiamérlegében a harmadik ötéves terv során pozitív változások következnek be, a fogyasztók egyre növek­vő mértékben választhatnak a különféle energiahordozók között, a legcélszerűbb műsza­ki-gazdasági megoldások meg­valósítása érdekében. A Mi­nisztertanács jóváhagyta a népgazdasági tervezés kiindu­lópontjaként az előterjesztés­ben az energiaforrások rész­arányaira tett javaslatokat és határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal elnöke és a nehézipari miniszter az érdekelt szervekkel egyetér­tésben állítsa össze az ágaza­tok, iparágak távlati energia- igényét és jelölje ki a szüksé­ges feladatokat az energiapo­litikai célkitűzések megvalósí­tása érdekében. A munkaügyi és a művelő­désügyi miniszter előterjeszté­se alapján a Minisztertanács 1970. március 1-i hatállyal fel­emelte a felsőoktatási intéz­mények oktatóinak és techni­kai dolgozóinak munkabérét. A kormány határozata értel­mében. az oktatók átlag mint­egy 17 százalékos, a technikai és egyéb alkalmazottak átlag mintegy 9 százalékos béreme­lést kapnak. A határozat alap­ján a béremelést differenciált, egyéni mérlegelés alapján kell végrehajtaná, és olyan bér­rendszert kell bevezetni, melv meghatározoit időszakonként biztosítja a dolgozók automa­tikus béremelkedésének lehe­tőségét. A Minisztertanács ha­tározata előírja az óra- és vizsgadíjak összegének diffe­renciált, átlagban mintegy két­szeresére történő felemelését is. A munkaügyi és az egész­ségügyi miniszter előterjeszté­sére a kormány ez év már­cius 1-ével felemelte a meg­szakítás nélkül működő egész­ségügyi és szociálist intéze­tekben közvetlen ápolási és gondozási feladatokat végző szakképzett és szakképzetlen ápolónők, gondozónők, se­gédápolónők és takarítónők bérét. A béremelést munka­köri pótlék bevezetésével kell végrehajtani. A pótlék össze­ge szakképzett ápolónőknél 200—400 forint, szakképzet- len ápolónál 150—200 fo­rint, takarítónőknél 100—200 forint. A kisegítő állomány- csoportba tartozó dolgozókat valamennyi egészségügyi és szociális intézetben átlago­san 100 forint béremelésben kell részesíteni. A munkaügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztésére a kor­mány úgy határozott, hogy a vasutas dolgozók bérét 1970. március 1-ével fel kell emel­ni. Erre a célra éves kiha­tásában 150 millió forint hasz­nálható fel. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a vas­út saját eszközeiből évente további 75 millió forintot biz­tosít a dolgozók bérszínvona­lának emelésére. A bérrendezésnél á vasúti végrehajtó szolgálaton ' belül elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények között foglalkoztatott dolgozók alap­bérének emelésére kell tö­rekedni, figyelembe véve a felelősség mértékét, a meg­terhelést és a munkakörül- ménveket. A forgalmi utazó munkakörökben, ahol eddig túlórát nem fizettek, pótlék nélküli túlórát kell fizetni. Az éjszakai pótlékot — a megter­helést, a vasútvonalak és mun­kakörök fontosságát figye­lembe véve — átlagban mint­egy háromszorosára kell fel­emelni. A kormány felhívta a közle­kedés és postaügyi minisztert, gondoskodjék a vasutas dol­gozók munkaidejének foko­zatos csökkentéséről úgy, hogy 1970-ben a tavalyinál legalább 3 százalékkal — mintegy nyolc órával — ala­csonyabb legyen a munkaide­jük. A kormány az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének javaslatára hatá­rozatot hozott az ipari ku­tatóintézetek működési fel­tételeinek javítására, a válla­latszerűén működő kutatóin­tézetek egyes gazdálkodási és fejlesztési problémáinak ren­dezésére. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Űrbe** és „Pro Arte 99 (Folytatás az 1. oldalfői.) sunk negyedszázados évfordu­lója is, különösen jó alkalom arra, hogy elismerjük, ered­ményeik szerint értékeljük a munkában, az alkotásban élenjárók teljesítményét, s a legjobbak példájával másokat is hasonló kimagasló tettekre buzdítsunk — mondotta, majd átadta a kitüntetéseket, A fővárosi tanács 1970-ben a „Pro Űrbe” kitüntetést ado­mányozta: Kádár Jánosnaik, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának — a főváros szocia­lista fejlődését meghatározó tevékenységéért; Bartos Istvánnak, a Főváro­si Tanács VB elnökhelyette­sének — a városrendezés és a városfejlesztés terén végzett kiemelkedő munkájáért; Filla Istvánnak, a történe­lemoktatás vezető szakfel­ügyelőjének — három évtize­des kiváló pedagógiai mun­kásságáért; !, , ­Mészáros Józsefnek, a Bu­dapesti Lakásépítő Vállalat kőművesének — új budapesti városrészek fejlesztésében végzett kiváló munkájáért; dr. Sárkány Jenőnek, a Heim Pál Kórház igazgató főorvosának — a fővárosi gyermekegészségügyi ellátás­ban végzett kiemelkedő tevé­kenységéért; Dr. Széchy Károlynak, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem tan­székvezető tanárának, az Aka­démia levelező tagjának — a budapesti Duna-hidak újjá­építésében végzett tudomá­nyos és gyakorlati munkássá­gáért. A „Pro Arte" aranyérmet a következők kapták: Garai Gábor költő az „írás a falon” című verseskötetéért: Kazimir Károly főrendező a színházművészet gazdagítá­sáért, a Körszínház megszerve­zéséért és vezetéséért; Ránki György zeneszerző ki­emelkedő zeneszerzői alkotói munkásságért; Tar István szobrászművész Budapest közterületein felállí­tott szobraiért; Tolnay Klári színművész ki­magasló színészi alakításáért. A kitüntetettek nevében Ka­zimir Károly mondott köszö­netét. Az aranyérmek átadásánál jelen volt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke, Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, Németh Károly, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára, a Politikai Bizottság pót­tagjai, Aczéí György, a Köz­ponti Bizottság titkára, Bon- dór József építésügyi és város- fejlesztési miniszter, dr. Er- dey-Grúz Tibor, az Akadémia elnöke, valamint közéletünk más ismert személyiségei. DREZDA 25 évvel ezelőtt érte a nagy bom­batámadás Drez­dát. Figyelmezte­tő ma is azoknak, akik könnyen fe­lejtenek és ismét újabb katasztrófa előidézésén mes­terkednek. Jámbor Miklós felszólalása !Folytatás az 1. oldalról.) a szövetkezet halmozott ter­melési éntéike, ez az összeg 1969-ben már elérte a 34 mil­lió forintot. A tiszta, teher­mentes vagyon hárommillió forinttal gyarapodott, s közel nyolcmillió forint értékű kü­lönböző beruházással segítet­ték elő a termelés fejlesztését. Valamennyi ágazat teljesítette, illetve túlteljesítette termelési előirányzatéit. Az egy tagra jutó jövedelem háromezer­négyszáz forinttal emelkedett a korábbi esztenidőihöz képest, és-most eléri a 17 ezer 860 fo­rintot. Fekete József elnök ön­kritikusan elemezte az elmúlt esztendő gazdálkodását, rámu­tatott a fogyatékosságokra, CSAK RÖVIDEN WILLI STOPH, az NDK mi­niszterelnöke levéllel fordult Brandt nyugatnémet kancel­lárhoz. Közvetlen tárgyaláso­kat indítványozott Branditnak február 19-én vagy 26-án Ber­linben, az NDK fővárosában. TODOR ZSIVKOV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke február 17-től 19-ig Csehszlovákiába látogat. A KÖZELI NAPOKBAN több mint hatszáz amerikai fiatal utazik Kubába, hogy személyesen ismerkedjék meg az ország népének munkás hétköznapjaival és ‘ eredmé­nyeivel, s hogy segítséget nyújtson a cukornád betakarí­tásában; LESOTHOBAN letartóztat­ták a háziőrizetben tartott ki­rály fivéréit, Mathealira Seesio törzsfőnököt. egyben feltárta azokat a lehe­tőségeket is, amelyek kihasz­nálásával a 70-es évben még jobb eredménnyel dolgozhat a gazdaság. Sokoldalú elemzés alá vette a vezetőség beszámolóját For­ró Mihály, az ellenőrző bizott­ság elnöke is. Rámutatott, hogy jobb eredményt is elér­hetett volna a Szabadság Ter­melőszövetkezet, ha szüárdltbb a munkafegyelem, a vezetőség több gondot fordít az éssze­rűbb munkaszervezésre. Egy­ben hasznos tanácsokat adott az elmúlt év negatív tapasz­talataiból merítve mind a ve­zetőség, mind a tagok további munkájához. A közgyűlést követő vitában többen felszólaltak, kérték, fordítson nagyobb figyelmet a vezetőség a nyugdíjasokra, a munkák elosztáséban pedig a tagokra. Felszólalt a közgyűlésen Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára is. Elöl­járóban a megyei pártbizott­ság és a városi pártbizott­ság elismerését tolmácsolta, majd személyesen köszönetét mondott a meghívásért. — örömmel hallgattuk a szorgalmas év eredményeiről szóló összegezést — hangoz­tatta —, ugyanúgy, mint az ellenőrző bizottság tartalmas beszámolóját. Ilyen ellenőrző Tízéves a Népek Barátsága Egyetem A Patrice Lumumháról el- . kai országok szakemberképzé- nevezett moszkvai Népek Ba- séhez. rátsága Egyetem februárban Mit ért el a Népek Barátsá- ünnepli fennállásának tizedik ga Egyetem az elmúlt tíz év évfordulóját. Az egyetem cél- alatt? Említsünk meg néhány ja, hogy segítséget nyújtson az adatot! Jelenleg nyolcvanöt or- ázsial, afrikai és latin-ameri- szág több mint 4000 hallgatója „Szinkronban66 a szovjet meteorológiai flotta Az év első meteorológiai rakétáját bocsátották fel a Sokalszkij szovjet kutatóhajó­ról, amely jelenleg az Indiai­óceánon tartózkodik. Errefelé tart egy másik szovjet kutató­hajó is, fedélzetén hidrometeo- rológusokkal. Az idén több mint 20 utat tesz nyolc szovjet óceán járó hajó, amely elektronikus szá­mítógépekkel és magaslégköri szondázáshoz szükséges raké­taberendezésekkel van felsze­relve. Szovjet meteorológiai flotta két zászlóshajója — szinkron­ban hajózik a Csendes- és az Atlanti-óceánon Az „úszó in­tézetek" pontosan feltérképe­zik a légköri jelenségeket azonos időpontban, egy széles­ségi kör mentén, de a Föld kü­lönböző pontjain. Az adatok az időjárás előrejelzése szem­pontjából fontosak. EGY ÜJ-DELHIBEN folyó orvoskongresszuson Carl Krebs dán rákkutató nemrég kijelen­tette, hogy a dohányosokat a cigaretta égésének magas hő­foka miatt fenyegeti a rákve­szély. A cigaretta 800 Celsius fokon ég, így kátrányt termel, amely rákot okoz. A szivar égési foka csak 200 fok Cel­sius, a pipáé még ennél is ki­sebb, ezért ez utóbbiak a rák szempontjából kevésbé veszé­lyesek, de — mint a kutató mondta — a legbiztosabb nem dohányozni. Nyelvoktatás a legkorszerűbb eszközökkel. tanul itt. A tudományos szak­emberek képzése aspirantúra segítségével történik: 225 as­piráns ■tökéletesíti tudását szakterületén, azoknak a fel­adatoknak a figyelembevételé­vel, amelyek a fejlődő orszá­gok előtt állnak. Tíz év alatt 2335 hallgatónk végzett, akik önállóan dolgoznak hazájuk­ban. A hallgatók felkészítése a szovjet oktatási rendszer alap­ján történik, amely szervesen egyesíti az elméleti képzést és a gyakorlatot. E célból az egyetemen több mint 150 la­boratóriumot és műhelyt, va­lamint 20 kabinetet létesítet­tünk, amelyeket a legkorsze­rűbb felszereléssel láttunk el. A hallgatók 200 ipari üzemben, szovhozokiban, kolhozokban, tudományos kutatóintézetek­ben és kutatóexpedíciók tag­jaiként végzik szakmai gya­korlatukat. Az oktatási folya­mat során messzemenően fi­gyelembe vesszük az illető hallgató országának különleges igényeit (éghajlati, földrajzi, szociális körülmények stb.). A Népek Barátsága Egyetem 82 tanszékén 149 tudományág képviselőjeként 864 tanár dol­gozik. Közülük 84 professzor és a tudományok doktora cím tulajdonosa, 388-an kandidátu­sok és docensek. A tanszékek tudományos munkájában mintegy 1000 hallgató aktívan vesz részt. Az egyetem okta­tóinak és hallgatóinak tudo­mányos tevékenységéről szám­talan publikáció, gyakorlatban megvalósított szabadalom és újítás tanúskodik. Tíz év alatt a Népek Barátsága Egyetem a tudomány és technika számta­lan ágában vált az ázsiai, af­rikai és latin-amerikai orszá­gok jól képzett szakemberei­nek előkészítő központjává. Sz. Rumjancev professzor, az egyetem rektora 1 munka mellett méltán érez­heti magát biztonságban a tagság, és a vezetőség. Sike­res esztendőt zárt a Szabad­ság Termelőszövetkezet, ered­ményes évre tekinthet visz- sza a mezőgazdaság az egész országban. Elmondható ez a népgazdaság más ágazatairól. Eredményesen termeltek az ipari üzemek Pest megyé­ben is, teljesítette célkitűzé­seit a tanácsi gazdálkodás. Országosan, legalábbis a me­zőgazdaságot tekintve, a re­kordok esztendeje volt 1969. Ha ugyanezt nem is mondhat­juk el a megyénkre, ám 68- hoz képest nagy lépést tet­tek előre a termelőszövetke­zetek. Jámbor Miklós napjaink legfőbb gondjáról, az állat­tartás és állattenyésztésről is beszélt. Hangoztatta, hogy e tekintetben az országos gondok nálunk is érvényesek, s nemcsak a népgazdaság, de a termelőszövetkezetek saját érdeke is megkívánja, hogy minden erővel támogassák a a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés fejlesztését. Nagy segítséget ad ehhez a közel­múltban érvénybe lépett kormányhatározat, össze kell fogniuk a termelőszövetke­zeteknek, hogy a háztájiban megszűnjön az állatállomány gyors ütemű visszaesése. Szá­mos lehetőség kínálkozik er­re. Fontos, hogy a tsz-ek ve­zetői a közös szerves egé­szeként fogják fel a háztáji gazdálkodást. Kitért a me­gyei pártbizottság titkára a melléküzemági tevékenységre is. Mint mondotta: — önbírálattal említette a Szabadság Termelőszövetke­zet elnöke, hogy korábban Nagykőrösön is idegenkedtek a melléküzemek létrehozásá­tól. örvendetes viszont, hogy azóta gyökeres változás tör­tént. Csak bátorítani lehet a termelőszövetkezeteket, hogy törvényes keretek között szé­lesítsék, és fejlesszék a mező- gazdasági termelést elősegítő mellék- és segédüzemágakat. A továbbiakban arról a fon­tos feladatról beszélt Jámbor Miklós, amely a lakosság el­látásában hárul a közös gaz­daságokra. Bíztatta a közgyű­lésen jelenlevő termelőszövet­kezetek képviselőit, bátrabban kapcsolódjanak be a helyi el­látásba, szélesítsék kereske­delmi tevékenységüket. Külön kitért a megyei pártbizottság tikára a munkaerőgondokra, a munkából kiöregedők he­lyébe lépő fiatalok megnyeré­sére. Kérte a termelőszövet­kezeti vezetőket, keressék azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel biztosítani tudják az utánpótlást. — 1960-ban — mondotta végül —, jól emlékszem rá, itt is sokan bizonygattuk a közös előnyeit, plántáltuk a hitet a kételkedőkbe. Akikor még ne­künk is kevés tapasztalatunk volt, most bennünket is meg­lep az eredmény, amit önök is elértek. Az elmúlt 10 év si­kerei történelmi jelentőségű­ek. A megtett út biztosíték a további előrehaladáshoz, cél­kitűzéseink teljes megvalósí­tásához. Ehhez kívánok jó egészséget és sok sikert Jámbor Miklós nagy tapssal fogadott felszólalása után a közgyűlés módosította a ter­melőszövetkezet alapszabá­lyát, majd a ki- és belépők ügyében döntött. —sp— 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents