Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-13 / 37. szám
1970. FEBRUÁR 13.. PÉNTEK MSI H(C> k/íívlap Borsod és Miskolc - Budapesten Ma délelőtt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában tartott sajtótájékoztató' dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács vb- einöke. és dr. Fekete László, a Miskolci Városi Tanács vb- elnöke abból az alkalomból, hogy Borsod megye — a megyék közül először — bemutatkozik a fővárosnak. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy érdekes, színes programot állítottak össze. Igyekeztek az északi megye valamennyi arculatát tükröző programot összeválogatni a fővárosi szereplésre. De lássunk néhányat a rendezvények közül. Február 20- án Borsod megye néprajzi és helytörténeti leleteit mutatják be az Iparművészeti Múzeumban. A BNV területén ugyanezen a napon állítják ki a matyó népművészet remekeit. A Miskolci Szimfónikus Zenekar a Zeneakadémia kistermében kamarazenekari hangversenyen mutatkozik be február 22-én. A Budapesten élő Borsod megyei íróik és művészek találkozójára február 26-án kerül sor szülőföldjük vezetőivel a Fővárosi Művelődési Házban. Szintén ifi tartják meg feb~uár 27-én a borsodi népi táncosok műsorát, Március elsején zenepedagógiai ankét és bemutató lesz a Fészek Klubban, Té! a szakszövetkezetben Kubikosmunka januártól - Készülnek a gyümölcsösládák Kétlakiak falva a Szentendrei-szigeten Szigetmonostor. Az volt tulajdonképpen már a régi időkben is. Kevés földjéből meg nem élt az egész lakosság. Szamócát termeltek, leginkább az asszonyok és rnaguk vitték be Pestre, a piacra. Ad munkát a jószág 1961-ben összeállt a falu, Béke Szakszövetkezetnek nevezik azóta laza, de mégiscsak közös gazdaságukat. Kezdettől Papp Ernő a.z elnök. Maga is néhány holdas gazda, a többiek bele vetett bizalma azóta sem kisebb, hogy először megválasztották. Rajta kívül csak mezőgazdasággal foglalkozó tagja alig van a szövetkezetnek. Télen azonban azoknak sincs semmi dolga a földeken. Pihennek, ahogy a többi tag nem bejáró családtagjai is. Azaz a ház körül azért találnak tennivalót eleget. Sertés majd minden portán akad, van aki neveli, van aki csak hízóba fogja. Tehenet jó néhányan tartanak, egyik-másik még lovat is. S ahol jószág van, ott mindig akad munka. Közös táblában egyéni munka Meg akad munka az irodán is. Egy hosszú asztalon kiteregetett térképet vizsgálgat négy tag. Arra kíváncsiak, melyik táblába, hová írták be a nevüket. Mindenki annyi földet művel, amennyi a telekkönyv - ben a nevén áll, de nem kü- lön-külön nadrágszíjdarab- kákban. Ahány félét termelnek, annyi táblára osztják a szántókat, s hogy egy-egy tábla mekkora, az attól függ, miből mennyit akarnak termelni a tagok. Bonyolult művelet tehát évről évre az egyesek kívánsága szerint kialakítani a táblákat és azokban kijelölni, ki ahogy óhajtja, a fél holdakat, négyszögöleket. Mindenki területi igénye egy-egy táblában több vagy kevesebb és valamennyi kívánságnak eleget kell tenni. Máskülönben nem lenne béke a Békében, de van. Kétszáznegyven tag egyéni tervét pontosan beillesztik a közös üzemi tervbe. A különböző táblákban, ami munkálatot géppel el lehet végezni, azt a közös géppark megcsinálja. A kapálás és a betakarítás azonban egyedül a tag gondja. A közösség által adott munkáért pedig megterhelik számláját Új gyümölcsös 1200 hold a határ, de ebből csak 700 a szántó. Abból is 450 a tagoké és 250 a közös. Eddig a tagok 30 holdon termelték a falu hagyományos gyümölcsét, a szamócát, a közös föld hat holdján pedig a szakszövetkezet. Idén újabb 15 holdat telepítenek be részben a közös földből, részben a tagokéból. Maga a szakszövetkezet termeli már a szaporítóanyagot, még eladásra is jut belőle. A legelőtársulat volt földjén és silányabb szántón, egy tagban összesen 43 holdon kajszibarackot, tízen meg meggyet telepítettek tavaly. Ez a gyümölcsös persze közös. Pihen is. meg nem is pihen a szakszövetkezet télen. Építőbrigádja dolgozik. Kubikos üzemága — annak dolgozói is tagok — éppen januárban kezdett nagy munkába a sziget fagyos földjén. A Fővárosi Vízművek hatmilliós munkát bízott rá, újabb kutak és vezetékek épülnek a község határában. Budapest számára. Nyereség egymillió körül Télen is arat a lakatosrészleg. Megrendelése van az autójavítótól. Járnak szünet nélkül a fafeldolgozó üzem gépei Is. Ez közös vállalkozása a szövetkezetnek a MÉK-kel és főleg gyümölcsszállító ládikákat készít. Társa a MÉK a tojótyúktartásban szintén. Minden nyáron 1600 jércére ad pénzt a szakszövetkezetnek. Vásárolnak jól tojó fajtát, de csak ősztől húsvétig tartják, naponta 900 tojás a hozam. Húsvét táján, amikor olcsóbb a tojás, eladják a tyúkokat, kiürül ,a tojóház. Ez idén azonban nyáron is kihasználják, rátérnek tavasztól őszig a csibenevelésre, 5000 darabot akarnak piacra vinni. Télen a munka súlypontja különben az irodában van. Most készül a mérleg. Cserjés Károly főkönyvelő még nem egészen készült el vele, pontatlan számot nem is akar mondani. Annyit azonban elmond, hogy a tavalyi 830 ezer forintra rúgó tiszta nyereségnél ez idén több lesz. Azok a tagok, akik részt vettek a közös munkában, idén a műit évinél több nyereségrészesedésre számíthatnak. Még az is, aki, mert nincs mit tegyen a fagyos hónapokban, most pihen. Szokoly Endre Piac, premier plánban Békéltetek ,.. míg elkészül a logarléc. A mérnökök, technikusok nélkülözhetetlen számolóeszköze szériában készül Mono- ron a kefegyárban. Foto: Urbán Az arc betölti a filmvásznait. A filmkockán csak a lehunyt szem, a csókra nyújtott vagy sírástól rángó száj látszik. A kamera már-már valószínűtlen közelségbe hozza a szereplőt; premier plánba, a nyaknyelv így jelöli ezt a kamerabeállítást A premier plán föltár és leleplez. Egyetlen apró részletet sem hagy félhomályban, azok tüzetes megmutatásával jellemzi az egészet. A gazdasági életben nehezebbek a kamerabeállítások, mert a lencsék látószögéből egyetlen pillanatra sem tűnhet el rész és egész. Egyszerre kell — kellene —, hogy jelen legyenek, hiszen a részletei: befolyásolják az egészet, s az egész visszahat — mégpedig döntő mértékben — a részletekre. Ka a piac minden részletével premier plánban jelenik meg a termelőüzem vetítővásznán, elkerülhetetlen, hogy maga a termelés is hasznos részletességgel kövesse azt, ami e képzeletbeli vetítővásznon megjelenik. A hasonlat eléggé stílusos, mert minderről fotoíiimek és papírok születésének bölcsőjénél, a Forte Fotokémiai Iparnál beszélgetünk, Vácott. A gyár, mely hírt és rangot szerzett magának termékeivel nemcsak idehaza, hanem külföldön is, a múlt esztendőben sikeresen bővítette exportját, s itthon is — a többi között a választék növelésével — előrukkolt vevőcsábító termékekkel. Feltételezhetnénk: az eredmények csökkentik a készenlét feszültségét, elandalítanak, azt sugallják, hogy minden rendben van. A gyár múltjában akadt erre példa, s ha régen is történt, a tanulságokat nem feledték. Évek óta termelő tevékenységük szorosan kötődik ahhoz, ami a piacon végbemegy. Rossz és jó egyaránt lecsapódik a piaci hatásokból a gyárban, ahol képesek arra, hogy a tények megállapításán túl elemezzenek is; okokat keressenek az okozat mögött. A piac megismerése napjainkban a vállalatok döntő feladata — egyszerűen így fogalmazhatnánk mag azokat a sokirányú változásokat, melyek a gazdasági életben vég- bemennsk, s melyek éppúgy kihatnak a termékszerkezet korszerűsítésére, mint az értékesítés esetleges lassulására, föllendülésére. A piac megismeréséről szóltunk, ami azt jelenti: a vállalatok túlnyomó többsége eddig nem ismerte a piacot. Nem is ismerhette, hiszen állami utasításokat — terveket — végrehajtva raktárra termelt. (Amint azt az egyik helyen megfogalmazták: készletet termeltek s nem árut...) A termelők oldaláról kényelmesnek tűnő helyzet volt ez. Amit mondtak, azt kellett csinálni, a felelősség — mi több: az érdekeltség — csak addig terjedt, míg az árú elhagyta a gyárat. A többi már nem az ő dolguk volt. Keresik, nem keresik a terméket, jónak tartják, rossznak, sokat vagy keveset fizetnek érte; mindez nem a gyár feladata volt. Ahogy annak figyelemmel kísérése sem, hogy változik-e, s ha igen, milyen irányban a piaci igény, azaz: mit keresnek majd holnap meg holnapután? A mai értékesítési nehézségek egy része kétségtelenül ennek az örökségnek a következménye. Ázol: a gondok például, melyek manapság föllei- ha’ők a sóimig méltón híres konzervipari termékek külföldi piacokon történő értékesítésében, egyenes következményei az intenzív piackutatás elhanyagolásának, az ízlésbeli változások lassú követésének, annak a téves és veszélyes — s minden ágazatban megtalálható — fölfogásnak, hogy az egyszer meghódított piac már állandó piacnak tekinthető. Azaz, nem sokat kell törődni vele, „megy magától is”. Nem egyedülálló, tehát kivételként is fölfogható esetről van szó, hiszen — lényegét tekintve — ugyanez történt a textilipar jó néhány termékével, így a gyapjútakarókkal, a kártolt szövetekkel, a híradástechnikai iparban előállított, s egy időben kapósnak számító alkatrészekkel, a televíziós képcsövekkel, a kézmű- és h-ázi- ipanban készült áruk jelentős hányadával. A piackutatás, mint fogalom, nem idegien ma már a gyárkapukon belül. A piackutatás, mint a gazdasági tevékenység bonyolult, sokféle hatást sűrítő része, még eléggé ismeretlen. Ma még inkább csak arról van szó: a vállalatok többsége i kereskedelmi osztályok élet- rehívásával vélte megoldani a piackutatást... A termelőüzemek csekély hányadánál valósult meg a reform két esztendeje alatt a fogalmat teljesen, vagy nagyrészt fedő piackutatás, mely befolyásolja a termelést, a vállalati stratégiát és árpolitikát, a beruházási tevékenységet, a kockázatvállalás mértékét, azaz: a teljes vállalati tevékenységet. Ma még a kisebbséghez tartoznak az olyan üzemek, mint a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Mechanikai Művek, a Mechanikai Laboratórium, s a bevezetőben említett Forte, melyek intenzív piackutató munkájuknál: köszönhetik exportértékesítésük gyors növekedését E kisebbséggel szemben áll a többség, ihol ügyes vagy ügyesnek tartott kereskedők alkalmazásával próbálnak szabadulni a megtermelt árutól, s ha sikerül, akkor úgy hiszik, megismerték a piacot. A mai s a holnapra várható igények megismerése, a vásárlókedv fokozása új és még újabb termékekkel: a piac premier plánba hozása. Ez a minden részletet megvilágító közelség adhat csak szilárd alapot a döntésekhez. Ahhoz, például, milyen legyen a vállalat árpolitikája: a holnapra fittyet hányva csak a pillanatnyi helyzettel törődjenek — nem ritka eset! —, vagy a hosszabb távon elérhető sikerekért átmenetileg akár ráfizetést is vállaljanak? Ez a hosszabb távra való előretekintés — s nemcsak az árpolitikában, hanem a műszaki fejlesztés irányában, a gyár! - mányiejlesztés esetében is — ma még csak csíraként lelhet- tő meg a vállalati tevékenységben. Oka többféle. Hozzájárul — főként a monopol- helzeéet élvező termelőknél — a viszonylagos biztonság, a növekvő kereslet és az áruhiány, a tervezett nyereség különösebb erőfeszítések nélküli elérése. Fékezi a piaci hatások gyorsabb érvényesülését — s nem minden esetben szükségszerűen — az állami támogatások bőkezűsége, a termelői és fogyasztói árak olykor érdemtelent is jutalmazó erőteljes eltérése is. A legfőbb fék azonban magában a vállalati tevékenységben érvényesül. Onnét kezdve, hogy még ma sincs kellő rangja a piackutatásnak személyi értelemben — elég megnézni a fizetési listákat, s a képzettségről készült kimutatásokat! —, egészen odáig, hogy az úgynevezett termelés- irányító apparátusban nagy a. ellenállás mindazzal szemben, ami mást, változást hozná, ami tehát többletmunkát, fejtörést, a megszokottól való eltérést jelent. Ma még a különböző vállalati megbeszéléseken az a fő téma, hogy mi történik a műhelyekben., üzemrészekben, gyáregységekben, ahelyett, hogy első helyre azt állítanák- minek kellene történnie! A premier plánba hozott piac, mint a vállalati tevékenység szerves része, ma még kívánság, holnapra azonban követelmény lesz belőle. A szabályozó rendszer tervezett s kidolgozás alatt álló módosítása a piaci hatások megkerülésének jó néhány — ma még meglevő — kiskapuját bezárja. Mégpedig egy év múlva, 1971- ben... Ahol csak akkor kapnak észbe, ott busás tandíja; kell majd fizetni érte! Mészáros Ottó Száznál több művelet... Szerda délelőtt a budai járási pártbizottság és tanács, az Érdi Községi Tanács vezetői, valamint a járási és a helyi ktsz-ek képviselői tanácskozásra gyűltek össze. Napirenden egyetlen téma szerepeit: hol épüljön fel az érdi szolgáltatóház? Végre eljutottak oda, hogy ne csak óhaj, hanem kézzelfogható valóság legyen a „kombinát” megépítése. A megyei tanács hárommillió forintos keretet bocsát rendelkezésükre. a KISZÖV pedig háromszázezer forintot, ha áprilisig vállalkoznak az építkezés megindítására. Vállalkozókedvben es a feltételek megteremtésében nincs hiány — derült ki perceken belül. A vita inkább azon folyt: hol lenne a legcélszerűbb a kétemeletes házat felépíteni? Sokféle javaslat hangzott el. Egy ilyen építkezésnél sok mindenre tekintettel kell lenni. A legfontosabb — még a városszépítési szemponton is túl az, hogy mindenütt könnyen megközelíthető legyen. Két hely jött számításba. Az egyik az épülő MÁ- VAUT-megálló mögötti rész, a másik az Engels és Budai úti sarok. Ez utóbbi mellett döntöttek, mert arra Is kell gondolni, hogy az emeletre csak az irodák kerülhetnek, a tulajdonképpeni üzletek lenn lesznek a földszinten. Ezért az épület| nek legalább 80 méteres utca- I fronténak kell lennie. Mi mindent lehet majd itt találni? Női és férfifodrászatot, pedikürt, üvegest, képkeret azó t, fényképészt és Patyolat-kirendeltséget. Ez utóbbi eddig még nem volt Érden! Rádió-, tv-, háztartásigép-javító, kárpitos és építőipari felvételi iroda is lesz az épületben. Azonkívül tágas presszó-büfét nyitnak. Az építést a helybeli Építőipari Ktsz saját telkén megváltás ellenében vállalja. A ház előtt nagyméretű parkoló lesz a személyautóknak és a teherkocsik rakodására. Mindez — csatornázás nőikül — a hárommillió-háromszázezer forintból nagyjából kitelik, hiszen az üzemek berendezése már a ktsz-ek gondja lesz. A csatornázás azonban gondot okoz, amellett elengedhetetlen. Valószínűleg a házban székelő ktsz-eknek és az OKISZ-nak is hozzá kell járulnia valamivel a költségekhez. A terveket március közepére készítik el. Áprilisban, hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére megkezdik az alapozást, míg a falak felhúzását a harmadik negyedévben. A berendezett szolgáltatóházat jövő év április 4-én adják át a Délbudai Szolgáltató Ktsz-nek, míg a többi ‘ktsz bérlőként szerepel. — k — Áprilistól áprilisig Háromszintes szolgáltatóházat kap Érd A két srác úgy verte egymást az utcasarkon, mintha most emelték volna meg az egy órára jutó verés normáját, s nekik itt és most kellene bebizonyítaniuk: a szorgalom és a hozzáértés a még oly szigorú norma kereteit is képes szétfeszíteni. A két srác nemcsak egymást verte nagy-nagy szakértelemmel, hanem legalább még oly szakértelemmel tartott előadást egymásnak és a világnak arról is, hogy a tíz év körüli kor semmiképpen sem jelenthet akadályt, ha egy önmagára valamit is adó ember bátran akar meríteni a magyar káromkodások kimeríthetetlen kincsestárából. Szülő vagyok, tehát örök pedagógus. Ahogy ott verték előttem egymást, eszembe jutott boldog gyermekkorom, amikor néha olyan pofonokat és rúgásokat kaptam az ilyen utcasarkokon, amelyekhez fogható csak az volt, amit én adtam vissza gyorsan és keményen. Szép idő volt, jó idő volt, de a kapitalizmus átkos ideje volt mégis, amikor a szülői társadalom mit sem törődött más gyermekével, oltár meg is ölhették volna egymást, ha olyan hülyék lettel volna a gyerekek, mint amilyenek már akkor a felnőttel voltak. Ma azonban más vilit van, szülői munkaközösség 'van, ifjúságvédelem van, kollektív szülői felelősség van, te. hát... Igen, odamentem, szétválasztottam a két verekedő srácot, egyiket a jobb, másikai a bal kezemben tartva igyekeztem a lelkűkre beszélni. — Dolgozó, felnőtt és becsű, lates emberek lesztek, de csak akkor, ha már most megtanuljátok fiaim, az egymás kölcsönös tiszteletét és megbecsülését. Ti, gyermekeim, nem tudjátok, mi a háború... Ne rúgj belén}, kisfiam, mert nem illik, hogy egy nagyobb bácsiba csak úgy belerúgj... Köpni sem illik... Szóval, kisfiúk, a békét, a békés egymás mellett élést inár most, ebben a korban kell megtanulnotok. Ha a felnőtt bácsik, akik annak idején, de még manapság is háborúkat robbantottak és robbantanak ki... ... Ne csip} a lábamba, kis kölyök, mert azt nem szeretem, hanem hallgasd csak tovább ... szóval, ha a felnőtt bácsik már gyermekkorukban megtanulták volna szüleiktől meg a felnőttektől, hogy a vitás kérdéseket... — Ne mondj ilyen csúnyát, kisfiam, mert ez nagyon illetlen dolog... tárgyalások, és ne az erő útján intézzék el, akkor más lenne már ma a világ. S ugye, ti is azt akarjátok, hogy másmilyen legyen a világ? Na ugye... mondtam már, hogy ne köpj le, mert az egészségtelen és gusztustalan is... Látjátok, én most itt vagyok köztetek. Ti vagytok most a két háborús fél, én vagyok a közvetítő, és szépen, hármasban megbeszéljük, miért haragudtok egymásra, mi a diplomáciai státusotok, meg miegymás ... Te kis dög, ha még egyszer leköpsz... Te, ne rugdoss, az anyád keserűit... En nem az anyádat szidom ... Na, szóval, beszéljük meg... ...Még hallottam egy kalapos öreg nő rikácsolását: — Fogják meg a disznót... Nem szégyelli magát, nagy marha lakli, és két ilyen kis gyereket odaáll megverni, a nyílt utcán!... ... zihálva ugrottam be egy kapu alá. Megmenekültem. A fene egye meg az én békéltető fejemet! Gyurkó Géza
