Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

t z 1970. JANUAR 9.. PÉNTEK Péter tfános-i iiter| ú a IVovoJe V rém fában (Folytatás az 1. oldalról.) és egymással való szoros szö­vetség és széles körű gazda­sági együttműködés teremti meg ezeknek az országoknak a számára a fejlődés kedvező, nemzetközi feltételeit. A szov. jet—magyar együttműködés a nemzetközi élet terén a nem­zetközi viszonyok javítására irányul. Mostani moszkvai megbeszéléseink is ezt a célt szolgálták. KÉRDÉS: Hogyan értékeli ön a jelenlegi, Szovjetunióban tett látogatásának eredmé­nyeit? VÄLASZ: A látogatásról közös politikai nyilatkozatot adtunk ki, amely egyrészt hí­ven tükrözi a tárgyalások lég­körét és feltárja a kérdések széles körét, amelyekkel fog­lalkoztunk. A tárgyalások és beszélgetések során a fő tö­rekvés arra irányult, hogy a kétoldalú kapcsolatok to­vábbi tervszerű és célszerű szélesítése mellett mit te­hetünk együtt a nemzetközi veszélyek csökkentése, s a béke és biztonság erősítése érdekében. Nagyra értékelem azt a kö­rültekintő és felelősségteljes eljárást, amellyel a Szovjet­unió kormánya a mai na­gyon bonyolult világhelyzet­ben a különböző módon sú­lyos veszélyekkel terhes kér­déseket kezeli. A moszkvai látogatás mel­lett vendége lehettem a Szov­jetunió két köztársaságának: a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságnak és az Uk­rán Szovjet Szocialista Köz­társaságnak is. Az ott folytatott beszélgetések és az utazás során gyűjtött ta­pasztalatok mindenütt azt a közös reményünket tükröz­ték, hogy minden nagy nem­zetközi veszély és sok bonyo­dalom ellenére sikerült meg­szilárdítani az európai biz­tonságot, és ezen keresztül kedvező irányba terelni a nemzetközi viszonyok alaku­lását más kontinenseken is. CSAK RÖVIDEN A TELJES jelentéktelenség­be süllyedt csütörtökön meg­tartott 49. ülésén a vietnami problémával foglalkozó pári­zsi négyes értekezlet. ÚJABB rekord felállítására készül John Fairfax, aki a múlt évben csónakjával egye­dül szelte át az Atlanti-óce­ánt. A 32 éves fiatalember most a Csendes-óceánt készül meghódítani, ezúttal azonban csinos titkárnője kíséretében. EUGENE McCarthy sze­nátor, az ismert amerikai de­mokrata párti személyiség, aki jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik, csütörtökön láto­gatást tett’Vlagyimir Alhimov szovjet külkereskedelmi mi­niszterhelyettesnél. Megosztó vélemények az influenza várható méreteiről Ülést tartott az SZMT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról.) (Folytatás az Izoldáiról.) re a védettség Ilyenkor a szervezet úgy gyűri le a fertő­zést, hogy tulajdonképpen nem is betegszik meg, csak a vér­ben található ellenanyagok ta­núskodnak a betegség átvésze­léséről. Jó példa erre a ma már leküzdöttnek tekinthető fertőző gyermekbénulás, ame­lyet a védőoltások előtti idő­ben ezer fertőzést szenvedett gyerek közül egy kapott meg súlyos következményekkel, bé­nulással stb. A többiek észre­vétlenül váltak immunissá. A fertőző májgyulladásnál átlag egy sárgasággal járó esettel szemben tízen sárga­ság nélkül szerzik meg a vé­dettséget. Az influenzánál szintén nagy szerepe van a megbetegedés nélküli átvésze­lésnek, járványmentes évek­ben is nagyon sokszor mutat­ják ki a vérben az influenza ellenanyagát. Ez mutatja, hogy ha nincs is járvány, a vírus jelen van és megpróbálkozik a támadással. A derűlátó prognózissal szemben viszont jogos ké­telyt támaszt, hogy az influenza nemcsak abban különbözik a többi fer­tőző betegségtől, hogy az átvé­szelés nyomán járó védettség aránylag rövid ideig, 8—10 hó­napig tart, hanem a kórokozó rendkívüli változékonyságában is. A vírus a három év alatt képes annyira átalakulni, hogy a megszerzett immunitás már nem véd ellene. Ez okozza, hogy a járványok általában háromévenként törnek ki. Az ötvenes évek második felében az úgynevezett ázsiai influenza pusztított, mert az A—2 vírus síngaporé-i törzse — mint új típus — ellen sehol sem voltak védettek az emberek. Az átvé­szelés folytán három évi szü­net állt be. Ez alatt azonban a kórokozó megváltozott, és 1962-ben újabb nagy járvány következett be. További három év alatt megint alkalmazko­dott a vírus a kialakult immu­nitáshoz, és 1965-ben újabb járvány tört ki. GYURKO GÉZA: Jó napot Mongólia IV. Sámánok és orvosok órás teljesítmény sem ritka­ság. Sokan elkeserednek, mert a túlmunkáért neon kapnak megfelelő djazást. Nagy eredményként köny­velhető el, hogy a megyében a vasúti dolgozok fele már csökkentett munkaidőben dol­gozik. A pályafenntartási és forgalmi dolgozóknál azon­ban már nehezebb bevezetni a 44 órás munkahetet — ed­dig csak a nagyobb állomá­sokon sikerült. Az elnökség állást foglalt amellett, hogy a szakszer ve­szetek szervezzék meg az ál­dandó ellenőrző munkát, s ku­tassák tovább azokat a le­hetőségeket, amelyek a je­lenlegi nehéz helyzetben is módot adnak a munkaidő to­vábbi csökkentésére. (paiádi) Ismét több út jör hatatlan (Folytatás az 1. oldalról.) szók közlekedését. A 6-os úton a honvédség segítségét kellett igénybe venni, hogy 45 gép­kocsit kiszabadítsanak a hótor­laszok közül. Ahhoz azonban, . hogy gyor­sabban haladjon az utak fel­szabadítása, a jelenleginél több hómaró gépre lenne szükség, mivel olyan magas hófalak ke­letkeztek, hogy a hóekék már képtelenek megbirkózni velük. A csütörtökön véget ért há­romnapos „januári tavasz" elegendő volt arra, hogy a Bükk hegységben is „meg- roppantsa" a havat. Egyes dé li lejtőkön a félméteres hó­takaró szinte teljesen elolvadt, a Bükk-fennsikon pedig kö­rülbelül a korábbinak felére apadt. A hatalmas mennyisé­gű hóié utat talált magának a karsztvidék föld alatti járatai­ba, s így most már azokból a forrásokból is bőségesen öm­lik a víz, amelyek nyáron tel­jesen elapadtak. A Színva for­rás az átlagos napi 8 ezer köb­méter hőlyett most 18 ezer köbméter vizet ad naponta. Bőséges vízhozama most már nemcsak Miskolc Kilián lakó­telepének ellátására elegendő, de jut belőle a nyág óta „ki­száradt" lillafüredi vízesés táplálására is. A Palota szálló melletti 30 méter magas mész­tufa szirtről ismét vastag su­gárban zuhog a víz. Több 15—20 kilométeres rianás keletkezett az utóbbi napokban a Balatonon. A ria­nások a tó tükrét borító jég­mezőn keletkezett repedések, torlódások, szinte pókhálósze- rűen felszabdalták a jégme­zőt. A partőrök rendszeresen ellenőrzik a jég mozgását, s figyelemmel kísérik a partfa­lak állapotát. Gyerek, gyerek, mindenütt gyerek. Tíz mongolból tizen­kettő biztosan gyerek. És üvöl­töznek és birkóznak, és fut­kosnak és vigyáznak is egy­másra és természetesen, féltőn vigyázlak rájuk a felnőttek. 1930-ban a természetes sza­porulat 2,2 százalék volt, már legyőzve a kihalás tragikus ve­szélyét. Az 1965-ös adatok sze­rint a természetes szaporulat eléri a 30,3-et! Amilyen hihetetlen volt a mongol nép pusztulásának ará­nya, szinte olyan fantasztikus az élet kiterebélyesedése. És egészségesek ezek a gyerme­kek, nemcsak az erőteljes ur­banizáció hatására gyarapodó városokban, de a távoli jur­tákban, ezer vagy még több kilométerre a fővárostól. Egy alkalommal kisebb ma­gyar társaság verődött össze a Mongóliában dolgozó magyar szakemberek orvosának laká­sán. Dr. Somogyi István, a há­zigazda, orvos, a 60 évesen is a húszévesek vitalitásával iz- i gő-mozgó, tervektől nyüzsgő dr. Jansky Béla, geológus, Mó­zes Endre mérnök, a Mongó­liában dolgozó vízkutatók ve­zetője, mindhárman öreg ró­kák a „mongol-kérdésben”, és jómagam, aki sok lelkesedés­sel, de legalább olyan kevés tapasztalattal rendelkeztem Mongóliát illetően. A széles, és sok ágú, hozzáértő beszélgetés­nek talán csak azt a részét idézem fel, ameJy a mongol egészségügy és kulturális élet átalakulásával kapcsolatban elmondottak. Ha jól emlékszem a dátum­ra, már a harmincas években j történt, hogy meggyilkoltak néhány szovjet orvost Mongó­liában. A sámánok voltak a felbúj tők, akik évezredes mód­szerekkel gyógyítottak, s mon­danom sem kell, hogy e mód­szerek nemcsak brutálisan fáj­dalmasak, de eredményesek is csak akkor voltak, ha a beteg szervezete erősebbnek bizo­nyult, mint a kór, és a sámém- gyógyítás együttes ereje. Már ezekben az években is több mint tíz birka „esett” egyetlen mongolra — jelen­leg 12,5 birka jut minden mon- gdl állampolgárra! — de tíz­ezer főre csak 0,003 százaiéi? orvos, vagy hogy ne játsszunk a százalékokkal, összesen két I orvos volt 1925-ben Mongóliá- I ban. s az ország egész egész­ségügyi személyzete pontosan nyolc fő volt. Ezek elegendők voltak arra, hogy az ország egyetlen, 15 ágyas kórházában „ellássák” az egészségügyi fel­adatokat. Elsősorban és alapvetően szovjet segítséggel, megindult azonban az egészségügyi háló­zat kiképzéss, és nemegyszer a körmönfont harc a sámánok uralma ellen ezen a téren is. Felállítottak például a fővá­rosban egy kórházat, mellette egy másikat, s ebben az utób­biban a sámánok „gyógyíthat­tak”. A mongol betegeknek és családjaiknak első kézből volt alkalmuk összehasonlítást ten­ni: mit jelent a korszerű or­vostudomány és mit a sámá­nok vajákolása. Manapság majd kétezer mongol orvos dolgozik a kere­ken száz kórház nyolcezer be­tegágya mellett — ím egyik, és nem kis magyarázata a dina­mikus népszaporulatnak. És az egészségüggyel párhuzamosan, csak felsőfokú jelzőkkel il­lusztrálható a mongol közok- [ tatás fejlődése. A népi forra- ! dalom győzelme idején a lá­mákon kívül írástudatlan volt jóformán mindenki, s a lámák jó részét is beleértve, műve­letlen, tudatlan egy egész or­szág, már ami a korszerű tu­UOUSTON Kőzetvita - Holddal Houstonban csütörtökön fe­jeződött be az a négynapos tu­dományos értekezlet, amely­nek 142 részvevője négy napon keresztül az Apollo 11. által Földre szállított holdkőzetei? tanulmányozása során szerzett tapasztalatait ismerteti. Szerdán Harold Wrey, No- bel-díjas tudós foglalta össze különböző országok szakértői­nek következtetéseit az Apollo 11. kőzetmintáiról. A tudósok vizsgálatai egyöntetűen arra az eredményre vezettek, hogy a Hold felszínén sohasem le­lhetett víz. t Samuel Epstein vegyészpro­fesszor, a kaliforniai Institute of Technology kutatója közöl­te, hogy a Holdról nyert kőzet­minták igen gazdagok oxigén­ben, de rendkívül kevés hid­rogént tartalmaznak. Dr. S. R. Taylor, ausztráliai egyetemi tanár előadásában cáfolta azt az elméletet, amely szerint a földünkön előfordu­ló tektitek olyan ásványok len­nének, amelyek a Holdról ke­rültek volna a Földre, miután nagy meteoritok becsapódása leszakította őket a Hold felü­letéről. A vegyelemzések ki­mutatták, hogy a tektitek és a holdkőzetek között semmiféle i hasonlóság sincsen. Dr. Elbert I King houstoni egyetepii tanár — a maga és több munkatár­sa által végzett elemzésekre hivatkozva — megerősítette Taylor professzor véleményét. Igen nagy feltűnést keltett Ringwood ausztráliai profesz- szor előadása, aki ismertette a Hold keletkezésére vonatkozó elméletét. Eszerint a Hold a kialakuló Földről elpárolgott szilikátokból keletkezett vol­na. E szilikátok lehűlés után a Föld körül keringő kis bolygó­kat képeztek, amelyekből ké­sőbb összesűrűsödött a Hold, Elméletét többen azonnal igen élesen támadták. így Donald Wise massachusetts-i egyetemi tanár kijelentette, az elmélet valószínűtlen a Föld forgási szöge miatt. Ha a Hold való­ban a Ringwood-elmélet sze­rint jött volna létre, akkor egészen más pályán kellene a Föld körül keringenie, minit amelyen kering. John O’Keefe, a NASA szakértője szerint a szilikátok nem tudnak elegen­dő sebességet felvenni ahhoz, hogy a Föld körül keringjenek. Houstonban bejelentették, hogy az Apollo 12. által a Földre hozott hold'kőzet- mintákat a jövő hónapban ta- I nulmányozás céljából a tudó- I sok. rendelkezésére bocsátják. Változás Libanonban (Folytatás az 1. oldalról.) tívvé” — Pompidou használta nemrégiben ezt a kifejezést —, hogy a francia fegyverekből Izrael is részesülhessen. Ám, mindezek mögött ott van. az olajérdekeltségek kon- kurrenciaharca is. Az angol és amerikai nagytőkés mo­nopóliumokat valójában ez jobban érdekli, mint a fegy­verszállítások: főként az USA olajtrösztjei tartanak attól, hogy a francia—líbiai fegy- verszállítási tárgyalások ered­ményre vezetnek, a két or­szág kapcsolatai általában is megjavulnak majd éé hfckór Párizs esetleg új, ' előnyös olaj szerződésekhez juthat. Márpedig Kuwait és Szaúd Arábia után Líbia a harma­dik legnagyobb olajforrása az arab világnak. A közel-keleti események másik gyújtópontja jelenleg is­mét a másik I betűs állam: Li­banon. Nemrég Kairóban Jász- szer Arafattal, az Al Fatah ve­zetőjével még Busztani tábor­nok, a libanoni hadsereg főpa­rancsnoka írt alá — nyilvános­ságra azóta sem hozott — szer­ii—Mimmiiuntrai» ződést arról, hogy az Al Fatah továbbra is (és milyen keretek között) működhet Libanon te­rületén. Ám úgy látszik, ebben a kulcskérdésben továbbra sem tiszta a helyzet, változatlanul ellentétek vannak a libanoni vezetésen belül. A? dolgot a Libanon ellen az elmúlt na­pokban ismételten intézett iz­raeli támadások nyilván ki­élezték. Alkalmasint ezek az okok vezették Busztani le­mondására, akinek utódjává Nuzseim ezredest nevezték ki. Ugyanakkor — a UPI hír­ügynökség szerint — felújítják a tárgyalásokat .a, Palesztinái ellenállás-szervezetekkel;;, En­nek vezetésére Dzsumblatt li­banoni belügyminiszter kapott megbízást. Ez azért is érdekes, mert Dzsumblattot politikailag baloldalinak tartják, partizán- barát érzelműnek. Elképzelhe­tő tehát, hogy szemben a le­váltott Busztanival — aki, úgy tűnt, nem túlságosan lelkese­dett az AI Fatahért — most olyan ember veszi kezébe a tárgyalások irányítását, aki a Palesztinái felszabadítási moz­galmat támogatja, s ebbe az irányba orientálja a libanoni kormány politikáját. dást, műveltséget illeti. Volt egy elemi iskola negyven fő­vel — és kész. Ma félezer ál­talános iskolában. 18 középis­kolában és 7 egyetemen, ille­tőleg főiskoláin, kereken két­százezer fiatal tanul. Ősztől ta­vaszig egy-egy számon (járá­si) vagy ajmak (megyei) szék­helyen több száz kilométerek­ről gyűjtik össze a ferdevágá­sú, fekete szemű kis lovasokat és fűtött helyen, kollégiumi formában, fittyet hányva a dermesztő kinti világnak, ta­nulnak szakképzett pedagógu­sok kezei alatt. Ulánbátor augusztus végén és szeptember első napjaiban furcsa és érdekes képet mu­tatott. A kék iskolai köpenyek, fehér gallérok, piros nyakken­dők tömege özönlötte el, utca­sarkokon, gyorsan felállított kis kocsikról folyt az irka-, a könyvvásár, öreg mongolok szálltak le a lóról, béklyózták meg a „szürkét” (a járdán, ter­mészetesen), s csoszogtak oda gyalogláshoz soha nem szokott lábaikkal ezekhez az alkalmi „árudákhoz”, hogy megvegyék unokáik számára a füzeteket, tankönyveket. — Néhány egészen kitűnő és mély tudású mongol orvost is­merek én is — jegyzi meg So­mogyi doktor. — És geológusaik is egyre nagyobb szakértelemmel, Va­lóban világszínvonalon kezde­nek dolgozni — helyeséi dr. Janszky —, aki pedig közis­mert rendkívüli és tréfát nem ismerő igényességéről, ha a szakmáról van szó. — Mindenütt dolgoznak már, sőt, évek óta dolgoznak mon­gol fúrómesterek — summáz­za saját tapasztalatait Mózes Endre, és elismerően szól az új mongol szakmunkás-, szak- Múltat idéző ember: láma ma ember Sábáról. (Fotó: Gábor.) (Folytatjuk.) 1 - t i / p - , A bal oldali kép Robert Kennedyt ábrázolja, de rLaSartOWm klSÍ*rt0t a -íobb oldali — csak nagyon hasonlít rá. Pieri- (5 no D’Arezzo nevű olasz térti, aki most elment a Mary Kopechne-ügy tárgyalására, Edgartownba. Mint mondotta, azért, mert látni kívánta, hogyan reagálnak a tavaly elhunyt lány most tanúként megidézett barátnői — akik va­lamennyien nemcsak Edward, de korábban Robert Kennedy környezetéhez is tartoztak — a hasonlóságra.

Next

/
Thumbnails
Contents