Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-08 / 6. szám

A LOPÓTÖK Borosgazdáknak szánták — városi emberek fogadták kitörő örömmel. A terme­lők, akik a nyurga nyakú portékát piacra hozták, elő­ször meglepődtek, azután legyintettek: ha pont ez kell nekik, hát vigyék. Vi­gyék csak a városiak a még fúratlan lopótököt, hasz­nálják szobadísznek. Úgy látszik, ez lesz az év ólom- kristálya ... PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA * XIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1970. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Szünet uisktn szisz 4 vizsgái» A város és a járás terüle­tén működő kisiparosoknál 170 első, másod-, illetve har­Cegléd népművelési helyzetére! TÁRGYALT A VÁROSI PÁRTBlZO nsÁG madéves ipari tanulót fog­lalkoztatnak. A téli szünet után, január 9-e után tartják meg a különböző szakmák leendő mestereinek féléves szintvizsgáját. Az itt kapott értékelés eredménye szerint osztályozzák, illetve jegyzik be a félévi eredményt az el­lenőrző könyvecskébe. Az összevont vizsgát a KIOSZ által kijelölt bizottsági ta­gok tartják. A vizsga befeje­zésének időpontja: január 20. A városi pártbizottság keddi ülésén tárgyalta Cegléd nép­művelési helyzetét és távlati fejlesztési tervét. Az ülésen — meghívottként — részt vettek a város népművelési intézmé­nyeinek vezetői is. Sági Ferenc, a városi párt- bizottság osztályvezetője, vita­indító kérdéseket fogalmazott meg bevezetőjében. Szólt a vá­ros társadalmában végbemenő változásokról, a rétegmozgá­sokról, a megváltozott élet­módról és a szellemi, kulturá­lis igények alakulásáról. Elmondotta, hogy a Alighogy kiszabadult, nőkké! erőszakoskodott a féktelen férfi A Ceglédi Járásbíróság Lesti Ágoston tsz-ben dolgozó segéd­munkást kétrendbeli erőszakos nemi közösülés kísérlete miatt — nem jogerősen — három­évi börtönbüntetésre és a köz- ügyek gyakorlásától háromévi eltiltásra ítélte. ' Lestit már többször eb'télték, legutóbb tavaly nyáron szaba­dult ki a börtönből. Ugyancsak á nyáron történt, hogy meglá­tott egy hazafelé igyekvő nőt, pkit ktí^kpl^pn követni kez­dett. A lányf^egszólítote. de az nem akart vele beszédbe elegyedni. A „rámenős” férfi nem tá­gított, megcsókolta, majd föld­re teperte áldozatát, ruháit rángatta és közölte félreérthe­tetlen szándékát. A megtámadott lány ellen­állt, és valahogy sikerült szo­rult helyzetéből megszabadul­nia. Támadóját kézitáskájával fejbe vágta, de feljelentést nem tett, mert nem ismerte a férfit. Később, amikor megtud­ta, ki volt az erőszakoskodó, feljelentette a rendőrségen. Szintén akkoriban történt. A nők réme a Malom téren kö­vetni kezdett egy nőt, majd tüzet kért tőle és szóba akart vele elegyedni, de a hölgy el­utasítóan viselkedett. Lesti egyszer csak leteperte a védtelen nőt a földre, ruháit leszakította, de a nő sem hagy- | ta magát, öklével támadója ar- cába vágott. Végül egy arra jövő tehergépkocsi vezetője és rakodója szabadította ki szo­rult helyzetéből. A tettes kerékpárra ugrott, menekülni próbált, de elesett, majd kerékpárját otthagyva elszaladt. A rendőrség a bicikli adataiból állapította meg sze­mélyazonosságát. Lesti Ágoston beismerte tet­teit. Az ítélet meghozatalánál a bíróság súlyosbító körül­ményként értékelte büntetett előéletét. népművelésben a réteg­es csoportszamlélet válik általánossá. Ma már közel nyolcezer em­ber dolgozik a város iparában, nőtt a munkásság szakmai és általános műveltsége, az értel­miség is átrétegeződik. Statisz­tikai adatokat ismertetett a felnőtt lakosság iskolai vég­zettségéről, majd művelődési intézményeinkről beszélt. A társadalmi ünnepségek iránti megnövekedett igény kielégítése szem­pontjából fontos a megfe­lelő szervezés és előkészí­tés. Ezzel is foglalkozni kell. A vá­ros több pontján volna szük­ség kisebb klubhelyiségekre, amelyeket a környék lakói lá­togathatnának. A vitában többen részt vet­tek. Mindannyian egyetértet­tek abban, hogy a művelődési intézmények — különösen a művelődési otthonok — mun­káját kell jobban összehangol­ni. Kürti András tanácselnök a harmadik ötéves terv eddigi szakaszában épült és bővített oktatási intézményeket sorolta fel, megemlítve a külterületi iskolák fejlesztését is. A nyolcvanezer kötetes könyvtár tervezéséről, a tervbe vett koilégiumépí- tésről tájékoztatta a párt­bizottságot. Győré Sándor, a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője a Dél-Pest me­gyei tájcentrum kialakításáról és az utóbbi időszak népmű­velési eredményeiről számolt be. Babinszky Károly, a városi pártbizottság titkára, a társa­dalmi ünnepek rendezésével kapcsolatban társadalmi bi­zottság alakításának szükséges­ségét fejtegette, majd azokról a tennivalókról szólt, amelyek a felnőtt lakosság iskoláztatá­sával kapcsolatosak. A város különböző pontjain kisebb kul- túrcentrumokat kell kialakíta­ni. A városi pártbizottság az előterjesztést egyhangúlag el­fogadta. Nyolcmillió Az Albertirsai Községi Tanács a múlt évben nyolcmillió fo­rintot fordított községfejlesz­tésre, különböző beruházások­ra, felújításokra és a lakos­ság kommunális ellátottságá­nak javítására. A községfej­lesztés kivitelezésére 43 tagú tanácsi vállalatot alakítottak. TANGAZDASÁG A PIACON Zöldség és gyümölcs eláru­sítóhelyet állít fel a ceglédi piacon a Ceglédi Állami Tan­gazdaság, a már üzemelő, ha­sonló jellegű elárusítóhely mellett. Az elárusítóhelyhez egy tizenkét négyzetméter alapterületű raktár is csatla­kozik. Az elárusítóhelyen friss szedésű termésüket értékesí­tik. NEM ZÁRT BE AZ ÉTTEREM Kőművesek, szerelők szer­számainak kopácsolásától han­gos most a Kossuth Étterem konyhája, ahol máskor a hús- klopfolás, edénycsörömpölés a szakácsok és kukták sürgé- se-forgása okoz hangzavart. Korszerűsítik a konyhát. Igye­keznek a mesterek, hogy minél KISÜLT A KENYÉR. A Kossuth Ferenc utcai pékműhely­ben Orosz Ferenc és Kada Sándor napi húsz mázsa kenyeret süt. A házban levő kenyérbolt el is adja az utolsó dekáig. Foto Péterffy Az ivóvizet szánkó viszi Traktorral a íantjúkha Ahol nem tudtak a népszámlálásról Az új év első munkanapján, pénteken reggel egy 80 lóerős MTZ traktorral indult Bíró Ferenc cifrakerti pedagógus a Herczeg és a Mártha-dülői ta­nyákhoz. Tíz nap alatt 38 ta­nyát látogat meg a két dűlő­ben, táskájában az összeíró­ívekkel. Szerte az országban mintegy 60 ezer számlálóbiz­tos indult útnak. A ceglédi 154 körzet összeíróit és felül- vizsgálóit a városi tanács gon­dosan felkészítette, hiszen ez a 11. magyarországi népszám­lálás nemcsak az ország la­kosságának pontos számát ál­lapítja meg, kérdések hang­zanak el az iskolai végzettség­ről, a foglalkozási ágakról, a lakosság társadalmi, gazdasá­gi körülményeiről. A tanyákat most különösen nehéz megközelíteni. Szilvesz­terkor hatalmas mennyiségű hó esett. A 80 lóerős traktor csak lépésben halad, így is gyakran fenyeget a fölborulás veszélye. — Hogyan fogadják ta­nyán a számlálóbiztoso­kat? — öt-hatszáz méterre van­nak egymástól a házak — mondja Bíró Ferenc —, és a nagy hó most hosszú hetekig távol tartja a „szomszédokat” egymástól. A legtöbb helyen kitörő örömmel fogadtak, mert legalább a traktor nyo­mán átmehetnek a másik ta­nyába jó ivóvízért. Amelyik tanyában villany sincs, nem tudták, miért ez az összeírás, a postás sem tudja kivinni az újságot — Miből áll az összeirási feladat elvégzése? — Beszélek a családdal a népszámlálás céljáról, azután felteszem a lakással, iskolai végzettséggel, munkával kap­csolatos kérdéseket, és termé­szetesen feljegyzem minden családtag pontos adatait. Ed­dig még mindenütt készség­gel válaszoltak, szívesen segí­tették a munkámat. De a ta­nyaiak egymáson is sokat se­gítenek a kemény télben. Végh Miklós lovasszánnal hordott ivóvizet szét a tanyá­kon, mert kirí kevés helyen van jó ivóvíz. Eleséget adnak a legyengült madaraknak, va­daknak. Nehezebb itt a szám­lálóbiztos munkája is, de ja­nuár 12-re készen lesznek a Herczeg és Mártha-dűlő 38 ta­nyájával. Szabó Alfréd rövidebb ideig tartson a sza­kácsok pálmakerti száműzeté­se. A találékony vezetőség ugyanis azt gondolta ki, hogy nem zárja be az éttermet a munkák idejére sem. így most a Pálmakerlben főzik a friss ételeket, ott működik az ital­pult, és jő falatokkal, a meg­szokott innivalókkal fogadják a látogatókat A zenekar esténként ezen­túl is játszik, és a nyitva tar­tási idő sem változott meg. A nlívó Ruházati Ktsz FELVÉTELRE KERES bérelszámoló és társadalombiztosítási ügyintéző munkakörbe több éves gyakorlattal rendelkező dolgozót- Fizetés meqegyezés szerint Jelentkezni lehet a szövetkezet irodájában. Cegléd Vili.. Víz u. 2. Telefon: 686. Olvasóink írják: Holgórja a SSutiai ? JOGOSAN DICSEKED­TÜNK annak idején lapunk hasábjain ezzel a címmel: „Aluljárón a Budai úti meg­álló járdaszigetére!” Vala­mennyien együtt üdvözöltük, hogy a vasút villamosításával egyidőben kulturáltabb meg­állóhelyet kapunk, és megszű­nik a sínek közti életveszélyes átjárás a Budapest—Cegléd vasútvonal Budai úti szaka­szánál. A villanymozdonyok azóta mér járnak. Elkészült a szép és költséges aluljáró, és — az átkelés most még veszélye­sebb, mint régen. Főleg esős, nyirkos időben. Az aluljáró. ban ugyanis ilyenkor tenyér­nyi magasan áll a viz és a vá­gányokon átkelni, felmászni a hatvan centi magas beton­padkára nagy üggyel-bajjal, sokkal veszélyesebb, mint bár­mikor régen. HALA A SZE? ŐSZNEK. könnven nélkülöztük a vágá- nvokon kívül összerótt deszka­bódé oltalmát, de a most munkába sietők. utazók meg­érdemelnék. hogv a váróhelyi­séget és a jegykiadó helyet is a vasúti járdaszigetre helyez­zék, mielőtt súlyos baleset tör­ténne az ide-oda futkározás miatt. De ez még nem min­den. A villamosítás földmun­kái során a kitermelt agya­gos földet a homokos dűlő- útakra hordták. Bizonyára senki nem gondolt arra, hogy esős időben ezek járhatatla­nok lesznek — hát még, ha traktorok irdatlan kerekei is felszabdalják az úttestet. Mi, gyalogosok a kocsinyomokon,, a tönkretett út mellett tapo­sunk új utat, de a sok hó min­denképpen gátolja a közle­kedést. Erről az útról még a havat serh távolították el, pe­dig ezelőtt megtették. A gép­kocsi közlekedés szinte telje­sen megszűnt a Budai út és a Pesti út közti szakaszon. A BUDAI ÜTI település la­kói, akik naponta a saját bő­rükön érzik a rossz útviszo­nyok keservét, ezúton kérik a MÁV és a városi tanács ille­tékeseit: sürgősen intézkedje­nek, számolták fel ezt a tűr­hetetlen helyzetet! ötvenkét aláírás CEGLÉDI VILÁGJÁRÓK Útlevél — utánjárás nélkül Autóbusszal Velencébe — Külföldre szeretnék utaz­ni. Felvilágosítást kérek, ho­gyan szerezhetem be útlevele­met? Ilyen és ebhez hasonló kér­dések egyre gyakrabban el- ] hangzanak a ceglédi IBUSZ- j irodában. Úgy látszik, a hely­beliek is szeretnének világot látni, utazgatni, külföldön töl­teni az üdülés napjait. Január 15-től kevesebb lesz az utánjárásuk a külföldre lá­togatóknak. Az IBUSZ kiren­deltsége az útlevelek intézésé­vel is foglalkozik, s nem szá­mol fel külön díjat érte, az ügyfélnek csupán az útlevél- költségét és a vízümdTJát' kell kifizetnie. Mészáros Piroska, a hivatal vezetője, arról is tájékoztatott, hogy vállalati csoportos utazá­sok szervezésére is van mód. Ausztriába például négyna­pos látogatást szerveznek. Tar­togatnak egy utat azoknak is, akik Velencét szeretnék látni. Az egyhetes világjárásra autó­busszal indul a csoport. Minden lebonyolítással kap­csolatos tennivalót az IBUSZ intéz, útlevelet, valutát, vízu­mot igényel. A szocialista országokba is sok lehetőség nyilik egyéni és csoportos utazásokra. Aki szo­cialista országba turistaként utazik, még itthon megrendel­heti a szállást és az étkezést — forintért. A nyugatra uta­zóknak is biztosítják ezt száz­dolláros valutakeretük terhére, j Az érdeklődés máris nagy. i Mostanában több tucat valu- : taigénylést továbbítottak a Magyar Nemzeti Bankhoz. (t.) A Romantikától északra Megtörtént a 4-es főközleke­dési út helyszíni bejárása. A 4-es műút Ceglédet megkerül­ve Albertirsa határából egye­nesen Kecsikéscsárdáig halad, ott tér vissza jelenlegi, további útvonalába. Olajkályha onlja a meleget Húszról harmincra növeke­dett a férőhelyek száma az át­alakított, korszerűsített abo- nyi bölcsődében. A korszerű­sítés során új mosdót, fürdő­szobát alakítottak ki külön a picinyek és külön az alkalma­zottak számára. A konyha szintén modern lett, megfelel az egészségügyi követelmé­nyeknek. A bölcsődei holmikat nagyüzemi mosógép mossa ezentúl. Az épületben külön játék­szobát rendeztek be. Az apró­ságok kedvükre töltik a napot az olajkályhával fűtött, kelle­mes meleg helyiségben. A fel- szerelési tárgyak nsgy részét szintén kicserélték. Zárszámadás városunk sporlj'kn Kézilabda—Bem SE A Bem SE kézilabdacsapata a megyei bajnokságban vett részt és ott a GEAC mögött a második helyen végzett. Az 1969-es bajnoki idényről az együttes edzője, a Ceglédi Építők volt játékosa, Monori Dénes számolt be. — Az alapozási időszakban heti négy alkatommal edzet­tünk, kétszer tejemben, két­szer a szabadban. Vasárna­ponként Budapesten terem­tornán vettünk részt, ahol ma­gasabb osztályú csapatok előtt az első helyen végeztünk. — A bajnokság során többé- kevésbé azt nyújtotta a csa­pat, amit tud. A védekezés­ben végig hiányosságok mu­tatkoztak, szerencsére kitűnő kapusunk volt. Ezzel magya­rázható, hogy mindössze a GEAC kapott kevesebb gólt mint mi. A fegyelmezetlen játék a Váci Honvéd ellen két pontba került, a játékvezető tévedés miatt pedig egy mér kőzést elvesztettünk. (Ez a találkozó sokáig emlékezetes lesz, a Bem SE akciógólokat lőtt, a Gödöllői Vasas bün­tetőkből szépített.) — Támadójátékunkat di­cséri, hogy a két beállósunk 167 gólt ért el. A legtöbb gólt a követke­zők szerezték: Jónás 126, Ga­rat 86, Szabó A., 88, Kocsis 86, és Godó 83. — Egyénileg kik nyújtottak az év folyamán kiemelkedő teljesítményt? — Játékosaimat a mérkő­zéseken nyújtott játékuk alapján 0—10-ig terjedő pont­számmal osztályoztam. Ennek alapján az egyéni rangsor a következő: Szabó S. (átlagban) 8,45, Jónás 8,36, Godó 8,15, Garat 7,96. Ök négyen magasan ki­emelkedtek a többiek közül. — Terveik? — Ismét szeretnénk az éh mezőnyben végezni. Mivel a Ceglédi Építők kiesett az NB II—bői, a GEAC pedig elvér­zett az osztályozón, nagy küz- lelem alakulhat ki e három csapat között az első hely megszerzéséért. (—reán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents