Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
8 PEST «EC VE I k/Círlap 1970. JANUAR 8.. CSÜTÖRTÖK Látogatás a konglomerátumban Lement a létrán és felment Vecsésre Aki valahol ismeretlen, új életet kezdhet. A Pest környéki népes gyűrű településein ritkán ismerik úgy egymást az emberek, mint egy alföldi faluban. Az életritmus szinte a fővárosi felfokozott ritmushoz idomult, az életforma is majdnem, hiszen aki itt lakik, az általában Pesten dolgozik. Az embertömeg elnyeli az embert és különösen észrevétlen maradhat, aki az is akar maradni. Ok lehet rá elegendő. hiszen nemcsak olyanok érkeztek a konglomerá- ciós övezetbe, akiket fényeivel a főváros csábított, hanem olyanok is, akik ezektől a fényektől ugyan sohasem hagyták volna magukat zavartatni, de sorsuk úgy fordult, hogy el kellett hagyniuk ismerős vidéküket, hogy eltűnjenek az ismeretlen embertömegben. Mint V. Sándor is, aki 66- ban érkezett Vecsésre Hajdu- Biharból. Ott községi tanácselnök volt, itt portás. Kérte, hogy ne írjam ki a teljes nevét. Sufniban Három ágyban alszanak öten. Az ágyak egy szép házhoz tartozó udvar közepére emelt sufniszerű apró épületben találhatók, ahol van még egy asztal, két-három szék és egy tűzhely. A helyiséghez tartozik még egy kis benyíló és egy fedett, de három oldalról nyitott előtér, ahol egy szekrény áll és még egy-két bútordarab, félig a szabadban. Biharkeresztesen háromszobás szolgálati lakásuk volt, mind a három szoba bebútorozva. A bútorokat el kellett, hogy adják. Nem volt hová tenniük. A sufniban V. Sándor lakik a feleségével és három fiával, azóta, amióta Vecsésre érkeztek, már három éve. A fiúk 24. 18 és 16 évesek. A férfi középmagas vidámarcú, kopaszodó, sovány. Az asszony középmagas, szomorú tekintetű, megtört, sovány. A férfi: — Nem szeretek itt. Vissza akarok menni. Engem a mezőgazdaság érdekel. Én ott akarok lakni, ahol mindenki ismer, otthon. Az öcsém hivott, hogy menjek vissza, ő ÁFÉSZ igazgató, hat falu tartozik hozzá. Az asszony: — En már nem megyek innen el. Jobb nekünk itt, ahol senki sem ismer. Megfáradt, csalódott, megtévesztett emberek vagyunk. Aztán így együtt van a család. Én nem akarok a gyerekeimtől többé elszakadni. Párttitkár 1943. összeházasodtak. Napszámba jártak. Biharkeresztesen. 1943. Három hold földet kaptak. Művelték. Két gyerekük született, Júlia és Sándor. V. Sándor belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1947. Szervezett, agitált. Pártiskolára küldték. Községi párttitkár lett. A következő 10 évben párttitkár. Feleségét is javasolják iskolára, de nem megy, szül még két gyereket, Józsefet és Pétert. 1956. V Sándort letartóztatják. kivégzéssel fenyegetik. 1957. Kiszabadul. Újból szervezi a pártot. Aztán ellentétei támadnak a járási pártvezetőkkel. A férfi: — Nem vagyok várttag De én azt mondom, hogy kommunista vagyok. Az vagyok és az is maradok. Min- d?n este vitatkozunk a fiaimmal. Ök azt mondják, hogy velem nem is !ehet vitatkozni. TTát. ha a rendszerről van szó. altkor nem is. Az asszony: — Bolond voltam. hogy nem mentem isko- j Iára Bolond riehét előre nem j tudhattam, hosv mi lesz a [ fé-damuvai. Most milyen jó lenne, ha értenék valamihez. Tanácselnök Blharkeresztes. V. Sándor | községi tanácselnök. Felesége i egy boltban pénztárosnő. V. Sándort 1961-ben leváltják, mert többet néz a pohár fenekére a kelleténél. Mindenki ismeri a faluban gyerekkora óta. Sok az irigye, akik közül néhányan ellenségeivé is váltak. És győztek. Egy ktsz-n,él raktáros 63-ig. Közben lánya leérettségizik Berettyóújfalun, legnagyobb fia pincéríanuló. Felesége moziüzemvezető. Told. Űjból egy község élére állítják, a kis Toldon, ahol mint tanácstitlcár, elnök hiányában, a falu első embere. 65-ig. Bánya egyetemre szeretett volna menni, de nem vették fel. így képesítés nélküli pedagógus lett. Legidősebb fia Pestre kerül és leteszi a szakmunkásvizsgát. Mezősas. Ismét tanácselnök, de már csak néhány hónapig. Sokat iszik. Lánya Pestre jön, napköziben dolgozik, Vecsésen lakik, mert itt él V. Sándor unokahúga a férjével, akit csak „sógornak” neveznek. A lány hamarosan M. Ferencné lesz, férje is vecsési. A nagyfiú katona. A középső abbahagyja a mező-gazdasági technikumot. V. Sándort sokan fúrják, mert okot ad rá. Lemond. A járási tanácselnök rá szeretné beszélni, hogy maradjon. Nem marad. A férfi: — Reggel háromkor is felkeltem, ha valaki ügyesbajos dolgával felkeresett. En mindenkinek és mindig rendelkezésére álltam. De már nem bírtam idegekkel. Az asszony: — Ö az oka mindennek. 56 után kezdett el inni. Könnyű volt megtámadPortás Otthagyták Hajdú-Bihart, s hová is mehettek volna, mint oda, ahová a lányuk férjhez ment és ahol a „sógorék” is éltek. Tehát Vecsésre, Pest közelébe, ahol korlátlanok a munkalehetőségek. V. Sándor portás lett a Műszéntermelő Vállalatnál. Felesége takarítónő a Kőbányai Sörgyárban. I Sándor fia betanított munkás egy asztalosipari ktsz-nél, mert mint felszolgáló nem tudott elhelyezkedni. Jóska fia a 43-as építőknél segédmunkás, Péter fia központifűtés-szere- I lő tanuló. j Ott laknak a sufniban. Tel- ! két szeretnének és házat építeni rá. V. Sándornak azonban 16 ezer forint tsz-tartozása van, amit mint kölcsönt, terhére vett fel. Most vonják tőle és feleségétől. Havonta 1000 forintot. Tehát ketten 1400 forintot hozhatnak csak haza. Sándor 1800—2200 között keres, de ő meg nősül, itt, Vecsésen. Jóska jövedelme 1500— 1800 forint. Mindebből eddig még nem tudtak félrerakni, tehát távoli még a telek. De kö- ! zeli az albérleti díj, a havi 500 forint. A férfi: — En visszamegyek. Az asszony: — En nem. Semmi kedvem szégyenkezni. Berkovits György SZARVAS Vasalómonopólium Kizárólagos jogot kapott a villanyvasalók gyártására a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz. A jövőben az országban egyedül itt készítik a kisebb- nagyobb méretű, hőfokszabályozós és hagyományos háztartási, illetve szabászvasalókat. A ktsz „vasalócsaládjának” öt tagja van, s ezekből az idén együttesen mintegy félmilliót készítenek, 150 millió forint értékben. A szarvasi vasalók egyhsrmada külföldön kerül forgalomba. Csehszlovákiába például 150 ezret szállítanak. 15 ezer helynév Több mint négy évtizede foglalkozik a falusi szellemi néprajz gyűjtésével Dűli Antal nyíregyházi nyelv, irodaiam, történelem szakos tanár. Értékes helynév-gyűjteményében 15 000 adat szerepel, amelyeknek feldolgozását nyugdíjba vonulása után kezdte meg. A különféle okmányok és régészeti forrásművek felhasználásával — a helynevek vizsgálata alapján — a magyar nyelv fejlődéstörténetét kutatja. ■PJ ■Hol Nyáron fafuvar — télen sítaxi Kötélpálya Dobogókőn A síléc barátai igazán örülhetnek a hónak Dobogókőn, hiszen a napokban mutatkozott be a lesikló pálya felvonója. Délelőtt 10 órától délután háromig felvonó, „sítaxi” gondoskodik a sportolók kényelmes feljutásáról. A pilisi Állami Park-Erdőgazdaság dolgozói szerelték és üzemeltetik a csörlős szerkezetet, amely óránként száz személyt szállíthat. Amíg hó lesz, addig Dobogókőn dolgozik a berendezés, tavasztól—őszig pedig — mint ahogy korábban is — az erdőkben szállítja a fát. A sikeres bemutatkozás arCSEMO MegkéseHt Heller Prumik László csemői lakos részegen érkezett haza tanvájára a rokonlátogatásból. Vendégei fogadták: Bellér István, élettársa és leánya. Ismét asztalra került a borosfiaskó, a két férfi elé ... Italozás után felkerekedtek, s átmentek a szomszédba Zsikla Józsefekhez, ahol viszont a házigazda öccsével, Zsikla Lászlóval ivott. A váratlanul betoppanó Bellér szó nélkül verekedést kezdett a háziakkal. Prumiknak csak nagy üggyel-bajjal sikerült felbőszült társát az udvarra vonszolnia. Ott sem nyugodott meg, s néhány perc múlva visszatért a lakásba. Sértegette Zsikla József feleségét. s végül a szóváltás verekedéssel végződött. Ekkor érkezett a lakásba Bellér élettársa, aki szétválasztotta a dulakodókat, s indulást parancsolt Bellérnek. Már 15—20 méterre jártak Zsikláék házától, amikor a még mindig haragvó Zsikla László utánuk rohant, s a kiáltására hátraforduló Bellér hasába szúrta a nemrég még az asztalon heverő konyhakést. Bellér Istvánt csak a gyors orvosi beavatkozás — több órás műtét — mentette meg a haláltól. A késelés ügyét január második felében tárgyalja a Ceglédi Járási Bíróság. A vecsési káposzta titka o. Az I. világháború dereka táján, amikor szinte minden áru eltűnt az üzletekből, új cikk jelent meg a budapesti piacokon : egy elefántcsontszínű, különlegesen savanyított káposzta. Az éhes nagyváros hozzájutott valamihez, ami igazán csak a bőség napjaiban mutatja meg minden jótulajdonságát, amikor keveredve a jó zsíros disznóhússal, átalakul toros és töltött káposztává, hírnevet szerezve magának határon innen és túl. Hogy mi a titka a vecsési káposztának? A gondos növényápolás, a finom szeletelés, a kellő hőfok az erjedéshez, a megfelelő fűszerezés. Ez mind igaz, de az is, hogy családról családra száll a fűszerezés, az erjesztés módja, őrzik a titkot a káposztáskamrák, a nagy káposztáshordók és kádak. Sokféle íratlan recept, egyik ízlete- sebb, mint a másik és az eredmény mindig ugyanaz: üde szín, éretten ropogós vágott káposzta, zamatos levelek a töltelék méltó burkolására, gazdag vitamintartalommal. És még valami: a vecsési káposzta örök frissesége. Néhány heti érlelés után új adagok kerülnek a hordókba. Vásároljon valaki a torok idején vecsési káposztát, épp úgy frisset kap, mint az, aki a húsvéttól töltött káposztával kíván elbúcsúzni. A vecsési Zöld Mező Termelőszövetkezet 3 milliós beruházással korszerű üzemet épít és elhatározta: márkáztatja nemcsak a saját, hanem a háztáji gazdaságokban készült savanyú káposztát is. ra készteti az illetékeseket, hogy jövőre nagyobb teljesítményű felvonót szereljenek fel. A gazdaság feladata — a többi között — a Pilis sport- lehetőségeit feltárni, ezért még az idén kijelölik, de már csak a jövő télre készítik el a szánkópályát. Dobogókőn van az ország harmadik, legjobb hótartó lejtője, ezért nemcsak kedvelt kirándulóhely, de szívesen rendeznek itt versenyeket. Szombaton és vasárnap „Dunakanyar” elnevezésű lesikló- és futóversenyen látják vendégül más megyékből is az érdeklődőket, hétfőn pedig az úttörők veszik birtokukba a terepet. ELMÉLKEDÉS A HATALOMRÓL Pénteken mutatkozik be a főváros közönségének a bari egyetemi színpad társulata, amely az Egyetemi Színpadon „Elmélkedés a hatalomról” című művét adja elő. A darabot Shakespeare Julius Caesar című drámája nyomán Michele Mirabella írta és alkalmazta színpadra. Szombat este Bertolt Brecht Horatiusok és Cu- riatiusok című darabja kerül színre. KEREPESEN A népszámlálás során a lakosság 25 százalékáról a korábbiaknál jóval részletesebb adatfelvétel készül. A reprezentatív összeírás adatgyűjtő lapján 83 kérdés szerepel. A lakosság 75 százalékától pedig 37 kérdésre kémek választ a számlálóbiztosok. Kerepesen 20 számlálóbiztos házról házra járva veszi számba a község lakóit, a lakásokat és az épületeket. Nádgondok A balatoni nádaratók mostoha körülmények között takarítják be az elmúlt nyári termést. A gépeket még a nagykiterjedésű Kis-Balatonon, a viszonylag jobbnak számító terepen sem tudják használni a nagy hó miatt. A Balatoni Nádgazdasági Vállalat dolgozói térdig érő hóban, mindenütt kézi erővel vágják a jó minőségű, hosszúra nőtt, vastag és egyenes szárú nádat. A levágott nád javarésze exportra is alkalmas, bár a külföldi érdeklődés a korábbi két esztendő silányabb termése miatt megcsappant. Ez évben 10 000 kévét szállítanak exportra. A Balatonon az idei télen 750 000 kéve nádat aratnak, amelynek jó részét építkezéseken hasznosítják. A vállalat szigligeti telepén 500 000 négyzetméter nádlemezt és 40 000 tekercs nádszövetet készítenek. Amit a hongkongiról tudni kell! OPTIMISTA PROGNÓZIS Határainkon újra kopogtat az 1968 nyarán Hong Kongból elindult A2, vagyis a hongkongi vü'us. A nyugat-európai államok után tőszomszédságunkban, Jugoszláviában, Ausztriában és Csehszlovákiában is elég sok ember betegedett már meg. Sőt, Tolnában, Baranyában is észleltek szórványosan csoportos megbetegedést. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet múlt év tavaszán közzétett „hongkongi zárójelentése” szerint a járvány során durva becslések szerint félmillió ember betegedett meg a hongkongi vírustól Magyarországon, és lett ezért valószínűleg védett az újabb fertőzéstől. Emellett a megbetegedettek többszöröse esett át úgy a fertőzésen, hogy nem betegedett meg, de védettségre, immunitásra tett szert. A természetes úton védettek mellett viszonylag nagy számú ember, különösen az egészségügy, a személyszállítás és az élelmezés dolgozóinak többségét védőoltásban részesitették. Ebből következik, hogy az ország osszKÉSIK A BUSZ... Hó ... Jeges úttest... Hi- | deg... Hófúvás. Időnként \ sár, nyirkosság. Valakinél rádió szól „Kékestetőn havazott, a hóréteg vastagsága 70 centiméter”. Az emberek állnak a megállóban, hallgatják a távolról szóló jelentést és még fázósabban húzzák össze kabátjukat. Türelmetlenül, idegesen topognak. Hangosan szitkozódnak. A busz megint késik. Mindenki fázik és ezen nem segít a meleg szoba, a pattogó tűz gondolata sem. Hideg van. Dermesztő hideg. Ismét itt egy kemény tél. Es a busz még mindég nem jön... Hol van a meleg, a napfény, a fényes ragyogású nyár. „Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni, hogy melegednének az emberek” — jutnak eszembe a költő híres sorai; mert egész Európában fáznak ... Két éve, amikor lenn jártam Szicíliában, ugyanilyen hideg volt. Az emberek egy szál felöltőben dideregve a hidegtől és a félelemtől ott toporogtak a repülőtér körül várva a megsegítésükre küldött takarókat, melegítőket, gyógyszereket. Azóta a szigetet újabb földrengés sújtotta. Még mindig nem jött a busz. Ügy látszik kimaradt egy járat. Dühöngünk. Már tíz perce várunk a megállóban. Olaszországban is hideg van, mínusz 5—mínusz 10 fok a nyár országában. Es a szicíliai népnek nincs fedél a feje felett. Elmosta az ár, tönkretette a földrengés. A busz már 20 perce késik. A báránylelküek is szitkozódnak. Jugoszláviában Banja Luká- ban ismét súlyosbodott a helyzet. A december 31-i hat és fél fok erősségű rengés miatt vasúti kocsikban, garázsokban, barakkokban töltötték a szilvesztert. Fáztak, féltek ők is mint olasz sorstársaik. Január első napjaiban újabb földrengés: a szabad ég alatt töltötték az éjszakát. A magas hó miatt pedig akadozó az élelmiszerellátás, még nehezebb lett a mentés. Vajon mit hoz nekik ez az esztendő. Nem tudhatják... A busz félórás késéssel megérkezett. Zsúfolt ajtajában fürtökben lógnak az utasok. És megindul a harc a feljutásért. — Seres — lakosságának tetemes hányada eleve védett a hongkongi vírusfertőzéssel szemben. Tehát a vírus Magyarországon nem számíthat nagy sikerre. S ha mégis fogékony emberre talál, miből áll a betegség? A fertőzéstől számított néhány óra, vagyis 1—3 napos lappangás után borzongás, hidegrázás, láz, felsőlégúti hurut, végtagfájdalom, gyengeség és főfájás jelezheti a betegséget. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden téli meghűléses hurut, amit köznapi nyelven „megfázásnak” vagy „meghűlésnek” szoktunk nevezni — és amit ugyancsak vírusfertőzés okoz —, lényegében ugyanezekkel a tünetekkel jár. Ebből következik, hogy még tényleges járvány esetén sem származik minden „hűlés” hongkongi vírustól. De ha még válóban attól származnék is, nincs ok túlzott aggodalomra. A hongkongi vírus okozta megbetegedés ugyanis viszonylag jóindulatú és következményei alig súlyosabbak a közönséges lázas,' h üléses hurutnál. 4—5 napos ágynyugalom, bő folyadék és A-fC-vitaminellátás mellett a megbetegedettek döntő többsége maradéktalanul meggyógyul. Az orvosok általában lázcsillapítón kívül mást nem szoktak rendelni. Csak ha a láz elmúltával újabb lázkiugrás következnék be — ami kisgyermekeknél, csecsemőknél, öreg és beteg embereknél fordulhat általában elő —, hívjunk újra orvost, mert ilyenkor kell könnyebb, súlyosabb szövődménnyel számolni. PEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága es a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, v ili.. Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható vózpontl telefon: 343—100. 142—220. Gépíró szobák: 143—100.280, Illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál,’ x kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi tfírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér l. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint.
