Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-07 / 5. szám
A Kecskeméti úton nagy építkezés folyik, az út egyik szakaszát is lezárták. A Ceglédről Kecskemétre menő autóforgalom most terelőúton bonyolódik, s a Nádor utcán keresztül jutnak el a gépkocsik a Petőfi utcára, majd a Kecskeméti útra. A környék lakói már többször szóltak a DAV-nak, hogy a Petőfi utca és a Kecskeméti út közötti szakaszon egyetlen higanygőzlámpa sem ég, s az egész éjszakai forgalom a bizonytalan félhomályba burko- 1 ódzva folyik. Igaz, egy ízben már megmászta egy villanyszereid a kérdéses oszlopokat, de ettől nem gyulladtak ki a lámpák. A sötétben nemcsak a közlekedés biztonsága forog kockán, hanem a Nádor utcai közkút is, amit már lassan széttaposnak az autók. Sürgős segíts'i jet várunk egy másik Petőfi utcai baj- okozóra, nevezetesen a Hunyadi utcai torkolatnál található nyitott árok valamiféle Iefe désére. A másfél méteres ár kot talán egy méteres távolság választja el a villanyoszloptól, a járdaszakasz erősen az árok felé lejt. Ebben a csúszós, havas időben napról napra lehet látni, hogy valaki beleesett az árokba, s a nyomok tanúskodnak arról is, hogy kifelé sokkal nehezebben jutott az elcsúszott gyalogos. Most kell ezen is segíteni, mert ahogy jó idő lesz elfelejtkezünk az árokról, amibe immár három év óta minden télen többen beleesnek, mégsem történik intézkedés. Várjuk a segítséget. A PCS TM £ G-Y E. I XIV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM HÍRLAP KtILÖNKIA DA S A 1970. JANUAR 7., SZERDA „HETÖRTEK“ A VEGYIPARBA 24 milliós exportterv iVóit a tertnulvsi vrtvk ti Gvpjurííó Kisa-ben ELTEVEDT TACSKÓ Eltévedt tacskó kutya várja gazdáját a Május 1. utca 32. szám alatt, a Tormásban. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Lanfieri kolónia. Egy kiábrándult férfi a rejtélyes szigeten. Csehszlovák—szovjet kalandfilm. Kísérőműsor: Gyorsabban és még gyorsabban, Magyar Híradó. Előádások kezdete: 5 és este 7 óra. A múlt év utolsó napjaiban lécek közé csomagolt gépszerkezeteket szállítottak a teherautók a Gépjavító és Faipari Ktsz Szolnoki utcai telepéről a vasútállomásra. Ezek a gépek — mint megtudtuk Bálint Pál műszaki vezetőtől —, serleges blanszírozó gépek, melyeket évek óta gyártanak külföldi és hazai konzervgyárak számára. Most Csehszlovákiába „postáztak” négy, az NDK-ba két berendezést. A jól bevált géptípusok a zöldségfélék konvzerválá- sánál, az előfőzésnél szolgálnak. Évente 10—15 készül ebből, a darabonként 140 ezer forintot érő gépekből. A szövetkezet jól zárta az évet. A termelésének értéke az előző évekhez képest jelentősen emelkedett. A' számadatokról még nem tájékoztattak, mert az elmúlt év eredményeit még a könyvelésben most vizsgálják, elemzik. Miért szeretnék költő lenni? Két hete szüntelenül kínoz a gondolat. Költő szeretnék lenni. Jelenleg második műsizakban háziasszony vagyok, de úgy néznek ki a dolgok, hogy ha nem leszek sürgősen koszorús költő, befellegzik a háziasz- szonykodásomnak is. Nézzük sorjában a dolgokat. Megírok egy-két verseskötetet, eljárogatok az iró-ol- vasó találkozókra, autogramot osztogatok, s mindeme lelkes munkámért jutalmul kapok néhány hervadhatatlan babérkoszorút. S akkor rögtön meglesz az életem célja, a háziasszonyi munkám folytatásához a lényeg: néhány babérlevél. Akkor főzhetek lencsét és krumplifőzeléket — köl- t-őibb nevén nevezve a burgonyát —, vadast és mindent, „mi szem száj ingere” — babérlevéllel. Mert babérlevelet immár harmadik hete az egész városban nem lehet kapni. Kössünk egyességet az illetékes vállalattal. Én nem írok verseket — mert akkor jaj lenne az olvasóknak, meg őszintén bevallom, tudom, milyen gyorsan megy egy-egy kötet megjelentetése, a babérkoszorút talán még a kritikusok a felvétel előtt levitatnák dús homlokomról — szóval inkább tasakban lenne jó az a babérlevél. A boltból. De ha nem lesz sürgősen, a kis és nagyker., valamint az egész kereskedelem leikén fog száradni, mert türelmem fogytán, verselni kezdek... Valahogy így: Babérlevél, sajna, ó! Már sehol sem kapható ... szabó Az új, megkezdett év terveiről annál többet adhatunk meg. Nagy megrendelést teljesít a ktsz a Szovjetuniónak. 15 millió forint értékben öt autoszifon-patrontöttó kisüzem berendezését készítik el. Az eddig beérkezett rendelésekkel együtt 24 millió forintot tesz ki az ez évi exportterv. Az elmúlt évben sikeresen „betört” a ktsz egy új, nagy jövőjű munkaterületre, a vegyipari gépgyártásba. Sikeresen debütáltak a Budapesti Konzervgyárban, ahol a Vegyipari Tervező Fővállalkozó Vállalat tervei alapján elkészítették az alma-aróma ízvisz- szanyerő berendezést, amelynek a múlt évben megtartott próbaüzemelései minden reményt beváltottak. A szövetkezet ebben az évben nagy fejlődésen megy keresztül. A Szolnoki úti telepen már nagyrészt készen van az a hatalmas csarnok — 326 négyzetméter alapterülettel —, ahol a korszerű munkához, korszerű követelményeket tudnak biztosítani. Jól halad az autószerviz építkezése is. Ügy tervezik, hogy az új csarnokban március 31-én, az autószervizben pedig szeptember elsején megkezdődhet a munka. A Gépjavító Ktsz végérvényesen elfoglalta helyét a város „nagyüzemeinek” sorában. Ugyanakkor olyan „kis” dolgokkal is foglalkozik, próbálkozik, mint a háztartásban dolgozó nők munkába állítása. Jelenleg a telepen dolgoznak asszonyok az Egyesült Izzótól kapott bérmunkán, de a terveik szerint hasonló munkából bedolgozó rendszert alakítanak ki. A szövetkezet ennek az új vállalkozásnak érdekében helyiséget bocsát a megbízók rendelkezésére, ahová a szükséges gépeket elhelyezhetik. Ez a bérmunka — amit most több mint ötven asszony végez — később talán asszonyok százainak jelent megbízható mellékkeresetet. És ez sem mellékes. K. L. Ma este: TIT-előadások Ma este 5 órakor a Hunyadi Termelőszövetkezet klubjában dr. Kodrán Zoltán a szántóföldi, kertészeti növényvédelemről és a vegyszeres gyomirtásról tart előadást. Nagy érdeklődésre tarthat számot az az előadás is, amelyet Csizmadia Ferenc tart a T-’etőfi Termelőszövetkezet klubjában a szamócatermelés kérdéseiről. Még lehet jelentkezni Két tanfolyamat indítanak azoknak a lovasíogathajtoknak és segédmotor-vezetőknek, akiknek nincsen hajtási engedélyük. A tanfolyamokra a jelentkezési időt is meghosszabbították január 15-ig, hogy a jelentkezők még a téli tanfolyamot elvégezhessék, mert azután, csak ősszel kezdenek újabb alapfokú KRESZ-okta- tást tartani. A tanfolyamra a művelődési otthon irodájában lehet jelentkezni. A gyors olvadással nem bírnak a város szegényes és gyérszámú csatornái. Mindenütt, a legkisebb mélyedésben is, bokáig érő viz. Csak csizmában lehet közlekedni, nem is érdemes sokat gondolkodni, bele a közepébe és át. így az egyszerűbb. Mögöttem négyéves forma kislányt vezet édesA néninek szabad? apja az óvodába. Óvatosan kerülgetik a pocsolyákat, ráérnek. — A néninek szabad a vízbe lépni? — kérdezi a csöppség manőverezésemet látva. — Lehet — válaszol kitérően a papa. — Nekem is lehet, ha nagy leszek? — csacsogja. A papa nem válaszol, helyette válaszolok én. — Mire nagy leszel, kész lesz a város egész csatornarendszere. Most még talán nem érted a különbséget, hogy vízbe lépned lehet, de nem „muszáj"... És ez nagy különbség ... (sz) Sporttörténet -1969 Április II. KIÉ*? A városi rendőrkapitányság kéri, hogy jelentkezzen a rendőrség földszint 3-as számú szobájában az a károsult, akinek női kerékpárját ismeretlen személy a múlt év novemberében a Kőrisfa cukrászda elől elvitte, és eddig bejelentést nem tett. 19—20-án Debrecenben a kötöttfogású vidéki birkózóbajnokságon Sárosi Tibor 4. lett súlycsoportjában. A 20-1 váci Dunakanyar Kupa iíjúsalf birkózóversenyen Dér Ferenc arany-, Su- sán István ezüstérmet szerzett. Szolnoki VÍZIG—Kinizsi 8:8, NB Ill-as pingpongban. Péceli Spartacus—Nagykőrösi Kinizsi 14:13, megyei bajnoki férfi kézilabda-mérkőzésen. 20-án Cegléden került sor az úttörő-olimpia megyei tornászdöntőjére, ahol 4 csapatbajnoki címből 3-at a nagykőrösi Petőfi-iskola nyert meg. 25- én: Nagykőrösi Arany János Gimnázium—Bp. Petőfi Gimnázium 34:33. A fővárosban is nyertek a középiskolai mérkőzésen a II. korcsoportbeli körösi lányok. 26- 27-én Susán István harmadik lett a fővárosban az országos ifjúsági birkózóbajnokságon, súlycsoportjában. 27- én Abonyban Túri JóDR. TÖRÖS LÁSZLÓ: Séta a „Kutyakaparó körül ii. T ermészetesen vezetett a * kutatás útja Petőfi kézirataihoz, vallomásaihoz. A Kutyakaparó az 1847-es verseinek az élén áll, a negyedik az ez évi gyűjteményben s azt is tudjuk, hogy először a győri Hazánk című lapban jelent meg, ahová friss szerződés fűzte a költőt. Majdnem össze is veszett a szerkesztővel a sorrend megváltoztatás miatt. De amikor megtudta, hogy a cenzúra miatt történt a Kutyakaparó előrehozása, sietve bocsánatot kért. (Ferenczi Z. Petőfi élete III. 42. 1.) Ferenczi szerint januárban kelt a Kutyakaparó. Jó volna tudni, hogy 1846 decemberében merre járt Petőfi, milyen élmény adhatta az ihletet. Bár Ferenczi professzor Petőfinek szinte minden napjáról tud számot adni •— Kőrösön is járt kutatni — erre az időszakra nézve tanácstalanul áll. Csak azt mondja: „Debrecenből Pestre tért vissza, hová november 20-dika tájt érkezett meg”, a Prielle Kornélia-féle kaland után. (30. 1.) „Itt nyerte az értesítést, hogy szüleire egy szerződés következtében Dömsö- dön újra végrehajtást akarnak vinni pár száz forint adósságért. Ezen addig is, míg oly helyzetbe jutna, hogy szüleit véglegesen magához vegye, okvetlenül segíteni akart” (34. 1.). December 24-i kelettel Telekihez fordult 600 forint kölcsönért. p etőfi nem szerette az arisz1 tokratákat, s ezért hihető, hogy előbb megpróbálta a rokonokat, az elég kiegyensúlyozott viszonyok között élő Or- lay-Petrich család Mezőbe- rényben lakott, s régi szokása szerint lerándult hozzájuk. Akkor pedig a legrövidebb út Vezsenyen vagy Tiszakécskén vezetett keresztül, s így útba kellett ejtenie a Kutyakaparót, aminek nevét — más vidéki emlékeinek hatása alatt — egy kissé módosította. Megnéztem a máig legjobb Havas Adolf- féle kritikai kiadást, az sem mond többet. Csupán általános ihlető tapasztalatára utal: „Classicus nép a magyar kocs^ máros, barátom. Fizetned kell, hogy szóljon hozzád egy-két szót, enni pedig fizetésért sem ád. Ha kérsz tőle valamit, azt mondja, hogy nincs, vagy ő bíz ezért nem rak tüzet. így jártam Bihar megye két helységében, Okányban és Kőrösla- dányon. Ettem is, nem is; azt adtak, ami nekik tetszett, nem amit kértem, s ezt is úgy tették elém, mintha isten irgalmából adnák.” Az akadémiai új kritikai kiadás még ennyit sem mond, csak szövegvariánsokat közöl. Hatvani Lajos: így élt Petőfi és Dienes András: A legendák Petőfije című műve sem segít rajtunk. A tudomány cserben hagy bennünket ebben a tekintetben. Pedig, hogy Petőfi ismerte e tájat, mutatja. „Utón vagyok” kezdetű költeménye, melyet 1848-ban Nagykőrösről írt ifjú feleségének. A nnál többet beszél a helyi hagyomány. Harmincöt évvel ezelőtt már láttam, hogy testes emlékkönyv van az ivóban, melyet az abonyi járás tisztikara kezdeményezett itten abból az alkalomból, hogy 1922. augusztus 15-én, a Petőfi Társaság meghívásával nagy ünnepség keretében emléktáblát helyeztek el a csárda falán. Igen rongyolt állapotban találtam már, az utasok keresz- tül-kasul firkálták nem mindig épületes zöngetnényeikkel. De így is találtam benne néhány érdekes bejegyzést, s ezek kedvéért magamhoz vettem, s most már a felelősség engedélyével a nagykőrösi Arany János Múzeumban található a vaskos emlékkönyv. A Petőfi Társaság testületi, majd Rexa Dezső, a most elhunyt Pest megyei levéltáros, Lampérth Géza főtitkár egyéni bejegyzései mellett a legbecsesebb Máthé József, Abony város nyugalmazott főjegyzőjének az emlékezése. Idézem legfontosabb sorait. „Én még láttam ezt a csárdát régi elavult állapotában. Voltam benne, jártam bele. Sokszor, nagyon sokszor megfordultam benne. Jól emlékszem a kutyakaparási csárda ősi állapotára, festőművész ecsetére megérett szánandó külsejére, a leíró költőt megragadó felbuzdító belsejére. A mostani épületnek Kécske felől eső belső szobájába, egyetlen szobája volt a borivó is, meg a csárdás lakása is. É mellett, Törtei felől volt a konyha. Ennyiből állt az egész épület. A szoba ablaka nem elöl volt, minit rendesen szokás, hanem a végén: Kécske felé nézett a nagy pusztaságra, a kocséri síkságra. Mintha látnám ma is. Bizony nyomorií- ságos, gondozatlan épület volt ez. Különösen kívül. A hátulja alacsony, mert a szél oda sodorta a homokot. Emlékszem, bogy — mint gyermek — ott mászkáltam a homokfúváson, s elértem az ereszt, nádat húz- gáltam belőle. A meszelés legnagyobb részt le volt válva. Az ablak csakugyan papirossal volt be- raggatva. Jó lélekkel állíthatom, hogy valósággal ez volt az a kaparás! csárda, amit Petőfi „Kutyakaparó” című remek leíró költeményében megörökített. Én abban az évben születtem — 1847-ben — mikor Petőfi megírta ezt a költeményt.” (Folytatjuk) zsef és Szécsény Imre első lett a keleti területi úttörő bi rkózóba j nokságon. Nagykőrösi Kinizsi—Hódmezővásárhelyi MEDOSZ 12:4 asztali ten iszben. Csepel Autó—Kinizsi 13:12 férfi kézilabdában. 27-én a Sportotthonban rendezték 7 számban a járási vívóbajnokság küzdelmeit, amelyben a Nagykőrösi Kinizsi Vívóiskola versenyzői közül Bartók Julianna (úttörő női tőrben), Mészáros Tamás (ifjúsági tőrben), Pattantyús Péter (ifjúsági kardban), Hegedűs Dénes (kisdobos kardban), Farkas Tibor (kisdobos tőrben) és Király Ernő (úttörő tőrben) szerzett elsőséget. Kinizsi—Albertirsa 4:0. Az ifjúsági korú Orbán bemutatkozása az első csapatban. Építők—Kőröstetétlen 5:0, a járási futballbajnokság nyitányán. 27-én Cegléden került sor a női kézilabda középiskolás KISZ-kupa megyei döntőiére. A Vén — Tóth, Arany, Utasi, Bálint. Dér, Fekete; csere: Szántó összetételű körösi Élelmiszeripari Szakközépiskola a második helyen végzett. Cegléden a lányok és a fiúk I. korcsoportjában a Nagykőrösi Arany-, a fiúk II. korcsoportjában a Nagykőrösi Pető- fi-iskolá nyerte az úttörőolimpia megyei kosárlabdadöntőjét. 27- én 5 megye legjobbjai küzdöttek Kiskunhalason a III. osztályú férfi ifjúsági tornász-csapátbajnoki címért, amely a Varga, Bélteki, Zsoldos Z., Hüllner, Dónáth, Sebestyén összetételű körösieknek sikerült. Gödöllőn a megyei ügyességi atlétikai csapatbajnokságon 1 második és 2 harmadik helyezést értek el gimnazista atlétalányaink. 28- án: Nagykőrösi Gimnázium—Bp. Petőfi Gimnázium 39:22, a 3 nappal ezelőtti kosármeccs visszavágója. A körösi lányok ezzel az ország legjobb 12 középiskolás csapata közé jutottak. 29- én a KISZ-bizottságon már a második értekezletre került sor a városunkban rendezendő területi úttörő-olimpia előtt 30- án 51:45-re nyerte Cegléden a Gimnázium SE I. férficsapata a megyei kosárlabda- rangadót Sulyok Zoltán r lovasiskola ? | amit alkalmatlannak tartunk | a lovasiskola „tantermeinek”. Inkább az lenne a jó meg- j oldás, ha a használaton kívüli Épitők-pályát megkapnánk. A lovaspálya szépen beililene a Cifrakert kibővítési terveibe, ! hiszen a fehér nyírfából készülő akadályok, a zöld gyep kellemes látványt nyújtanának. Tatán hasonló helyen van a lovasiskola, az ősparkban. — Terveik? — A lovaglóiskola munkáját nagy figyelemmel kísérik a lovassport országos irányítói is, s kilátásba helyezték, hogy ebben az évben országos lovasversenyt rendeznek Nagykőrösön — mondotta befejezésül Dőry Miklós. (kopa) 600 óra egy „tanévben' Hol legyen a — Milyen eredménnyel zárta az első „tanévet” a lovaglóiskola? — tettük fel a kérdést Dőry Miklósnak, az iskola vezetőjének és tanárának. — Az első évben megküzdöttünk a kezdeti nehézségekkel, s kialakították a múzeum melletti sportpályán a lovasiskolát. A „tanévben” 600 órában tanultak lovagolni a körösi fiatalok, de vidékről is többen felkeresték iskolánkat. Több lovastúrát tartottunk, s ezzel felelevenítettük a régi lovashagyományokat, amik — hallomásból tudom —, az elmúlt évtizedekben virágoztak. — Mi az iskola következő évi tanmenete? — Március 15-ére tervezzük az iskola megnyitását. Tovább fejlesztjük az iskolát, mert a tanulók között komoly tehetségek is akadnak, akik már az ugratás tananyagába is belekóstoltak. Szükség esetén több lovat is beállítunk. A Róna tárgyalásokat folytat az IBUSZ-szal és egy holland utazási irodával, hogy külföldi turisták jönnének Kőrösre, akiknek lovastúrákat tartanánk. — Gondjaik vannak?-j- Igen. Szeretnénk, ha a lo- ^.iskolát nem költöztetnék el sporttelep melletti rétre, A"* * * J r I r / r > Sötétség es árok
