Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK 5 WtCiíi itt 'tiáy ~v & grm <g'difJ írja és zsűrizi az olvaso Vége... Vége! PÁLYAMŰ Dermesztő hideg januári napok virradtak ránk. A kö­zeli tüzérségi tűz robajlása dobhártyarepesztő volt annak, aiki esetleg az utcán osont egyik házból a másikba. Ilye­nek persze kevesen voltak és főleg nem cél nélkül bo­lyongtak. Híreket vittek. A falu lakossága a pincék­ben tanyázott, immár három hete, mióta a front ideért. Akikor szovjet csapat vo­nult át a falun. Szállongó hírek szerint csak egy kis előretolt egység volt. Mi, egy- néhányan férfiak az utcára szivárogtunk és tárgyaltuk az eseményt. Nem tudtuk: tulaj­donképpen most már felsza­badultunk-«, vagy egyelőre minden marad a régiben?... Tanácstalanságunknak ' tá­voli zúgás vetett véget. Tan­kok, vagy gépkocsik? ... Min­denki visszahúzódott földlbe- vájt vackába, családjához. Negyedóra múlva német lövészek lepték él a falut. Szórványos lövöldözés hallat­szott. A németek ennivaló után kutattak. Módszerük minden házinál egyforma volit: féMiörtéik a lezárt ajtókat, de mivel ott élelmet nem talál­tak, a pincéből kiráncígál- fák a benmlevőket. Ha talál­tak ennivalót — életben maradtak. Ha nem, ropogott a géppisztoly ... Néhány jaj­kiáltás ... gyorsan fagyó vér­tócsák ... és a katonák máris a következő háznál jártak. Két napig maradtak csak, de a két nap alatt mi, mun­kabíró férfiak a falu szé­lén, a temető mellett lö­vészárkot ástunk. Szótlanul kínlódtunk a fagyos földdel. Egyikünk sem először csinált ilyet, azzal miind tisztában voltunk, hogy mozogni mu­száj ... de nem feltétlen kell haladnia a munkáinak ... Estére erős gépfegyverro­pogás ’ hallatszott, sőt, köze­ledett a falu felé. Az éjszakai csalta borzalmas volt! Az el­tévedt aknák a falu házait rombolták és gyújtották fel. Komoran feküdtem a pince bejáratánál, gondoláitok nél­kül Fásultan figyeltem a becsapódó lövedékek felvil­lanó tüzet. így virradtam meg, s tompa érzékeim csak ne­hezen tudták a bénító csen­det érzékelni. Különleges volt ez a csend! Cselekvésre sür­getett ... Gémberedetten másztam ki és meghajolva lépdentem ka­punk felé. Kikémiieiflem az utcára. Nóptelen volt Vár­tam. Néhány perc múlva rongyos kis alak jelent meg az utcahajlatban. Rémülten bámultam. Az út közepén jött körül sem nézve, hatá­rozott lépésekkel. Felegyene­sedtem. Hihetetlen látvány volt. Kísérteties könnyelmű­ség! Bolond ez az ember? Pontosan az utca közepén jönni... Meglátott. Egy pilla­natra meghökkent, majd to­vább folytatta útját. Amikor velem egyvonalba ért, meg­állt. Kutatóan végigmért. Nem ismertem, nem falubeli volt... Tekintetünk találkozott, ösz- szeráncolt homloka jelezte, hogy beszélni akar. Karja me­reven felfelé rándult és fél­úton megállt. Megkövülve fi­gyeltem a félbehsigyoH moz­dulatot ... Elindult. Fejem ösztönösen te’-eredett utána, öt lépést ccm ment, vissza­fordult. Tétovázva megszólal t: — Vége ... vége ... Az oro­szok szt .verték őket... vé­ge... vége... Ezeket a szavakat mor­molta ta an meg akkor U, tik­kor végleg eltűnt a szemem elő’ ... Azóta ezek a szavak gyak­ran esz mije jutnak, s mind­addig emlékezni fogok rá­juk. amíg el nem hántolnák... A felszabadulás nekem ezek­kel a szavakkal jelezte érkéz tét... Bcgír'P Ülés Ferenc Kérjük azokat az olvasóin kát. akik a lapunkban mi. többször meghirdetett ..írja é zsűrizi az olvasó’* című éve történt pályázatunké rér.zt h\ ' venni hogv í.­,'k meg a felszab’rtui.iss;* kapcsolatos emlékeiket. Akik viszont a zsűrizésben óhajta­nak részt venni, azok figyel­mesen olvassak (-1 a folyama­tosan közölt pályaműveket és február 10-ig egy levelezőlapon Írják meg, hogy a januárban megjelent írások közül melyik tetszett a legjobban. A legtöbb szavazatot elért pályaművek szerzőit jutalomban részesíti a szerkesztőség. Kérjük, hogy a zsűri-levelezőlapra Írják rá „25 éve történt” pályázat. Rehabilitációs munka a Váci DCM-ben és a Felsőbabáéi ÁG-ban A MÜCSŐ Országos Bizottsága nem enged! A baleset, betegség miatt rokkant embernek az elszen­vedett fájdalom és a kereset- kiesés miatt nehezebbé válik a sora. Rajtuk kíván segíteni az úgynevezett rehabilitációs rendelet, amely lehetőséget nyújt számukra vagy egy új Áramtörténelem.., Mátészalkától Aporlsgetig S Ml A HELYZET MA? A magyar mezőgazdaság villamosításának eddigi tör­ténetét, jelenlegi helyzetét és a még megoldandó feladato­kat ismertette szerdáin dél­után a Magyar Elektro­technikai Egyesület előadó­ülésén Havas Béla, az Or­szágos Műszaiki Fejlesztési Bizottság szakértője. Elmondotta, hogy 1888-tól, amikor Mátészalkán megkez­dődött a falu villamosítása, 1938-ig, tehát íkereken 50 év alatt, a közigazgatási egy­ségeiknek csak 35 százalé- ikába jutott el a villamos energia. A felszabadulás után a rendszeres faluvülamosítás 1947-ben Somogy megyében kezdődött, majd országos mé­netekben, egyre növekvő ütemben folyt. Közben a hangsúly a falu villamosí­tása, tehát az elsősorban kommunális igények kielé­gítése helyett fokozatosan a mezőgazdasági termelés vil­lamosítására helyeződött át. Az első feladat tulajdonkép­pen országosan véget is ért, 1963-ban, amikor utolsóként Aporligeten is kigyúltak a villany lám,pák. Pillanatnyilag a helyzet az, hogy a népgazdasági költ­ségvetésből támogatott ál­lami gazdaságoknál a máso­dik ütem, a belső villamo­sítás is befejeződött már, a termelőszövetkezetek köré­ben viszont, amelyek csak saját kezdeményezésük alap­ján és saját erejükre utálva vállalkozhatnak ilyen fel­adatokra, a kép meglehetősen tarka. 1968-ban az ország föM- területének 10 százalékát „bir­tokló” állami gazdaságok kö­rülbelül százhetven millió kd- lowatt/óra villamos energiát használnak fel, ugyanakkor a terület 60 százalékán gaz­dálkodó termelőszöveitekeze- tek együttes fogyasztása sem haladta meg a 230 millió ki- lo watt/órát. Szakemberek becslése szerint ez az arány tavaly sem változott lénye­gesen. Jelenleg a mezőgazdasági termelés országos átlagban számítva körülbelül 5—10 százalékát használja fel a rendelkezésre álló villamos energiának, a mi adottsá­gaink között viszont a meg­felelő arány 30 százalék kö­rül lenne. A további fejlődést csak a mezőgazdasági termelés tech­nológiájának korszerűsítése hozhatná meg. A villamos- energia-ipar . ehhez minden lehetőségiéit meg tud adni, de ez a fejlődés is csak olyan ütemben valósulhat ■ meg. amilyen mértékben sikerül a villamosítás révén felsza­baduló falusi munkaerő szá­mára melléküzemágak léte­sítése útján megteremteni a helybeli foglalkoztatottságot. HAZUNK TAJA Mínusz tíz fokban piros paradicsom EGY ESTE A KERTBARÁTOK KLUBJÁBAN Ahányszor nyílik az ajtó, a mínusz tíz fokos levegő tö­mören robban a terembe. Márpedig sokszor nyílik, hét órára legalább ötvenen gyűl­tünk össze a pomázi művelő­dési házban. A Kertbarátok Köre hirdetett vetítettképes előadást. A meghívott elő­adót, Zatykó Lajost, a Kerté­szeti Kutatóintézet zöldségter­mesztési osztályának munka­társát és fiatal feleségét — maga is szakember — többen körülveszik, kezét rázzák. Po- máz szülöttje, családjának va­lamikor faiskolája volt a köz­ségben. Kulin Imre kertmérnök, a klub titkára házigazdaként kalauzol mindenkit a hosszú asztalok mellé. Nézem az «(rcokat. Legtöbb­je fiatal élete delén járó em­ber. Közülük sokan több kilo­métert gyalogolnak valame­lyik külterületről, hogy a ta­lálkozón részt vegyen. Vala­mennyi saját 200—400 négy­szögöles kiskertjében kutat, kísérletezget, termékeiket ma­guk használják. Legföljebb a rokonnak-szomszédnak jut be­lőle, tehát nem a nyereség- vágy, hanem a tudás, a növé­nyek szeretető ösztökéli őket. Ma este a fóliaágyak kisker- ti hasznosításáról van szó, amely kis pénzből megvalósít­ható és legalább egy hónappal előbbre hozza az érést. Na­gyon sajnálom, hogy nem idézhetem az előadó minden tudományos nagyképűségtől mentes humoros előadását. Ilyen kiszólásokkal fűszerezi mondanivalóját: — arra azért tessék ügyelni, hogy a töknél ne az indát takarják fóliával, mert akkor szaladgálhatnak utána. Közben a diafilm gyönyörű paprikatövet vetít, öt húsos vaj sárga terméssel' — különö­sen ajánlott fajta kiskertbe, fólia alá. Előttem egy asszony felsóhajtott: — Most még egy karaj zsí­ros kenyeret hozzá! Megtudtuk, hogy a fóliás paradicsom a kipalántázástól számított két hónap múltán már szedhető. Szorgosan ír­ják, milyen kikísérletezett faj­tát vásároljanak, aminek nincs „zöld talpa”. Többen panasz­kodnak, hogy nem megbízha­tóak a vásárolt zöldségmag­vak, palánták. Ugyanazon né­ven gyakran mást kapnak. A vetítés befejezése után indul meg igazán a kérdések áradata. Eleinte próbáltam je­gyezni, hány fokos hőt kíván virágzáskor a paradicsom, jó-e ha szomjazik a palánta, mikor kell szellőztetni az uborkát, hogy a legjobb rögzíteni a fó­liát és egy nyáron legalább háromféle termékre hasznosít­ható — de aztán belezavarod­tam. Nem így a résztvevők, akik „otthon vannak” a témá­ban, akik tudják, hogy az ötö­dik levél után kell csípdesni a dinnyét. Végül magminták kerültek elő, többek között olyan pap­rikából, amelynek nyolcezer forint kilója. Amikor Varjú Áki , a Hazafias Népífront megyei bizottsága munkatársa fél kilenc után az órájára san­dított, többen megnyugtatták, nem kell sietni: este tízkor is indul még HÉV, azt biztosan eléri... — komáromi — szakma elsajátításához, vagy más, egészségüknek megfelelő munkakörben való elhelyezke­déshez. A rehabilitációs bizottságok működését a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Társada­lombiztosítási Igazgatósága fog­ja át. Az üzemek, vállalatok, gazdaságok itt számolnak be a végzett munkájukról. Szerdán a váci DCM és a Felsőbabádi Állami Gaz­daság volt a soron. Az állami gazdaság képvise­lője elmondta, hogy csökkent munkaképességű dolgozók szá­mára fenntartott munkahe­lyeik nem igényelnek különö­sebb képzettséget. Mindeneset­re tekintettel kell lenni a kö­rülményekre. A váci DCM-nél a kollektív szerződésben határozták meg azokat a munkahelyeket, ahol a csökkent munkaképességűe­ket foglalkoztathatják. Jelen­leg 61 ilyen dolgozójuk van. Keresetkiegészítési kötelezett­ségük eddig csak egy esetben volt és átmeneti segélyt sem kellett adni, miután a dolgo­zónak hasonló jövedelmet tud­tak biztosítani. Munkaköreik jó része ugyanis nem igényel szakmai előképzettséget. A porártalom — legalábbis egye­lőre — nem okoz megbetege­dést A társadalombiztosítási cs szociális bizottság ismét tárgyalta a váci munkaké­pesség-csökkentést véle­ményező orvosi bizottság ügyét. Mint lapunkban is beszámol­tunk róla, működésüket évek­kel ezelőtt megszüntették. Az­óta többször kérték, hogy a betegek érdekében állítsák vissza a felülvizsgálatot, a gyakran súlyos állapotú embe­reket ne fárasszák a Buda­pestre való utazással. A JUÜ- CSÖ országos bizottsága a ki- rendeltség működését tovább­ra sem tartja szükségesnek. Szakmai és nem utolsósorban népgazdasági szempontokra való hivatkozással jobbnak tartják, ha a betegek a buda­pesti felülvizsgálok előtt je­lennek meg. A részvevők ezzel az állásponttal továbbra sem értenek egyet. Állítják, hogy a váci járás távoli községeiből nem könnyű a fővárost meg­közelíteni. A megalakuló bi­zottság munkaidejét a beteg­létszám heti két alkalommal teljesen kitöltené, amihez az új kórház kitűnő lehetőséget biztosíthat. Ez ügyben további tárgyalásokat kívánnak foly­tatni a MÜCSÖ országos igaz­gatóságával. hogy nemleges ál­láspontjukat megváltoztassák. k. m. MA: 1970. január 29, csü­törtök, Adél napja. A nap kél: 7.15, nyugszik: 16.40 órakor. A hold nyugszik: 9.39 óra­kor. Várható 5 *,r/■" >>- / r.:. Felhőátvonulások, szórvá­nyosan esővel, később havas esővel. Mérsékelt, átmeneti­leg megerősödő északnyu­gati, északi szél. A legma­gasabb nappali hőmérséklet mínusz 1—plusz 4 fok között. — A Népköztársaság El­nöki Tanácsa Fekete István írónak, írói munkássága el­ismeréséül, 70. születésnapja alkalmából a Munkaérdem­rend arany fokozata kitün­tetést adományozta. — 69 éves korában, várat­lanul elhunyt dr. Hraskó Gyula, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott bírája, aki a felszabadulástól kezdve aktí­van részt vett a munkásmoz­galomban és az államigazga­tás, valamint az igazságszol­gáltatás különböző területein a szocializmus építésének ér­tékes harcosa volt. — A szovjet szövőgépekkel kapcsolatos műszaki és gaz­dasági tapasztalatokról tart előadást pénteken Cserpes István a budakalászi Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalat­nál. Nem hagyja cserben áldozatát Zsoldos rajza A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO i 18.10: Tersánszky Józ&L Jenő há­8.20: Magyar tájak dalaiból, tán- rom vidám jelenete. 18.46: Szegedi caiból. 9.tw: Tudományos kórkép. 9.29: Könnyűzenei híradó. 10.05: Szimfonikus zene. 12.20: Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz perc­ben (élő). 12.30: Melódiákoktól. 13.40: Kincstári beszélgetés a nem­zeti vagyonról. 14.01: Jindrich Bauer fúvószenekara játszik. 14.12: Bartók—Serly Tibor: Brácsaver­seny. 14.34: Ember a vízben. Re­gény folytatásokban II. rész. 15.10: Lépcsők és lótrafokok. Balia Anna műsora. 16.05: Az élő népdal. Szemle. 16.15: Randevú Koperban. Ütinapló az Adriai-tenger partjá­ról. 16.40: Hanglemez MK. 16.45: Hawaii rózsája. Részletek Abra- hám—Harmath operettjéből. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. 17.15: „A munkásoké a jövő .. Beszélgetés Simó Tiborral, a pest- erzsébeti Vasas „Csili” művelődé­si ház énekkaráról. 17.35: Nyitott stúdió (élő). 18.00: Operacsiillagok — operaslágerek. Kertész Iván műsora. 18.30: Atlasz. Világgazda­sági Figyelő. 18.40: Régi magyar dalok és táncok Grabócz Miklós feldolgozásában. 19.25: Kritikusok fóruma. 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (élő). Beethoven összes szimfóniái. V. rész. Kb. 21.13: Visszhang. Félóra moziról, szín­házról, olvasásról, tanulásról. Kb. 21.43: Furulya- és cimbalommu­zsika. 22.20: Könnyű dalok. 22.30: Lemezek közt válogatva... 23.00: Tánpzene. (Ezt a műsorunkat a Hamburgi Rádió is közvetíti.) 23.30: Mozart: G-dur vonósnégyes K. 387. Julliard vonósnégyes. 0.10: Váradi Hédi és Horváth Tivadar énekel. PETŐFI RADIO 10.00: A zene hullámhosszán. 11.50: Magánvélemény közügyek­ben. 12.00: Barokk kamarazene. 12.45: Nyíregyházi stúdiónk jelent­kezik. 13.03: Beethoven és Bartók zenei öröksége. 14.00—18.00: Ifjú­sági randevú kettőtől hatig ... Mindössze 44 évet élt... 110 esztendeje, 1860. január 29-én született An­ton Pavlovics Csehov, aki no­vellában és drámában egyaránt halhatatlan. Pedig mindössze 44 évet élt; 1904-ben végzett vele a tüdőbaj. Csehov maga így em­lékszik vissza élete első felér©: „Egy fiatalember, jobbágy fia, aki boltos, templomi énekesfiú, gimnazista és egyetemi hallgató volt, akit a felsőbbség tiszteleté­re, papi kezek csókolására, má­sok véleménye előtt meghódolás­ra neveltek, akinek minden fa­lat kenyeret meg kellett kö­szönnie, aki sok verést ka­pott, sárcipő nélkül járt leckét adni, kínozta az állatokat, sze­retett gazdag rokonoknál ebé­delni, isten és ember előtt min­den szükség nélkül, csupán saját jelentéktelenségének tudatában kétszínűsködött —, ez a fiatal­ember cseppenként kiszorítja magából a rabszolgát, és mikor egy szép reggel felébred, egy­szerre érzi, hogy ereiben nem rabszolga-vér, hanem valóságos emberi vér folyik .. .” Csehov életpályája töretlenül, egyenesen ível, a jövőbe mutat, a forra­dalmakban újjászülető orosz népre. Sokszor írt erről, uramis­ten, adtál nekünk óriási erdőket, beláthatatlan mezőket, mélysé­ges láthatárt és nekünk, akik itt élünk voltaképp óriásoknak kel­lene lennünk”. Csehov napjaink­ban is világszerte népszerű író, 8 vitathatatlanul a világirodalom legnagyobbjai közé tartozik. — Megkezdődött Budapes­ten a II. magyar—olasz tör­ténész konferencia. — Országos lóvásárt ren­deznek szombaton Érden, kirakodó- és, állatvásárt va­sárnap Albertirsán. VASÁRNAPTÓL ÚJRA LEHET KEZDENI Február elsején, vasár­nap a fenti címmel új, foly­tatásos regény közlését kezdjük meg Dobozy Imre tollából. Zsoldos Sándor il­lusztrációival. A háborús regények ked­velői bizonyára érdeklődés­sel olvassák majd a feszült­séggel teli, ízesen megírt emlékeket. Közeledik a negyedszáza­dos évforduló, s e regény olvasása is jó alkalmat ad majd arra, hogy felidézzük keserű, szomorú emlékein­ket, s azokat az örömteljes napokat, amikor már biztos volt, világos volt, hogy újra lehet kezdeni. Slágerlista helyesbítés Tegnapi számunkban a Sláger­lista főcímébe sajnálatos hiba csú­szott. A nyomdában ugyanis fel­cserélték a két beat-együttes (Metró, Omega) nevét, s így bár szövegben jól közöltük, de a cím­ben rosszul, hogy mikor is kerül sor a tv-ben a Metró, illetve Ome- ga-showra. Tévedések elkerülése végett a Metrósok február 7-én, az Omegások március 7-én jelennek meg. a képernyőn. Anikó zongorázik. Schubert: A- dur szonáta. 19.04: Bridzselők öt perce. 19.09: Nóták. 19.35: Vendég­ségben Pázsit András képviselő­nél. 19.54: Jó estét, gyerekek! 20.25: Új könyvek (ism.). 20.28: Je­lentés a Magyarország—NSZK asz­talitenisz Európa Liga mérkőzés­ről. 20.40: Ady Endre élete és köl­tészete. 21.00: Zenei böngészde. 21.45: Munkások a könyvtárban (ism.). 22.00: Vokális zene. 22.23: Alexander Barnát: A művészet. Antal Gábor könyvismertetése. 22.33: Verbunkosok, katonadalok. 23.15: Az MRT énekel, vezényel: Vásárhelyi Zoltán. 23.30: A mada­rász. Részletek Zeller operettjé­ből. URH 18.10: Hanglem ezparádé (szte­reo). 19.04: Kursz russzkovo jazü- ka. Orosz nyelvtanfolyam felnőt­teknek. 24. lecke. 19.19: Schubert: Esz-dur vonósnégyes Op. 125. (Bé­csi Filharmonikus vonósnégyes, sztereo). 19.39: Gluck: Alkésztisz. Háromfelvonásos opera. Közben 22.10: Vallomás a szerelemről. Verses összeállítás. Közreműködik Mens áros László és Sinkó László (ism.). TELEVÍZIÓ 8.10: Iskola-tv. Földrajz (ált. isk. 5. oszt.). 9.00: Környezetisme­ret (ált. isk. 4. oszt.). 9.55: Ma­gyar nyelvtan (ált. isk. 5. oszt.). 11.05: Kémia (ált. isk. 8. oszt.). 13.10: Földrajz (ism.). 14.00: Kör­nyezetismeret (ism.). 14.55: Ma­gyar nyelvtan (ism.). 15.50: Ké­mia (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Mindenki közlekedik.... 19.00: Hétköznapi ballada (dokumen­tumfilm). 18.50: Esti mese. 19.25: Vietnam művészete. 19.40: Család és társadalom. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Tigrisvilla tévéfilm. 21.10: Zenei figyelő. 21.50: Tv-híradó — 2. kiadás. Tallózva FÁJ Olvasok egy okos, szép rí- portot a Szabad Föld ma ut­cára került számának címol­dalán — és valami megsajdu bennem. Fájó tépelődés: Egy valamikori földönfutó Födi Lajos vasutas, feleségé­vel és két fiával, „villát” épí­tett Gödöllőn — az unokákra is gondolva —, a Dózsa György út 76. szám alatti, egy holdat telken. A város peremén. Nem tudták: a negyedik öt­éves tervben az egész utcái lebontják. Szép terv: városi építeni a városban. De milyen áron? „Minden­kit a legmesszebbmenően és jól kártalanítunk” — nyilat­kozza a vb-elnökhelyettese. S vajon mibíV, ha nem az új lakásokra szánt pénzből? Pusztuljon, aminek pusztul­nia kell: a 80—lflo éves házak, Am az új házak építésére, hogy adhattak engedélyt? Mi­lyen előrelátás az, amikor 8— 10 évre nem tudjuk a jövőt? Drága város az Ilyen. A Födj családnak fáj egy ház, egy szabadnak hitt föld. Mert nem gazdagok. S vajon Gödöllő, vagy más települések, a nem­zet, olyan gazdag lenne, hogy ne fájón törődjünk a ter- ezéssel? A Szabad Föld nem tudott választ adni a szabadnak tu­dott föld kérdésére. Vajon ki ad — kinek fáj? (-dl) I

Next

/
Thumbnails
Contents