Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
6 Ptsi UEC VEI kMÍtUw 1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Itt a bárány, hol a farkas Az idén hatezer pecsenye-bárányt nevelnek fel a Lajta- hansági Állami Gazdaság különböző kerületeiben. Mintegy *1800 kisbárányt nevelnek a törzsállomány gyarapítására, a j többit pedig március elejétől, — amikor már kb. .?0 kg-osok lesznek — olasz és francia megrendelőknek szállítják. Verhetetlen sakk-ktsz Telefonfülke és bérfuvarozás Könnyű-e a ktsz-nek? Blattá Alajos, a Zsámbék és Vidéke Vegyesipari Ktsz elnöke azt mondja: nem. Nézzük a múltat. Az 1968-as 6,3 millióval szemben 9 millió forintnál is nagyobb a tavalyi termelés értéke. A felfutás- 43 százalék. A nyereség- növekedés: 117 százalék. Mondják: a nagyobb nyereség a műszaki- és létszámfejlesztésből, a gyártmánylista bővítéséből ered. Nem is a nyereség ellen ágálnak, hanem a bérrendszer miatt. „Ma is felmondott egy férfi. 8,50-es órabére volt, a toki tsz-ben meg 12-őt kap. Nem tudjuk már tartani az embereket, pedig a múlt évben is 5,5 százalékkal túlléptük a bérkeretet. Most ennyivel — 117 ezer forinttal — kevesebb lesz a nyereség.” — halljuk a Zsámbék és Vidéke Vegyesipari Ktsz-nél. Magyarán: nem tudnak már úgy terjeszkedni, mint valaha, nehezebb jól jövedelmező, új gyártmányokat is találni. Nem tőlük függ a piac, hanem az ő létük függ a piactól. Most meg kell tanulni alkalmazkodni. Igyekeztek. Jó üzlet volt például a telefonfülke. Közel 120-at készítettek, darabonként 10 ezer forintért. Ez évre százat rendelt a posta, de rendel még többet is. Sakkban továbbra is verhetetlenek. Egyedül ők gyártják az országban. Az idén 20 ezer garnitúrát. Elsőként Ausztria rendelt, 500 készletet. Bekapcsolódtak a Rába— MAN-programba: a motorok szűrőbetétjét készítik. Újítottak is: az eddigi sima fémszövet helyett, lapított és hul- lámosított anyagot adnak. Ez jobb. Imnort drótból 250 ezer háztartási mosogatószivacsot szőttek. Az idén félmilliót exportálnak Jugoszláviába. • Most a miskolci December 4. Drótművekkel tárgyalnak megfelelő hazai alapanyag üsvében. F.z sem rossz. De a vezérkarnak hat napból négyet utazni kell — üzletet keresni. Októberben megkezdték a — főként vidéki — bérfuvarozást, Warszawa-Combival. Most vesznek egy 4,5 tonnás Csepelt is. A fuvarozásban van fantázia. Szolgálat a lakosságnak, haszon a szövetkezetnek. (paládi) A tanácsi munka tapasztalatai ÜGYINTÉZÉS - NAGYÍTÓ ALATT A Minisztertanács tanácsszervek osztálya megvizsgálta, mi lett a sorsa azoknak a javaslatoknak, amelyeket egy évvel ezelőtt a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai a hatáskörök szétosztására, az ügyintézés egyszerűsítésére kidolgoztak. A vizsgálat megállapította, hogy az érdekelt tárcák £29 javaslatot fogadtak el, ezeknek körülbelül a fele nyolc hónap alatt jogszabályi úton már rendeződött. Ennek eredményeként számos hatáskört adtak át alsóbb szintű szerveknek. Százhetven javaslat nem volt megvalósítható, ezekről az érintett megyei tanácsok részletesen indokolást kaptak. A nagyközségek — az egyébként is községi feladatkörbe tartozó tennivalóik mellett —, mintegy 110 új, jelentős hatósági ügy eldöntésére kaptak hatáskört. A decentralizáció eredménye az is, hogy a. múlt év végétől építési ügyekben a községek 11 százalékában döntenek első fokon, munkaügyi kérdésekben 13 százalék, kereskedelmi, illetve ipari ügyekben nagyjából egyötöd az arány. A jelzett változások kedvező hatása a többi között abban nyilvánul meg, hogy a lakosság egyre több ügyes-bajos dolgát a saját lakóhelyén intézheti el. Tíz nemzetközi orvoskongresszus 1970-ben A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének idei kongresz- szusi tervében 24 orvostudományi, illetőleg gyógyszerészeti tanácskozás szerepel. A sort márciusban a Fodor József iskolaegészségügyi társaságnak és a magyar gyermek- orvosok társaságának a fel- szabadulás 25. évfordulója alkalmából rendezendő kétnapos emlékülése nyitja meg. Kiemelkedő helyet foglalnak el a gazdag programban a nemzetközi kongresszusok. A magyar ideg- és elmeorvosok társasága április végén rendezi meg a LV. Duna-szimpo- ziont, amelyen krónikus lefolyású mániás, depressziós körfolyamatok problémáival foglalkoznak. Májusban Siofókon lesz az V. magyar radiológus kongresszus. Fő témája az ionizáló sugárzások szerepe a szövet- és szervátültetésben. A gyomor- és bélbetegségek szakembereinek idei parádi tanácskozása májusban ugyancsak nemzetközi jellegű lesz. A magyar sebésztársaság júniusban tartja IV. nemzetközi kongresszusát, napirendjén a vastag- és végbél megbetegedéseivel foglalkoznak. Júliusban Debrecenben nemzetközi fogorvoskongresz- szust tartanak. Szeptemberben a sebészek, traumatológusok, az érzéstelenítés és az újraélesztés szakemberei rendeznek Budapesten nemzetközi tanácskozást, jelentős nemzetközi ö&széjövetel lesz a légzésfunkciós diagnosztikai ankét, októberben lesz a VI. magyar gyógyszerterápiás konferencia, a magyar egészségügyi tudományos társaság ugyancsak nemzetközi kongresszusa, amelyen a neurózius, valamint az üzemi mikromiliő és a termelékenység kapcsolatait vitatják meg. A magyar higiénikusok társaságának nemzetközi kongresszusán pedig a tudományos-technikai forradalomnak az emberi környezetre gyakorolt hatásáról és az ezzel kapcsolatos higiénés problémákról lesz szó. A kongresszusi program decemberben bőrgyógyász nagygyűléssel fejeződik be. — „Matyóország fővárosát”, Mezőkövesdet több mint félezer éve, 1464-ben, Hunyadi Mátyás király a szabad városok sorába emelte, s pecséttel látta el. A városalapító Hunyadi Mátyásnak most szobrot állítanak fel a község főterén. RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTUNK KÜLÖNFÉLE SAVÁLLÓ SZIVATTYÚKAT Onfelszivó, DKK-tipusú, valamint páncélozott porcelán és kőanyagszivattyúk, műanyagszivattyúk, légszivattyúk beszerezhetők a VEGYIPARI INVEST VÁLLALATTÓL Budapest XIII., Szt. István krt. 22. KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT! Közüleíek, villanyszerelők! ŰJ VILLAMOSSÁGI SZARÜZLET FŐVÁROSI )<Ä)( Bp. VI., Rudas László u. 27. Telefon: 313-733. Szerelési cikkek, vezetékek, ipari világítótestek A Nyugati pályaudvar mellett! Az ügyintéző munka színvonalát mutatják a legutóbb készített államigazgatási statisztika adatai is. Eszerint a tanácsi szervek évente mintegy 14 millió üggyel foglalkoznak írásban, ebből körülbelül másfél millió esetben hoznak jogot vagy kötelezettséget megállapító határozatot. Döntéseikkel az érintett lakosok általában egyetértenek, amit jól szemléltet egyetlen adat: a fellebbezések aránya mindössze 4,1 százalék. A tanácsi szerveket egyébként évente körülbelül húszmillió állampolgár keresi fel ügyes-bajos dolgával. A tapasztalatok szerint, többségük elégedett a tanácsok tevékenységével. Eredmények mellett azonban a vizsgálat rámutatott néhány nem kívánatos jelenségre is. Ilyen például az esetenként tapasztalható sablonos ügyintézés. Továbbá sok hiba forrása a tényállás nem elég részletes és pontos feltárása, a határidők túllépése stb. Ezért az illetékesek változatlanul nagy figyelemmel kísérik az ügyfelekkel való bánásmódot, s igyekeznek tovább javítani a munkát. Kalandok térben és időben Sajtótájékoztatón közölték szerdán az Újságíró Klubban a Táncsics Kiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat vezetői, hogy a tavaly nagy érdeklődéssel fogadott „Kalandok térben és időben" című sorozatot 1970-ben ismét megjelentetik. 12 plusz 1 új olvasnivaló várható: havonta rendszeresen jelennek meg a friss kötetek, s aki a bennük található sorszámszelvényeket ösz- szegyűjti, decemberben jutalomkönyvet kap. A sorozat kizárólag a munkahelyi könyv- terjesztőknél kapható, a Művelt Nép ötezer bizományosa árusítja. Előjegyzéseket február 15-ig vesznek fel. Ä listát Katika hozta át, látszott, a főnöke a lelkére kötötte, hogy ő vigye, ő tegye le az asztalra. Katika mosolygott: — Simon elvtárs, az igazgató elvtárs átküldte^a prémiumlistát, legyen szíves aláírná, hogy még a héten, az ünnep előtt megkaphassák az emberek, hiszen, tetszik tudni, mindenkinek jól jön ... — mondta. Katika hozta a listát, tehát valami megint nem stimmel — gondolta, mert éppen elég tapasztalata volt arra, hogy ez jusson az eszébe. Ránézett a papírra. Nevek, mellettük az ösz- szeg, a lista alján az igazgató aláírása, pecsét, dátum. Most már csak neki kellene odaírnia a nevét, mint a szakszervezeti bizottság titkárának, s két nap múlva mehetnének a pénztárhoz az emberek. Már akik mehetnének., S azok mennének, akik tényleg rászolgáltak erre? Gyanakszik? Nem. Csalt irtózik azoktól a furcsa elvektől, melyeket a főnök vall. Korábban meg sem nézte, úgy írta alá ezeket a papírokat, puszta formalitásnak tartotta, de az az elszólás ... Ketten voltak csak a szobában, a főnök golyósíolla gyorsan szaladt a papíron, s talán csak magának, de félhangosan mormolta: „...kap kétezret, s ezzel egy időre zsebretettem...” Majd később: „...ez mindig ugrál nekem műszaki konferencián, hát tanuljon csak mórest, nem kap egy megveszekedett vasat sem ... Halmos, Hídvégi... rendben, a szokott pénzüket kapják, ennek ráteszek ezret, s akkor majd nem kiabál, ha tárgyalni kezdjük a fejlesztési tervüket, .(lljó, maradjon neki a négyezer,- ezzel ő is beugrik , a mellényzsebbe...” Hallgatta a mormolást, de feszült benne a düh. Először talán önmaga ostobasága, felületessége miatt. Hát ilyen könnyen adta a nevét! Aláírta a papírt, gondolván, akik a javaslatot csinálták, s a főnök, aki elfogadta, jóváhagyta, elvett belőle, vagy hozzátett, jobban tudják, mint ő, ki mit, mennyit érdemel. De így? Ilyen nyílt elvte- lenséggel! Hiszen ez olyan, mintha megvesztegetnének embereket, lefizetnék őket... Mit mondott a főnök? Zsebretettem. Soha nem felejti el azt az'arckifejezést, amikor eléje tolta a papírt a főnök, s azt mondta: — No öreg, írd alá, menjen a pénzügyre ... ő meg azt felelte, hogy nem! A főnök nézett rá, mint aki rosszul hallott, s csak akkor állt föl, amikor ő megismételte: nem. Arca vörös lett a méregtől, nézett rá, nézett, mintha a szemével rávehetne arra, amire másként nem volt képes, s végül azt mondta: — Hát mit akarsz, Simon? Háborút? Hat éve együtt dolgoztak már akkor, ha voltak vitáik, soha nem fajultak személyeskedéssé. S most ez a hang, ez a vésztjósló hangsúly: háborút?! Ügy tett, mint aki nem is hallotta a kérdést. Azt mondta: — A pénzt azoknak kell kapni, akik megérdemlik, akik megdolgoztak érte. Én legalább is így gondolom. Az állam pénzéből te senkit se tegyél zsebre, ha osztogatni akarsz, a magadét osztogasd! Ennek másfél éve. Akkor új lista készült, mert a rendelet, rendelet: az szb-titkáir aláírása nélkül nem lehet kifizetni a prémiumot. Jött hát az új lista, Katika hozta át, állt az asztal mellett, várt, s csodálkozó grimaszt vágott, amikor azt mondta, hagyja csak ott, majd átnézi. Tudta, ha múltkor nem engedett, most sem engedhet, mert ha igen, akkor ő is zsebbe kerül, többé nem szólhat ilyesmi ellen. Aki egyszer vállalja, hogy besározzák, az legközelebb már nem tiltakozik ellene. Azt a listát sem írta alá. Zúgtak az emberek, azt mondogatták, hogy Simon megbolondult, sajnálja a pénzünket, hát persze, mert ő nem kap egy fillért sem, dehát minek ment mérnök létére szakszervezeti embernek? Beszaladtak a pártbizottságra, de Pista, a titkár azzal küldte el őket, hogy az szb dolgába ő nem avatkozik, ahogy az ő dolgába sem avatkozhat be senki sem. Akkor elmentek a városhoz, biztos volt benne, hogy a főnök küldte őket, de onnét csak Pistának telefonáltak, aki meg lehűtötte a heveskedést, miszerint semmiféle szakszervezeti összeesküvésről nincs szó. Másfél éve tart a főnök fogalmazta háború. Együtt ülnek pártbizottsági ülésen, a szak- szervezeti tanács ülésén, úgy tesznek, mintha semmi nem történt volna, de tudják, hogy ez csak a felszín, s hogy mindketten beleláttak a másikba, s egy életre elég volt e bepillantás. Kétszer történt csak meg, hogy Katika helyett más hozta a listát, nem volt benne semmi stikli. Amikor Katika hozza, mindig akad valami, ami miatt fölmegy benne a pumpa, s kezdi a telefonálgatást, az emberek fölhívását az irodára, hogy tisztázhassa, jogos-e a pénz, vagy a főnök ismét szeretne ZSEBEK zsebretenni valakit. Szélmalomharc? Lehet, Elmondta egyszer ilyesfajta gondjait a központ instruktorának, aki legyintett, azt mondta, sajnos, ez mindenütt így megy, s részéről ezzel be is fejezte. Pistával is beszélgettek, s keserűen állapította meg, hogy ezek a zsebek sajnos, léteznek, itt, és másutt, s mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róluk, mert vagy röstelli. hogy ő is benne van e zsebek valamelyikében, vagy kényelmetlen kimondani, hogy az állam pénzéből miként vásárolnak maguknak híveket emberek. Majd megunja egyszer Simon — hallotta vissza a főnök vélekedését valakitől, aki csak azért mondta el, mert éppen nem kapott pénzt, holott számított rá. Megúnja? Lehet. A legtisztább elvek is veszítenek fényükből, mert megkoptatja őket az idő, s a legszilárdabb alapok is megroggyanhatnak, ha a haj- szálrepedéseket nem tömik el. Nyolc éve, hogy vállalta, amit csinál. Előtte tíz év a gyárban, a hatos gyáregységben, a fogcsikorgatva letett vizsgák, az éjszakánkénti tanulás, s végül a diploma. Három évet mérnökös- ködhetett, akkor azt mondták: az szb-ben van szükség rád. Ment. Elődje lebukott, nem kapott ugyan fegyelmit, de eltűnt Valahol a süllyesztőben, a pártbizottság titkára lemondott, s elment a gyárból, fél év múlva pedig új igazgatót kaptak.-a régi nyugdíjba ■’mnult. Ügy gondolta, mindent elölről kezdhetnek, s szükség is van a tiszta lapra, mert annyi minden történt.már ebben a gyárban, hogy végre valahára nyugalom, rend kellene. Már azt hitte, hogy teljesül, amit remélt, amikor a főnök tudtuk és megkérdezésük nélkül küldözgetni kezdte a körleveleket, olyan munkaügyi rendelkezéseket hozott, melyeket csak a szakszervezeti bizottság jóváhagyásával lehetne, túlórakereteket emelt fel, s így tovább. Viták, veszekedések, átmeneti nyugalom, s megint elölről minden. Majd végül, ez az utolsó csepp a pohárban, a másfél évvel ezelőtti pénzoszitogatás. Zsebreteszem. Hát törvényszerű, hogy a hatalom, az adhatok vagy nem adhatokra való jog elkábítja az embereket? Úgy kezdenek viselkedni, mintha az állam kényükre, kedvükre bízta volna a gyárat , vállalatot, hivatalt, mindegy, hogy mit, s csak tőlük függ, ki a rendes ember, s ki nem. Beszélt erről a többieknek szb-ülésen, de azzal feleltek: a te helyzeted más, te függetlenített vagy, nekünk ő a főnökünk végső soron, tehát __És elhallgattak sokat sejtetően. Mé rgében majdnem azt mondta nekik, ti is benne vagytok valamelyik zsebben, de rájött, nagyon igazságtalan lenne, mert hiszen nem ilyen egyszerű ez. Ha valami zaftos disznó- ságról van szó valahol, ott nem nehéz kimutatni, mi a tiszta, s mi nem. Ám itt? Bizonyítható-e, hogy valaki csak azért kapott a vártnál kétezer forinttal többet, mert a főnök ezentúl számít rá? Mivel bizonyítható ez? Semmivel. Hát akkor mit akar? Hogy valami a lelkiismeretével nem fér össze? Ha csupán ez az egyetlen dolog lenne! Ám seregével akad, hiszen ő is tudja, hogy kenés-pénzeket fizetnek a társcégek embereinek, mert csak így érkezik időben az anyag, szállítási szerződés ide, vagy oda. Zsebek. Hát ennyi a zseb, s ennyiféle?! Valahol mégis el kell kezdeni, valakinek mindenütt akadni kell, aki azt mondja: nem! Máskülönben kettéválnak a szavak és a cselekedetek, s a megbomlott harmóniát már semmi nem állíthatja helyre. Az emberek nem a nagy dolgokon, hanem a maguk környezetén mérik, figyelik, mi hogyan van, úgy-e, ahogyan beszélnek róla, vagy éppen ellenkezőleg. Annyiszor elmondta, hogy mostanában már röstelli emlegetni: a gyárban levő egyszerű embereknek a gyár a kenyéradó, a rendszer, a politika, a demokrácia, a hit vagy a hitetlenség forrása, minden. Érezte, hogy jó néhányan furcsa szemmel néznek rá ilyenkor, mint valami eszelősre. Hát lehet, hogy tényleg rögeszméket kerget? Nézte a papírlapot az asztalán Nevek, számok. Egy tollvonás, s nincs semmi gondja. A főnök mosolyogva fogadná, látom, Simon, megjött az eszed, mondaná s attól a perctől kényelmes lenne az élete. Nem szívna el három csomag cigarettát, nem szedné a nyugtátokat, nem forgolódna éjszaka álmatlanul az ágyán ... És nem szívesen nézne tükörbe. Mészáros Ottó
