Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-29 / 24. szám
Pfcj>j «E erei K^ííríap 1970. JANUÁR 29., CSÜTÖRTÖK Kinőtte székhazát a P. m. T.!. ÉVENTE 3—400 ÉPÍTKEZÉS TERVÉT KÉSZÍTI Szemben a megyei tanácsház hátsó traktusával, amelynek kapuján az autók gördülnek ki-be, a Semmelweis utcában áll egy keskeny, nagy ablakos, fehér falú, modern ház, pincéjétől a padlásáig a Pest megyei Tanács Tervező Irodája dolgozik benne. Azért épült ez a ház 1962-ben, hogy legyen tágas helye a tervezőknek. — Nyolc év alatt szűk lett, kinőttük — állapítja meg Török Ferenc, az iroda igazgatója. Költözködés előtt Az iroda valójában 53-ban alakult, Török Ferenc két évvel utóbb lett a vezetője. Eleinte a Pest megyei Tanács Építőipari Vállalatának volt tervező részlege, leginkább helyreállítások, tatarozások, épülettoldások terveit dolgozta ki, és csak nagynéha egy-egy kisebb építkezését. Több nem is tellett a létszámából, mindössze harmincán dolgoztak a Kossuth Lajos utca egyik házának félemeletén. Aztán megnövekedtek az igények, egyre több lett az építkezés, a tervező munka is állandóan több lett. Így hát 58-ban átalakult rövid időre az ÉM Lakóterv Pest megyei Irodájává, megnőtt a létszám, de tervezői alig tudtak dolgozni az egymás hegyén-hátán asúfolódó rajzasztalok, rajztáblák mellett. Végül 1960 júniusában önálló tanácsi vállalat lett. Tehát a jubileumoknak ebben az esztendejében fennállása tizedik évfordulóját ünnepli. — De nem ezen a helyen — siet megjegyezni az igazgató. — Már csaknem készen áll új 6zékházunk a Városmajor utca 14/a. alatt, négy-öt hónap múlva be is költözünk. Júniusban tehát már új helyünkön jubilálunk. Bővíteni kell a kapacitást Addig persze a Semmelweis utcában dolgoznak. Most még csak január van, de az iroda tervező kapacitásának nyolcvan százalékát már szerződésileg lekötötték, a többire pedig annyi a megrendelés, hogy mindet új, nagyobb helyén sem végezheti el ez idén, ha a folyamatban levő valamennyi tárgyalás szerződéskötéssel fejeződik be. Jelenleg 180 főből álló műszaki gárdája végzi a tervező munkát. A Városmajor utcában ez a létszám 250 főre emelhető. S növelni is kell, mert a megyei tanács, a járási tanácsok, sőt a községek is egyre több munkával bízzák meg az irodát. Ha mostanáig az utóbbi esztendőkben átlag 3—400 tervezést végzett, ennél többet kell a jövőben. — Vigyázat, nem háromvagy négyszáz épület tervezéséről van szó — jegyzi meg Török igazgató. — Nekünk akár Vácott a deákvári OTP- lakótelep 300 lakásos, akár a ceglédi ezerlakásos lakótelep házad csak egy-egy tervezőfeladatnak számítanak. Persze, nemcsak lakóházak tervdokumentációját készítik, középületekét szintén. Például a részlettervek alapján már épülő dabasi irodaház dokumentációjának befejezésén most dolgoznak. Mindenesetre egyre több lakást tervez az iroda, mert ezidén és a jövőben egyre fokozódik a lakásépítés. Az épületek egy része típustervek alkalmazásával készül, de többnyire egyedi tervezés a munka. Ezt jobban is szeretik az iroda dolgozói, hiszen így egyéni alkotó képzeletük ölthet formát a térben. Mégpedig modern építészeti stílusban. A városrendező Tervezési munkakörükhöz tartozik a városok és községek víz-, villany-, gázellátása, csatornázása, útépítése is. És természetesen készítenek város- meg közságrendezési terveket. — Külön városrendezési csoportunk van és amelyhez tartozik, az osztály élén kiváló városrendezési szakember áll — mondja az igazgató. E pillanatban, hóna alatt iratköteggel, fiatalember lép be az igazgató szobájába. — Íme, Kaszta Dénes osztályvezető, ő az, akiről beszéltem — mutatja be és büszkeség csendül a hangjában. Elmondja azután, mialatt a fiatal mérnök szerényen hallgat, hogy töméntelen város- rendezési pályázaton vett részt és csaknem valameny- nyin díjazták is munkáját. Kaszta Dénes nem tagadja sikereit, de eltart egy ideig, amíg megmondja, hogy amióta tizenegy évvel ezelőtt a Műegyetemet elvégezte, ösz- szesen ötvennégy pályázaton vett részt és negyvenhat esetben nyert díjat, mégpedig tizenkétszer első díjat. A pesti Duna-part szállodasorának rendezési tervpályázatán is első díjjal jutalmazták Finta Józseffel együtt készített tervét, sőt el is fogadták. Fintát különben a Duna-Interkonti- nentál tervézésével is megbízták. — A Duna-parti szállók rendezési terVfe a mi tervünkön alapszik ugyan, de nem teljesen az — beszél Kaszta Dénes. — Az eredeti rendezési terv teljes egészében ritkán valósul meg, inkább ötleteket vesznek át belőle és alkalmazzák. Gödöllő rendezési terve — szintén pályadíjnyertes munkája —, azonban konkrét terv. Eszerint fogtak hozzá a főtér kialakításához. — A szentendrei rendezési pályázatán Tóth Dénes mérnök kollégámmal és Balassa M. Iván néprajzossal készült tervünk kapott első díjat. Megbíztak minket a részletes tervek kidolgozásával és terveink alapján épül most a skanzen. Jelenleg Nagyhala általános rendezési tervének kidolgozását irányítja, többek között. Ez a munka még itt készül el a Semmelweis utcában. Szokoly Endre Svábbál Itt a farsang, s a budaörsiek az idén sem mondanak le a közkedvelt svábbálról. Korábban többször reklamálták, hogy nem igazi, nem teljes a hangulat, hiányzik a fúvószene. Most lesz az is, hozzá művészi színvonalú. A rádiózenekar öt, fúvóshangszeren játszó muzsikusa vállalkozott arra, hogy egész éjszaka játszik a mulatozók kedvére. Természetesen nem marad el majd a tombola sem. A reggelig tartó bál iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a helyszínen már nem is fognak jegyet árusítani, csak elővételben vehe tik meg a szombati rendezvény belépőit. A történelmi évfordulókra Mérnökök az aszódi nevelőintézetben Háromrészes épület - függőfolyosóval .Nehezen neve'hető" szak a Gyógypedagógiai Főiskolán A nevelőintézetek életében bizonyos, hogy történelmi dátumként emlékeznek majd a 70-es évről. Hogy miért? Erről beszélgettünk az aszódi nevelőintézet igazgatójával, Eperjesi Ernővel: — Igen, idén az álmaink lassan valóra válnak, a hazai gyermekvédelem minden anyagi támogatást megkapott: egyre-másra kezdenek hozzá nevelőintézeteink átalakításához, tatarozásához. Sőt: Zalaegerszegen és Debrecenben új intézet épül. — És Aszódon? — Mi sem panaszkodhatunk. Üj otthonunk épül, 500 személyes, külön tornateremmel. Ahol most vagyunk, az ódon főépület, kémia, fizika, rajz előadótermekkel gazdagodik, itt lesznek a tantestület helyiségei és az iskola is. — Mennyi pénzt kaptak? 70 millió forintot. — Az új épületről tudna bővebbet mondani? — Végre egyszer olyan lesz, amilyennek szeretnénk. A Zala megyei Tervező Vállalat mérnökkollektívája készítette a terveket. Hetekre leköltöztek hozzánk, mindegyikünkkel beszéltek: mi lenne a legjobb, hogyan lehetne a legpraktikusabban megálmodni az új ottskanzen 1 hont? — Es most, amikor a tervek elkészültek? ■— Csak a legjobbakat mondhatom. Három részre osztott, és függőfolyosóval ösz- szekötött az új intézeti rész. Tágas, világos helyiségek — megszűnik a bezártság hangulata, és ez nekünk nagyon sokat segít. — A nevelők? — Azt hiszem, nekik is emlékezetes marad ez az év. Eddig 25-ös csoportokra jutott egy nevelő, ezután a 20-as szakaszokhoz két nevelő tartozik. A nyári szabadság, akárcsak a tanároknak, nekik is 48 napos lesz és jövő év szeptemberétől a 36 órás munkahetet felváltja a 30 órás. S a legfontosabb: a Gyógypedagógiai Főiskolán új szakot vezetnek be, a neve hosszabb, mint az átlagos — „nehezen nevelhető”. Ez a szak 'külön, egyedi tematika szerint fogja kiképezni az elkövetkező évek javítóintézeti pedagógusait T, E. — Miskolc-Tapolca szomszédságában, az egyetemváros mellett jelölte ki a Művelődésügyi Minisztérium egy új gyermekváros helyét. Az építkezést még az idén megkezdik, a város 1972-ben népesül be. A Képzőművészeti Kivitelező- és Iparvállalat kőszobrász műtermében emlékművek készülnek Lenin születésének 100. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára. Marton László Lenin emlékművét Zalaegerszegen állítják majd fel. Pályázati felhívás „Ebéd a kastélyban és „Puszták népe ” 99 A Lipcsei Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítás rendezésére alakult nemzeti bizottság illusztrációs előpályáz-atot hirdet. A pályázók Illyés Gyula: „Ebéd a kastélyban” és „Puszták népe” című műveihez bármilyen grafikai eljárással készített két-két, eddig még nem közölt illusztrációt küldjenek be. Az illusztrációkat a hátlapon hatjegyű számmal jelöljék meg. A beküldő a címét és az azonossági számát helyezze zárt borítékba, s azon is tüntesse fel az azonossági számot. Egy pályamű négy illusztrációból áll, tehát mind a négy illusztráció hátlapján azonos hatjegyű szám szerepeljen. Az eredeti rajzokat vagy azok fotóit abban a nagyságban küldjék be a pályázók, ahogy azok nyomásra kerülnek. Az egységesítés érdekében tükörlapok készülnek, amelyek a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztályán vehetők át. A pályázati határidő 1970. május 15. A jeligés illusztrációikat a pályázók „Kőnyvillusztrációs pályázat” megjelöléssel a következő címre küldjék: Kiadói Főigazgatóság, Budapest V., Szalay utca 10— 14. A beérkező illusztrációk közül a zsűri három pályaművet díjaz. Az I. díj 5000, a II. 3000, a III. 2000 ío- 1 rint. A zsűri által díjazott és kiválasztott pályamunkák részt vesznek a Lipcsei Nemzetközi Könyvművészeti Kiállításon, ahol a legjobb műveket arany-, ezüst- és bronzéremmel, valamint oklevéllel tüntetik ki. Porgy és Bess magyarországi ősbemutató Február 6-án és 8-án, két párhuzamos szereposztásban mutatják be az Erkel Színházban Gershwin egyetlen operáját a Porgy és Bess-t, Mikó András rendezésében, Makói Péter díszleteivel és jelmezeivel. A premier egyben magyarországi bemutató is lesz, mert az opera hazai színpadon teljes egészében most kerül először előadásra. A címszereplők: Radnay György, illetve Begányi Ferenc és Házy Erzsébet, illetve Andor Éva. Az előadásokon Pál Tamás és Bolberitz Tamás vezényel. y//w////////////////z//z//////////z/////z/z//zz////z//////zz/////zvzz/////////zw/z///zvzv/////' A földön járva mm ___________, A Naqykőrősl Városi Tanács Kórházi Igazgatósága pályázatot hirdet nyugdíjazás folytán megüresedett, E.510 >»ulcsszámú, szakképzett szakácsi állásra. A pályázati kérelmeket a Kórházi Iqezgatósághoz kérjük. ASZTALTÄRSASÄG A sznob, amikor először 1956 nyarán hallott valamit Hemingway-ről, hangosan és nyíltan kijelentette az asztaltársaságnak: — Disznóság! Egy ekkora zsenit, egy ekkora héroszt egyszerűen letagadtak, elhallgattak, elloptak tőlünk. Az öreg halász, Nobel-díj! És baloldali, részt vett a spanyol polgárháborúban, a köztársaságiak oldalán. Micsoda élete volt. Gondoljatok bele! És micsoda élet ez itt nálunk! Erről már nem is merek beszélni. Erre nem jó gondolni... A sznob, amikor 1968-ban elolvasta Truman Capote Hidegvérrel című riportregényét, leült az asztalhoz, hangosan és nyíltan kijelentette az asztal társaságnak: — Ez az ember nagyobb, mint Dosztojevszkij volt. Ez a könyv nagyobb, mint a Bűn és bünhődés, de legalábbis csak ezzel mérhető. Némi tűnődés után még hozzátette: — Megszületett az új Dosztojevszkij, modernben, nagyobban. A sznob 1970-ben hangosan és nyíltan kijelentette az asztaltársaságnak: — Hemingway korántsem volt olyan nagy, mint amilyennek néhá- nyan hiszik. Szerintem néhány könyve kimondottan bestseller. És ivott, embernek is gyenge volt. És némi tűnődés után még hozzátette: — Itt van ez a Truman Capote, tudjátok, szexuálisan ... — röhögött. legközelebbi társa füléhez hajol* és vihogva mondott még valamit. — Csakugyan? — hüledezett amaz —, de hiszen férfineve van ... — Éppen ez az, itt van a bibi... Már éjfélre járt, amikor az asztalhoz lépett egy nagy csoport férfi és az első, egy fehér szakállas öreg halász külsejű megszólalt: — Uraim! Szeretnénk az asztal- társaság tagjai lenni. Látjuk, önök szeretik az irodalmat. Engedjék meg, hogy bemutatkozzunk önöknek — itt a beszélő társaira mutatott, az első ember meghajolt és megszólalt, majd őt szép sorjában követte a többi is. — Fritzgerald vagyok, én írtam az Üjra Babilonban-t és ha esetleg olvasták a Nagy Gesbi-t és néhány szerényke kis dolgozatot még. Ügy tudom, nemrég kiadták önöknél a műveimet. Igen, az alkohol öl, én öngyilkos lettem — mondotta csöndesen, bocsánatkérően. — Faulkner! — mondotta az újabb férfi némi gúnnyal a szája szögletén. — Igen, Nobel-díjas vagyok. Sok mindent összeírtam, legutóbb A szentélyt. Ez azért sikerült, mert, amíg írtam, egy bordélyházban főkönyvelősködtem, így hát délelőttönként sok időm volt, békén is hagytak, nem zavart senki az Írásban. Teljesen mindegy volt, hogy milyen whyskit ittam, a fontos csak a whyski volt. Korán meghaltam. A Nobel-díj még meg sem melegedett nálam. Azt hiszem elégtem a whys- kitől és a munkától. — Jack London! — A hang is, a jelenség is férfias volt és büszke. — Nem tudom mennyit írtam, sohasem számoltam. Arra vagyok büszke, hogy még ma is élek az emberi fejekben és lelkekben és hallottam odafenn egy pletykát, hogy Lenin is szerette írásaimat. Igaz, 15 éves koromban szeszcsempész és kalózkapitány voltam. Ekkor lopott hajóval megjártam Ausztráliát és az asztal alá ittam minden kikötőben az öreg tengeri medvéket Húszéves sem voltam és már Alaszkában az aranyásók és prémvadászok koronázatlan királya lettem. Ott fent északon megalakítottam a jó emberek geng- jét. Védtük magunkat a hideg ellen, az ordasok ellen és az emberi gonoszság ellen. 40 éves koromban morfiummal végeztem az életem. Villon, kezében egy lopott ezüst billikomimal, röhögve érkezett. — Útonálló voltam, ahol lehetett ettem, ittam, szerettem, azt mesélik, hogy gyilkoltam is, már netm emlékszem pontosan. Hány száz év telt is el már azóta. De rémlik, valamit hátrahagytam magam után és az is lehet, hogy felhúztak egy fára — és a francia férfi, hűen önmagához, kecsesen meghajolt és egy húzásra kiitta az ezüst billikomból a vörös bort. — Fagyejev — mondotta egy szép, bánatos basszus. — Az Ifjú gárdát én írtam. Nagyon szerettem a fiatalokat, a hazámat is, de gyönge voltam, a többit tudják. Éppen ötvenéves voltam. Sok bánat ült a lelke- men és amikor tisztult az égbolt, számomra talán már késő volt. Igaz is, imádtam Szibériát, a tajgát, az életet, kár volt... — Ady — mondotta egy barna, nagy, szomorú szemű férfi. — Betörtem Dévénynél, imádtam Nagyváradot és Kolozsvárt. Amikor Párizsba beszökött az ősz, hazajöttem Budapestre. Nem értettük meg egymást Lédával, elbocsátó szép üzenettel búcsúztunk és nászunk véget ért az avaron. Higyjék el, imádtam a hazámat és undorodtam a disznófejű nagyuraktól. Sajnos, a forradalomban én fáradt, beteg ember csupán csak vártam, vitézlő harcos már nem lehettem... végzett velem a kór. De szíveteket megérdemeltem. Azt mondjátok, a forradalom vihar- madara voltam, higyjétek el, a lelkem ma is veletek ujjong... t --rúdv — mondotta ízes szabolcsi táj szólással, komoly arccal a férfi és ahogy megjelent és megszólalt. finom, áttetsző, lila köd ült a helyiségre. — Szinbád. Rezeda Kázmér, szerb disznókereskedő, szépasszonyok, kis kocsmák, nehéz nagy borok ... Hallom, ismét szép lesz a Tabán... A férfi megsimogatta az őt száj- tátva hallgató pikoló fiú fejét, kért egy malacpörköltet, fejes salátával és egy liter zöldszilvánit. — Nem volna már szabad, a májam rosszalkodik — mondotta és szép férfiarcát a hallgatóság felé fordította. — Sarkadi — hajolt meg egy keszeg emberke, de őt már nem engedték szóhoz jutni, pedig sokan álltak még szótlanul a háta mögött — Ne is mondja, tudjuk, magát is jól ismerjük. Alkohol, öngyilkosság! Hát maguk mind ilyenek voltak? — kérdezte gúnyos kiábrándultsággal az asztalfő. Az első. a fehér szakállú válaszolt mindannyiuk nevében. — Nem, uraim, nemcsak ilyenek voltunk ... Sőt, hatalmas szellemóriás testvéreink, sok ezren voltak, akik sohasem ismerték a bort. De mi ugyanazt akartuk, amit ők. És remélem, mi is sokáig megmaradunk az önök fejében, az önök szívében éppúgy, mint Dickens, Balzac, Tolsztoj, Zola, Csehov, Gorkij, Shakespeare, Gogol, Petőfi és Arany. — Magát hogy hívják? — Hemingway vagyok. És még- egyszer kérem önöket, szeretnénk a 1 asztaltársaságba belépni. — Nem lehet, nem vesszük be magukat — kiabálták összevissza. A vendéglős odament, csitítani őket. — De uraim, ettől a néhány üveg colétól miért ilyen hangosak? (suha)
