Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
VAC I NAPLÓ A DfST MEGYEI hírlap különkia D Á S A XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1970. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK 1970 az építés, a városfejlesztés éve Dr. Lukács Ferenc tanácselnök újévi nyilatkozata December utolsó napján felkerestük dr. Lukács Ferencet, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét. Kértük: nyilatkozzék az elmúlt év eredményeiről és az új esztendő feladatairól. — Az elmúlt év jelentős eseménye volt az új gazdasági mechanizmus eredményeinek továbbvitele. Tanácsvállala- taink: az autójavító és a városgazdálkodási vállalat élvezték munkájuk gyümölcsét. Kimagaslóan szép eredményt ért el a Dunamenti Víz- és Csatornamű Vállalat. Biztosították a zavartalan vízellátást és jó költséggazdálkodással, magas részesedési alapot képezhettek. — A tanács is jól sáfárkodott. — A felszabadulást követő negyedszázad során első ízben gazdálkodott i költségvetésünk 50 millió forintos előirányzattal. Ebből mintegy 20 milliót egészségügyi célra használtunk fel, 17—18 millió forintot művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítására fordítottunk. — Jó helyre kerültek a forintok. — Egy példa: a városi tanács 1965-ben célul tűzte ki, hogy a III. ötéves terv végére megszünteti Vácott a bölcsőde- és óvodagondokat. Kevés magyar városban mondhatják azt, amit mi: egy évvel a kitűzött határidő előtt ott tartunk, hogy minden óvodás és napközis jelentkezést elfogadhatunk. Sokat segítettek e téren a nagyüzemek, és a nemrégen avatott 50 férőhelyes óvoda. — 1969 a városfejlesztés éve volt. — Nem kevesebb, mint 200 millió forintot fordítottunk Vác fejlesztésére, szépítésére. Deákváron magasodik már az új kórház, 36 millió forintért rendeztük a Duna-partot, a Földvári téren átadtunk négy háztömböt, négy tanterem épül a deákvári új iskola területén, felavattuk az MHSZ-székházat. Sokat jelentett a lakosság társadalmi munkája, amelynek értéke az idén elérte a hárommilliót. — Mit tartogat számunkra az új esztendő? — Előreláthatólag teljesít- j jük, sőt jelentősen túlteljesít- i jük mindazt, amit a III. ötéves ! terv idejére elöirányozhink. Jelentős esemény lesz a 473 ágyas kórház felavatása, és reméljük, hogy megnyithatjuk a zeneiskolát is. Üj székházba költözik az MNB, épül a posta telefonközpontja, a Széchényi utcai áruház. A Földvári téren, Deákvárori és az Elhurcoltak terén 600 új otthont alapozunk, építünk. — Hogyan erősödött a tanács és a lakosság kapcsolata? — A tanácstagi beszámolókon két és fél ezer ember vett részt és 551 -en szólaltak fel közérdekből. A tanácsházán egy év alatt 62—63 ezer ügyfél fordult meg. Őszinte örömet keltett a lakosság körében a feltört termálvíz, és a szigeti strandfürdő építése. Az új évben is azért dolgozik a tanács szakigazgatási szerve, hogy jobb legyen az ellátás, a szolgáltatás. Bizakodva nézünk az új évbe. Azt kérjük a lakosságtól: szeresse, becsülje, és ha kell, védje épülő-szépülő városát. — Egyben a végrehajtó bizottság nevében sok munkasikert, boldogságot és örömet kívánok minden váci polgárnak! — fejezte be nyilatkozatát dr. Lukács Ferenc, a végrehajtó bizottság elnöke. Papp Rezső Mesebeli erdő ebben az erdőben szégyeníák nőttek, szégyenfák tövében nélkülözés-bokrok üvegből levelek porcelánból vadak hűsvízű források rejtett kékszívében önbizaimat-ivó hétfejű sárkányok mindenféle szörnyek ebben az erdőben álmaim állottak szálfaegyenesen izmos derekúan meg sosem hajoltak háromszor indultam mesebeli erdő szerencsét próbálni hínár- elveszejtő rengetegen által kemény próbatétel vitte lábaimat egyenes derékkal akárcsak a nyárfák kinőttem magamat kiálltam a próbát mesebeli erdő zárj magadba immár soha-nem eresztő. Nyári Ferenc B V É K Napokon át minden délelőtt bekopogott a postás szerkesztőségünk ajtaján. Üdvözlőlapokat hozott. Ismerősök és ismeretlenek — olvasóink kívántak jó munkát és sikereket az új esztendőre. Köszönjük a megemlékezést. Mi pedig most kívánunk minden Kedves Olvasónknak jó egészséget, hiszen mindennek ez az alapja: a munkának a sike- reknek is. Magunknak is hadd kívánjunk valamit az új évre: Sok érdekes eseményt, hogy jó tudósításokat írhassunk, pontos előadókat, akik mindig megjelennek a színhelyen, és kevesebb „bakit” — ami bosszantja az Olvasót. Szóval: friss, gyors, színes Váci Naplót! Az ezredik Helyi sorsolás Sok nézője volt egy hóna- pon keresztül a Széchenyi utcai lottóiroda kirakatában el- ! helyezett nyeremánytárgyak- naík. Zsebrádió, villany kávéfőzőkészülék, turmix, vízmelegítő várja gazdáját. Decemberben a lottó- és totószelvényekhez tombolajegyet adtak. Ezek sorsolására január hetedikén délután 3 órakor kerül sor az OTP-fiókban. Zománrfigura a románkori Várról A kórházi folyosók jobban ] ragyognak, mint máskor. A kórteremben a szenvedésen át- | sugárzó mosolyok teszik tündöklővé az ezredik váci újszülött édesanyjának környezetét. 1969. december 26-án megszületett a váci kórházban az ezredik kisbaba. A további pár nap jövevényeivel együtt ezernél több élet indult el 1969- ben a jövő felé. Lakatos Zsolti és anyukája jól vannak, meghatottan fogadták a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében meg- i jelenő Arany István vb-titkárt. Kovács József né anyakönyv- vezétőt, dr. Kollár Lajos igazgató főorvost, dr. Kovács Tibor szülészfőorvost, dr. Kondér Gyula nártti tkárt. Boda Antal- né főnővért és Körber Borbálát, a nőtanács küldöttét. Arany István tanácstitkár meleg, szívből fakadó, keresetlen szavai, amelyekkel boldog. békés életet kívánt az ezredik kis jövevénynek, jó út- ravaló lesz az alig 18 éves anyukának, a munkahelyén távol levő apukának és a kétéves hugocskának is. A. B. Limoges délnyugat-franciaországi város, már ezer-négyszáz évvel ezelőtt beírta nevét a művészetek történetébe világhírű ötvösségével, amely ezután még közel ezer évig virágzott. A limoges-i ötvösség, és ami ezen bélül a legkiemelkedőbb volt, a limoges-i rekeszes-zo- mánc fénykora a XII— XIV. századra esett. Rekeszes-zománcot máshol is készítettek, sőt, egyes kutatók a rekeszes-zománc egy fajtáját, a sodronyzománcot egyenesen ősmagyar találmánynak tartják, de a limoges-i zománc mindezektől technikájában különbözött, és ez adja meg egyedülálló jellegét és művészi kifejezésmódjának egyéni voltát. A limoges-iek alapnak vörösrezet, ritkábban aranyat használtak, míg azonban a közismert rekeszes-zománcnól az alapra forrasztott vékony fémszálak, a sodrony zománcnál pedig sodrott fémszálak választották el egymástól a különböző színű zománcfelületeket, addig a limoges-iek kivésték a fémből azokat a foltokat, ahová a színes zománcot beleöntötték. Ezzel elérték azt, hogy ha kelAz 5 centiméter magas, limoges-i zománcfigura. lett, a vörösréz, vagy az arany meghagyott felülete (mint az a váci vörösréz figurán is látható), nagyobb foltokban is hozzájárulhatott a színek összhatásának kialakításához. Ezért nem lehet a limoges-i „-vésett aljú zománcot” másfajta zománcmunkával összetéveszteni. A limoges-i ötvösök meglehetősen nagy mennyiségben állítottak elő tárgyakat az idők folyamán. Európában még ma is elég sok maradt belőle. Ezt a nagy mennyiséget úgy győzték, hogy nem borítottak mindent zománccal. Sok az egyszerűbb, szép, de sírna fémtárgy is. Az országban is van belőlük jó néhány. A váci múzeumban azonban csak egy van, egy kis emberalak az 1070 körül épült váci román stílusú székesegyházból, amelyen látszik, hogy egy nagyobb tárgy része volt. Azonban ez a kis figura a drágább, zománcos darabok közé tartozik, és ha a színes zománc nem is állta ki évszázadokig a föld nyomását és vegyi hatását, így is azt bizonyítja, hogy a 900 évvel ezelőtti város igyekezett lépést tartani korának legmagasabb művészi kultúrájával. Stefaits István Hosszan kavargat- tam a kávémat. Elgondolkodva és valahogyan furcsa módra, teljesen beleolvadva a környezetbe, mint annak egy aprócska része. Kezem gépiesen mozgott, a körkörös mozdulatok szertartásosan megszokottak voltak, hozzáalakulva a hangulathoz, ami halk csendet parancsolt a puha fényű helyiségben. Kevesen ültek a kis asztalok mellett, csupa társtalan ember. Még kora délután volt. Ez még nem a szerelmesek ideje, csak az egye- dülieké, akik talán szeretik is a magányt, mert megszokták. Még csend volt, a zongorista a bemelegítő futamokat játszotta a pult mögött. Ügy láttam, hogy egy pohár konyakkal. A két rövidszoknyás kislány úgy libegte Délután körül a tükrösfal előtt, mint kényeske- dő vaddarazsat a zümmögő poszméhek. Kevés dolguk akadt, néha kellett csak a beíróhoz menniük. Ilyenkor még egy kis szemezésre is hajlandók voltak, — tellett az idejükből! Egy öreg házaspár totyogott be, a mellettem levő asztalt szemelték kt maguknak. Didergősen telepedtek le. A csinos, barna asszonyka tüsténkedett hozzájuk, és figyelmesen hallgatta a nénit, aki nagy szakértelemmel adta meg a rendelést: két szimplát, egy tejszínnel ... A bácsi reszketősen tette maga elé cigarettáját, és komótosan fészkelődön a kisszéken. öreg párja máris mérte a kevéske tejszínt, amit egy ki$ csuporban tettek eléjük, a szimpla mellé. A mögöttük levő színes üvegablak érdekes fényeket szórt föléjük, és láttam, hogy igencsak otthonosan érzik magukat. A teremben meleg volt, csend, és csak egészen halkan lehetett hallani a poharak csengését. És lassan beszökött az alkony a Du- na-presszóba. Élesebbek lettek a fények, megteltek a sarkok is, és puha, meleg itallal, vidám és erősödő zajjal lett teli a terem. Megszólalt a zongora — szerencsére. csak halkan — és a lányok már lázas sietséggel sürgölődtek az asztalok körül. Hidegtől kipirosodott arcú párok érkeztek, és mint seregnyi virág, úgy nyílottak szét a bundák és téli-' kabátok, s a meleg asszonyt testek párájával keveredett a forró fekete illata. Poharam tükrében ezerszerezödött a sok színes fény, és ahogy felemeltem, úgy csilingelt, mint egy mesebeli és nagyon távoli, kicsi csengő. Akár egy álombéli kristályban, úgy tükröződött öblében a szomszéd asztalok képe és legszívesebben szívemre szorítottam volna, ha ez nem lett volna túlságosan is feltűnő. így csak, mint egy szép emléket, tettem és rejtettem el azok közé a képeim közé, amik kedvesek maradnak sokáig, és az egyedüllét óráiban még számtalanszor fellapozom. Csankó Lajos Vasárnap V SE-értekezlet Vasárnap délelőtt tíz órakor a Váci Sport Egyesület igazolt játékosainak értekezletet tart a pártház tv-termében. Úiévi antológiánk Az új esztendő első napján kértük munkatársainkat, hogy mondják el kedves verseiket. Sajnos, elmondták ... Csángó Lajos: Népdal Édesanyám is volt nékem, Verselni tanított engem. Éjszaka font, nappal mosott, s közben, rímelni tanított. Akácfalomb, sufni, sámli, Tompa Mihály s Mihály Váci, naplemente, csók, mely elég: új versemhez éppen elég. Kisspap Dezső: Vándor éjjeli da la Immár minden élcen csend ül. Jó vicc, alig érted, lendül, sóhajt, áléi. Jegyzetbe, ha botlik a lába. csorbul ceruzája, s poént táléi... V égtél« n Ferenc: Egy olvasóének Olvasók! Ki lehet Ez lapos lap felett okosabb az végheknél? Holott új tárlatkor, zene vagy kórus szól, kivel ember úgysem él: nékik ő illatot jelzőt s bírálatot ád, egyformán mindenről. Többek után szabadon - V. F. egyelőre — KULTURÁLIS HÍREK - TAVALYRÓL lis város elmúlt évi kulturá- jtartalomjegyzéke” szerint 1969-ben volt mire odafigyelni. Ezeket szedtük csokorba. Új kezdeményezésként indult útjára a váci középiskolai diáknapok és a zenei hetek sorozata. A kiállítások közül a Váci tárlat, 69 és a Kernstok Károly -emlékkiállítás emelkedett ki, de szívesen emlékezhetnek a látogatók a Helyiipar 25 éve című kiállításra és arra, ami a váci sajtó történetét mutatta be. Az évnek minden szakában voltak hangversenyek. A Dunakanyar-dalostalálkozó rangos kórusai, a jénai és a szófiai kórus fellépése szerzett örömet a kórusmuzsikát kedvelőknek. Nagy sikere volt Lehotka Gábor orgonahangversenyének, a Budapesti Madrigálkórus, a Musica Humana zenekar és a KISZ-kórus fellépéseinek. Emléktáblákat állítottak a 19-es mártíroknak, direktóriumi emlékművet avattunk a Pokol-szigeten. Vetélkedett a város „szellemi” csapata Szentendrével itthon, és Borsod megyével a rádióban. Az elmúlt év nyarán avattuk fel az új kiállítótermet a volt görög templomban és új villanyorgonát kapott a házasságkötőterem. Tapsolhattunk híres embereknek: költőknek, íróknak, színészeknek. Üj címert is kapott városunk. Az elmúlt évben nemcsak a műsorok voltak nívósak, hanem az előkészítésük is. Műsorfüzeteiket Mizser Pál, Hídvégi Valéria és Lip ovniczky László festőművészek és Kocsis Iván fotóművész tervezte. Mindent nem lehet felsorolni az elmúlt év eseményeiből. Sikerükben benne volt a művelődési intézmények sok-sok munkája és-a kultúrát szeretőkívánó váciak segítsége is. Köszönjük nekik. K. F. L A 900 éves város, az első Vác kisebb berendezési tárgyaiból mindössze egy van a múzeumban, az sem teljes, de I érdekes, hogy művészettörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű.
