Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XIV. ÉVFOLYAM, 2. SZÄM ÁRA SO FILLÉR 1970. JANUÄR 3., SZOMBAT Losoncai újévi kússíú Alig néhány órája, hogy el­búcsúztunk az óévtől. Újév napján már többet gondolunk a jövő tennivalóira. Mégis a hagyományokhoz híven elké­szítjük számvetésünket, ho­gyan dolgoztunk, milyennek értékelhetjük az elmúlt esz­tendőt. Túlzás nélkül elmond­hatjuk, tovább gyarapodott társadalmunk, erősödött nép­gazdaságunk és nemzetközi el­ismerésünk. Ipari termelésünk mindjob­ban a fogyasztók igényei, s a hatékonyabb gazdálkodás alap­ján fejlődik. Az eredménye­sebb gazdálkodás következté­ben gyorsabban nő a nemzeti jövedelem, javul külkereske­delmi mérlegünk. A mezőgazdaság az eddigi idők legnagyobb termésével hálálja meg azit a befektetést, amelyet még az átszervezés időszakában és azóta is kapott. A szellemi élet maradandó alkotásaival gazdagodtunk, megalapozott ütemben javult a lakosság anyagi jóléte, szociá­lis és kulturális ellátása is. Köszönet és elismerés illeti (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékozta­tóját a KGST végrehajtó bi­zottságának december 11. és 16. között Moszkvában tartott 44. üléséről, amelyen eredmé­nyes tárgyalásokat folytattak elsősorban az integrációs program struktúrájának ki­alakításáról, valamint a terv­egyeztetéssel összefüggő kér­désekről. A külügyminiszter beszá­molt a Szovjetunióban, de­cember 22. és 29. között tett hivatalos látogatásáról. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy — amint a látogatásról kiadott közle­ményből is kitűnik — az európai biztonságra irányuló tárgyalások kedvezően halad­nak és a további közös erő­Nagyközségek: Dabas és Budakeszi Az év első munkanapján, pénteken délután ülésre gyűlt össze Dabas község tanácsa. Ez alkalommal megjelent az ülésteremben Ihászt József, a járási pártbizottság első tit­kára, dr. Palotai Sándor or­szággyűlési képviselő és dr. Fodor Pál, a megyei tanács vb-tagja. Vörös Ferenc, az elnöklő ta­nácstag, elsőnek Ribai János községi vb-titkámak adtameg a szót, aki a tanács tavalyi munkájáról számolt be. Ez­után ünnepélyes aktus követ­kezett. Boros András járási tanácselnök, a megyei tanács vb-tagja emelkedett szólásra és a megyei tanács nevében átnyújtotta Czerefhky József községi vb-elnöknek Dabas nagyközséggé nyilvánításáról szóló okiratot. Czerefhky Jó­zsef a tanács nevében meg­ígérte, hogy még az eddiginél is fokozottabb munkával kí­vánják szolgálni a lakosságot és a község fejlesztését. A ta­nácsülés ünnepélyességét nö­velte a helyi gimnázium ének­karának szereplése és több növendék szavalata. Tavaly szeptemberben rend­kívüli tanácsülést hívtak ösz- sze Budakeszin, hogy megszö­vegezzék a kérelmet: nagy­község címet szeretnének el­nyerni. A kérést továbbították a Pest megyei Tanácshoz, ahonnan nagyon gyorsan meg­kapták a választ: teljesítik. Tegnap délután a tanács­teremben ünnepi ülésre gyü­lekeztek a tanácstagok. Hege­dűs Mihály — a községi ta­nács vb-titkára bevezető, meg­nyitó beszédében bejelentette, 1970. január elsejével Buda­keszi a nagyközség címet vi­seli. A tanácsi apparátus át­szervezése megtörtént, most már ..csak” a megsokasodott feladatok végrehajtása van hátra. Ezután dr. Tóth Sándor vb- elnök ismertette a község fej­lődésének szakaszait, az ered­ményeket és szólt a legköze­lebbi teendőkről is. Ezek kö­zül legfontosabb a Tábor nyomorúságos lakásainak vég­leges felszámolása, azaz; az idén átadott 34 lakás mellé befejezni azt a 44 új lakást, amely otthont ad majd a — jelenleg még a táborban élők­nek — is. Ehhez természetesen kutakat, járdákat keli építeni, bővíteni kell a víz-, villany- és csatornahálózatot stb. Ép­pen, mert Budakeszi ettől az évtől kezdve nagyközség, je­lentős anyagi támogatást kap­nak a Pest megyei Tanácstól, a lakásépítési program meg­valósításához. így, 1971-ig 200 OTP-lakás épül a 22-es busz végállomásánál és sokat átad­nak majd a — MÁV-szanató­rium alatti — területre terve­zett 920 OTP-lakásból is. t<7 frontot nyitott a tél SZILVESZTER - ÚJ ESZTENDŐ Éjfél a Várban — Otrenesser tonna olajtöbblet — Feszültségváltó- robbantás — Befájt 11 utat a hó Túljutottunk már a mulat­ság utáni fejfájáson és nagy- takarításon, így hát többé- kevésbé elfogulatlanul szól­hatunk, az évzárásról és év­nyitásról. AZ“? NAP KISLÁNY 1970 ELSŐ ÚJSZÜLÖTTJE — Szilveszterkor két autó­busztúrát indítottunk Kőszeg­re és Siklósra, Kőszegen a Jurisics-várban, míg Siklóson természetesen a siklósi vár­ban, Tenkes kapitány főhadi­szállásán búcsúztatták ven­dégeink az óesztendőt — kap­tuk a felvilágosítást a Pest megyei Idegenforgalmi Hi­vataltól. A Dunakanyar Vendéglátó- (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten a Péíerffy Sán­dor utcai kórházban 0 óra 0 perckor látott napvilágot az év első újszülöttje, a 2300 grammos Káló Mónika. A bol­dog mama a Máira Műanyag- feldolgozó Kísz betanított munkása, a papa pedig a Fő­városi 4. sz. Építőipari Válla­lat víz- és gázvezeték szerelő­je. A fiatal házaspárnak ez az első gyermeke. A hagyomá­nyokhoz híven az Állami Biz­tosító húszezer forintos élet- biztosítási kötvénnyel ajándé­kozta meg az új állampolgárt, a mamának ajándékkosárral és virággal kedveskedtek. Látványos műsorok szórakoztatták a vendégeket Szilvesz­ter éjszakáján. feszítéseik javítani fogják a biztonsági konferencia össze­hívásának feltételeit. A külügyminiszter ezután Pák Szong Csollal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság külügyminiszterével Buda­pesten folytatott tárgyalásai­ról tett jelentést. A Miniszter- tanács megállapította, hogy a találkozó hozzájárult a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséhez, a magyar és a koreai nép testvéri barátsá­gának elmélyítéséhez. A kormány meghallgatta és (Folytatás a 2. oldalon.) KUZNYECOV VISSZATÉRT PERINGBE Kuznyecov szovjet első kül ügyminiszter-helyettes, a ki nai—szovjet tárgyalásokol részt vevő szovjet kormány küldöttség vezetője pénteken helyi idő szerint 13.40 percko különrepülőgéppel Moszkvábó visszaérkezett Pekingbe. Min ismeretes, Kuznyecov és Mat roszov (szovjet küldöttség he lyettes vezetője) december 14 én utazott el a kínai főváros bél, hogy — mint képviselői — részt vegyenek a Szovjet unió Legfelsőbb Tanácsánál ülésszakán. így kezdődött az új év első napja Budapesten, gosok egyaránt. Küszködtek a hóval az autóbuszok, gyalo­Cél: a termelékenyebb, gazdaságosabb munka Nagy figyelmet keltő állami rendelkezések kerültek nyil­vánosságra a vállalati munka­erőgazdálkodásról. A rendel­kezések lényegében gazdasági szabályozók is, amelyek ja­nuár elsején léptek hatályba. Céljuk az, hogy elősegítsék az ésszerűbb vállalati létszám- gazdálkodást, hatással legye­nek a termelékenység és gaz­daságosság javítására, csök­kentsék a jelenlegi indokolat­lanul nagy munkaerőhiányt és ösztönözzenek a gondosabb termelés-szervezésre, műszaki fejlesztésre. A rendelkezések összhangban vannak a párt Központi Bizottsága decemberi állásfoglalásával, amelynek egyik fő gondolata a népgaz­daság hatékonyabb fejlesztése. A rendelkezéseket röviden összefoglalva így lehetne jel­lemezni: emelkednek az indo­kolatlan és gazdaságilag meg­alapozatlan létszámnövekedés terhei, ezzel szemben kedvez­ményekhez jutnak a vállala­tok a gondos munkaerőszer­vezéssel. Csökkennek például a bérszínvonalemelés ráfordí­tásai és nagyobb lehetőség nyílik a differenciáltabb jöve­delemelosztásra. A műszaki fejlesztés segítésére lehetővé válik a részesedési alapból a fejlesztési alapba való egyirá­nyú átcsoportosítás is. Látszólag arra lehetne kö­vetkeztetni, hogy a rendelke­zések célja a nagyarányú munkásvándorlás csökken­tése. Bizonyos, hogy erre is hatással lesznek, az elsőrendű cél mégis a vállalatok tervsze­rűbb, gazdaságosabb és ter­melékenyebb munkájának elősegítése. Közismert, hogy az elmúlt évben a termelé­kenység, az emberi munka ha­tékonysága nagymértékben elmaradt a lehetőségektől. A vállalatoknál indokolatlanul nagy munkaerőfelesleg képző­dött és a foglalkoztatottak száma ott is emelkedett, ahol a termelés alig, vagy egyálta­lán nem bővült. Általában nem használták fel a belső munkaerő-tartalékokat, sőt, mint számos vizsgálati ered­mény bizonyította, indokolat­lan tartalékolási törekvések voltak. A magyarázat viszony­lag egyszerű tényből adódott: a létszámnövelés terhel és költsége; alacsonyak voltak és a gondosabb munkaszervezés­re, műszaki fejlesztésre nem ösztönözte semmi a vállalato­kat. A bérszínvonal-szabályo­zás merevsége olyan hatást váltott ki, hogy érdemesebb volt a termelési feladatokat létszámnöveléssel ellátni, mint változatlan munkáslétszám­mal. a munka jobb megszer­vezésével, az anyagi ösztön­zés növelésével, a műszaki fej­lesztés segítésével. Az új rendelkezések várható hatása is ezekkel kapcsolatos. Az a tény, hogy csökkennek a bérszínvonal és a létszámnö­vekedés terhei közti különbsé­gek, arra késztetik a vállalato­kat, hogy racionálisabb mun­kaerő-gazdálkodást teremtse­nek, úgy azonban, hogy a ter­melékenység és gazdaságosság javulása mellett ne gátolja a termelést és gyártmánybővítést, és az ehhez szükséges létszám- emelkedést sem. Másrészt elő­segítse, hogy a személyi jöve­delem gyarapodása a jobb gazdasági eredmények követ­kezménye legyen és növeked­jen a munka eredménye utáni anyagi érdekeltség. A munkaerő-gazdálkodási szabályozó intézkedések nem törekednek meggondolatlar létszámcsökkentésre. Célunk a jövőben is a teljes foglal­koztatottság biztosítása lesz de úgy, hogy elkerüljük a múltban tapasztalt szervezet­lenséget, munkaerő-tartaléko­lási törekvéseket, létszám- hígítás! szándékokat. A ren­delkezés végrehajtása nagyobi lehetőséget biztosít az évközi anyagi ösztönzésekre, sőt a bérek folyamatos emelésére is. A bérszínvonal terhének enyhítése például lehetővé teszi, hogy az egyes dolgozók, vagy munkahelyi csoportok közt bérben is többet kaphas­sanak azok, akik eredménye­sebb munkát végeznek. Azért említésre méltó ez az intézke­dés, mert a vállalatok jó ré­szében az elmúlt években nem a bérfejlesztés, hanem a nye­reségrészesedési alap gyarapí­tása volt a fő törekvés. Az egyenlősdit erősítette az is, hogy az év végi részesedésből mindenki kapott. Az új rende­letnek az az előírása, amely szerint az 1970-ben megvalósí­tott 4 százalékos bérszínvonal- növekedés után 30 százalékot nem kell figyelembe venni az adózás alapjául szolgáló nye­reség kiszámításánál, s csak 70 százaléka terheli a válla­lat részesedési alapját és számít adóköteles nyereség­nek, várhatóan arra ösztönzi majd a vállalatokat, hogy differenciáltabb bérgazdálko­dást is megvalósítsanak. Az a rendelkezés viszont, hogy az 1969. évi tényleges átlagos állományi létszámhoz viszo­nyított 1970. évi létszámnöve­kedés költségei a bértömeg egyharmadának megfelelő összeggel csökkentik a részese­dési nyereségrészt, és a le­vont összeget nyereségadóként be kell fizetni, feltétlenül a racionálisabb munkaerő­gazdálkodásra készteti a vál­lalatokat és közvetetten elő­segíti a gondosabb munka- és üzemszervezést is. Az az elv is érvényre jut az új előírásokban, hogy a vállalatok nagyobb arányú létszámleépítés miatt ne jus­sanak számottevő előnyök­höz. A munkaerő-megtakarí­tási kedvezmény nem lehet nagyobb mértékű, mint a létszámnövekedésből eredő bértömeg-emelkedés terhe, Az intézkedések csak rész­ben gazdasági jellegűek, el­sősorban társadalmi és politi­kai célokat szolgáinak. Meg­fordul a helyzet, mert válla­lati szinten nem a foglalkoz­tatás lesz az elsőrendű, hanem a jövedelmezőség, a termelé­kenység és a gazdaságosság. A teljes foglalkoztatás biztosítá­sa pedig elsősorban állami, társadalmi feladat lesz. Az állami intézkedések köz­vetlen feladatokat szabályoz­nak és a következményekre csak utalni lehet. Az egyik ilyen következmény teljesen bizonyosnak látszik: az üze­mekben, vállalatoknál na­gyobb becsületük lesz a mun­kájukat szorgalmasan, oda­adással végző dolgozóknak, és a régieknek, a törzsgárda tag­jainak nem lesz annyi jogos kifogásolni valójuk az új be­lépőkkel, nem egyszer a ván­dormadarakkal szembeni hát­rányosabb megkülönbözteté­sük miatt. K. A. I I

Next

/
Thumbnails
Contents