Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

MST MEGYEI hÍdIAP KÜlÖPKtóBÁSA A-A CEGLÉDI JÁRÁS É3 CEflufcD VÁROS BfcSSüSRS XIV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1970. JANUÁR 13., KEDD JO MARKA A CEGLÉDI CÍMKE Teljesítette tervét a malom Automata adagolókat szerelnek fel Befejezés előtt a népszámlálás Néhány nap múlva befeje­ződik a népszámlálás. A mun­kával szépen haladtak Ceglé­den é& a ceglédi járás vala­mennyi településén. A tenni­valók oroszlánrészét pedagó­gusok vállalták és végezték. Az adatok, amelyeket a lehető leg­pontosabban gyűjtöttek össze, már a tanácsokhoz kerültek, onnan jutnak tovább a fővá­rosba. Mint a népszámlálók mond­ták, mindenütt megértéssel, szeretettel fogadták, őket, és igyekeztek pontos tájékozta­tást adni valamennyi kérdés­re. A VÁROSI TANÁCS KÉRÉSE A Ceglédi Városi Tanács kéri azokat, akiknél valami­lyen oknál fogva a számláló- biztos nem jelent meg, tehát nem lettek összeírva, azonnal jelentkezzenek a városi tanács épületének nyolcas szobájában összeírás végett. 1877. január 20-án, reggel 1 fél nyolckor 101 ceglédi pol­gár indult hosszú és fáradsá­gos zarándokúira, hogy Turin- ban Kossuth Lajosnak fel­ajánlják a város országgyű­lési képviselői mandátumát. 93 éve volt, közülük egy sem él már. Piros József könyvkötő akkor 47 éves volt. Később a származás jogán unokáját, Bezzegh Ernőt választottak a turini százak közé, aki most naponta megfordul itt, a nyug­díjasok klubjában, a Kossuth Művelődési Központban. Szer­dán, ebben a sáros, esős idő­ben számlálóbiztosi feladata miatt nem jöhetett a többiek -thözé. Ete.ittiivan ; ..Piros Benő, Csorba’'károly, Virág Lajos, ,ßederna .József, Tafaáps, Sán- ' dor és a 'többiek. Naponta 18— Í9-en jönnek össze, hogy dé­lig együtt töltsék a napot. A korelriök dr. Viola György 82 évével, őt dr. Józsa Géza követi, 74 éves. Futballon vitatkoznak, ami- kor belépek, az újságok, folyó­iratok mellett feketés poharak vannak, s ott a kártya is. — A művelődési központban minden igényünket kielégítik — mondja Piros Benő építő­mester, aki már hét éve nyug­díjas. Itt délelőtt tiszta, melég terem, friss újságok fogadnak. Magunk hozunk kávéfőzőt, kö­zösen megvesszük a kávét, ab­ból főzünk. Olvashatunk, néz­hetünk tévét, kártyázhatunk, és közben sokat beszélgetünk a régmúlt idők és napjaink eseményeiről. A nyugdíjazá­som utáni első év nekem telki válságot okozott, de itt az már eszembe sem jut, jól érzem magam. Öregek, de élénken reagál­nak a mai eseményekre. Meg­beszélnek mindent. Jókat de­rülnek a 20-as évek kortes­hadjáratainak emlékein. Egy Igaz József nevű jelölt rágal­mazására így válaszolt Lend­A ceglédi és a környékbeli boltokban igen népszerű az a liszt, amelynek csomagolásán címke jelzi, hogy a ceglédi ma­lomban őrölték, csomagolták. Jó márka ez: a vásárlók elége­dettek a minőséggel. A ceglédi malmot a múlt vai István: „Ha igaz az, hogy a gaz arany közt is szemét, úgy az igaz Igaznak megadom érdemét. De ha az Igaz csak névlegesen igaz, úgy gazabb a gazoknál, ezt tartom igaznak!” Piros Benő emlékszik Sár­kány József vendégkönyvében Móricz bejegyzésére. Tetétle- nen sok jót láthatott Móricz, mert valahogy így kezdte: „Tetétlen! Terólad mondják, hogy *<Te tétlen» vagy? ...” ősztől nyár elejéig nyugal­mat és társakat találnak eb­ben a teremben. Aztán mint a madár, kiröppennek a parkok­ba, virágok, fák közé, hogy ősszel annál örömtelibb le­gyen a viszontlátás. Szabó Alfréd Telik a raktár Az évet kezdő általános, nagy leltár után a ceglédi ÁFÉSZ áruház valamennyi osztálya megkezdte az árusí­tást. A raktár feltöltése folya­matosan történik, már a tava­szi megrendelések készülnek a várható forgalom figyelembe­vétele alapján. Már készülődnek a primőrök termesztésére Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek minden kora ta­vasszal primőr salátával, pap­rikával, zöldségfélével látják el a várost és Budapestet, már megkezdték az előkészületeket. Üvegházakban keltetik, fólia- ágyban nevelik a palántáikat. Idén a primőrök termesztésé­vel több ceglédi és abonyi ter­melőszövetkezet foglalkozik. évben részben felújították, átszerelték. A munkát esj hátráltatta, el­maradtak kilencven vagonnyi őrölnivalóval. Az üzemi törzs­gárda márciusban megvitatta a dolgot, és úgy határozott, hogy amennyit csak lehet, tör- lesztenek az „adósságból”. Az ezt követő nyolc hónap alatt közel 85 vagonnyi lemaradá­sukat kiegyenlítették úgy, hogy a minőségben sem látszott a gyorsított, fáradságos munka következménye. Arra töreked­tek, hogy se a sütőipar, se a kereskedelem ne érezze meg ezt a kiesést. Igyekezetük min­den téren sikerrel járt. A cso­magoló üzemrész tizenkét al­Szerencsétlen alak. Éppen most vergődik zöld ágra, s máris leszakadt alatta a gally. ★ Az ár mindig változik. Az idén még a február is keve­sebb lesz. \ ★. kalmazottja is sokat segített a munkában. Tervüket több mint száz százalékra teljesítették. Két műszakban dolgoznak, mű­szakonként naponta 6500 kiló lisztet kézi erővel zacskókba tenni nem könnyű munka. Márciusban egy hónapra szünetel az őrlés a malomban. Akkor cserélik ki az el­avult gépeket, korszerűsí­tik, felújítják az üzemet. A. csomagolóban ez alatt az idő alatt sem áll a munka. A jövőbeh ott is könnyebb lesz a dolguk: márciusban új auto­mata adagológépet szerelnek fel a zacskók töltéséhez. (— es) szerte. „Négykézláb jobban halad a munka? űr — Kislányom, legalább vi­gyáztál volna! — Aki A-t mond, mondjon B-t is. így került AB-re. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK TÉLI KLUBÉLET Emlékező nyugdíjasok Történetek, adomák ízlik-e a lekváros kenyér? A nagy népboltban a napokban lekvárkóstolót tartott a Nagykőrösi Konzervgyár készítményeiből a Cegléd és környé­ke Elelmiszerkiskereskedelmi Vállalat. Foto: Péterffy A védnökök: az alapszervezetek Együttműködési terv kidolgozását tervezi — a járási ta­náccsal és a Hazafias Népfront járási bizottságával közösen a KISZ. A terv szerint a KISZ-alapszervezetek védnökséget vál­lalnak a községek vízhálózatának, fásításának, parkosításának és járdaépítési munkái felett. A fiatalok már eddig is sokszor példát mutattak a társadalmi munkák végzésében. Nyelvi bukfencek Beköltözhető családi ház és ugyanott egy hízó eladó. Bede 25. Karsai. A Cegieüj Városi Ta­nács Kórháza 1970. ja­nuár elsejei belépéssel pályázatot hirdet egy szakácsnői, egy hentes és egy cukrász állás betöltésére. Fizetés a kulcsszámnak megfe­lelően. 300 ttilon íeiüii es 170 —180 kiló körüli hízók eladók. Cegléd, Bede, Gülic^ka T.,ászióné. i-eKolcó/heto utcai házrész eladó. Szolno­ki út 3*5. szám. Keresünk gazkazan felügyeletére képzett kezelőt, Másqdállás is lehetséges. Magyar* Nemzeti B3nk. Cee’éd. Rákóczi út 2. szám. A Duna—Tisza közi Talajjavító és Talaj- védelmi Vállalat Gépjavító Üzeme, Cegléd, Pesti út 76. sz. alatt azonnali belépéssel felvesz hegesztőket, > lakatosokat és traktorvezetőt, 'darukocsi­kezelőnek. Eladó a Nagyközép út 191. sz.t palátetős ‘la­kóépület, 182 n.-öl te­rülettel (tizenötezer Ft). Érdeklődni: V., Fűzfa u. 2. sz. Eladó ház: Cegléd, Várkonyi István utca 50. számú. Négy szo­ba, konyha, fürdőszo­ba, pince, kamra, ga­rázs és több mellék- helyiségekkel, ipari áram, víz és 300 n.-öl portával. Érdeklődni lehet a Sütőipari Vál­lalat Mizsei úti portá­lán. Eladó 487 n.-öl porta a Rét utca 38. szám alatt. Érdeklődni lehet a Pásztor utca 6. szám alatt (a Szajkó u. foly­tatása), Klément Jó­zsefnél. Ugyanott el­adó a Déllő utca 15. számú, két utcai szo­bából álló házrész. Zománcos cseh kályha kitűnő állapotban el­adó. Wesselényi köz 2. szám. A fiatal költőcske ízlelgeti a szót: „bimbó”. Ennek zenéje van. „Bimbóóó!" Valaki be­szól. • — Gyere már, te bimbó! űr Udvarlás: gyöngyház az aj­kad! Jegyesség: gyönyörű a szád! Házasság: mekkora a pofád! ★ „Életem szépsége a szerelem. Ha az autóm szerelem.. /’ űr Az újságok ritkán közölnek igazi újságot. űr A Ceglédi Hírlapból: „A brigád kezenyomával minden lépésben találkozunk város­★ összeveszett a kántor a pap­pal. Dühösen mondja: — Ezentúl ez nem papucs, hanem kántorucs! űr „Ez a hatalma? Csupán hat alma." „Nem látsz, ez körte, Szegény ökör, te! Vagy talán meggy, Ügyis egyre megy. Esetleg szilva. Úgy légy puszilva!" (Rum a rémrím oka ...) űr Késik. És még erre mondják, hogy pontosvessző! (kohlmayer) ABONYI KRÓNIKA Gyógyító víz - kényszerpihenőn KÁD VAN, FORGALOM NINCS „Megvalósult a régi álom. Megnyílt az abonyi kádfürdő.” E címszavak alatt számolt be 1963. február 7-én a Ceglédi Hírlap az abonyi kádfürdő ün­nepélyes megnyitásáról. A tu­dósításból — a többi között — kiderül, hogy a fürdő 7 káddal és 8 zuhanyozóval nyílt, és át­alakítási, építési, szerelési munkálatai közel kétmillió fo­rintba kerültek. Vize olyan, fnint a strandfürdőé, és vegyi összetétele folytán alkalmas gyógyításra is. — A megnyitás óta hét esz­tendő telt el — mondja Gön- czöl József gondnok. — Láto­gatottsága és forgalma azon­ban még ma sem olyan, minjt azt a kezdeti érdeklődés­ből és hasznosságából várnánk. A víz összetétele változatlanul jó, és a törött csontok utólagos kezelésére, valamint reumati­kus fájdalmak enyhítésére ki­váló. Az elmúlt három hónap alatt például 12I5-en jártak itt, holott 4—5000 látogatót tud­nánk havonta fogadni. — Történt-e valamilyen in­tézkedés a látogatottság növe­lésére? — Hogyne. Állandóan hirdetjük. t Emellett szeretnénk, ha a ter­mészet adta lehetőség jobb kihasználására a helyi mun­káltatók is felhívnák dolgo­zóik figyelmét. Rendszeres vagy csoportos látogatás ese­tén kedvezményt tudnánk ad­ni. Nem volna céltalan a tár­sadalombiztosítóval esetleg szerződést kötni, hogy gyógyu­ló betegeik egy részét ide utal­ják. Gondolok itt elsősorban a helyi vagy a környező közsé­gek betegeire. Nagy kár, hogy nem élnek a természeti kincs adta lehetőséggel. (gyif) Mit tesznek Abony sportjáért? Elkészült a sportkör kétéves működési terve Még egy hónap sem telt el azóta, hogy az Abonyi TSZ SK új elnökséget választott, s már készen áll a sportkör két­éves részletes működési terve. — Mit tartalmaz a kétéves program? — érdeklődtünk Diószegi László sportköri el­nöktől. — Programunk, amelyet ja­nuár jlü—20. között az elnök­ség, majd 20. és 30. között a szakosztályok tárgyalnak meg — mondta — számos olyan feladatot tartalmaz, amely Abony sportjának fejlődését szol­gálja. Különös gonddal fogjuk ne­velni a 10—18 éveseket, az utánpótlást és a két kiemelt szakosztály mellett a labdarú­gók és kézilabdások szakosztá­lyát fejlesztjük. Mint új szak­osztály fog működni a sakk- és röplabda-szakosztály. — A tömegsport további ter­jesztése érdekében „Abony bajnokság” elnevezéssel 6 sportágban helyi verse­nyeket tervezünk a sport­körön kívüliek számára, amelyen vándorserleggel, ok­levéllel jutalmazzuk a legjob­bakat. Nagyobb figyelmet szentelünk ezentúl a sparta- kiádversenyekre és gondosko­dunk a sportolók tervszerű, el­méleti képzéséről, valamint szórakozásáról. Ez utóbbit szolgálná a tervezett klubhe­lyiség is. Az előbbiek mellett tervünk az ipartestttlet épületében levő termeink átalakítása, ahol egy díszterem, asztalite­nisz szoba és iroda készül. Végleges helyet kívánunk adni birkózóinknak a Köztársaság utca 6. alatti tornateremben, amelyet felújítunk és a tisztál­kodáshoz szükséges feltétele­ket megteremtjük. Még ebben az évben elkészítjük a futópá­lyát és ugyanakkor vizet és villanyt vezetünk a labdarúgó- pályánkra, hogy az esti edzé­sekre is lehetőség nyíljék. (gy.) VúllalÉúk a harcai I % 4 EMLÉKEZÉS SÁGVÁRI ENDRÉRE MUCZA JÁNOS, az abonyi Ságvári (korábban Kossuth) Termelőszövetkezet tagja, a felszabadulás előtt és azt kö­vetően egyike , volt azoknak az abonyi embereknek, akik so­kat vállaltak a harcból. 1945 után a Függétlenségi Népfront és a földosztó bizottság elnöke, majd 1950-ben az első tanács- választás után a községi ta­nács elnöke volt. 1943—44-ben személyes kap­csolatban volt Ságvári Endré­vel, aki annak idején többször is megfordult Abonyban. Ság- várival való első találkozására így emlékezik vissza: — Az akkori abonyi kom­munista sejt fedőszerve a Szo­ciáldemokrata Párt és a föld­munkás egyesület volt, amely­nek én is tagja voltam. Ság­vári Endrével először 1943 nya­rán, éppen aratás idején, az egyik vasárnap az egyletben találkoztam. Észre sem vettük, úgy toppant be közénk. Elő­ször Kovács Józseffel beszél­getett, aki később minket is bemutatott neki. Ma is élénken emlékszem fiatalos mozgására, vékony arcára és a vastag szemüveg mögötti szeme me­leg tekintetére. Kezdet bén lé­nyegtelen dolgokról beszélget­tünk, majd rövid sétára indul­tunk a községben. NÉHÁNY HELYEN, a piac­téren. a templom előtt azon­ban hosszabb időre megáll­tunk. Ilyenkor hozta szóba a lényegesebb dolgokat. De itt is inkább csak kérdezett, tájéko­zódott. — Este, egészen szűk körben, Kovácséknál találkoztunk új­ra. Ott volt Acsay Imre. Pó­lyák István Gönczöl Sándor és még néhányan. Ságvári Endre ekkor már egészen konkrét mozgalmi feladatokról beszélt. Elmondta, hogy erő­síteni kell a vidéki sejteket, és mi — mint mezőgazdasági vi­déken dolgozó emberek — azt a feladatot kaptuk, hogy lép­jünk érintkezésbe a mezőgaz­dasági munkásokkal. Legyen minden tanyaközpontban egy emberünk, aki a többieket megfelelően tudja tájékoztatni a legfontosabb kérdésekről. Én is kaptam egy tanyaközpon­tot. — A KAPOTT FELADAT végrehajtása sem nekem, sem társaimnak nem volt könnyű, s erre ő is figyelmeztetett. Szá­molnunk kellett az egyre erő­södő nyilas propagandával. Természetesen amit csak tud­tunk, megtettünk. — Később, 1944-ben, ami­kor az Állami Pénzverdében dolgoztam, még találkoztam Ságvári Endrével, de újabb ta­lálkozásra már nem volt lehe­tőségem. A fasisztákkal vívott tűzharcban igaz hősként vesz­tette életét. Fényképét azóta is nagy szeretettel őrzöm. (gyuráki) Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, ismerő­seinknek. szomszédainknak, akik szeretett Jó feleségem, édesanyánk, nagyanyánk és testvérem- Majercsik Lászlóné szül: Csernus Mária temetésén megjeleltek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak. sírjára koszot út, csokrot helyeztek Ma- lercsik László és családja. fájó szívvel mondunk hálás kö szönetet rokonainknak. Isme­rőseinknek. Jó szomszédainknak is mindazoknak, akik szeretett jo édesapánk, nagyapánk- id. Farka» Elek élhunyta alkaimá- bó1 részvétüket nyilvánították, a temetésén tr-eéjeientek. sírjá­ra koszorút csokrot he'yeztek A gyászoló család. 1 l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents