Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-13 / 10. szám
\ 8 PEST UECVEI ^f/rfap 1970. JANUÄR 13., KEDD A vasadi „iparosítás” nyomában Mit csinálhat egy kisközség i népe, ha rossz a földje? Ten- | gődhet, vagy felkerekedhet és ) elmehet máshová munkát keresni. Vasad ez utóbbit választotta, hiszen a kétezer lakos közül háromszázan jártak Pestre dolgozni. A faluban téesz sem alakulhatott, mert egy nagyüzem nem bírja el, ha földjének minősége minden 50 méternél megváltozik, ha 10 holdon legalább négyfajta földdel kell számolni. Ezért csak szakszövetkezet jött létre, a Kossuth — 3700 holdon, amelyből a 324 'ag 1100 holdat közpsen művel, a többit, 1-től 13 holdas parcellákig pedig, egyénileg. Közösen értékesítik a kenyérgabonát és a szerződött terményeket, például az uborkát és a paradicsomot. Nagykereskedelmi ároft látják el tagjaikat vetőmaggal, trágyával, növényvédőszerrel. A föld sohasem hozott sokat, így nem voltak megfelelők a közgazdasági adottságok sem. Hiányoztak a megfelelő gazdasági épületek is, amikor megalakult a gazdaság. Tehát vagy küszködtek, vagy elmentek Pestre dolgozni. Bérmunka Az elmúlt évben azonban csoda történt. A „csodát” két dolog alapozta meg: a lehetőség, hogy a gazdaságok kiegészítő üzemágakkal foglalkozhassanak és az új vezetőség, amely nem sajnálta a fáradságot, hogy alaposan megszervezze és utána járjon a lehetőségeknek. Vasad „iparosodni” kezdett — lehet, hogy az idézőjelet el is hagyhatnám. Ugyanis ma már csak 200 vasadi jár Pestre, 100 otthon maradt, mert munkalehetőséget teremtettek számára. Sőt, több szakember a fővárosból ingázik hozzájuk — mert megéri nekik. Kovács Gyuláné elnök és munkatársai hosszú hónapokon .át járták a fővárosi üzemeket: munkalehetőségért, bérmunkáért. Az eredmény: a Telefongyár kihelyezett üzemrésze, egy forgácsoló műhely, műanyagdaráló egység, vizve- zetékszerelő részleg és tervezőiroda. , üzemrész, kábelkorA telefongyár! ahol a gyár összes bácsait készítik, az eredetileg tojóháznak szánt házat foglalta el. A kábelkorbács kiszorította a tyúkokat, mert jövedelmezőbbnek bizonyult, 60-an dolgoznak az üzemrészben. Három szakember jár le Pestről a forgácsolórészleghez, ahol 22-en dolgoznak, és amely úgy alakult meg, hogy néhány nagyüzem — akiket felkerestek — megbízta őket alkatrészek gyártásával. Apró alkatrészeket, például csavarokat gyártanak, az üzemek nyersanyagából és tervei alapján, bérmunkában. Miközben az üzemekben tájékozódtak Pesten, rájöttek arra, hogy ha műanyagdarálót vesznek, amelyben selejt vagy hulladék műanyagot darálhatnak bérmunkában, kiPEST MEGYEI HÍRLAP a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest» Vili., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—220 Gépíró szobák: 343—100,280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál a kézbesítőknél, a posta hírlap üzleteiben és a Posta Központ Hírlap Irodánál (Bp., V., Józse- nádor tér 1. sz.). Előfizetési di 1 hónapra 20 foritít. tűnőén kereshetnek. Három asszony egy műszakban három mázsát darál meg, egy mázsa ára pedig 350 forint. Persze mindez ma már nem újdonság. Tervezőiroda De van, ami a meglepetés erejével hathat: a tervezőiroda. Képzeljenek el hat építészmérnököt, akik egy szak- szövetkezet alkalmazottai- ként tervezik a monori járás községeinek útjait, járdáit, óvodáit, vízmüveit, istállóit, üzleteit, középületeit. A járás összes községi tanácsaival kapcsolatban vannak, számukra terveznek és költségvetést készítenek. Az iroda ötlete úgy született, hogy — nem volt, aki tervezzen. Állami vállalat, sem a Töváll nem vállalt a kis szövetkezetnek munkát, mert nem ért rá. Elhatározták, hogy akkor saját maguk terveznek. Egy évoen 600—700 ezer forint bruttó termelési értéket hoznak, amelyből 30—35 százalék a tiszta haszon. A mérnökök Pestről járnak le, bizonyára jól keresnek, hiszen teljesítményben dolgoznak — sőt otthon, a lakásukon is rajzolnat- nak, tervezhetnek, nem kell mindennap „bejárná”. íme Vasad, a kis falu, amely Pestről is vonz szakembereket, értelmiségieket, íme a kis szakszövetkezet, amely már számottevő gépparkkal — mezőgazdaságival — és háromnégy milliót éró épületekkel rendelkezik. A gazdagodás most újból a mezőgazdaság felé fordította figyelmüket. Piszke és pulyka Gyümölcstelepítés tervé/el foglalkoznak. Felmérték például, hogy milyen gyümölcsbe érdemes befektetni. Mivel a konzervgyárak 10 éves szerződést kötnek a magas törzsű piszkére és erre állami támogatást is kap a szakszövetkezet, elkészítették a gyümölcs telepítési tervét. Bekapcsolódni szándékoznak a pulykaprogramba is, iosadták hí tél- igényüket egy 10—14 ezer darabos pulykanevelő építésére. Érdekes vargabetűt ír le a szakszövetkezet: a gyenge földek hozamát jól jövedelmező ipari tevékenységgel pótolják, majd anyagilag megerősödve visszakanyarodnak a mezőgazdálkodás intenzív fejlesztéséhez, mert hát végső soron ez a dolguk. B. Gy. lines sütnivalóm „Van már sütnivalója? Vásároljon konyhakész baromfit” — hirdeti egy gyufacimke. Szeretem a címkékét. Sokat lehet tanulni tőlük. De sokan talán nem is tudják» hogy a gyula nem tűzgyújtásért van, hanem a címkéért, a reklámért. Mint például az én skatulyám is. Tüzet csak nagy ügygyei-bajjal lehet csiholni — vagy eltörik a szál, vagy lepattan a feje —, a szöveg viszont elsőrendű. Már az első általánosban, az első szülői értekezleten megmondta a tanítóm: „Ennek a gyereknek sose lesz egy kis sütnivaiója”. Csak azt tudnám, hogy neszelte meg ezt a Baromfiipari Országos Vállalat? Rejtély. Mindenesetre: piackutatási tevékenységük messze túlszárnyalja a világszínvonalat. De van egy kis szépséghibája is: az indiszkréció. Miért kell azt ország-világ tudtára hozni, hogy nincs egy csepp sütnivalóm se. Ne vegyék rossz néven, de engem ez sért. ts azt hiszem, senki se örül, ha fél óránként figyelmeztetik a sütnivalója hiányára. Erre én azt mondom: ha engem igennek tartanak, hát jó. Legyen. De van annyi sütnivalóm, hogy már csak azért se vegyek konyakész baromfit. <-<ü> Áprilisra elkészül a ceglédi vágócsarnok . Újdonság: a 15 dekás „Dunakanyari-szalámi és májkrém. — Hol tart jelenleg/ a ceglédi vágócsamok építésé? — ezzel a kérdéssel fordultunk Mlynarik Jánoshoz, a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat főmérnökéhez. — A húszmillió forintos beruházással épülő vágócsarnokban — amellyel párhuzamosan egy zsírolvasztó és egy bélüzem is létesül —, a belső szerelésnél tartanak. A csarnok kapacitása nyolc óra alatt 480 sertés, vagy 240 marha lesz. Ez 5 vagon készáru előállítását jelenti majd. A korszerűen felszerelt üzem dolgozóink nehéz fizikai munkáját lényegesen megkönnyíti. Az átadásra minden bizonnyal április elején kerül sor. Gyáregységünkben« a második félévben megkezdődik a húsfeldolgozó reCegléd, Soroksár és Törökbálint ' jutott tovább Gödöllőn vetélkedtek az állami gazdaságok ,szocialista brigádjai Megyeszerte nagy érdeklődés kíséri az élelmiszer-gazdaságok szocialista brigádjainak szellemi vetélkedőKOKSZ - KEVÉS A szén és brikett: elegendő Változatlanul hiánycikk a tűzifa A tüzelőellátással kapcsolatos problémákról dr. Gazda Tamás, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője az alábbi tájékoztatást adta: A tüzelőkereskedelem decemberben utólérte magát és az évet 32 000 vagonos készlettel zárta. Év végén általában hasonló készlettel szokott rendelkezni1 a kereskedelem, 1909. végére azonban többet irányoztak elő. Hogy a tervezett többlet mégsincs az árusítóhelyeken. az nem a kereskedelmen múlott. A legtöbb problémát. egyébként is a választékhiány okozza. Különösen vonatkozik ez a fára, amelyből az erdőgazdaságok mintegy 4000 vagonnyit nem szállítottak le kellő időben. Vidéken úgyszólván nincsen olyan telep, ahol ne volna valamilyen tüzelő, bár a megfelelő (elosztást a szállítási nehézségek akadályozzák. Szén és brikett megrendelést Budapesten három napon, vidéken öt napon belüli szállításra vállalnak. A fa viszont hiánycikk, s -ez elsősorban a fővárosban okoz problémát. A tüzelőkereskedelem jelenleg 700 vagon megrendelt tüzelőfát nem szállított le a lakosságnak. A Belkereskedelmi Minisztérium most utasította a TÜKER Vállalatot, hogy a telepek addig nem vehetnek fel újabb megrendeléseket,' amíg a korábbiakat nem teljesítették. Kilátás van arra, hogy rövidesen 250 vagon import tűzifa is forgalomba kerül. A belkereskedelem 1970-re úgy állapodott meg partnereivel, hogy a szállítási ütem megfelelő legyen. NDK-bri- kettből — egyelőre az államközi szerződés alapján — a tavalyi 30 000 vagonnal szemben az idén 44 000 vagonnal várnak. A szénbányászat az igény szerint szállít, viszont tűzifát a kért 88 000 helyett csak 80 000 vagont vállaltak az erdőgazdaságok. Az I. negyedévben lesz elegendő szén és hazai brikett. NDK-brikett- ből 8000 vagon érkezik. Fából 20 000 vagon szállítását ígérték az erdőgazdaságok. Problémát jelent viszont, hogy kokszból a visszaigazolt 8500 tonna korántsem elegendő. Ezért az első negyedévben elsősorban a kisvásárlók megrendeléseit teljesítik, s egyelőre mennyiségi korlátozást léptettek életbe, egyszerre egy megrendelőnek 5—10 mázsánál több kokszot nem adnak. jét. Az ágazati elődöntők után, Gödöllőn, a tangazdaság központjában találkoztak szombaton az állami gazdaságok üzemi győztesei, hogy tudásukat összemérve, rang. sorolja a zsűri ki vehet részt a megyei döntőin. A gondosan előkészített, s a televízió „Ki mit tud” vetélkedőjére emlékeztető érdekes, és izgalmas szellemi tornán a Ceglédi Tangazdaság, a Kertészeti Egyetem soroksári gazdasága, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, valamint a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdasága és a Munkathe- rápiás Intézet pomázi gazdaságának szocialista brigádja vizsgázott irodalomból, történelemből, politikai és szakmai ismeretekből. Mi tagadás, öröm volt hallani, ahogy ezek a fiatal fiziRézolvasztók Bürgeház-dűlőn egyelőre a szél az úr. Jeges rohamaival majd feldönti a még vakolatlan műhelyépületeket. Aki teheti, nem is kinn, hanem belülről építi a nagycsarnokot. Horváth József üzemmérnök mégis egy szál kék köpenyben siet ide-oda a széles udvaron. Egyszerre többfelé is hívják. — Azt mondják, a fiatal embernek nem illik fázni — csapkodja össze a kezét. Igyekszünk is. befelé a melegre. A kemencék mellett aztán van részünk benne, pedig a rézolvasztásnak már vége. A kis kovácsolóüzem — amely viharos gyorsasággal épül Cegléd határában — a Kossuth Termelőszövetkezeté. Ha elkészül, százötvenen dolgoznak majd a kalapácsból, sorjázóból és présből álló gépegységen. — Termékeinkre nagy szükség lesz — mondja Horváth mérnök. — Kisegítő tevékenység nekünk, és a nagyüzemeknek. Ahová nagy szilárdságú, kisméretű alkatrész kell, ott csakis a kovácsoltvas jöhet számításba. Ebben a műhelyben őrlőgolyókat, váltókarokat, léptetővjl- lákat és mást fogunk gyártani, megrendelőink kívánsága szerint. — Tessék nézni, egyelőre olvasztó- kemencéink készültek él. Később lesz egy speciális elektromos kemencénk, amelyben a hőkezelést végezzük. Ennek a fogyasztása Cegléd összvilágítá- sának az egyötöde lesz. Hogy használatba állítsuk, előbb transzformátort kell építeni hozzá. Az udvaron óriási halmok. Egy részük vörösen csillog, a másik sápadtszürke égett kupac. — Mik ezek, mit csinálnak velük? — Rövidrezárt rezes forgók. Persze, ez a laikusnak nem sokat mond. Elektromos kondenzátorok, tekercselésük színréz. Az egész világon nyersanyagszűkében vagyunk, nagyon érdemes hát újra kiolvasztani őket. Miután kemencéink már elkészültek, hogy ne álljanak kihasználatlanul, szerződést kötöttünk a megyei MÉH Vállalattal. ök szállítják a nyersanyagot, mi pedig a rezet kiolvasztjuk, s közel ötkilós tömbökbe formáljuk. Kifizetődő üzlet mindkettőnknek. Újabb munkát is vállaltunk tőlük: az akkumulátorokból kinyerni a tiszta ólmot. A Kossuth Tsz és a MÉH hasznos kooperációja körülbelül februárig tart, ameddig a kovácsolóüzem felépül. Az sincs kizárva, hogy továbbra is érdemes lesz foglalkozniuk vele. k. m. kai dolgozók, egymást túllicitálva, precízen válaszoltak a korántsem könnyű kérdésekre. Időnként még a zsűri is nehéz helyzetbe került egy- egy kiemelkedően jó felelet elbírálásánál. Végül is, a háromfordulós vetélkedőn, a szinte fej-fej mellett haladó versenyzők közül a ceglédiek szerezték meg az első helyet, a soroksári tangazdaság á második, míg a a törökbálinti szocialista brigád a harmadik helyre került. A többiek vi- gaszdíjat, míg ők értékes pénzjutalmat kaptak, s ott lesznek a február 7-én, So- roksárott megrendezésre kerülő megyei döntőn is. A gödöllői vetélkedőn egyébként Major Péter, a ME- DOSZ megyei bizottságának titkára adta át a díjakat, és Erdöss Andor, az állami gazdaságok Pest megyei főoszt- tályának , igazgatóhelyettese — mint a zsűri társelnöke — méltatta a felszabadulási jubileum tiszteletére indított nemes vetélkedő célját. A megyei versenyen továbbjutó szocialista brigádok, áprilisban találkoznak majd az országos versenyen. s. p. konstrukciója is — tízmillió forintos beruházással. Két év múlva ez is elkészül, s akkor itt egy műszakban 2,5 vagon készárut állíthatnak elő. A füstölés fűrészpor elégetésével történik. — Mi a helyzet a vád gyáregységben? — Azt is fejlesztjük, korszerűsítjük. A múlt év végén befejeződött a vágóhíd építése — ez két és félmillió forintba került. Jelenleg az öltözőket korszerűsítik. — Milyen új termékekkel jelentkeznek 1970-ben? — Váci gyáregységünk megkezdte már a „Dunakanyar- szalámi” és májkrém gyártását. Mindkét áru 15 dekagrammos, rúdalakú csomagokban kerül forgalomba, 5,20 forintos, illetve 3.20 forintos fogyasztói áron. Mindkét új termékünknek azt hiszem örülnek majd a vásárlók. Kevesebbet hallhatják a boltokban a már jólismert kérdést: lehet két dekával több? — fg — RÉVFÜLÖP Lóczy-óra hóczy Lajos, a nagy magyar geológus hagyatékáéról számos dokumentum került elő nemrégen Révfülöpön. A helytörténeti gyűjtők dr. Szontágh Tamásnak, a Földtani Intézet' egykori igazgatójának családi hagyatékában őrzött iratok között találták meg a Lóczy-kéz- iratokat és -leveleket. A dokumentumok között van többek között egy Cholnoky Jenőtől való levél is. Lóczy Lajos órája is a révfülöpi múzeum gyűjteményébe -került. SZFKESfEHfRVdR PÜSPÖKKERT Ásatások kezdődtek a székesfehérvári Püspökkertben. A régészek a középkori királyi bazilika feltételezett, eddig feltáratlan épületszárnya után kezdtek kutatni. A feltárások sikerrel jártak-: bebizonyították, hogy a középkori királyi bazilika épülete kiterjedt a jelenlegi Püspökkert területére is. Ennek bizonyítékaként az északi szárny pillérsorából előkerült két, viszonylag épen maradt pillér. Az előkerült művészi vörösmárvány-farag- ványok alapján a szobrászok rekonstruálják Nagy Lajos király művészi síremlékét. Híddráma a Kábán „Forró drót9* a hídmentöhneh Hétfőtől „forró drót” működik két Rába-menti Vas megyei község: Molnaszecsőd és Egyházashollós között. Az utóbbi nem egészen 900 lelkes falu több napja küzdelmet vív Rába-hídjáért, amelyet a zajló folyó jégtorlaszai megsemmisüléssel fenyegetnek. Nagy közerővel és robbantással egyelőre megtisztították a híd kornyékét a jégtől. Molnaszecsőd térségében azonban nagy jégmező alakult ki, s ha ez elindul, ismét veszélybe kerül az Egyházashollós számára létkérdést jelentő 60 rpéteres fahíd. Ez köti össze a községet 1500— 1700 hold, jóltermő mezejével, valamint erdejével. Húszkilométeres kerülővel tudnának csak a mezőre járni, terményt szállítani, ha a híd tönkremenne. A „forró drót"-on állandóan tájékozódnak a jégmező helyzetéről. Az egyházashollósiak éjjel-nappal készenlétben állnak a mentésre. Erős gerendákból „házi jégtörőket” készítettek. Ezekkel térítik el a híd fapilléreitől a veszedelmes jégdarabokat. Jelentkezzenek a népszámlálásból kimaradtak A népszámlálás országos központja felhívja azokat, akik az összeírásból bármilyen okból kimaradtak — tehát személyi adataikról a számlálóbiz+osok nem töltöttek ki kérdőívet —, vidéken a tanácsoknál, Budapesten a -területi népszámlálási irodákban jelentkezzenek. A népszámlálási irodák címét a házfelügyelőnél, illetve a kerületi tanácsnál lehet megérdeklődni. I l
