Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1970. JANUÁR TI., VASÁRNAP rm jMEcrei kJÚHup Seprűk — nyél nélkül Még azt mondják, nincs Szegeden boszorkány... Az ország egyetlen Szegeden működő állami seprűgyára ta­valy 33 országba szállított, együttesen mintegy 70 millió forint értékű cirokseprűt. Az idén a gyár megrendelőinek köre tovább bővült. Több kö­zel-keleti mellett egy osztrák cég is jelentkezett. Az utóbbi félkész seprűket rendelt. A nyelet — hogy ne terhelje a szállítási költséget — majd Ausztriában szerelik rá a sep­rűkre. A szegedi üzem elfo­gadta a kooperációs ajánlatot és januárban már 10 ezer nye­leiden seprűt szállít a szom­szédos országba. A növekvő exportigények kielégítésére a gyár az orosházi Faipari Vál­lalattal is kooperációs szerző­dést kötött. Eszerint Orosházá­ról naponta 700 seprűnyelet szállítanak Szegedre. BRAZZAVILLE-KONGÖ a Kongói Népi Köztársaság ne­vet vette fel. Az új nemzeti lobogó vörös színű, közepén sarló és kalapács van, vala­mint két zöld pálma és a bal felső sarokban egy sárga csillag. Az ország nemzeti himnusza az Internacionálé. A tv-nézés egészségtana Csak napi másfél óra — Sok a veszedelem Képernyőt szemmagasságba Az orvosi sajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban fog­lalkozik a tv-nézés hatására előforduló kellemetlenségek­kel, ártalmakkal, különös te­kintettel a gyermekekre. Ko­runk e nagyszerű vívmányá­nak széles körű szórakoztató, nevelő, ismeretterjesztő és tá­jékoztató szerepe ma már pó­tolhatatlan, de kétségkívül elővigyázattal kell élnünk e lehetőséggel. A veszélyeztetett szervek közül első helyen a szem áll. A tv-kép nagy fényintenzitással villogó képelemek összeolvadásából keletkezik. A fluoreszkáló képernyőre való koncentrálás, a fekete-szürke- fehér, mozgó, kisméretű, vil- lódzó képek nézése rendkívüli megterhelést jelent a szemnek. Ez sokszorosára is növekedhet váratlan felvillanásokkor, kép­hibáknál, amikor a fény hirte­len villanásszerűen felerősö­dik. A tv nézése különösen nagy feladatot ró a szem al­kalmazkodó képességére és a látásra, ha a szemlencsének bármiféle fénytörési hibája van (pl. kancsalság esetén). Tény, hogy a gyakori tv-nézés Már most előjegyziink fonóipari tanulónak 14-15 éves lányokat, akik most végzik vagy már elvégezték az általános iskola nyolc osztályát. Kétéves, univerzális képzést nyújtó tancsoportunk 1970. szeptember 1-én kezd. Vidékieknek szállást adunk. Tájékoztatás és jelentkezés (személyesen vagy levélben) a •ö-rfwgai ■F-ÍXTSS Pamutfonóipari Vállalat Lőrinci Gyára Személyzeti és Oktatási Osztályán Budapest XVIII., Gyömrői út 85—91. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár AZONNAL FELVESZ esztergályos, marós, lakatos, lemezlakatos, iv-lánghegesztö, DIESEL-moíorszerelő, kazánfűtő és villanyszerelő szakmunkásokat, továbbá raktári kiadókat és férfi segédmunkásokat. A központi munkahelyen 44 órás a munkahét, MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. KULSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE műszer- és technológiai-szerelési munkahelyekre: Algyőre és Százhalombattára felveszünk csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, továbbá férli segédmunkásokat. Vidéki munkahelyeinken is 44 órás a munkahét, MINDEN SZOMBAT SZABAD. Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak. Munkásszállás, üzemi konyha van. A MUNKÁSSZÁLLÁS INGYENES. Bér: megegyezés szerint. A BÉREN KÍVÜL MÉG 500 FT KULSZOLGALATI ATALANYT, az alföldi munkahelyeken oedig még külön TERÜLETI PÓTLÉKOT IS FIZETÜNK. Felvétel esetén megtérítjük az útiköltséget, ezt azonban azoktól, akik a próbaidő alatt kilépnek, visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzést szervezünk. JELENTKEZÉS A VALLALAT MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN: BUDAPEST XVIII., GYOMRÖI ÜT 79-83., ILLETVE A VIDÉKI MUNKAHELYEK VEZETŐINÉL hatására a szem látásfunkció­ja megváltozik, sok esetben — különösen gyermekeknél — kifejezetten romlik. Leggyako­ribb panaszok: fejfájás, látás­zavarok, fáradtság, szemkáp- rázás, kötőhártyagyulladás. A tv-nézés közben fejfájással párosuló hányinger — különö­sen idősebb embereknél for­dul elő — kezdődő glaukomá- ra (zöld hályogra) utal. Ha na­gyon ritkán is, de megesik, hogy a csíkossá váló tv-kép epilepsziás rohamot vált ki. Angol kutatók véleménye szerint egészséges ember napi másfél órát s egyszer heten­ként 4—5 órát nézheti a tv-t károsodás nélkül. Nagyon lé­nyeges, hogy ne sötét szobában üljünk a képernyő előtt, ha­nem alkalmazzunk ún. derítő- fényt, lehetőleg a készülék mögött elhelyezett, nem túl erős lámpa segítségével. Fon­tos dolog a készüléktől való helyes távolság betartása is, ami három és öt méter között a legmegfelelőbb. A hallószervet a tv aránylag kevésbé terheli meg, közvetlen károsodást legfeljebb a készü­lék állandó „bömböltetése” okozhat. Ma már olyan készü­lékek is kerülnek forgalom­ba, amelyhez annyi miniatűr fülhallgató csatlakoztatható, ahányan nézik a műsort. A túl „szorgalmas” tv-nézőiknél előbb-utóbb beáll az idegrendszeri fáradtság. És minthogy a pihenésre nem jut elég idő, mivel az ártalom a hét majd minden napján megújul, idegrendszeri pana­szok, nyugtalanság, szorongás, türelmetlenség, fejfájás stb. jelentkezik. E tünetekre az or­vosi irodalomnak már külön elnevezése is van: tv-beteg- ségként emlegetik. A tv különösen azokra a -gyaanekekre van .nagy liaiáv salyí akik a műveltség dolgá­ban, indulati és ösztönéletük­ben, I képességeik tekintetében gyengébbek. Minthogy az ilyen gyermekeknek szinte egyedüli és mély nyomot ha­gyó szellemi tápláléka a tv, világos, hogy komoly’ ártal­makkal kell számolni az egyén és a társadalom szempontjá­ból egyaránt a túlzott „tv-fo- gyasztás” esetén. Míg a rádióhallgató nyugod­tan tesz-vesz és mozog a la­kásban (a hordozható rádiók elterjedése óta akár a ház kö­rül is), a szabad idejét tv-né- zéssel töltő ember szinte moz­dulatlanul ülve vagy fekve fi­gyeli a képernyőt. Gyermekek­nél ez odáig fajul, hogy a sza­badban űzött sport, a játék, kirándulás helyett a fiatalok nagy része a tv-készülékek előtt görnyed. A mozgás el­maradásának hatása csak hosz- szabb távon jelentkezik, s rendszerint kihat az ember egész életére. Az állandó ülés csökkenti a végtagok vérellátottságát, és feltételezhetően (habár még or­vosilag nincs igazolva), fokozza a trombózis veszélyét is. Aján­latos tehát óránként legalább egyszer felkelni a székről, és erőteljesen megmozgatni a tagjainkat. Idősebb emberek­nek az tanácsolható, hogy a tv előtt ülve rakják magasra a lábukat, és lazítsanak meg magukon minden szorító ru­hadarabot. Ha a rossz vérellá­tás fokozott izgalmi állapottal párosul, szívműködési zavarok is bekövetkezhetnek az emberi szervezetben. A szervezet vérellátásának „karbantartása” mellett gon­dolni kell az izomzat elmere- vedésének „feloldására” is. A nyakizomzat merevsége és fáj­dalma akkor lép fel, ha a tv-készülék túl magasan van, és a nézőnek hátsó nyakizom- zatát állandóan megfeszített állapotban kell tartania, hogy felfelé nézhessen. A készülék képernyőiének sem feljebb, ' sem lejjebb nem szabad lennie a szemmagasságnál. Sajnos, sok családban a táp­lálkozási szokásokat is a min­dennapi tv-műsorhoz idomít­ják. Nemegyszer a tv képei és hangjai mellett folyik a kap­kodó, fegyelmetlen táplálkozás, vacsora helyett sokszor „csak bekapnak valamit” a tv-rajon- gók. Ezzel az amúgy is sok problémát okozó emésztési za­varok újabb momentummal szaporodnak. (Az Egyesült Ál­lamokban odáig fajult a hely­zet, hogy olyan étéit hoznak forgalomba, amelyet sötétben, a tálba nézés nélkül is el lehet fogyasztani. Franciaországban viszont országos akciót indítot­tak: a gyerekek evés közben ne nézzék a tv-t! Már a televíziózás kezdeti éveiben felmerült a kérdés: nem ártalmas-e a képcső su­gárhatása az emberi szerve­zetre? Nos, azóta egyértel­műen megadták a szakembe­rek a nemleges választ, bebi­zonyítván, hogy a világító számlapú órából több sugár lép ki, mint a tv-készülékből. A színes- tv-készülékekkel már más a helyzet, ott való­ban igen intenzív a kisugárzás,' éppen ezért fokozott gondot fordítanak az ellene való vé­delemre, de még így sem java­solják, hogy a nézők két mé­teren belül helyezkedjenek el a képernyő előtt. Az elmondottakból azt a ta­nulságot vonhatjuk le, hogy bizony csínján kall bánni a technika adta lehetőségekkel — s ez nemcsak a televízióra vo­natkozik —, nehogy egészsé­günk lássa kárát a szertelen­ségeknek. Remélhetőleg rövi­desen megérjük, hogy a vásá­rolt tv-készülékekhez nemcsak műszaki utasítást fognak mel­lékelni, hanem egészségügyi, pszichológiai tanácsadó füzetet Tánctanfolyam - kabátban Nagyon szép, tetszetős épü­let a ceglédberceli kultúrház. Kitárul a csapóajtó — s akár az iskolában, tanítás végén — kitódul a gyereksereg. Tizen­öt-húsz arcot csap meg hirte­len a dermesztő, január esti szél. — Hol voltatok, srácok? — Tánctanfolyamon — vá­laszolja egy szőrmesapkás fiú. — Szerettek idejárni? — Nagyon. Csak a nagyte­rem ne lenne olyan hideg... A kultúrház fiatal vezetője, Egervári Mária, ezt mondja erről: — Bár nem vagyok műszaki ember, de állíthatom, a fűtést nem így kellett volna megol­dani. Fentről fújják be a me­leg levegőt... Egy cseppet sem melegszik át a nagyterem. Most elhelyeztek ugyan négy hengerradiátort, de hát ez vaj­mi keveset segít. Kabátban, sapkában meg nem szívesen ülnek be az emberek egy-egy előadást végignézni... — Milyen programokat állí­tanak össze? — ORI-rendezvények, író— olvasó találkozók... Ifjúsági klubunk nagyon szépen műkö­dik, a vetélkedőket mindig so­kan látogatják. Az irodalmi színpad is szép sikerrel szere­pel. Most éppen a helyi KISZ- szervezet és az ifjúsági klub közös tánccsoport létrehozásán fáradozik. Az igyekezet tehát megvan, Csak egy kis meleg kellene még hozzá ... Társasutazás a volt koncentrációs táborokba A volt koncentrációs tábo­rok felszabadulásának 25. év­fordulója alkalmából rende­zendő emlékünnepségekre a Nácizmus Üldözöttéinek Bi­zottsága külföldi társasutazást szervez. Egyebek közt csopor­tokat indítanak Auschwitzba, Buchenwaldba, Borba, Da- chauba, Rawensbrückbe, Sachsenhausenbe és Terezinbe. Kérik, hogy a részt venni szándékozók január 25-ig je­lentkezzenek személyesen a bizottság irodájában (Buda­pest, V. Szabadság tér 16.), vagy telefonon a 316—977-es számon, ahol részletes tájékoz­tatást kapnak a négy-hatnapos időtartamú utazásokkal kap­csolatos tudnivalókról. Jelentkezők ELHUNYT japán második legöregebb embere: a U2 éves Karima' SjaSoda ’Há­taidnak oka véjelgyeiígillés. öt gyermek, 12 unoka, 30 déd­unoka és 32 ükunoka gyászol­ja. A zeneművészeti, valamint a képző- és iparművészeti szakiskolákba jelentkezők név­sorát az általános iskolák igazgatói február 1-ig juttat­hatják el az illetékes szakkö­zépiskolák igazgatóságához. Szakközépiskolákba csak azokat veszik fel. akik sikeres felvételi vizsgát tesznek. A ze­neművészeti szakiskolai felvé­tel előfeltétele a hangszeres tanszakokon a tanult hangszer zeneiskolai anyagának megfe­lelő szintű ismerete. A felvé­teli vizsga anyagát — kérésre — a szakiskola igazgatósága közli az érdekeltekkel. Az Állami Balett Intézetbe az 1970—71-es tanévre május 1, és 15. között jelentkezhetnek ”ffiv*étőíre azők' a 10—14 éves fiúk éi 10—12 'éves lányok, akik az általános iskola 4. osz­tályát elvégezték, illetve a je­lenlegi tanévben ' elvégzik. A vidékiek írásban, a budapes­tiek személyesen jelentkezhet­nek. Gorsium- vallási központ volt Újabb eredményeket hozott a tavalyi ásatási év hazánk egyik legjelentősebb római kori települése, a táci Gor­sium feltárásában. A bennszü­lött-telep, a késő római kori temető, s a Capitolium terü­letén folytatott ásatások so­rán sikerült felszínre hozni a Capitolium főépületének hár­mas pódiumát, valamint a kö-f 'zépső pódiumra felvezető lép-' ! esősort. A capjióliumi 'épüle-'j I lek nagysága arról tanúsko- : dik, hogy Gorsium volt Al- I só-Pannónia vallási központja. Cserélhető obiektív a szemben A moszkvai orvostudományi intézet szemészeti kutatólabo­ratóriumában eredményes munkát folytatnak: a szem egyes részeinek mesterséges pótlása terén. A műtét, amely­nek során a műanyagból ké­szült finoman megmunkált kis alkatrészeket a szem szövetei­be erősítik, visszaadja a ko­rábban reménytelennek tartott városi kórház szemészetén tíz beteg látását. Ez évben az egyik moszkvai városi kórház szemészetén tíz műtétet végeztek sérült szaru­hártya műanyaggal (úgyneve­zett keratoprotézissel) való pótlására. A fenti operációk közül né­gyet első ízben hajtottak vég­re a Szovjetunióban. A zava­ros és elváltozott szaruhár­tyát cserélhető optikájú mű­anyag protézissel helyettesítet­ték. Ebben az esetben a szaru­hártya két részből állt — a tartó és a központi optikai egységből, amelyet speciális kulcs segítségével csavartak a tartórészben vágott menetbe. Ez a konstrukció lehetőséget ad az optika esetleges cseréjé­re és jobban hozzáférhetővé teszi a sérült szemet a sebész számára. Ily módon a szem három át­látszó része közül kettőt már sikeresen tudnak helyettesíteni mesterséges alkatrészekkel. Je­lenleg a harmadik átlátszó rész, az üvegtest mesterséges pótlásán fáradoznak. Eljön tehát hamarosan az idő, amikor az egyik legké­nyesebb szervünket, a szemet, szét lehet szedni, majd újra összeszerelni. A laboratórium orvoskollektívájának munkája szorosan kapcsolódik az opti­kusok és kozmetológusok is­mereteivel. A protézist alig le­het észrevenni, színe megfelel az egészséges szem színének. Egy beteg moszkvai asszonyt vizsgálnak, akinek a szaruhár­tyáját műanyag cserélhető optikájú konstrukcióval helyette­sítették. A szétszerelt szaruhártya-pro- tézis. Alul a tartórész, közé­pen az optikai egység, fölül a csavarkulcs látható, amely­nek segítségével az optikai egységet becsavarják a tartó­részbe. A tartórész a szaru­hártyához kapcsolódik. A kö­zépső optikai rész átmérője 3,5 milliméter.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents