Pest Megyi Hírlap, 1970. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 9. szám

1970. JANUÁR 11., VASÁRNAP PEST >in. kKÍYÍOP Pest megyei Hírlap - több tízezer kartonon Új szolgáltatás a történetíróknak, kutatóknak A Tiszán innen — Dunán túl című rádióvetélkedőre készü­lés egyik eredménye: a megyei könyvtár kollektívája feldol­gozta,’ illetve kartonokra vezette a Pest megyei Hírlap, illetve a Pest megyei Népújság év­folyamait. Az 1944. július 1-től 1969. de­cember 31-ig tartó időszak alatt megjelent legfontosabb cikkek hathatós segítséget nyújthatnak a krónikaírók­nak. A több tízezer cédulából ál­ló anyagot négy osztályba sorolták. Az elsőben a földrajzi fogal­mak szerepelnek, a második­ban az egyes községek, váro­sok, járások területén élt, mű­ködött személyek, valamint az ottani üzemek, vállalatok, tsz-ek, intézmények neve. A harmadikban fogalmak sze­rint rendezték az anyagot, míg az időrendi kartoték naptár- szerűen sorolja fel a megye eseményeit. A cédulákon mindenütt közük, az eredeti cikk mi­kor, milyen címen jelent meg. A kartotékok — amelyek el­készítéséért a megyei könyv­tár dolgozóinak a magunk és majdani használóik nevében máris köszönetünket fejezzük ki — máris rendelkezésre áll­nak a Budapest, II., Krisztina körúti olvasóteremben, k. m. Szegtől - hajlakkig Az iparcikk is utazgat (2.) A jubiláló Pest megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, örsi Ferenc, rész­letesen tájékoztat vállalata helyzetéről, gondjairól. A sok gondot okozó hiánycikkekről is természetesen. Cikkhiány? Választékhiány? — Az új mechanizmusban — vélem —, bizonyára csök­kent a hiánycikkek száma? — Hát... .Bútorban például. Jelenleg fürdőkád is kapható, de a vízvezetékhez szükséges horganyzott cső, nem. Az olaj­kályha eddig telente mindig hiánycikk volt, idén nem any- nyira, viszont a széntüzelésű Kalor kályha nagyon keresett és gyakran hiába keresett áru. A zárak és főleg a lakatok szintén. — De miért? — A hiány oka a termelés­ben keresendő. Az olajkályha termelői kapacitása nem ele­gendő, ugyanakkor sok kerül exportra. A lakatnál ugyanez a helyzet és a Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a lakatipar nem vitte teljes mértékben igénybe a rendelkezésre álló kedvezmé­nyes beruházási hitelkeretet. Magyarán: nem bővíti kellő­képpen műhelyeit, hogy belső fogyasztásra is a szükséglet­nek megfelelő mennyiséget gyárthasson. Általában a hi­ánycikkek listája ma sem rö­vid. — A szeg és a facsavar hiá­nya sok bosszúságot okoz a vevőknek — Nekünk talán nem? Hi­szen a vásárló a kereskedőt okolja, hogy nem tart olyan hosszú, vagy olyan vastag sze­get, amit keres. Holott igazán nem rajtunk múlik, mi rende­lünk mindenféle szeget, de csak azt kapunk, ami éppen van. Tehát valamilyen szeg mindig kapható nálunk, ez tehát nem hiánycikk. A sze­gek esetében és miután a fel­sorolást holnap reggelig foly­tathatnám. még csak az épü­let- és bútorvasalást említem, ebben is inkább választék- hiányról beszélhetünk. Közvetlen kapcsolat a termelővel? — Nekünk és a fogyasztók­nak azonban vajmi kevés az érzékünk ilyen nyelvi finom­ságok iránt. Szerintünk, ami hiányzik, az hiánycikk. Két­ségkívül javulna a helyzet, ha közvetlenül a termelőtől ren­delnének. Erre végtére az új gazdaságirányítási rendszer lehetőséget ad. — Hogyne. Csak nem köte­lezi a termelőt arra, hogy szó­ba is álljon a kiskereskedő­vel. Nem is áll. Mi valamennyi gyárral megkíséreltük a köz­vetlen kapcsolat kiépítését és valamennyinél visszautásítás- ra találtunk. Könnyebb a ter­melőnek szakmája szerint egyetlen nagykereskedelmi vállalattal dolgozni, mint az ország 21 iparcikk-kiskereske­delmi vállalatával külön-kü- lön. Mi különben 25 nagyke­reskedelmi vállalattól szerez­zük be az árut. őrsi igazgató ezután arról beszél, hogy éveken át sokat Mit vár mz új esztendőtől? A TSZ-ELNÖK A dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet már esz­tendőkkel ezelőtt megalapozta hírnevét Ma ebben a három- ezerhétszáz holdas gazdaság­ban egy tagra harmincezer forint jövedelem jut a közös­ből. Ez a kiemelkedő ered­mény nemcsak az elnök, Szé­kely István, hanem az egész tagság együttes érdeme. A gazdaság egyik jelentős termelési ága a szőlő- gyü­mölcstermesztés. ötszáz hold szőlőjük, négyszáz holdas al­máskertjük, illetve őszibarack­ligetük van. Hozzá hatvannégy vagonos hűtőház és hétezeröt­száz hektoliteres borospince tartozik. Az új esztendő első napjai­ban mi mást is Kérdezhetne az újságíró a termelőszövet­kezet elnökétől: mit vár az új évtől? — Terveink valóra váltását — közli lakónikus rövidséggel Székely István. Aztán magya­rázatként még hozzáteszi: — Ezek a tervek elsősorban a szőlő-gyümölcs termesztéssel kapcsolatosak. — Mielőtt elmondaná a ter­veket: hogyan fizetett az el­múlt esztendőben a szőlő és az alma? — Százharminchét vagon szőlőtermést vártunk, s ebből hatmillió-négyszázezer forin­tos árbevételt terveztünk. Ez­zel szemben százhetven vagon szőlőnk termett és az árbevé­tel meghaladta a kilencmillió forintot. — Es almából? — Kétszáz vagon volt a terv tíz és fél milliós árbevétel mellett. A tény ezzel szemben háromszázhúszonkilenc vagon és tizenhatmillió forintos ár­bevétel. Hadd tegyem még hozzá, |hogy ez az óriási, há- romszázhuszonkilenc vagonos almatermés a gazdaságnak kerek hétmillió forintjába ke­rült, vagyis kilencmilliós tisz­ta hasznot jövedelmezett. — Az őszibarack hogy fize­tett? — Huszonöt vagonos ter­mésre számítottunk és har­minckilenc vagon őszibarack termett Ennek ellenére sem sikerült teljesítenünk árbevé­teli tervünket. Egymillió-két- száznegyvenezer forintot ter­veztünk és a tizennégy vago­nos plusztermés ellenére is ezer forinttal kevesebb bevé­telt hozott. — A tervek? — Mint már említettem, összefüggésben vannak a sző­lő-gyümölcs termesztéssel. A legjelentősebb tervünk: két­száz vagonos hűtőtároló építé­se. Ennek a mintegy tíz-tizen- kétmilliós beruházásnak az Agroterv a tervezője és lebo­nyolítója. Ehhez kapcsolódik egy hárommilliós szociális lé­tesítmény, amely színházte­remből, ebédlőből, laborató­riumból, öltözőből és zuhanyo­zóból áll majd. A mintegy tizenötmilliós beruházás fele saját erőből történik. Átadásá­ra terveink szerint ez év szep­tember elsején kerül sor. — További tervek? — Tízmillió forintos beru­házással konzervüzemet kí­vánunk létesíteni. Ez a „házi konzervgyár” paradicsomlé és sűrítő, valamint alma- és őszi­baracklé készítő üzemből áll j majd. Már az idén szerettük volna üzembe állítani, de a Láng Gépgyár, amely terve­zője és kivitelezője az üzem­nek, csak 1971. júniusára vál­lalta elkészítését. Az üzem óránként ezer kiló anyag fel­dolgozására lesz alkalmas, vagyis naponta mintegy két vagon gyümölcsből készít gyü­mölcslevet. — Ezek szerint a hűtőtároló, illetve a feldolgozó tizem el­készülte után nem lesz többé értékesítési gondja a terme­lőszövetkezetnek? — Nem lesz romlandó nyersgyümölcs értékesítési gondunk. S ez, például az őszi­baracknál, igen nagy dolog. De sokkal előnyösebben érté­kesíthetjük az almánkat vagy a csemegeszőlőnket a téli hó­napokban, mint a piac telí­tettségének heteiben. — A hűtőtároló, illetve a feldolgozó üzem kapacitása nem túlméretezett? — Terveink szerint a kör­nyező termelőszövetkezetektől is kívánunk vásárolni nyers­anyagot. — Milyen terved vannak még a gazdaságnak 1970-re? — Az egyik: fürdöház építé­se. A másfél milliós beruházás tervei már elkészültek, s mi­vel saját építőbrigádunk lesz a kivitelező, még az esztendő közepén szeretnénk átadni rendeltetésének. A fürdőház húsz kádból és ugyanennyi zuhanyozóból áll majd. Érde­kessége, hogy nem csupán a termelőszövetkezet tagsága számára építjük: vasárnapon­ként a község bármely lakója igénybe veheti. — A másik, illetve a sor­rendben már a negyedik terv? — A gazdaság központja körül elterülő négyholdas te­rület parkírozása. Ennek ke­retében néhány régi épületet máris lebontottunk és néhány még ezután kerül lebontásra. Mi szükség van rá? A gazda­ság központjában nemcsak az irodaház található. Itt épült, illetve épül az új hűtőtároló, itt van a borospince és a haj­tatóház is. Szeretnénk, ha nemcsak tartalmában — bár az a legfontosabb —, hanem küllemében is korszerű nagy­üzem lenne a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet. Prukner Pál olvasott az újságokban a zöld­ség és gyümölcs utazgatásáról, annál kevesebbet az iparcik­kek ide-oda szállításáról. — Miért nem juthat a Nagy­kőrösön készült bútor közvet­lenül ceglédi bútorboltunkba? Miért kell előbb Budapestre küldeni a BÚTORÉRT raktá­rába, aztán onnan vissza? Aligha használ a sok be-, és kirakodás a bútornak. Még ke­vésbé a televíziónak, vagy a rádiónak. A VIDEOTON ké­szülékei rövidebb úton jut­hatnának Székesfehérvárról, mondjuk Érdre, mint Pestre és onnan megint vissza. Gon­dolom, ez a sok utazgatás is oka annak, hogy a legtöbb reklamációt televízió- és rádió- készülékek miatt teszik ve­vőink, mégpedig jogosan. Mi egyébként a hibás televíziót szó nélkül kicseréljük, már ha tudjuk, mert az is nagyon gyakran hiánycikk. Probléma a gázpalack körül — A szocialista kereskede­lem is a haszonból él, mégsem lehet öncélú, hiszen feladata és elsőrendű kötelessége a szolgáltatás — vált más témá­ra a vállalati igazgató. — Mi tehát komoly áldozatokkal vál­laltuk gázcseretelepeik építését és azokat fűtőolaj árusításra is berendeztük. A gázt forgal­mazó vállalat pedig most azt kívánja, vegyük meg á gáz­palackokat, mégpedig darab­ját 515 forintjával. Ez pedig számunkra öt és félmilliós olyan befektetést jelentene, amit — ha hozzászámítjuk a telepek építési költségét —, tíz év alatt sem térül vissza. Hogy a palack vételárát hárítsuk át a fogyasztóra? Nem lehet. Túl nagy megterhelést okozna a lakosságnak .Most tehát folyik a vállalatok közti vita, majd kiderül, hogyan végződik. — Túlságosan elkanyarod­tunk a vállalat tízéves törté­petétől. ^ Megduplázódott forgalom — Nem gondolnám. Hiszen a nehézségek és minden prob­léma, amit az élet csak pro­dukál, szorosan a történelem­hez tartozik. Egy vállalat tör­ténetéihez feltétlenül. Hadd mondjam el azonban, hogy 1960-ban, tehát az első eszten­dőben a forgalmunk 298 mil­lió forint volt, 1969-ben pedig az előzetes számítások szerint 638 millió, ami 213 százalékos növekedést jelent. Ami pedig az Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat tizedik születésnapjának megünnep­lését illeti, azt a felszabadulás 25-ik évfordulójának tisztele­tére, áprilisban tartják. Ad­digra a könyvelés kiszámítja azt Is, mennyi lesz a nyereség- részesedés. Az 1968. évi átlag egy havi jövedelmet tett ki, a tavalyi ennél legalább tíz szá­zalékkal több lesz. Tehát az ünneplésen a jó hangulat alig­ha lesz hiánycikk. Szokoly Endre HETI KOMMENTÁR ESŐ UTÁN... Az időjárás változása ezekben a napokban a legfon­tosabb események között szerepel a lapok hasábjain, a rádió, a televízió híradásaiban. Okkal. A hét elején be­következő gyors olvadás, majd az ismét zordra forduló idő alaposan próbára tette az egyént éppúgy, mint a kisebb és nagyobb közösségeket. Kemény tél az idei, s talán ezért volt váratlan az enyhülés s a vele járó ol­vadás. Váratlan, sajnos, túlzottan is az. A vízügyi igazgatóságok az ország minden részén el­rendelték ezekben a napokban a belvízügyeleti szolgá­latot, s nem fölösleges óvatosságból. Sajnos, a belvíz ' régi ellenfél, s alattomosan, mert váratlanul támad. Nincs olyan esztendő, amikor a megyében is ne kelle­ne szeinbeszálni az árral. Dunakeszi, Alsó- és Felső- göd, Nagykőrös több része, a ceglédi járás: néhány példa csupán a belvízveszélyes területek közül, mert a megye majd’ minden pontján számolni kell az évről év­re ismétlődő bajjal. Nehéz kérdés azonban: meddig ter­jedjen ez a számolás? Evek óta támad a víz, akár téli, átmeneti olvadásról, akár tavaszi enyhülésről van szó. Támad, s bebizonyo­sodik, hogy bár várható volt a támadás, nem minde­nütt készültek föl kellően fogadására. A vízlevezető árkok, a csatornák, az átereszek eltömődve, tele pi­szokkal, jéggel, s még az elvezethető víz is tetézi így a bajt, a házakra, az udvarokra zúdul, az utcákon höm­pölyög. Csak akkor kap mindenki a fejéhez, de már későn ... Fogadalmak születnek azután, hogy majd jö­vőre másként lesz, de bizony marad minden ahogyan volt. A belvízrendezés köztudottan drága dolog, nem old­ható meg egyik napról a másikra, bár a vízgazdálko­dási társulatok erőfeszítései, évek óta végzett tervszerű munkája egyre jobban érezteti hatását. Éppen ezért játszik nagy szerepet mindaz, amit az adott körülmé­nyek között tenni lehetne a víz támadása ellen, de aminek csak egy részét, s nem is mindig nagyobb ré­szét teszik meg a legtöbb helyen. Igaz, rengeteg a dol­ga, baja a tanácsoknak, a termelőszövetkezeteknek, de vannak időszakok, amikor a sürgősség szabja meg a sorrendet, s a holnapra halaszthatót megelőzi az, ami percnyi késedelmeskedést sem tűrhet. Ilyen a belvíz támadása elleni fölkészülés is. A néhány napos, gyors olvadás nyomatékos figyel­meztetésnek is beillett. A nagy hó megroggyant ugyan, de nem tűnt el, s jön nyomában az újabb adag: a vas­tag hótakaró a korábbi éveknél jóval nagyobb tavaszi áradást és belvizet ígér, törvényszerű tehát, hogy a fölkészülésnek is alaposabbnak, nagyobbnak kell len­nie. Igaz, az állami vízügyi szervezetek már ezekben a hetekben talpon vannak, de csak az ő erejükre tá­maszkodni nem lehet. Elsősorban helyi feladat ez, s ezért a települések gazdáinak, a tanácsoknak szüksé­ges tisztában lenni a helyzettel, megszervezni a véde­kezést, mégpedig pontosan úgy, hogy ha kell, azonnal cselekedhessenek. ,lfrt Nem tartják okos embernek azt, aki mindig az eső után kapkodja magára a köpönyeget. Az elmúlt évek­ben sűrűn megtörtént, hogy csak késve, belvíz után ke­rült elő ez a köpönyeg. Most még* előtte vagyunk ...! Krónikás Kőműves, tetőfedő, bádogos, vízvezeték- és fűtésszerelő, villanyszerelő, (nyugdíjas is), lakatos, festő, parkettás szakmunkásokat, kubikosokat, szállítómunkásokat, dömpervezetőket, kőművesek mellé segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk. A munkásszállás díjtalan. A rendelet szerint hazautazási költséget térítünk. Jelentkezni lehet a ..JProsperitás** Kiss munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt Januári orgona A Rozmaring Tsz virágüz­leteiben januárban is nyári a hangulat. Sokfajta szobanö­vény között válogathatnak a virágkedvelők. Valamennyi közül az orgona a legszebb. A hófehér májusi virág a Ro maring kertészeinek ügye: gét dicséri. Gardona 50 A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter engedélyt adott a Gardona 50 rovarölő­szer kísérleti forgalombahoza-- talára. A terméket az angliai Shell LTD gyártja és az Agro- tröszt hozza forgalomba. A ve­gyianyagot jó eredménnyel használják fel a burgonyabo­gár ellen, de bővül vele a gyümölcsös-kertekben fel­használt rovarölőszerek vá­lasztéka is.

Next

/
Thumbnails
Contents