Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

A PESTME&YEI HÍRLAP KÜLÖN KIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1969. DECEMBER 7., VASARNAP A betegségeket meg kell előzni A konzervgyárban gondoskodnak a csökkent munkaképességű dolgozókról A betegséget, jobb .megelőz­ni, mint a bajt gyógyítani. A konzervgyári üzemorvosi te­endők sem merülnek ki ab­ban, hogy az orvosok táppén­zes állományba veszik a be­tegeket. Amit végeznek, az en­nél sokkal többoldalú munka. A betegek gyógykezelése és táppénzes állományba vétele mellett egész évben folyik a dolgozók egészségügyi szűré­se. A nőgyógyászaton végzik a rákszűrést, a fogászaton a jövő nemzedék fogait védik, hiszen a bölcsőde és az óvoda is kap fogászati ellátást. Az ipari tanulóknak is be keli ülni a „kínok székébe” még akkor is, ha nem fáj a foguk. Az üzemorvosnak speciális teendői is vannak. A dobozüzem például igen nagy zajjal dolgozik. Az ott dolgozó 120 embert nemrégiben vizsgálták meg, hogyan hallanak. A pontosan vezetett kartonok alapján később idejében észre lehet venni a zajártalom okoz­ta esetleges betegséget. A megelőzés itt is fontos. Nem elég az emberek egész­ségi állapotát figyelemmel kí­sérni, olykor mérnöki-tervezői munkát is végez dr. Harrnos Csaba főorvos. Most éppen a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézettel közösen azon fá­radoznak, hogy a zajos gépe­ket lecsendesítsék, s, különle­ges hangszigetelő burkot .•ter­veznék, Megpróbálkoznál oly­kor még a lehetetlennel is, ha az emberek egészségéről van szó- A présgépek nyomó­fejét szeretnék átterveztetni, s ezzel is csökkenteni az erős zajt. A dobozüzem „szívügye” a konzervgyár főorvosának. Ide helyezi el ugyanis azokat a meggyógyult betegeit, akik valamilyen oknál fogva, nem térhetnek vissza az eredeti munkahelyükre. Ez nem jelent kivételezést, de a csökkent munkaképes­ségűében csak akkor se­gítünk emberségesen, ha nem leszázalékoljuk, s ha- zaküldjük őket, hanem visszaállítjuk a munkába, hogy, ne . érezzék felesle­gesnek magukat. A konzervgyár nyilvántartásé- ban körülbelül 400 olyan munkahely szerepel, amit csak az üzemi főorvos engedélyé, vei lehet betölteni. Nem al­kalmaznak targoncavezetőnek már egészséges férfiakat, mert ezt a munkát nőknek, csokicent munkaképességű fér­fiaknak tartják fent. A munkavédelem terén az elmúlt időkben eredmények születtek. Megfelelőek a vé­dőruhák, nagy összegeket költ a gyár a gumikesztyűk be­szerzésére, s védőkenőcsöt ad az asszonyoknak kezük ápolá­sára stb... A Il-es telepen továbbra is gond a zakuszkavona- lon dolgozó asszonyok vé­dőruházata, mert az olaj oldja a gumicsizmát. Most egy különleges mű­anyaggal, a neoprénnel kísér­leteznek, ami remélhetőleg megoldja a gondokat. Az üzemi balesetek száma nem nőtt, s kevés a súlyosabb baleset. A kisebb balesetek többségét a figyelmetlenség okozza a legtöbb esetben, épp ezért fontos a balesetvédelmi szabályok pontos betartása. Két műszak az ABC áruházban Az ABC áruház nyitvatar­tási idejét idáig is úgy állí­tották össze, hogy az mindig találkozzon a műszakba me­nőkkel, illetve a munkából hazatérőkkel. Most tovább tö­kéletesítették a nyitvatartási időt,:, mert december elsejétől már reggel fél 6-tól este 6 óráig tart nyitva az áruház. A két műszak beindításához 25 EVE TÖRTÉNT Hogyan szedték le a nyilas zászlót a városháza tornyáról? 1944. november 2-án, csütör- \ tök reggel, a felszabadító szov- j jel csapatok bevonultak Nagy­kőrösre. Vasárnap délután még hangszórós nyilas adók böm­böltek a városháza előtt, hogy , jön a né me, győzelem, a V l. ' es 2. De a hét elején már a város kiürítését plakátolták, és dobolták. Dermedt csend tere­gette szárnyait a város fölé. A legtöbben otthon maradtak, és éjszakánkéul a szörnyű há­ború végében, a felszabadulás­ban reménykedve, virrasztot- tak az óvóhelyeknek kineve­zett pincékben és földbunke­rekben. A városháza tornyán oil lobogott a nyilas zászló. A pol. gármester, több vezető tisztvi­selő. majd a katonai várospa­rancsnok is elmenekült. A fő­téren három német géppuska volt felállítva. Fedezték a visz- szavonulást. Az egyik estefelé Torday László városgazda így szólt Szűcs Lajos városi altiszthez: — Te. Lajos, órák kérdése, hogy bevonulnak a szovjet csa­patok. Nem jó fényt vet a Ma­rosra. ha a bevonuláskor ott lesz a városháza tornyán a nyi­las zászló... Le kellene ven­ni Szűcs Lajos végignézett a főtéren, a német katonák :n. majd felnézett a zászlóra. — Hát tényleg jó volna le­venni — mondotta. — En meg­próbálom, ha valaki segít... — En segítek — szólt az oda érkező Dér Lajos városi udva­ros Elindultak a városháza tor­nyába. nem törődve azzal, hogy ha észreveszik őket, biz. tos halál vár rájuk. Szűcs Lajos hason csúszva, óvatosan közeledett a zászló felé. Hátul Dér Lajos őrködött. A terv sikerült, Szűcs Lajos le­emelte a zászlót, a németek nem vettek észre semmit. Másnap reggel a szovjet csapatok bevonulásakor már nem volt a városháza tornyán a nyilas zászló. Dér Lajos pedig november 2-án, csütörtökön délelőtt már a szovjet parancsnokság ren­delkezéseit dobolta végig a vá­roson. (kopa) mindössze egy elárusítóval gyarapították az áruház kol­lektíváját. A jó választékkal rendel­kező áruház kedvenc vásárló­helye nemcsak a környék la­kóinak, szívesen jönnek ide a messzebb lakók is. Az új nyit­vatartási idő bevezetésével még kevesebb torlódással és várakozással intézhetik el az ásszonyok a sokszor bizony nagy megterhelést jelentő be­vásárlást. Az áruház felkészült az ün­nepvekre is, elegendő italféle­ség, édességek sorakoznak a polcokon. Szilveszter Debrecenben és Esztergomban December 31-én indulnak azok a külön autóbuszok Nagykőrösről, amelyekkel a szórakozni kívánók Debrecen­be és Esztergomba mehetnek, ahol két kellemes nap eltölté­sével ünnepelhetik meg az óév elmúlását. Az IBUSZ szervezésében megrendezett kirándulásra de­cember 10-ig lehet jelentkezni a művelődési otthon emeleti irodájában. FURCSA SZA VAZA TOK EGY PÁRTFEGYELMI TANULSÁGA H. Sándor és K. János sok­szor néztek a pohár fenekére munkaidőben és azon túl. Bi­zony, nemegyszer mondták ró­luk a velük dolgozók: már me­gint részegek. Az egyik csoportvezető volt, másik pedig beosztott. Egyik napon egyikük fölöttese bele­egyezésével ki akart vinni az üzemből egy néhány száz fo­rint értékű szerszámot. A por­tán azonban a lopást felfed­ték. Az ügy kitudódott, nem lehetett elhallgatni. így került a párt fegyelmi bizottsága elé a két ember ügye. Előtte már az alapszer­vezet taggyűlésén megtárgyal­ták a dolgot, és mindkettőjü­ket kizárták a pártból. Ennyi a tényállás. Többet erről a dologról nem is lenne érdemes szólni, ha nem ugyan­ez a kommunista kollektíva javasolja idén május elseje előtt H. Sándort a „kiváló dol­gozó” jelvényre. Nem sokkal ezután, július 18-án. történt az üzemi lopás. Lehetséges, hogy egy ember ilyen rövid idő alatt teljesen megváltozik? Ez nehezen hihető. H. Sán­dor azelőtt is rendszeresen ivott, s ez foglalkoztatta mű­helyének a dolgozóit. Még azt is megtették, hogy a feleségét ugyanabba az üzemrészbe és azonos műszak­ba helyezték, talán ez javít a helyzeten. A változás csak idő­leges volt. a férfi visszazök­keni a megszokott körülmé­nyek közé. A dolgozók sokszor méltat­lankodtak egymás között, de egyszer sem mondták el véle­ményüket — például a terme­lési értekezleten —. erről a visszás és tarthatatlan hely­zetről. ami csoportvezetőjük és annak ivócimborája miatt kialakult. Vajon miért nem léptek fel ellenük határozottan? Mert úgy látták, nagyobb értelme nem lenne ennek. Hi­szen a vállalat vezetője, ami­kor a lopás kiderült, csupán egy korholó beszélgetésen ad­ta a két ember tudtára rpsz- szallását, és ügyüket a városi Mindenki kedvére - telepítsünk szolöt Az új földtörvény értelmé­ben megkezdődött a zártkertek kiosztása. Az erre a célra ren­delkezésre álló 777 hold föl­dét összesen ezenkétszáz jogo­sult között osztják fel. Nagy gond az „új földtulaj­donosoknak”. hogy a hatszaz, illetve a Dózsa Termeiőszö­Jól sikerült... ... klubdélutánnal ünne­pelték meg a Télapó jöttét a tanyai gyerekek, kollégiumá­ban szombaton délután. Ma vásár Ma megtartják a hagyomá­nyos Ambrus napi állat- és kirakodó vásárt. MOZIMŰSOR Vasárnap Juan kalandjai. Magyarul beszélő színes kubai kaland- film. Korhatár nélküli. Kísérőműsor: Mondok egy viccet. Előadások kezdete: délután 3, 5 és este 7 órakor. Matiné A 17. szélességi fok Előadás kezdete: délelőtt 10 óra. Hétfő Szemüvegesek. Magyar film. Rendezte: Simó Sándor. Fő­szereplők: Bujtor István, Tö- rőcsiik Mari, Ronyecz Mária, Avar István. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműáor: Magyar hír­adó, Álmodozni kötelező. Előadások kezdete: 5 és 7 óra. Magsárgult lapok... Szent György- és Beme tér-nap i adók Az adóbevételek régen is lét­feltételei voltak a városi kö­zösségeknek, így városunknak is. Miből is fizethette volna a város a hűbéri társadalom ide­jén. éppen a török hódoltság korában, a földesuraknak az adót? Két földesúrnak is fizetett a, bérelt pusztákért: a töröknek és a magyarnak. A szultánnak és a magyar kiráíytwk okvet­lenül meg kellett fizetni, mert különben jöttek a szubasák és végvári vitézek. Ha jöttek, az már sokkal többe került, mint­ha a város tanácsnokai közül valaki vitte Budára vagy Fü­lekre. Vitték is Szent György és Demeter napján rendszere­sen. Ezenfelül ajándékokat is kellett vinni, ha meg akarták nyerni maguknak az uralkodó­kat. Sok ezer rajnai forintra vagy tallérra volt szükség, hogy ele­get tegyen a város a követelé­seknek. Ezeknek az összegek­nek az előteremtése nem volt egyszerű és könnyű feladat. A XVII. században a rendi­ség a legszilárdabb alapokon nyugodott az országban. Eb­ben az időben Kőrös már pol­gárváros volt. 1638-ig, a fenn­maradt névsorok szerint, a vá­ros kormányzásában a neme­seknek egyáltalán vagy csak elvétve volt szerepük. A főbí­rók között 1638 előtt nem, a másodbírák között pedig csak egy ősnemes, Szarka János vett részt az irányításban. Ez is bizonyítéka annak, hogy a polgárok kezében volt a hata­lom, Maradt fenn ezzel kap­csolatban egy ezt igazoló igen érdekes irat is. 1668-ban a vármegyénél ke­resett oltalmat és talált a he­lyi nemesség, mondván, hogy a „polgárok és a szegénység a nemesi szabadságukat a lába alá tapossa”. Nagy dolog volt ez abban az időben. A jobbágy parasztot azonban védelmébe vette a város. Egy igen fur­fangosan megszerkesztett ok­levél őrzi ennek emlékét. 1672. augusztus 26-án Vatay Pál szolgabíró értesítette Kőröst, hogy az adót kivetették, mely portánként 16 forint. A neme­sek részére 4 forint. Az elöl­járóság tiltakozott ez ellen. Ügy gondolta, hogy ha a ne­mesekre adót kivetni alkot­mányellenes, akkor a kivetett adót a nemes nem köteles megfizetni. S ha az adó tulaj­donképpen nincs is kifizetve, akkor a jobbágy sem köteles megfizetni, mert olyan adót, ami nincs, a jobbágyra sem le­het áthárítani. Ezt a jogi bölcsességet a vár­megyével is tudatták, mely 1673. június 16 és 1674 május 14-én elutasította ezt, s köte­lezte Kőröst az adó megfizeté­sére. (Pesti László) vetkezetben. a 800 négyszög- öles területbe mit vessenek, mit ültessenek. A zártkertek túlnyomó ré­szét a Temetőhegyben mérték ki. Nem lenne tehát helyes, ha krumplit, kukoricát termelné­nek azon a földön, ami évszá­zadok óta kiválóan alkalmas a szőlőtermelésre. Az új telepítés komoly anya­gi befektetéssel jár, de sok a kedvezmény is, például adó- kedvezményt kapnak a gaz­dák. Az új telepítésekre a vá­rosi tanács mezőgazdasági osztálya ad engedélyt, s ter­mészetesen csak olyan szőlő­fajtákra, amikben van „fan­tázia”, nem otellóra vagy más direkttermőfcre. Jó lenne, ha a zártkerttulaj- donosok szem előtt tartanák azt is, hogy gyümölcsből is csak. kelendő fajtát ültessenek. tanács szabálysértési hatósá­gához akarta áttenni, mono- ván: az ilyen kis lopások oaa tartoznak. Ezenkívül is előfordull már, hogy kisebb fegyelmi sértésért vagy lopásért nem büntettek, csak később, mikor már több elkövetett hibát vagy vétséget „csokorba” gyűjtöt­tek, akkor foglalkoztak az il­letővel. Csoda-e, ha ilyen körülmé­nyek között a becsületes dol­gozók csak magukban dohog­tak? így történhetett csak meg, hogy ugyanazok javasolták a kizárást, akik két hónappal előbb egyiküket „kiváló dolgo­zó” jelvényre is alkalmasnak tartották. Az ügyhöz tartozik még az is, H. Sándor már előző mun­kahelyén is kérte a párttól a felvételét, de ott az üzem kom­munistái nyíltan megmondták: nem való a sorukba, csak szé­gyent hozna rájuk. Az ügy tanulsága nyilván­való mindenki számára. A városi párt-végrehajtóbi­zottság mindkettőjüket kizárta a pártból, mert annak sorai­ban csak feddhetetlen erköl­csű emberek lehetnek. H. Sán­dor és K. János magatartási, egy egész közösséget érinteti. Es ilyen magatartással nem lehet senki a párt tagja. (takács) Békafelelő Befejeződött az őszi „béka­szezon” a szolnoki Felszaba­dulás halászati termelőszövet­kezet „felségvizein”. A szezon kezdete óta folyamatos béka- exportot a továbbiakban sem szüneteltetik. E célból alapo­san feltöltöttek a Szolnok ha­tárában kialakított békatelelőt, ahol ezerszámra nyüzsögnek a téli értékesítésre szánt békák. Az idén a tavalyinál 20 má­zsával több, együttesen 120 mázsa béka került a telelők­be. Jó része a karácsonyi ün­nepek idején kerül az e cse­megét különösen kedvelő fran­ciák asztalára.--------------------------* ú M ivel íüthetünk? Néhány héttel ezelőtt még nem sok jóval kecsegtettek a TÜZÉP-nél, amikor arról ér­deklődtem, hogyan állnak a tüzelőellátással. A mai beszél­getésünk hangja már sokkal optimistább volt, hiszen Ko­vács József telepvezető már azt is elmondhatta, hogy a ceglédi TÜZÉP-et már annyira feltöltöttek, hogy a naponta érkező friss szén nem fogy el... A körösi TÜZÉP ettől még egy kicsit távol van. Ma pél­dául lignit érkezett, és egy vagon szén. Ez bizony elég ke­vés. Mi várható? Ebben a hó­napban az előrejelzések sze­rint 120 vagon szenet, 30 va­gon brikettet kap a telep. A negyedévre betervezett tűzi­fából még csak a fele érkeze í t meg, 25 vagonnal még ezután szállítanak. Jelenleg fát lehet ka-pni, úgynevezett „lágy szerfát”, mázsája 44 forint 40 fillér, s tüzelésre kiválóan alkalmas. S a P a O » R ■ T Kosárlabda villámtorna Hétfőn délután az Arany János Gimnázium tornatermé­ben női serdülő villámtornára került sor. A kosaras-lányok mérkőzései bár színvonalban nem voltak kiemelkedők, de mindig dicsérendő lelkes játé­kuk volt. A gimnázium csapatában I. Osztályosok játszottak, akik zöme kollégista és csak Kő­rösre kerülésekor, szeptem­berben kezdett kosárlabdázni. Az Arany János általános is­kola I. csapata Gimnázium SE II néven az idei megyei baj­nokságban szerepelt, az Arany­iskola II csapatát hatodik osz­tályos lányok alkották. Gimnázium—Arany-iskola II 84:28 (43:4). Kosárdobók: Balog (26), Ka­zinczy (18), Faragó (12), Pász- ti I. (10), Csípő (6), Bakay (4), Kiss (2), Fehér (4), Fehér E. (2), illetve Szarvas E. (8). Fok- ti (12), Pattanytyus (4), Üveges (2), Papp (2). Arany-iskola l.—Gimnázium 49:27. Kosárdobók: Becser (12), Pásti A. (8). Tóth (8), Vajda (6), Tóth-Péli (4). Czira (5), Körtvélyesi (4), Urbán (2), il­letve Pászti h (11), Balog (6). Bakai (6), Kazincy (2), Fehér E. (2). A harmadik mérkőzést az Arany-iskola első - csapata I nyerte1 nagy fölénnyel, a ma- i sodik csapat ellen. | Végeredmény: 1. Arany Já­nos Általános Iskola I. csapat 4, 2. Gimnázium 3, 3. Aram» János Ált. Isk. II. csapata 1 ponttal. Asztalitenisz Befejeződtek a két forduló­ban (tavaszi-őszi) lebonyolí­tott városi szakszervezetek pingpong csapatbajnokság küzdelmei. 1. Konzervgyár I. 10 10 — 50:17 20 2. Ládagyár 10 8 2 46:16 lő 3. Kisegítő Isk. ped. 10 4 6 24:36 8 5. DÉMASZ 10 2 8 21:40 1 0. Irodagép­technikai V. 10 2 8 18:43 4 A győztes Konzervgyár I. csapatában Reszali, Soós. Ambrus (csak tavasszal), va­lamint Nagy Imre, Csípő Ba­lázs. Pörge Gyula és Nemesik Sándor szerepeltek; a Láda­gyár csapatát Lakatos Ferenc, Pödör Béla, Orsányi József és Cs. Kovács Sándor; A kisegítő iskolát Kis István, Gorócz Albert és Balogh József kép­viselte. Az asztalitenisz- és sakk­csapa tbajnokság lebonyolítá­sában Nánási Sándor szerzett érmeket. (sulyok)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents