Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-07 / 284. szám
MOKOMIDÍEI A P E S'7 MEG YE I HÍ R L •XI. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM 1839. DECEMBER 7., VASÄRNAP Hogyan készültek fel a hóeltakarításra? A Monori Községi Tanács elnökétől kérdeztük meg: hogyan készültek fel a télre, a nagyobb havazás esetién fellépő közúti hóeltakarításra? — Hosszú évek óta tudatosítjuk a lakosság körében azt a szabályt, hogy minden házas ingatlantulajdonos felelős ' a portája előtti hó- eltalcaritásért, a síkosság megszüntetéséért s a házuk előtt történő esetleges balesetekért. A közutak hótól való megtisztítását a közúti hatóságokkal együtt végezzük. A KPM nagy mennyiségű salakot és homokot tárol a négyes számú műét mentén, az úgynevezett Páskomon, valamint a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán. Készen van a közmun- kaerö kirendelési tervünk, ötven személyt tartunk nyilván, akiket hófúvás esetén — amennyiben nem sikerül gépekkel legtisztítani az utakat —. kirendelünk a vasútvonal, illetve a közutak megtisztítására. it \s Már szórják a homokot a monori utcákon Péterffy felvétele Gyorsszolgáltatás ? Monoron, az állomásnál van a sülyi ÁFESZ-nek egy gyorsjavító részlege. Nos, ebbe a gyorsjavító részlegbe vittek be október közepén egy stopperórát, azzal a kéréssel, hogy sürgősen szükség lenne rá. Holnap meglesz — mondta az átvevő. Az óra tulajdonosa — úgy látszik, van már némi tapasztalata a gyorsjavítások terén — csak egy hét múlva ment érte. — Hiába. Most december eleje van, azóta a gyorsjavítóban három stopperóra összejött, érdemes hozzákezdeni a munkához, mert „nemcsak eggyel kell vacakolni”, mint ahogy azt a szakember mondta. Most már csak az érdekel, hogy ha ilyen a gyorsjavítás, — milyen lehet a lassú?! (k. zs.) Vasárnapi mozaik A gylknröi dalosok 25 éves találkozót tartanak ma a szakmaközi bizottság székházában. A találkozón részt vesz a telefongyár országos hírű dalárdája is. •k A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa a megyei titkárok és gazdasági vezetők részére, decmeber 10-én Monoron. a sportszékházban továbbképzést tart. ★ Üllőn, december 2-án, áramingadozás következtében, sok magánháztartásban, a szilcvízüzemben. a presszóban és élelmiszerboltban 'eégtek a motorok. A károsultak az áramszolgáltatóval szemben kártérítési igényt támasztanak. | Az üllői ÁFÉSZ december j 14-én a körzetéhez tartozó I községek képviselői részvéte- I lével, küldöttgyűlést tart Ül- I lón. az Ócsai úti kisvendéglő I helyiségében. Elkészült Gyomron a falusi j iskola új politechnikai műhelye. A munkálatokat a Tö- VÁLL végezte. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron és Monori-erdőn: dr. Bató László. Pilisen: dr. Czinder Bálint, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsé- sen: dr. Pauchly Géza tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utMUSOR MOZIK Ecser: Feldobott kő. Gomba: Milliárdokat érő ember. Gyömrő: A magányom villa titka. H: Holdudvar. Maglód: Egy remete Rómában. H: Berlinből jelentkezem. ! Mende: Berlinből jelentkezem. H: Egy remete Rómában. Monor: A hekus és azok a hölgyek. H: Az idő ablakai. Nyáregyháza: A hekus és azok a hölgyek. Péteri: Majd a Leon tine. Pilis: Alfa Rómeó és Júlia. H: A 17. szélességi fok. Tápiósáp: Alfa Rómeó és Júlia. Tápiósüly: Az alvilág professzora. Űri: Az imposztorok. Üllő: Ha mondom, hogy szeretlek. H: Az első tanító. Vasad: Alfa Rómeó és Júlia. Vecsés: Kurázsi mama. Matiné: Vékony jégen. H: Juan kalandjai. Vadászat - puska nélkül A Monori Járási Fácán Vadásztársaság tagjai ma szokatlan módon, puska nélkül jelennek meg a határban. Mintegy kilométer hosszúságú hálót állítanak fel, s 200 darab nyulat fognak be exportra, melyeket felfrissítés céljából a tőkés országokba szállítanak. Ebben a hónapban még 300 darab élő foglyot is befognak. Az idén is kirándulnak a monori gimnazisták. Még ebben a hónapban az ország különböző részeit keresik fel három-négynapos túra keretében. ★ Rész vétlenség miatt elmaradt a sportköri vezetőségválasztó közgyűlés Úriban. ★ „Csak fiataloknak” tartja vidám táncos délutánját a Zenit együttes ma. az üllői művelődési otthonban. ESTE-PÁRIZSBAN Fogadóóra Sima István, a járási tanács vb-elnökhelyet.tese december 8-án, hétfőn délelőtt 8-tól 12-ig tartja fogadóóráit a járási tanács épületében levő hivatali helyiségében. A lakosság felkeresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. VB-ULESEH Vb-ülést tartanak holnap, december 8-án Gyomron, délután 3 órakor, ahol jelentés hangzik el az egységes szak- igazgatási szerv tevékenységéről. Monoron délután 2 órakor kezdődik a vb-ülés. Itt a ,19-i tanácsülés anyagát tárgyalják meg. Úriban tanácsülést tartanak holnap délután 3 órakor. Napirendjén a községi tanács és szervei 1969. évi munkájának értékelése és az 1970. évi munkatervének megtárgyalása szerepel. Füstös italmérés a világ végén, zaj, borostás férfiak, arcukon nyíló borvirágokkal... Az asztal mellett valaki rezes hangon kornyikálni kezd:- „Én mindenkiben csalódtam.” Szomszédja zsebéből előkerül egy szájharmonika, lefújja róla a dohányport, s rezeghetni kezdi a hangokat ő is. Egy öreg kezet nyújt, körmei re ■ pedezettek, kézfején ráncos a bőr, s minden átmenet nélkül mesélni kezdi, hogyan lőtték el a lábát a háborúban. Az ablak párás, fátylak le- begnck a levegőben, szjfrke füstfátyiak: kint esik a liö, s Önigazolásul, mert úgyis hideg van, vastag falú kocsmai poharakba pálinka kerül. Figyelek. Jól érzed magad. Kicsit nagyképű vagy, sosem jártál még Párizsban, s mégis azt mondod: hát nem olyan ez, mint egy párizsi kocsma, a szájhar- monikás csavargóval? És keresed a szót, hogy is hívják franciául a csavargót..., clochard, vagy ilyesmi... Barátkozol az öreggel, aki elemében érzi magát, nem fogy ki a történetekből. Veregetitek egymás vállát, ő ráncos öreg kezével a tiédet, s én nézem o csuklódra simuló zöld pulóver ujját... Felültünk egy buszra, azt mondtad, szóljak, ha le akarok szállni. Ismeretlen helyre keveredtünk, még én sem jártam itt. Csillog a szemed. Munkást szívsz, nevetsz, nevetsz — valóban te vagy az? — Mer’ én mindig megmondom előre, hogy mi fog következni, már a háború alatt is... Az öreg még mindig a háborúnál tart, jósolgat, odatartom a tenyerem: — Tenyérből nem tud jósolni? Meghökken. — Én nem. de a Netti! És már hívja is a szomszéd társaság sokráncú hangadóját, s az penderül, elkapja a kezem, hangosan hadarja, hogy nem kell ezt elhinni, de azért... Újabb poharak, iszunk, kíváncsi vagy, ugye, mi lesz egy hét múlva, egy év múlva, azt hiszed, a napok tényleg a tenyeremben rejtőznek ... — Balesetet látok! Ez kezdetnek nem rossz. Nézzük tovább. Csak nem vagy babonás? Nem, nevetsz, és azt mondod, hogy ne szaladgáljunk át az autók előtt. Az öreg énekel — „Ne sírj, anyám”. A sokráncú Nelli még mindig nedves tenyerében tartja a kezem, közelhajol: Csalódás! Szakítás! Egymás után! Meg pénz... Ez utóbbi nem ártana... Köhögsz. Indulnunk kell. Te nem vagy kíváncsi a jövődre? Nem, ez elég volt, most csak az érdekel, hogy jutunk haza. Esik. a hó, gallért terít a váltadra, rohanunk a buszmegállóhoz. Párizsnak vége, az öreg clochard, a tenyérjós, a füst mögöttünk marad. Vasárnapi tárlatunk Anyai örömök előtt Unyi István rajza Postafiók 51. SÖTÉTSÉG A POSTÁN ÉS AZ UTCÁN Nem tudom, helyesen teszem-e, de szeretném néhány észrevételemet tudatni önökkel. Nagyon szép dolog, hogy SZÖVETKEZETEKNEK. HÁZTÁJI GAZDASAGOKNAK, ELADUNK 15 vssgost TAKARMÁNYRÉPÁT és 20 vágom étkezésre alkalmatlan sáb A sárgarépa ára — 6 km-es körzeten belül szállítva kg-onként 60, a takarmányrépa ára kg-onként 50 fillér. Saját fuvareszközzel elszállítva a sárgarépa kg-onként 50. a takarmányrépa 40 fillér. Az árakat a beltartalmi értéknek megfelelően állapítottuk meg. A sárgarépát, sertések, növendék- és felnőtt marhák, lovak, házinyulak és baromfik »takarmányozására, mind a közös, mind pedig a háztáji gazdaságoknak ajánljuk. A répa árát a tsz Jókai utcai irodájának pénztárába lehet befizetni, reggel 8-tól, délután 5 óráig. A megrendelt mennyiséget a tsz Péteri úti majorjából lehet elszállítani. MONORI ÚJ ÉLET TERMELŐSZÖVETKEZET újjávarázsolják a monori posta épületét, de az ideiglenes postát nehéz este megtalálni. Ugyanis a kapualj este egészen sötét. Nem lehetne kivilágítani? Ami a sötétséget illeti, egyik este, a Petőfi utcai szakasz azon része, amely összeköti a központot a vasútállomással. majdnemhogy teljesen sötét volt. A Vörös Hadsereg út egész hosszában pedig egyetlen égő sem égett. Kérem a DÁV-ot a lakosság nevében: legyenek szívesek az utcai égőket kicserélni, annál is inkább, mivel jönnek a hosszú téli esték. KÁVÉDARÁLÓT! A másik panasz: sokan járunk az Üjtelepen, a 160-as (Horti-íéle) Népboltba vásárolni. Megvesszük a kávét, de sajnos ledarálni nem tudjuk, így akinek nincs odahaza darálója, kénytelen másik boltba, vagy hol az egyik, hol a másik szomszédba menni kávét darálni. Kérjük az illetékeseket, amennyiben módjukban áll. szíveskedjenek ebbe az üzletbe egy kávédarálót felszerelni. Az újtelepi vásárlók nevében, tisztelettel: O. J.-né Monor MELY KÚT P rissen hantolt sir. Fejfájási a felírás ... 1 ' élt 19 évet. Majdnem az egész falu ott volt a temetésén. Végső búcsút venni mindig fájdalmas. Megrendítő. Talán kétszeresen az, amikor olyan valakit kísérünk utolsó útjára, aki — szinte — még alig élt. Szép arcú kislány volt. Mosolygó, vidám. Mindenkihez kedves, mindenki szerette. Ilyennek ismerték meg őt, így marad meg mindenki emlékezetében. A szülők? Nem hiszik el azt, ami kislányukkal történt. Nem tudják tudomásul venni, nem tudnak beletörődni a megváltoztat- hatatlanba. Érthető. Az első lépések, az első szó, a gondtalan gyermekkor, az iskolás évek játékos izgalmai, a felnőtté válás komoly lelki problémái, az első őszinte beszélgetések anyuval, az első szerelem. Életének egy-egy állomása. Most eleven erővel hat minden — az évek folyamán elhalványult emlékek is. Miért tetted ezt, kislányom? — zokog az édesanya. Nem lehet Igaz — így az édesapja. I gaz. Kegyetlen valóság, amit elviselni nem könnyű! Egy 19 éves lány tragédiája, ami tragédia a szülőknek, hozzátartozóknak is. Ez volt az egyetlen megoldás, az egyetlen járható út? Más lehetőség nem volt? A kérdés sok. Aki — talán — felelni tudna, már nem él. Ö már nem beszélhet. Van valaki, aki tudna mit mondani... A fiú utolsó éves egyetemista volt és az a típus, akinek könnyű sikerei voltak a nőknél. Nehezen akarta észrevenni a kislányt. Kezdetben vele is fölényes volt, mint mindenkivel. Kezdetben ... Tanulmányainak befejezése után arra a munkahelyre került, ahol a kislány adminisztrátorként dolgozott. Egy irodában dolgoztak ők ketten és még néhány fiatal. Ekkor már több mint egy éve ismerték egymást. A kislány rajongásig szerette a fiút, s ezt még önmaga előtt is igyekezett titkolni. A fiú kezdeti közömbössége lassan feloldódott. Észrevette magán, hogy egyre többet gondol a kislányra. Már hiányzott neki, már szüksége volt rá! Egymásra találtak. Szerették egymást. így bontakozott ki egy őszinte, igaz szerelem. Katonai behívó érkezett a fiú nevére. Egyetemi végzettsége miatt csupán háromhónapos időtartamra szólt. Nem nagy idő. A vá- válás mégis nehéz volt, hiszen szerették egymást, az eljegyzés is szóba került már. A fiú elment. Attól kezűve a kislány várt. Mindig várta. Levelek jöttek, mentek. A 90 nap — ha nehezen is —, eltelt. Az élet ugyan ment tovább, mint azelőtt. Dolgoztak; örültek egymásnak. Boldogok voltak. p gyik délelőtt levelet hozott a postás. A 11 fiúnak volt címezve. A munkatársak — kíváncsi emberek lévén — megkérdezték a űút, hogy kitől kapta a levelet? „Biztosan attól a „nőtől”, akivel katonai szolgálatom idején ismerkedtem meg. Megígérte, hogy ír nekem.” Pillanatnyi csend következett. Nehéz, fojtó csend. Mindenki a kislányt nézte, aki most nem mosolygott. Nem szólt, csak némán lehajtotta a fejét. Szívét keserű fájdalom szorította össze. Heves zokogás rázta. Addig még senki nem látta őt rosszkedvűnek. A kislányt ezen az estén is várták haza szülei. Hiába. Szó nélkül nem maradt el soha. Mindig tudták a szülei, ha moziba mentek, táncolni, vagy a barátokhoz. Most nem tudtak semmit. Apja felöltözött és éinek ideién fel zörgette a rokonokat, barátnőket, hátha tudnak valamit mondani a lányukról. A fiú elmondta, hogy este ő vitte haza mo■Í1 toron. A kapuban beszélgettek egy ideig, majd elváltak. Valóban ennyi volt, amit mondani tudott? Csak ennyi? A levélügy, a „nőügy” mi célt szolgált? Ez mind nem volt érdekes, említésre méltó? Féltékennyé akarta tenni a kislányt? Miért? Hiszen tudta, hogy a kislány szereti őt, csak őt! És ő is szerette a kislányt. Állítólag őszintén ... Az apa hajnalban találta meg lánya kézitáskáját házuk bejárati lépcsőjén. Elkeseredettebben folytatódott a keresés. Idegkimerítő volt ez a reménytelen, lüktető, szenvedő kutatás. Délután értesült a kislány eltűnéséről az a férfi, aki hajnalban — vonathoz igyekezve — talált egy barna orkánt a falu szélén, nem messze az úttól. Elhozta a szülőknek. Édesanyja elájult. I kút mély volt, tudták a falubeliek mind. Benne a víz »nyugodt, háborítatlan, hallgatag. A gyanú pókháló vékony szálai idáig vezettek, hiszen az orkánkabátot is a közelben találták. Mindez alig pár száz méterre a házuktól. Semmi más nem hozott eredményt, mint egy halkan zümmögő, fáradhatatlanul dolgozó szivattyú ... Majdnem az egész falu ott volt a temetésen. A kíváncsi, kutató és kérdőn vádoló tekintetek hiába kerestek '/alakit... Haár László
