Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-07 / 284. szám

A “"'icMírlap 1969. DECEMBER 7.. VASÁRNAP Lucrum cessans 4 jogászok nyelve e két la­** tin szóval fejezi ki oz elmaradt hasznot. Nem az ilyen vagy olyan, előre nem látható okok m'att elmaradt hasznot, hanem azt, melyet megszerezhettek volna, ha ... S ez a ha szócska napjaink gazdasági életében gyorsan növekvő szerephez jut még­ha mai jelentősége kicsiny is. Elkerült veszteség, tehát — haszon? Ma még inkább ez a helyzet mint a fordítottja: maximálisan kihasznált lehe­tőségek, tehát haszon, nyere­ség. A kettő között nagy a különbség. S még inkább nagy lesz a holnapot, a távlatokat tekintve. Az üzemi gyakorlat néhány példát már kínál a változás érzékelésére, de még többet a régi, s ma is elevenen ható szemléletre. A műanyag ci­pősarkak nagytömegű előállí­tásának megszervezésével át­meneti veszteséget — ered­ményromlást — vett magára a Pest megyei Műanyagipari Vállalat. A gépek beszerzése, a szerszámok előállítása, a munkaerő betanítása pénzbe került, rontotta az adott idő­szak eredményét. de utána bőségesen kamatozott, dön­tő módon hozzájárult a vál­lalat gyors fejlődéséhez, a fej­lesztési alapok bővüléséhez, ahhoz, hogy a solymári üzem ma már valóban korszerű üzemként működhessék. Ha annak idején csak azt nézik, milyen veszteséget kell szám­lájukra írniuk, s nem törőd­nek a lehetőségben rejlő ha­szonnal, a lucrum cessans, az elmaradt haszon következ­ményeként Solymáron ma is egy manufakturális eszközök­kel és módszerekkel tevékeny­kedő vállalat lenne. Hasonló utat járó, s ugyancsak ered­ményes vállalatfejlesztési po­litikát tapasztalhattunk a Forte Fotokémiai Ipar ese­tében. ahol fölismerték a luc­rum cessans veszélyeit, s eze­ket elkerülendő nemcsak nagyarányúgyártmányfejlesz­tést vállaltak a vele járó koc­kázattal, de bátor exportálás: törekvéseiket is siker koro­názta. az elmaradt hasznot nem le­het könnyen számok alakjá­ba foglalni. Tagadhatatlan: ma a jól működő vállalatok közé tar­tozik az, amelyik egyenlete­sen teljesíti nyereségtervót. A teljesítés hogyanja már ke­vésbé lényeges, s még in­kább szem elől tűnik az, hogy mi mindent hagyott kihaszná­latlanul a nyereségnövelő té­nyezők közül üzleti bátorta­lanság, a kockázat elutasítá­sa, a kezdeményezés hiánva miatt. A vállalatok többsége önmagának is azt a mércét ál­lítja fel: a veszteségeket elke­rülve termelem meg a nyere­séget. Megkezdődik a fillé­rek gyűjtögetése, az ügyeske­dés az osztályos áruk felérté­kelésére, a különböző költsé­gek sokszor nagyobb kárral, mint haszonnal járó „lefaragá­sa”, holott az így létrejött nye­reség többszörösét fiadzaná egy, a divat élén járó ter­mék, az áruval járó — gép­ipari termékek esetében pél­dául — kötelezően vállalt szervizelés és garancia s így tovább. Y olt olyan időszak, amikor " a jó vállalatok között szerepelt a valóban jó, s az is, mely teljesítette a rászabott tervet, függetlenül ‘attól, hogy termékei a raktárakban poro­sodtak. Ma finomabb és ma­gasabb a mérce, a nyereség tökéletesebben tükrözi a vál­lalati tevékenység hatékony­ságát. Nem kétséges, hogy a vállalati tevékenység érték­mérőinek további tökéletesíté­se a bevezetőben említett ha szócskát megkülönböztetett helyre emeli. Szükségszerű ez, mert a lucrum cessans nagy szerepet játszott és játszik abban, hogy gazdasági erő­forrásainkat tekintve keveseb­bünk van, mint amennyink lehetne. Mészáros Ottó Pest megye 25 éve HASZNOS ÉS RÉGÓTA VART kiadványt jelentetett; meg az elmúlt napokban a ' megyei pártbizottság: Pest me­gye elmúlt huszonöt esztende­jének történetét. Ahogy Barin- kai Oszkárné, a megyei pártbi­zottság titkára írja a kilencven oldalas könyv bevezetőjében: „Pest megye földrajzi helyze­ténél és népességénél fogva je­lentős szerepet játszott a ne­gyedszázad eseményeiben. Me­gyénk ma nem az, ami huszon­öt esztendővel ezelőtt volt. Pa­raszti megyéből ipari megye lettünk számottevő mezőgaz­dasággal, a lakosság száma je­lentősen megnöoekedett. Me­gyénk sok embernek adott ott­hont, munkát. Szúkebb ha­zánkról is van hát mit elmon­dani, összegezni úgy, hogy egy­ben a holnap, meg a holnap­után terveiről is szóljunk, hi­szen visszanézni azért érde­mes, hogy a múltból tanul­junk. erőt merítsünk belőle a ma és a jövő küzdelmeihez.” A kötet szerzőinek valóban van mit elmondaniuk Pest me­gye elmúlt huszonöt esztende­jéről. Akár az új társadalom alakulásának első esztendeit idézik, a hatalom teljes meg­szerzéséért folytatott nehéz harc éveit — a földosztást, a gyárak és a bányák államosí­tását, a jó pénz megteremté­sét, az új Pest megye kialakí­tását, a tanácsok megala­kulásának történetét — vagy az azt követő éveket, vala­mennyi esemény egy-egy je­lentős lépés a meglbéklyózioít tegnapból a reményteljes hol­napba. A KÖTET ELSŐ FEJEZETE a szovjet hadseregnek a megye felszabadításáért folytatott harcait eleveníti fel. Annak a két hónapnak a történetét idé­zi, amelynek eredményekép­pen 1944. november 2-ától 1945—1970 kezdve sorra szabadultak fel a i megye városai és községei. A | sort Nagykőrös felszabadítása! nyitotta meg és utolsóként, de- i cember 29-én Pilisszentke-: resztről űzték ki a fasiszta csa- [ patokat a szovjet harcosok. A második fejezet a Ma- j gyár Kommunista Párt harcai- j ról szól. Az MKP szervezetei Pest megyében is szinte a fel- i szabadulás másnapján létre-! jöttek s kezdettől fogva mo­torját képezték az élet megin­dításának. a népi demokrati­kus forradalom kibontakozta­tásának. A TOVÁBBIAKBAN ez a most megjelent kötet a megye iparának kialakulásával, a ma már országos hírű beruhá­zások — Csepel Autógyár, Du­nai Cement- és Mészmű, Du- namenti Hőerőmű Vállalat, Dunai Kőolajipari Vállalat — létrejöttével foglalkozik s vá­laszt ad arra a kérdésre: ho­gyan vált az elmaradt mező- gazdasággal rendelkező agrár­megye az ország egyik jelentős ipari bázisává. De feleletet ad­nak a kötet szerzői arra is, hogyan változott meg Pest me­gye mezőgazdaságának arcula­ta, milyen körülmények között alakultak meg első termelő­szövetkezetei. Nehéz volt alig három esztendővel a földosztás után az enyém helyett a mi­enk mellett voksolni, de az élet bebizonyította, hogy he­lyes választás volt Részletesen foglalkozik a kö­tet a megye iskolai hálózatá­ban és népművelésében bekö­vetkezett nagy változással, az egészségügy nagy ütemű fej­lesztésével, a jövedelem és a fogyasztás alakulásával, a la­kásépítkezéssel és a kommu­nális szolgáltatások mind fo­kozottabb kiterjesztésével és bővülésével. ILYEN RÉSZLETES és még­is a megye fejlődésének egé­szét hűen bemutató tanul­mánykötet eddig még nem je­lent meg. A kötet szerkesztői — Mészáros Ottó és Suha An­dor — összefogták a megye el­múlt negyedszázadának legjel­lemzőbb állomásait és a vég­bement változásokat bizonyító erejű tények egész sorával hi­telesítik. Ahogy a bevezetőben olvashatjuk: „a magunk törté­nelmét találjuk meg” e kötet lapjain. Ezért mindazok, „akik kézbeveszik e füzetet, nemcsak tanulnivalát látnak benne, ha­nem fölismerik saját erőfeszí­téseiket, csalódásaikat és sike­reiket, megvalósult álmaikat és dédelgetett terveiket.” Vagyis mindazt, amit az el­múlt negyedszázad jelent mindannyiunk számára. Kulturális küldöttség ütrzott a Szovjetunióba Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter vezetésével szombaton reggel küldöttség utazott Moszkvába, a magyar—szovjet kormányközi kulturális együtt­működési bizottság hatodik ülésszakára. A delegáció bú­csúztatására a Kelet: pályaud­varon megjelent dr. Orbán László, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, ár. Polinszky Károly miniszter- helyettes, valamint a Külügy­minisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Műve­lődésügyi Minisztérium és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság több vezető beosztású' munkatársa. Ugyancsak jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. Baj van a PVC-burkolattal Cukrászból népművész Beszámoló a ceglédi és váci kórházépítkezésről U Imaradt haszon. Nehezen “ lehetne kimutatni évekre visszamenőleg, mekkora ha­szontól esett el a Magyar Gör- dülöcsapágy Művek diósdi gyá­ra az akkori központi vezetés tétovasága, fejlesztéstől való húzódozása miatt, de a mai, szerencsére már oldódóban levő feszültségekben és bajok­ban világosan fölismerhetők az akkori események követ­kezményei. A csomagolás pri­mitívsége miatti veszteségek­ről már lapunk hasábjain is sokszor beszámoltunk. Ti­pikus esete az elmaradt ha­szonnak, hiszen igaz, a jobb csomagolás költségeinek meg­takarításával „nyertek” a kon­fekciót készítő vállalatok és kisipari szövetkezetek — de csak példaként ők, mert a cso­magolás mindenütt tipikus jellemzője a szűklátókörű­ségnek —, de mit vesztettek a rozsdás gombostűk, a .sza­kadó, bamaszínű csomagoló­papírok, a kartondobozok hí­ján madzaggal összekötött in­gek, pizsamák, blúzok, fehér­neműk miatt?! Valóban eredmény, nyere­ség-e, ha sikerül néhány ezer forinttal csökkenteni a vegy­szerköltségeket, mérsékelni a csomagolóban foglálkoztatot- tak létszámát, miközben ész­revétlenül sikkad el egy kül­földi üzletkötés lehetősége, miközben a termék öregszik, de újabb nem születik a ter­vezők asztalán? Igazi nyere­ség-e — nemcsak a vállalat, hanem a társadalom számára is —, ha sikerül valamilyen úton, módon, árengedmény­nyel, árrésmegosztással el­sózni a gyenge minőségű, vagy csúnya, divatjamúlt árut? Vagy azt kellene nagyon ala­posan megvizsgálni ilyen esetekben, hogy mennyivel károsította meg önmagát és a népgazdaságot a vállalat, mert kelendő, hasznot hozó termék helyett gyártotta azt, amiről föntebb szóltunk? Ter­mészetesen az utóbbit kelle­ne tenni. Még akkor is, ha E hó végére kellene befeje­ződnie a ceglédi kórház fel­szerelésének és berendezésé­nek, amdit a MEDICOR végez most már hetek óta, elég jó ütemben. Napokon belül befe­jeződik a mosoda és a kony­ha felszerelése, és talán már a jövő héten a röntgen appa­rátusok is működőképesek lesznek, A december elsejei helyzet alapján mégsem lehet biztosira venni, hogy Szilvesz­ter napjára befejeződik a munka, vagyis a kórház telje­sen használható állapotba ke­rül. Pillanatnyilag minden jel arra vall, hogy a felszerelés és berendezés munkája áthúzó­dik januárra, ami azonban nem akadályozza meg, hogy a készülékek kipróbálása után, jövő év április 4-re megnyíl­jék a kórház. Padlóper Aggályos viszont, hogy a rosszul sikerült padlóburkolat megjavítása meg lesz-e addig, enélküi az épület nem mond­ható üzemképesnek. A Bács megyei Építőipari Vállalat a hibajegyzékbe foglalt vala­mennyi hiányosságot már megszüntette, ami nem is oko­zott különösebb nehézséget, miután csupa könnyen helyre­hozható és általában kisebb hiba került csak jegyzékbe. Tulajdonképpen a sok helyen hullámossá zsugorodott PV C padlóburkolat és a hibás mag­nezit aljazat cseréje is meg­történhetett volna már mosta­náig. Az Országos Szakipari Vál­lalat azonban nem hajlandó vállalni a hibáért a felelőssé­get. Szerinte a szállított anyag hibátlan. Az építő vállalat most bírósághoz fordult és je­lenleg a magnezit és a PVC laboratóriumi vizsgálata fo­lyik, hogy a szakértők véle­ményének mérlegelése alapján megszülethessen az ítélet. A kórház ép padlózatának viszont nagyon sürgősen el keliene készülnie, hogy a ki­tűzött határidőre megkezdőd­hessék az épületben a gyógyító munka, Erre való tekintettel talán a két vállalat a per el­döntést be sem várva, akár­melyik ük a hibás, elvégezhet­né a padilójavííást. Végtére a kórházépítés nem egyszerű üzleti vállalkozás. A váci helyzet A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat ez év végére vállalta a váci kórház építő­ipari munkáinak befejezését. Lendületesen dolgozik, még­sem százszázalékig bizonyos, hogy el is készül addigra. A hidegre fordult idő kétségkí­vül károsan befolyásolja a külső munkálatokat, csakhogy még az épületen belül is var, elég tennivaló. Maga a vállalat egyébként azt hangoztatja, hogy meg lesz. határidőre és december utolsó napjaira tervezik a Cegléden már múlt hó elején megtartott ünnepélyes átadást. Kará­csony előtt aligha világlik ki, hogy erre az ünnepségre va­lóban sor kerülhet-e az idén. vagy elmarad jövő év elejére. A MEDICOR bár egyelőre vontatottan, de Vácott is meg­kezdte a kórház berendezését és felszerelését. Mind az épí­tő, mind a berendező vállalat ma is azt hangoztatja, hogy rajtuk nem múlik, a felszaba­dulás negyedszázados évfordu­lójára, 1970. április 4-re min­denképpen megnyílhat ez új váci kórház. Baling Ferenc sepsiszent­györgyi származású székely fafaragó népművész két év óta díjnyertese a Kapoli An- tal-pályázatnak. Népi búto­rait, csanákjait, jellegzetes December 21-én. az ideigle­nes kormány megalakulásának 25 éves jubileuma alkalmából Debrecenbe látogat a Kossuth rádió. Ezen a vasárnapon. 14 órakor „Kossuth rádió, Debre- cen”-nel jelentkezik a be­mondó, majd tíz és fél órás, szünetjel nélkül zajló műsor következik, amelyet csaknem teljes egészében élőben sugá­roznak. Erre a napra Debre­cenbe költözik a vasárnap több hagyományos rádiós mű­sora, Csapó György „Utcák, terek, emberek” című soroza­tában például ismert debrece­niek szólalnak meg, köztük az Arany Bika öreg portása és a Csokonai Színház rendezője, a' „Csúcsforgalom” szántén Deb­recenből jelentkezik. A Magyar Hajó- és Darugyár VÁCI GYÁREGYSÉGE (Vác. Derecskéi dúló) FELVÉTELRE KERES gépészmérnököket 14 órás munkahét Ctiköltség-térítés. jelentkezni lehet* a gyáregység személyzeti osztályán. (Tel.: 223). székely fatárgyait több nyu­gati országba exportálják. A népművész eredeti foglalkozá­sa: cukrászmester. Betegsége miatt, orvosi tanácsra kezdett hozzá a fafaragáshoz. A program további érdekes­sége az a várostörténeti játék, amelybe URH-kocsik segítsé­gével bevonják a város apra- ját-nagyját, s a közreműködő­ket hanglemezekkel jutal­mazzák. A debreceni „Házi muzsikában” a helybeliek mellett fővárosi előadóművé­szek is fellépnek, akik közül többen Debrecenben születtek, illetve dolgoztak vagy tanítot­tak az elmúlt évek során. A helyszíni közvetítésben részletet adnak a Csokonai Színház Háry János előadásá­ból, s az est további részében a Sumen-éttercmből sugároz­nak népi, illetve tánczenei műsort. Az éjfélt a "Nagytemplom harangja kongatja el, s a mű­sor a tervek szerint 0 óra 25 perckor ér véget. Bakony—Pilis Vízkészlet­ellenőrzés Harminc megfigyelő kutat fúrt a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet megbízásából a Dunántúli Földtani Kutató Fúró Vállalat a Bakonyban és a Pilisben. A 200—300 mér-er mély kutak segítségével meg­figyelik, hogy a bauxitbányák környékén mennyivel csök­kent a karsztvíz mennyisége. A mérésre azért van szükség, mert a bauxitbányászat sok zavart okoz a környező tele­pülések vízellátásában. A víz- utánpótlás biztosítása pedig csak a pontos adatok ismere­tében lehetséges. Karácsonyra szép és hasznos ajándék: vásároljon liőálló üvegből készült sütő-, főző- és tálalóedényeket a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT ÜVEG-, PORCELAN- , ÉS KONYHAFELSZERELÉSI SZAKUZLETEIBEN: VI. , Lenin krt. 85. II., Mártírok útja 24. VII. , Lenin krt. 40. V., Szent István krt. 15. VII., Rákóczi út 30. IX,. Tulbuhin krt. 5. VII., Rákóczi út 24. V., Bécsi utca 2. 1 DECEMBER 21: Kossuth rádió, Debrecen! Sa. E

Next

/
Thumbnails
Contents