Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-04 / 281. szám
I Oecember 12-ig meghosszabbították a kiállítást Az új élet megindulása Cegléden (1944—1948) című dokumentumkiállítást december 12-ig meghosszabbítja a Kossuth Múzeum — a nagy érdeklődésre való tekintettel. A város fontos történelmi szakaszának legjelentősebb eseményeiről könnyen tájékozódhatnak az érdeklődők. Ezt a lehetőséget használják fel a vetélkedőkre készülő szocialista brigádok: a diákokon kívül sok felnőtt jegyzeteli az érdekes dokumentumokat. Mór tavaszra készülnek a kabátok A Május 1 Ruhagyár ceglédi telepe 10 nappal korábban zárja az évet, mint azt a naptár mutatja. Az utolsó export- szállítmány december 20-án indul útjára a Szovjetunióba. December 21-én már a jövő évi nyugati exportigények kielégítésén dolgoznak: január első napjaiban női és gyermek tavaszi kabátok kerülnek a munkaasztalokra. PIST MEGYEI üfoiAP KÜLÖNKIADÁSA tÁS és CEOUl XIII. ÉVFOLYAM. 281. SZÄM 1969. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Az építők felajánlása Az eddigi siket ójabbra serkent Harminc nappal hamarabb készül el a vakolat A Bács megyei Építőipari Vállalat sok lakóházzal, középülettel tette már szebbé Cegléd városképét. Eddigi munkájára legutóbb az új 476 ágyas kórház határidő előtti megépítésével tette fel a koRandevú Korda Györggyel címmel táncdalestet tartanak ma este hétórai kezdettel a törtei! Déryné Művelődési Házban. Fellép Korda György, Voyth Ági, Mátrái Zsuzsa, Nagy Éva, Szikora Jenő, Varga D. József és a Syconor zenekar. IKSAI YASAR Országos vásárt tartanak december 14-én Albertirsán. A vásárra vészmentes helyről, szabályszerű járlattal mindenfajta állat felhajtható.» — Könnyebb megfőzni a mindennapra valót, mint kitalálni, mi is legyen az. Következésképpen: mit főzzünk ebédre, hogy jó legyen, kiadós, ízletes és olcsó? Mióta világ a világ, a a kosztpénz mindig kevés volt. Heti képes folyóiratainkban sok érdekes, hasznos írás mellett heti étrendajánlatot is J|tJíUunk% Csak annyi fáradságba kerül, hogy megvásároljuk a fo- óiratot hetente, fittyet hányhatunk az ebédfőzés gondjának. írott ajánlatok állnak a rendelkezésünkre. Csak fellapozzuk az újságot és máris futhatunk a piacra, máris állhatunk a tűzhely mellé. Etetés Mit is ajánl a heti étrend? Hétfő: májgombócleves, rántott hal szalmaburgonyával és vasárnapról maradt gesztenyekockák. Kedd: Újházi tyúkhúsleves, zöldborsó-főzelék, bundás alma. Szerda: spárgale- ves, spékelt őzgerinc, tartármártás, tarkedli. És így tovább és így tovább. Nyúl vadasait, borjúláb kirántva, francia pecsenye franciásan, flekken angolosan. Mert ugyebár, ebédszünetben vagy műszak végén hazaszaia- dunk, megspékeljük azt a kis őzgerincet, keverünk egy kis tarkedli- tésztát, vagy a krémhez felverjük azt a hét deci tejszínt, mire hazatér az éhes család — Hogy hol vegyük az alapanyagot és miből? — Ugyan kérem! Nem elég, hogy legalább hetente ételrecepttel gondolnak a háziasz- szonyra, hogy ne kelljen tömi a fejét? A recepteknek igen népes az olvasótábora. Érdeklődéssel nézegetik egy-egy füstölt csülkös bable- - vés, paprikáskrumpli ebéd, vasárnapi pörkölt- maradékkal meglocsolt pirított tarhonya fogyasztásakor. De legalább van miről beszélni! Például arról, hogy ki az, akit kis korában asztal körül kergettek, ha nem ette a flekként angol módra... (cs.) rónát. A vállalat a kis és nagy feladatok megoldását egyaránt nagy igyekezettel, lelkiismeretesen és a vállalt határidőre elvégzi. Felajánlotta, hogy az impozáns kórházat városunk felszabadulásának évfordulója tiszteletére. november elején átadja. Az építők már egy hónapja elköltöztek onnan. Ahhoz, hogy a kórház tavaszi teljes üzemeltetése zavartalan legyen, mielőbb fel kell építeni az egészségügyi dolgozók i lakásait. I Nem sokkal a kórház átadása után a kőművesbrigádok dolgozói új felajánlást tettek Bognár József építésvezető és Szabó Lajos főművezető előtt. A jegyzőkönyv így hangzik: „Vállaljuk, hogy a Kossuth Ferenc utcai 29 lakás belső vakolási munkáit kifogástalan minőségben 1969. december 20-ig elkészítjük. Az építésvezető vállalja, hogy a műszaki feltételeket maradéktalanul biztosítja. Ez a felajánlás 30 munkanap-megtakarítást eredményez.” Lapu József, Dobozi Dániel és Maczó László kőműves- brigádjának „kifogástalan minőségű” munkáját ml is örömmel megtekintjük december 20-án. (sz. a.) Facsemeték, virágágyak A SZÉP KÖZSÉGÉRT SOKAT TETTEK A ceglédi járásban ebben az évben gyakran lehetett szorgalmasan tevékenykedő, társadalmi munkát végző embereket látni. A versenyfelhívást, amelyet a Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége adott ki, megvitatták, majd pedig felajánlásokat tettek. Abonyban 160 ezer forintot fordítottak járdaépítésre, Ko- cséron 112 ezer forintért parkosítottak, vízlevezető árkokat ástak. Albertirsán a járdaépítés és a villanyhálózat bővítése, korszerűsítése volt egyik legfontosabb tennivaló. A Hazafias Népfront fél hívására a községek utcáinak, parkjainak szépítésével szintén sokat foglalkoztak. A ceglédi járásban 5250 fát, 25 ezer virágpalántát ültettek el. Kilenc új parkot építettek és mintegy félezer ház elé készítettek virágsávot. Abonyban tízezer japán akácfa ültetését készítették elő, Törteién ezer, Nyársapáton háromezer facsemete került a földbe. Jászkara- jenőn a tsz főkertésze. Törteién kertészmérnök vállalta el a falu fásítási tervének elkészítését Segítő sót szórnak » A hirtelen beköszöntött havazás nem érte váratlanul a KPM ceglédi útmesterségét. A PLAKETTEK, EMLÉKLAPOK, EMLEKEK Kezük nyomán ismét város lett a város Azok az események, amelyek életünk sorsfordulói, élő emlékként újra meg újra áttörik az évtizedek szürkeségét. Október végén, november elején gyakran emlékezetünkbe idéztük a 25 évvel ezelőtti nehéz napokat. Fülünkbe sivít a sziréna jajongó hangja, tankok dübörögnek, gyermekünk kenyérért sir — emlékszünk még a hangokra. Ledőlt tornyok, szétlőtt lakóházak, a sarkon tejet mér egy asszony — emlékszünk a képekre is. Mindenki szeretné elmondani az emlékeit, hisz nem is olyan régen történt. Klubfoglalkozások, üzemi vetélkedők, múzeumi kiállítás, fotókiállítás témája a felszabadulás, és még mindig vannak, akik bővíteni tudják eddigi ismereteinket. Egy levél van előttem, amely a fuvarosok 25 évvel ezelőtti helytál- 1 lásáról, szorgalmas munkájáról szól. Idézzük most fel emlékeiket. A sok fontos teendő mellett első feladatuk az volt, hogy segítsenek az áramszolgáltatás megszervezésében: a kórházban gyógyítani, operálni kellett. A ceglédi fuvarosok cséplőgépkazánokat húzattak a postaépület mellé, ezekkel fejlesztettek áramot. Deszkafallal körülvették a kazánokat, az elhagyott pincékből szenet fuvaroztak az üzemeltetéshez. Az intézmények és a lakosság részére a putrisarki erdőből szállítottak fát. Rendbehozták a megrongált utakat. a rosszul eltemetett halottakat rendesen eltemették ... A felszabadulás első napjaiban úgy döntöttek, hogy hetenként négy napon közmunkát végeznek. Ezeknek egy része ingyenes volt, a másik részét megfizették. Ott voltak a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű felállításánál, ők végezték a fuvarosmunka zömét. Naponta 25— 30 kocsi fuvarozott, 50—60 ember dolgozott. Segítettek az elgyötört, sánta, gyenge kondíciójú lovak gyógyításában, elszállásolásában. Ahogy felgyógyultak, ők is kaptak ajándékba 27 lovat a szovjet parancsnoktól azzal, hogy osszák szét a legtöbb közmunkát végzők között. November 4-én 57 veteránnak és 22 közéleti személynek adták át munkájukért, helytállásukért az emléklapot és plakettet. Mindenki nem kaphatott, de a pártbizottság és a tanács vezetői ezzel mindazok munkáját kívánták elismerni, akik segítették talpraállni a várost. A fuvarosokét is ... Szabó Alfréd jelentések jól szervezetten, időben érkeztek az utakról. Munkába állták a sós homokot szóró autók, a kritikus helyeken pedig igyekeznek mielőbb felszámolni a közlekedést lassító „többlet havat”. Cegléden a lakosságra, háztulajdonosokra vár elsősorban a feladat, hogy a házak előtti járdákat gondosan megtisztítsák, és ha eddig nem tették, az árkokat is készítsék elő az olvadó hóié befogadására. (KGLEDEN ES CSEMOREN Az oktatásról tanácskoztak a megye tanulmányi felügyelői munka tapasztalatairól, továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A fővárosi tapasztalatokról Kopp László, a budapesti oktatási főosztály közoktatási osztályának vezetője tájékoztatta a felügyelőket. A fővárosi Oktatási Főosztály Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézetének igazgatója, Kaján László, a felügyeleti munka szervezeti felépítésével kapcsolatos elgondolásait ismertette, majd Jakab Béla szólt a ceglédi járás 14 igazgatósága alatt működő 39 általános iskola tapasztalatairól. A felügyelői értekezlet részvevői délután meglátogatták a Csemői Általános Iskolát, ahol Nagy Lajos igazgató az egykor osztatlan tanyai iskola nagyszerű fejlődését mutatta be. (sz. a.) A múlt hét végén fontos tanácskozásra gyűltek össze megyénk 5 városának és 14 járásának tanulmányi felügyelői az Erkel Ferenc Zeneiskolában. Az értekezleten megjelent Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője is. A vehdéglá- tók nevében Detrei Sándor, a járási tanács elnökhelyettese üdvözölte a részvevőket és kiemelte a tapasztalatcsere jelentőségét, melyhez hasonló kezdeményezés eddig nem volt a megyében. A megnyitó után a zeneiskola növendékei rövid műsorral kedveskedtek a hallgatóságnak. Az értekezleten elsőnek Lukács József, a megyei művelődésügyi osztály iskolai csoportvezetője tartott előadást a megyéi tanulmányi felügyeleti Megkérdeztük a Városgazdálkodást: Ohoz-c hűhót a hó? Tavaly nőm vált jv lont koséi „Csatiéi latos" főtant ómat a Kedden reggel „fehér városra” ébredtek Cegléd lakosai. A gyerekek ujjongva üdvözölték a hólabdázást, szánkózást ígérő fehér hólepelt. A házmesterek kissé bosszankodva vették kezükbe a söprűt; nekik ezután a hajnali felkelést jelenti... Hát igen, kinek öröm, kinek üröm ... A Városgazdálkodási Vállalat vezetői is aggodalommal vették tudomásul az első igazi hóesést. Jó lenne egy hókotrógép, vagy legalább egy hóeke. Hóeltakarító munkások is kellenének. Hogy is volt tavaly? Hiába hirdették a plakátok, hogy „hóeltakarí- tó idénymunkás felvétetik" — alig volt jelentkező. — A tavalyi gond most sem enyhült — mondotta a vállalat főkönyvelője. — Gépesített hóeltakarításra most sem gondolhatunk. Egyedüli segítséget a KPM-től várunk. A só és homok elegendő. Az utak felszórását „félautomata” rendszerrel oldjuk meg: a tehergépkocsiról két ember lapátolja a síkos úttestekre. Ha nagyobb mennyiségű hó nem zúdul le a városra, eltakarítását a meglevő munkáslétszámmal meg tudjuk oldani. Ellenkező esdtben, ismét megjelennek a felhívások és plakátok munkaerő felvételre. Talán jövőre a város költségvetési tervében már helyet kap egy hóeltakarító masina is; addig meg kell birkóznunk a téllel... (cs—I) Zárszámadás városunk sportjában Birkózás — Ceglédi VSE A szakosztálynál négy edző működik, Reznák János és Kenéz Béla a felnőttekkel, Fábián , Pál és Bállá István az utánpótlással foglalkozik. Az év jelentősebb eseményeiről Fábián Pál számolt be: — Márciusban közel 400 induld részvételével tartották meg (köztük 14 ceglédi) a 14, 15 és 16 évesek országos seregszemléjét. A Vasutas versenyzői a vártnál jobban szerepeltek. Szűcs István. Kézdi János első, Kobela Jenő második, Reznák István, Simon János és Madaras Péter harmadik lett. — Ezután az országos ifjúsági bajnokság következett, ahol Nagy Miklós magyár bajnok lett, júniusban JugoszláFelnőttek Játékországban Megkezdődött a forgalom az áruház játékosztátyán. Foto: Péterffy. viában ő képviselte Magyar- országot 48 kg-ban az ifjúsági válogatottban. Sápi ezen a versenyen a második fordulóban megsérült és igy nem ért el helyezést, Surmann bronzérmet nyert , — Jelenleg az országos ifjúsági válogatott tagja kötöttfogásban Sápi Ferenc. Két legnagyobb sikere: az ifjúsági országos seregszemlén, valamint Székesfehérváron az öt nemzet bajnokságán az első helyen végzett. — A felnőttekről nem sok jót lehet elmondani, nem sikerült az NB II-be jutás, az edzéslátogatás is kívánnivalót hagy maga után. — November 6-án a sport- csarnok ünnepélyes megnyitóján: CVSE—Zenta 5:5. A hazai együttest Kiss Ferenc és Bajkó Károly erősítette. — Hogy alakult az ez évi program? — Szünet nélkül folytatódnak az edzések, a felnőtt csapat Jugoszláviába készül a Zenta elleni visszavágóira. E kapcsolatot a következő években is fenn szeretnénk tartani. Zentán a Nagykőrös—Ceglédi VSE vegyescsapat lép szőnyegre. — Mi várható az 1970-es idénytől? — A sportcsarnok új lehetőséget kínál a korszerű edzéshez. E munkát rendszeresen és keményen kell folytatnunk. Tudjuk, hogy a jobb eredmények eléréséért sokat kell dolgoznunk nekünk és a versenyzőknek egyaránt. Csak így bízhatunk, hogy Cegléd néhány év múlva újra a birkózás fellegvára lesz. — A következő évben az ifjúsági versenyzőktől hasonló jó szereplést várunk. A felnőttektől azt, hogy méltóbban képviseljék városunkat és egyesületünket a következő versenyeken. Célunk a sportiskola kibővítése újabb tehetségekkel, ezért ismét megtartjuk az iskolák közötti pontszerző versenyt, amelyen remélhetőleg új tehetségeket fedezünk fel. (— reán)
