Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-04 / 281. szám

Az élet szolgálatában „Köszönöm, hogy megmentettek’’ Mindig készen állnak az indulás­ra a mentőkocsik a monori mentő­állomás udvarán. ÜRH-n, telefonon jön a segélykérés, s máris végigszi- rénázik az utcá­kon a fehér autó. Ilyenkor felnéz­nek munkájuk, vagy éppen ebéd­jük mellől az em­berek: „Már me­gint?’ A mentő­sök az élet szolgá­latában állnak. Ennyit tudunk ró­luk. — A múlt hónapban három­százét órát dolgoztam. —i Én háromszáznegyvenet. — Az egyik ápolónk huszon- ivégyórázotit, reggel hétkor ha­zament aludni, délre vissza kell jönnie... — Nem győzzük a kávét főz­ni, h-ogy bírjuk erővel a ro­hanást. Nemegyszer előfordult, hogy letettem a szolgálatot — tizenhat órát voltam talpon —, s az ajtóban utolért a hívás: baleset! Mentem. Kevesen va­gyunk, s sok a munka ... A szolgálatvezetői helyiség­ben egyedül maradunk Lévai Márton ápolóval, aki gondnok is egyben. Az URH adó-vevő szüntelenül zúg, idegen jelzé­sek hangzanak — az egész megye összedolgozik. Kapcso­latban állnak egymással a mentőállomások. Ma: TIT-E&ÖADáS MONOXtON A személyiség pedagógiai elemzése című sorozat követ­kező programja: A személyi­ség' és a jellem, a jellemneve­lés központi problémái. Az előadás délután 3 órakor kez­dődik a Monori Járása Műve­lődési Ház klubtermében, elő­adó: Juhász Ferenc, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet munka­társa. Egyhetes továbbképzésen vesznek részt a t ermelő- szövetkezetek ' főkönyvelői Királyréten. A továbbképzést a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály szervez­te, a zárszámadásra való felkészülésről és a jövő évi tervek összeállításáról tár­gyalnak. Vásár a szomszédban Az utóbbi időben nagyobb érdeklődés ' nyilvánul* meg a vásárok, s azon belül is az állatvásár iránt. Az érdeklő­dők figyelmébe ajánljuk, hogy december 7-én, vasár­nap Albertirsán lesz vásár. A két barát a meccsen Hétfőn utazott el a párizsi repülőgéppel a két jó barát, a monori Kele István és a gyömrői Garamszegi Sándor Franciaországba. Mindketten kőfaragó kisiparosok, s a labdarúgás lelkes rajongói. Ök tehát tegnap este közel­ről láthatták a magyar csa­pat szereplését Marseille- ben. A sporton kívül érdekli őket a képzőművészet is, s mint tervezték, többek között megtekintik a nyolc nap alatt Párizsban a Louvre-t. MAI MŰSOR MOZIK mba: A hét kívánság. Nyár- láza: Ismeri a Szandi mandit? Menyasszony kerestetik. Ve- : Egri csillagok. I—II. — Kell is ez a kapcsolat Nemrég közúti balesethez hív­tak bennünket, de nem volt emberünk, budapesti kocsit kellett segítségül hívni... Egyik vasárnap tizenötször vonultunk ki. előtte huszonhá- romszor — 24 óra alatt! Kevés az emberünk, a jelentkezők keveslik az itteni pénzt. Nem tudnám összeszámolni, hogy az ö]t év alatt — amióta a mentőállomáson dolgozom —, hány emberéletet mentettünk meg ... Elég sok az öngyilkos­ság, főleg a fiatalok között. Volt egy esetünk, az illető két­szer felakasztotta magát — mind a kétszer megmentettük. Másodszor szájból szájba lé­legzéssel, én hoztam vissza a „túlvilágról”. Amikor meggyó­gyult, bejött és megköszönte. Az utcán messziről ránkkö­szönnek, van, aki sírva keres fel bennünket, hálálkodik... Az élete mindenkinek drága, akikor is, ha könnyelműen el akarja dobni magától. A betegek türelmetlenek*, nyűgösek. A mentősöknek nem szabad gorombának lenniük. Ök türelmesek akkor is, ha hosszú szolgálatban töltött órák, idegfeszítő percek állnak a hátuk mögött. A legtöbbször balesethez kell kivonulniuk, az elmúlt hét elején hat ilyen esetük volt A baleset oka: vezetés ittas állapotban. Sok a verekedés, a szúrkálás, a laká­son történő egészségkároso­dás ... És szól az URH, cseng a telefon — a mentő rohan. Segíteni kell! A fotós kéri a gépkocsiveze­tőt, álljop a kocsi mellé, hadd készítsen róla egy felvételt... A vezető nem egyezik bele. Névtelen ő, s névtelenek a többiek is — mégis mindany- n%/ián ismerjük, becsüljük őket. (koblencz—péterffy) MOHOMUffll ÜA P E S,T MEGYEI. Hví R Ü L Ö N K I í 0 Á 5 A XI. ÉVFOLYAM. • 281. SZÁM 1969. DECEMBER 4., CSÜTÖRTÖK Nincs panasz a kisiparosok munkájára Kevés az ipari tanuló? — Kitüntetések Hátfőn este tartotta félévi közgyűlését, a járási KIOSZ- szervezet. A kisiparosok köz­gyűlésén részt vett Zelnitzki István, a megyei KIOSZ kép­viselője. A KIOSZ megyei képviselő­je felszólította a járás kisipa­rosait, fokozzák szolgáltató munkájukat. ^korszerűsítsék műhelyeiket, hiszen az új kor­mányrendelet lehetőséget biz­tosít ezekre. Az utóbbi időben — mondotta — nem az az iparhatóságok és a KIOSZ gondja, hogy hány iparenge­délyt adjanak ki, hanem in­kább a hiányzó kisiparosok beállítása. Pedig lényegesen emelkedett a kisiparosok szá­ma. s sokan a meglevő munka- viszony mellett, vagy t nyugdíjasként gyakorolják az ipart. Kőműves azon­ban még mindig kevés van, s kevés a dlvatcipő- ket előállító kisiparosok száma is. Rendeződött a kisiparosok nyugdíjba sorolása. Több mint kétmillió forint szociális se­gélyt juttattak az elmúlt hat hónapban az elaggott kisipa­rosok részére. Javulnak az üz­letkötési lehetőségek is, s jövő szeptemberben megnyílik a KIOSZ új hévízi üdülője. Ezután a helyi KIOSZ-cso- port vezetője, Szabó Károly tartotta meg félévi beszámo­lóját. A monori járásban jelen­leg 275 kisiparos működik. 36-an másodállásban, s ugyancsak 36-an nyugdí­jasként űznek valamilyen ipart. Ezzel szemben 16 iparos szün­tette be munkáját az elmúlt félévben. A jelenlegi létszám elegendő ahhoz, hogy a lakos­ságot kiszolgálja, s kiszorítsa a kontárokat. Az elmúlt fél év alatt panasz egyetlen kisiparos munkájára sem érkezett a já­rási KIOSZ-hoz. A monori járásban 207 ipari tanuló van. A KIOSZ helyi titkára felhívta a mesterek fi­gyelmét arra, hogy fokozottab­ban figyeljék, segítsék tanulói­kat.. Néhány esetben érkezett JÓ SZEM KELL HOZZÁ panasz — a tanulókra. 18 esetben szerződésbontásra került sor, mert ezek a fiatalok felháborítóan vi­selkedtek. Szabó Károly ezután részle­tesen ismertette az országos választmány felhívását: csatla­kozzanak a kisiparosok a fel­szabadulási versenyhez! Az első helyezett oklevelet és 3 ezer forintos, a második helye­zett 2 ezer forintos, a har­madik helyezett ezer forintos jutalmat kap. A beszámolót» követő vitá­ban elsőnek Jdagócsi Sámuel monori festő és ruhatisztító kért szót. Neki jutott az a megtisztelő feladat, hogy az országos kongresszuson a járás kisiparosait képviselhette. A továbbiakban szóvá tette, hogy több mesternek nem jutott Ipari tanuló, neki sem. Javasol­ta, hogy már most írják . össze, melyik kisiparos igényel jövőre tanulót, s ezt a listát juttassák el az általános iskolákhoz. A kisiparosok kölcsönigény- Lési lehetőségeiről is több szó esett. Nemcsak új berendezé­sek, gépek vásárlására ad köl­csönt az OTP, de lakóház, mű­hely, üzlet építésére is. Töb­ben szóvá tették, hogy az új székházban jobban ki kellene használni a szórakozási lehető­ségeket. Például sakk- és bi­liárdversenyt is rendezhetné­nek. A hagyományos karácso­nyi összejövetel azonban — ez már most biztos — meglesz. Végezetül Zelnitzki István kitüntetéseket.. és jelvényt adott át a 10 éves szervezeti munkáért Berki Józsefnek, | Nánai Sándornak, Kinder Má­tyásnak és Kele Istvánnak. Jó munkáért jelvényt kapott Or- dasi Kázmér, a jó minőségért jelvény tulajdonosa Farkas Titusz lett. (f. o.l Elmaradás az őszi munkákban A. téliesre fordult időjárás megnehezíti a mezőgazdasági munkákat. Pedig akad még tennivaló a határban. Igaz a vetés már befejeződött a ter­melőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, de a szántás és a kukoricabetaka­rítása még nincs kész. A járás 102 százalékra teljesítette kukoricából a tervet, s a túlteljesítéshez jelentősen hozzájárult a pilisi Hunyadi Tsz. Ök ugyanis nagyobb terüle­tet meghagytak a silókuko­ricából, s ezt aztán csöven­ként takarították be. Az át­lagtermés járási szinten 18,2 mázsa, a tsz-eké azonban en­nél jobb, 21,7 mázsa. Értékel­ték már a burgonyatermést is. A közös gazdaságok 87 má­zsás átlagot értek el, s ez kiemelkedően jó eredmény. Mindenhol betakarították már a silókukoricát is. a kukorica- szár azonban még jó néhány száz holdon kinn van. Az őszi vetésekkel minde­nütt végeztek. Nagy gondot fordítottak a gazdaságok az új lucerna telepítésekre, 167 holdat telepítettek. Az őszi vetések alá a szántás kész, az őszi mélyszántás azon­ban lassan halad. Eddig a szövetkezetek gépeiket a be­takarításra és a vetésre össs. pontosították. most azonban minden erővel a mélyszántás következik — még több mint háromezer holdon. (gér) VB-ULES lesz ma délután egy órakor Vasadon, ahol a december 8-i tanácsülés anyagát tárgyal­ják meg. Lángos a járdán Köztudott, hogy a lángos. sütés és árusítás napjaink egyik legjobb üzlete. A for. galmat Monoron talán leg­jobban a Fészek Étterem elé kihelyezett pult előtt lehet lemérni. Különösen piaci napokon, amikor a vevők még a környező jár. darészt is „megszállva” tartják. önként vetődik fel a kér. dés: ha a lángossütés nem­csak szántómra tűnik olyan jó üzletnek, hanem a Ró. nának is, miért nem fej. leszti tovább? Nem hisz- szüki, hogy ráfizetéses lenne egy modern kis pavilon fel­állítása— mondjuk a busz- pályaudvar kőzetében. Ér­demes lenne elgondolkodni rajta. — ász — Nemrégiben indult be a második borsóválogató szalag a Monori Maggyárban. Pcterffy felvétele. NOTESZLAPOK NAGYPAPÓ Meg kell vallanom: amilyen jó boltos a csévharaszti Aladár bácsi, legalább olyan rossz riportalanynak bizonyult. Nem igen bántam, mert a tarsolyomban addigra már elég anyag gyűlt össze, így hát most utólag is elnézését kérem, amiért gyanúja nem volt alaptalan, amikor morcosán, somolygósan azt mondta: — Nem sokat tud jegyezni, mi? Hogy kárpótoljon az elmaradt sztoriért, egyiptomi sört bontott a tiszteletemre, felesége finom kaláccsal kínált és ajánlotta: van itt a szomszédjában egy kilencven éves bácsi, ő aztán igazán tud mesélni azokról a régi időkről... Átbukdácsoltam a nagy ker­ten, kiráztam cipőmből a ho­mokot — s kerítés sehol sem lévén — már ott is voltam Csévharaszt legidősebb embe­rének, Budavári János bácsi­nak a portáján. Egy modern frizurás, lasztexnadrágos, nyú­lánk fiatalasszdhy ruhát tere­getett az udvar végében, oda­toppantam mellé és mondtam, ldt keresek, mi járatban va­gyok. Mintha egy > régvárt rokon lennék, olyan kedvesen, közvetlenül tessékelt a házba, azonnal rohant a nagypapáért, a kiskonyhába. A kiskonyha szemben van a házzal, táska­rádióból tánczene szólt, jó hangosan. Amott egy babako­csiban felsivalkodott Józsika, a dédunoka. Jött is már nagy­papa a kiskonyhából, nagy­termetű, erős, szikár paraszt­bácsi, csak a háta hajlott egy kissé és a hallása romlott va­lamelyest. Szorosan a nyomá­ban egy hatalmas, galamb­szelíd birka, mindjárt hoz­zámdörgölte orrát, megszi­matolta kezemet, talán azt fürkészte, milyen szándékkal vagyok nagypapához. Tetsz­hettem neki — nem lökött fel. Nagypapó közölte, hogy ép­pen ebédel, mondtam néki: természetesen fejezze csak be, várok addig. Bementünk az unokákkal, dédunokákkal a hosszú parasztház konyhá­ból átalakított halijába, lete­lepedtem egy mohSzöld kagy­lófotelba, megdajkáltam Jó­zsikát, beszélgettünk az ik­rekről, a másik két unokáról, s máris megérkezett nagypa­pa, lehuppant velem szemben a másik kagylófotelba, s me­sélni kezdett. — Hajaj, nem féltem én so- 'ha senkitől — kezdte hety­kén, legényesen. — Nem fél­tem én az első háborúban sem, az olasz fronton mikor vótam. Igaz, no, megsebesül­tem. itt a lábamon kaptam a lövést — mutatja az egyik lábszárát, kékesvörös bokától felfelé, de úgy látszik, túl sokat sose törődött vele. — Aztán én az uraságoktól se féltem, megmondtam én, ha nem úgy beszéltek velem, ahogy megilletett. Hát ebben a mostani háborúban sem fél­tem, mentem, amikor lövöl­döztek, hoztam a Bandiká- nak a tejet, ő volt akkor pici, az az unokáig,, aki meghalt később. — Nagypapó, azt is meséld, amikor káposztát kaptál az oroszoktól — szól közbe Ilon­ka, a legkisebb unoka. Látszik, nagypapó a családban hálás hallgatósággal rendelkezik, sokszor elmesélte már történe­teit. Közben nagypapó birkájá­nak bundája melegíti a lábam. Mert nagypapó nélküle egy tapadtat sem tehet. A szó szoros értelmében, mindenho­vá követi. F. O. Baráti vacsora Péteriben A bajnoki idény befejezté­vel, szombaton baráti, vacso­rára jöttek össze a péberi lab­darúgók, a sportvezetők és né­hány igen lelkes szurkoló. A labdarúgócsapat a területi baj­nokságban az előkelő 5. he­lyen végzett. Maga mögött ha­gyott olyan viszonylag neves csapatokat, mint Monor, Üllő. Ezt a szép eredményt elsősor­ban természetesen maguk a játékosok vívták ki, de ko­moly részük van ebben az ál­dozatkész vzetőknek is. A baráti vacsorán ezúttal a játékosok vendégelték meg ve­zetőiket. Búzás Károly csapat- kapitány méltatta a közös munkát, s meleg hangon mori- dott köszönetét a vezetőség­nek. A disznótorós vacsorát a Pé­teri kisvendéglőben tartották, a termet futballabdák és fut- ballcipők díszítették. Jó volt a szervezés, ’a felszolgálás, a Petrák Sándorral megerősített zenekar, egyszóval remek ösz- szejövetel volt MJ Volt miről beszámolni Eredményes, sikerekben gazdag évet zárt a Maglódi Községi Sportkör két szakosz­tálya. A labdarúgó-szakosztály első csapata a megyei bajnokság­ban ismét a 10. helyen vég­zett. Az utolsó hét forduló eredményei bizakodással tölt­hetik el a vezetőket és a lel­kesedésből jelesre vizsgázott szurkolókat. A tartalékcsapat is szépen szerepelt a jelentősen meg­erősödött járási bajnokságban. Egyre inkább betölti azt a szerepet, amiért a szakosztály vezetői életre hívták, s amit a szurkolótábor is joggal elváT tőlük. Az ifi első csapat már nem szerepelt tudásához mérten. Sok volt a fegyelmezetlenke­dés. ami az eredményekben mutatkozott meg. Az ifi kettő már sokkal jobban játszott, igazolták azokat a vezetőket, akik indították őket a bajnok­ságban. A természetbarátok szakosz­tálya egy olaszországi portyá­val öregbítette az egyesület hírnevét. Gyarapodott az egyesület vagyona is ebben az évben. Társadalmi munkával átépí­tették az öltöző épületét, 33 ezer forint értékben sportfel­szerelést, 5 ezer forintért safe rakat vásároltak. Volt tehát miről beszámolni a közgyűlésnek. A vezetők jól gazdálkodtak és megfeleltek a bizalomnak, s nyugodtan áll­hatták a legmagasabb fórum, az egyesületi közgyűlés elé. K. K. ★ A sportközgyűlés sportköri elnöknek ismét Kertész Ká­rolyt választotta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents