Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-27 / 301. szám

"xfä'rSiip 1889. DECEMBER 30., KEDD FONTOS ESEMENY INDIÁBAN Agnew a Fiilöp-szigeteken is népszerűtlen A „cherbourgi hajók" és a „kettős játszma" A világ lélekszámra máso­dik legnagyobb országából, Indiából fontos eseményt je­lentettek hétfőn a hírügynök­ségek. Befejezte munkáját az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt 73. kongresszusa. A ta­nácskozáson megerősítették Nidzsalingappának a párt el­nöki posztjáról való leváltá­sát és érvénytelenítették In­dira Gandhinak a pártból való kizárását. Óriási és a dolog természe­ténél fogva hullámzó harc fo­lyik Indiában a haladás erői és a maradiség ki vei között: a váltakozó sikerű küzdelemben az elmúlt hónapokban — progresszív reformjavaslatai­nak megvalósításával — In­dira Gandhi miniszterelnök asszony értékes pontokat szer­zett. Majd úgy tűnt, a reakciós szárny tör előre, amidőn Gandhi asszonyt kizárták sa­ját pártjából. A miniszter- elnök asszony azonban, aki a haladás rendíthetetlen híve, akinek eltökélt szándéka, hogy folytatja a küzdelmet népe elmaradottságának felszámo­lásáért, India lakosságának felemeléséért, nem adta fel a harcot. S íme, most ismét az ő javára billent a mérleg. Egy másik ázsiai hír, Spiro Agnew, az USA alelnökének Fülöp-szigeti látogatásáról számol be. Nos, fáklyásmenet­tel éppein nem fogadták az utóbbi időben nagyszabású reakciós beszédeivel magának hírhedt nevet szerzett Agne- wet. Ellenkezőleg: csak 200 gumibottal és könnygázgrá­náttal felszerelt rohamrendőr tudta szétoszlatni az Agnew A Cement- és Mészművek váci gyára FEL/ÉTELRE KERES elektrikusokat, kúszódaru-kezelőket, valamint férfi és női betanított, illetve segédmunkásokat, 40, illetve 44 órás munkahétre. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a gyár Munkaügyi Csoportjánál, 7-től 15 óráig. ellen — s az amerikai impe­rialista politika ellen — tün­tető tömeget. Továbbra is a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll a „cherbourgi hajók” ügye. A Maariv című izraeli lap pári­zsi tudósítója úgy véld: ez ügyben súlyos válságra lehet számítani Franciaország és Iz­rael kapcsolatában. S nem­csak az arab országok sajtója ír felháborodással a cher­bourgi kikötőből hamis papí­rokkal „kicsempészett” öt ha­dihajó ügyéről, de élénken fe­szegeti a dolog kulisszatitkait a francia sajtó is. Kényes helyzetbe került a francia diplomácia. A gaulle-ista La Nation cikke is úgy vélekedik: meg kell tudni, milyen mu­lasztást követtek el a, hivata­los szervek. A Combat leszö­gezi, hogy az ügy következmé­nyei kellemetlenek a francia kormánynak. S mindez éppen olyan idő­pontban történt, amikor Fran­ciaország mind jobban közele­dik az arab világhoz, Pom­pidou nemrég küldte el kor­mányának egyik tagját Kairó­ba. Mégis, minden jel arra vall: Izrael nem tudta volna kicsempészni az öt hajót a francia hivatalos szervek cin­kossága nélkül. Mára kész a ceglédi új kórház (Folytatás az 1. oldalról.) napjaira. A MEDICOR azon­ban, hogy szavát állja, és még ez idén elkészüljön, más munkahelyekről is átirányította dolgozóit, akik derekasan helytáll­tak és az eredeti határidőre min­dent megcsináltak. A berendezések átadás-át­vételi eljárására azonban csak január 10—15 között ke­rül sor. Ha az, és az esetle­ges hibák kijavítása is meg­történt már, akkor követke­zik az egész kórházépület ste­rilizálása, ami szintén néhány hetes munkát igényel. Most már azonban bizo­nyos, hogy az április 4-re kitűzött megnyitás­nak semmi akadálya. Az új váci kórház megnyi­tását szintén április 4-re tűzték ki. Minden jel arra vall, hogy ez a határidő is pontosan betartható. Noha az ország számos területén ha­sonló munkát végző ME­DICOR képtelen volt egy­szerre teljes erővel folytatni a két Pest megyei kórház felszerelését, Vácott szintén állandóan növekedett a mun­ka üteme. A vállalat ugyanis Cegléden felszabadult dolgo­zóit fokozatosan átirányította, és az új évben Vácott már szintén teljes kapacitás­sal folytatja a munkát. Biztosra vehető tehát, hogy január végéig az új váci kórház berendezése és fel­szerelése is teljesen elkészül. Év utója a közös gazdaságokba n (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdaságok anyagi le­hetőségeikhez mérten, ad­tak rendkívüli segélyt az arra leginkább rászoru­lóknak. Ma délután Kakucson, a Le­nin Termelőszövetkezet látja vendégül, és ajándékozza meg teadélután keretében a mun­kából kiöregedett dolgozóit. A hernádi Március 15 Termelő- szövetkezet — ha nem is ki­mondottan szilveszteri megle­petésnek szánja — de a fel- szabadulásunk 25-ik évfordu­lója tiszteletére, 1970. áprilisá­tól kezdve 160 forinttal egészí­ti ki járadékos tagjai havi il­letményét. Minthogy a tél tovább tart­ja magát, hízik a mezők hó­bundája, a közös gazdaságok is bekapcsolódtak a vad segé­lyezésébe. Traktorokon, száno­kon, szekereken hordják ki a 1 takarmányt az erdei etetőkbe, | a didergő állatoknak. A termelőszövetkezeti pin- ‘ cészetekben fejtik a borokat, | töltögetik a szállítóedényeket, I küldik a tüzes italokat a váro- | si szilveszterezőknek.-sp­A Vaskapunál... A román nép ma ünnepli köztársasága kikiál­tásának 22* évfordulóját. A vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer, melyet Románia és Jugoszlávia kö­zösen épít a Dunán. Vecsés és Érd: nagyközség (Folytatás az 1. oldalról.) gé. Az ünnepi ülésen részt vettek a járási pártbizottság, a tanács, és a tömegszervezetek képviselői, s megjelent Czap Miklós, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tagja is. Szentpéteri László tanácselnök méltatta a felszabadulás után eltelt negyedszázad eredmé­nyeit, és a nagyközséggé válás jelentőségét. Érden, az ország legnagyobb lélekszámú községében szintén kettős ünnepet tartottak teg­nap délután. A Vörösmarty Gimnáziumban ült össze a he­lyi tanács. Az ülésen részt vett Novak Béla, a járási párt­bizottság első titkára, dr. Foki László, a járási tanács elnöke, dr. Stark Janka, országgyűlési képviselő, s ott voltak a köz­ség gazdasági vezetői is. Máté Dezső tanácselnök em­lékezett meg a 25 évvel ezelőt­ti eseményekről, felelevenítet­te a felszabadulás epizódjait, majd Érd fejlődéséről beszélt. Ezután mondta ki az ünnepi tanácsülés Érd nagyközséggé való alakulását. Hazaérkezett Péter János (Folytatás az 1. oldalról.) lói között. Természetesen emellett a jelenlegi nemzetkö­zi helyzet leglényegesebb kér­déseivel is foglalkoztunk. Szilveszteri előzetes (Folytatás az 1. oldalról.) szerűen” malacpecsenyével búcsúzhatnak a vendégek 1969-től. Hozzájárul a szilveszteri jó hangulathoz a ceglédi Húsipa­ri Vállalat is. 70 ezer pár virs­lit és 30 mázsa debrecenit szál­lítanak Dél-Pest megye körze­teibe, és néhány fővárosi cse­megeboltba. A Turistahiázakat Kezelő Vállalat ugyancsak gondosan felkészült a szilveszterre. A várhatóan megnövekvő forgalomra a MÁV és a MÁV* AUT is felkészült. Bár az j autóbuszok, és a vonatok szil­veszter napján a szombati me- ! netrend szerint közlekednek, a ! csúcsforgalomnak megfelelően, I különjáratokat is indítanak. D. KISS JANOS A 3-as törvény szerint M Pályaválasztási ternéss 14—16 éves fiuknak: Jekrtkezhettek tízféle korszerű építőipari szakmára szakmunkástanulónak A képzés helye: Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét — a jelentkező választása szerint. Indokolt esetben kollégiumi elhelyezés. A szakmunkásképzés kezdete: 1970. szeptember 1. A szerződéskötéseket megkezdtük. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót a r iács megyei Állami Épifőipari Vállalattól s Kecskemét, Klapka utca 34. B ékéltetnek bennünket. Egyelőre va­lamennyien ülünk. A bíróság ka­tedraszerű magaslaton. Balról jobbra az első ülnök köpcös, szemüve­ges, kopasz, kissé viseltes, sötét ruhá­ját kihízta, s félő, hogy egy nagyobb szusszanásnál elrepül a gomb, ami a zakó két szárnyát összefogja. Középen a bíró. Jó ötvenes, a haja gyér, ősz szá­lak is keverednek benne, sovány arcán sok ránc, s ugyancsak szemüveges. Itt kellemes, hűvös van, de kint szinte el­viselhetetlen a hőség. A bíró egy csep­pet sem ünnepélyes. Fehér, gonddal vasalt kihajtós inget, s ballonvászon ruhát visel. A másik ülnök nádszálvé- kony, magas, s bizonytalan korú; le­het, hogy harmincéves, de lehet, hogy negyvennél is több. Nem tudom miért, de azt hiszem róla, hogy történelem- tanár. Mi kétoldalt helyezkedünk el, a fele­ségemmel egymásnak szemben. Külön asztalunk van. A feleségem csodálatos. Ebben a pillanatban megesküdnék rá, hogy még sohasem láttam ilyen szép­nek. A haja vörös, az arca barna, egyébként csupa kékség. Tengerkék. Egyszer jártunk együtt a tenger part­ján, az Adriánál, ott láttam ilyen tiszta, szép, finom kékséget... A fülében a csüngő, a könnyű köpenye, a blúza, a cipője, a táskája — minden kék rajta. Igen, a tengernek volt ilyen színe csen­des, tiszta, napos délelőttökön. A fele­ségem most valamit sugdos az ügyvéd­jének, mert neki ügyvédje is van, aki ott ül mellette. Az ügyvéd fiatal, fe­kete férfi, nálam is fiatalabb. Kifogás­talanul elegáns. Mellényt is visel ebben a szörnyű melegben. Egész jól illik a feleségemhez. kesernyés önirólniával gondolok rá; ime, mintha már az utódlásom is biztosítva volna. ég ni ncs egészen tíz óra. Tízle or kezdődik a tárgyalás. A bíró mond valamit az ügyvédnek, hogy végre pontot tett valakinek az ügyére. Az ügyvéd kedélyesen csodálkozik: — Sikerült? Ezt nem gondoltam volna. — Pedig azok ma is szeretik egy­mást — mondja a bíró. Elgondolkozik. — Azt hiszem, a család volt a ludas, és persze voltak egyebek is ... — Igen — bólintott az ügyvéd. — Engem mind a ketten kértek, hogy vállaljam el a képviseletüket. — Miért nem vállaltad? — Tudja a csoda, bonyolultnak lát­szott. A bíró ekkor egyszerre ránk kapja a tekintetét. Előbb a feleségemre, majd énrám: — Bocsánat, most egy másik ügyről volt szó. Megértőén, ostobán mosolygunk, hogy no, persze, persze... Tessék csak bol­dogan, mi ráérünk. Ám, a bíró ekkor körülnéz, az órá­jára pillant. — Kezdhetjük! — mondja az ügy­védnek. A fiatalember feláll és valami egészen más hangon, mint ahogyan az előbb beszélgettek, jelenti, hogy a pe­res felek megállapodtak, s a hármas számú irányelv alapján kívánják a há­zasságot felbontani. A bíró elégedetten bólint, s int a fe­leségemnek, hogy álljon fel. Kikér­dezi az adatairól. — Iskolai végzettsége? — Gimnáziumi érettségi — mondja a feleségem. — Nem így, kedvesem — inti a bíró — Hány általános iskola? Hány gim­názium? így mondja! Érti? A feleségem bólint, s most már úgy mondja, ahogyan a bíró kérte, de lá­tom, hogy csodálkozik, s nem érti az egészet. Nálunk csak ja nyolc általános elvégzése után lehet gimnáziumba menni, akkor minek ezt így részle­tezni? Mosolygok magamban, hogy meny­nyire nem tud kapcsolni. Legszíveseb­ben most mindjárt megmagyaráznám, hogy miről van itt szó. Bármennyire rossz néven venné is, mint mindig, amikor valamit megmagyaráztam neki. Öt ne oktassam, mondta legtöbbször, s mondaná most is. Pedig hát milyen egyszerű ez is. A bíróságnál nemcsak a magunkfajta harmincas korosztály válik, hanem az idősebbek, akik még a múltban, másféle iskolarendszerben ta­nultak. Ezért kell részletesen bemon­dani az iskolai osztályokat, mert akkor például még a „négy középiskola” egé­szen mást jelentett, mint most. Ez pe­dig nem mindegy. Végül azzal fejezem be magamban az okoskodást: ámbátor miért nem mindegy, hogy ki hogyan éretségizett, ha egyszerűen válásról van szó? A bíró közben leülteti a felesége­met. összerezzenek, mert hirte­len megszólal mellettem egy író­gép, mint valami gépfegyver. Egészen megfeledkeztem róla, pedig, amikor bejöttünk, s körülnéztem, azt is számba vettem, hogy jobb felől — a bírónak balra — kövér, alacsony kis néni ül, hatalmas, öreg írógép előtt. Egyetlen pillantást sem vetett felénk, mint aki­nek bőven elege van a válóperes ügy­felekből, csak ült az öreg írógép előtt, szinte már-már személytelenül, s nézte a betűskálát. A lába nem ér le a föld­re, kényelmetlen lehet így ülni nap­hosszat. A néni most először magától ír, majd megáll, s felnéz. A bíró diktál. Először elmondja a feleségem adatait, aztán gyorsan lehadar egy szöveget: — Maradok mindenben a bontóperi kérelmem mellett. Mivel az alperes is válni akar és a házasság felbontásával kapcsolatos kérdéseket egyénileg ren­dezzük, ezért a házasságot a Legfelsőbb Bíróság hármas számú irányelve alap­ján, közös akarattal kérem felbontani

Next

/
Thumbnails
Contents