Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-27 / 301. szám
"xfä'rSiip 1889. DECEMBER 30., KEDD FONTOS ESEMENY INDIÁBAN Agnew a Fiilöp-szigeteken is népszerűtlen A „cherbourgi hajók" és a „kettős játszma" A világ lélekszámra második legnagyobb országából, Indiából fontos eseményt jelentettek hétfőn a hírügynökségek. Befejezte munkáját az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt 73. kongresszusa. A tanácskozáson megerősítették Nidzsalingappának a párt elnöki posztjáról való leváltását és érvénytelenítették Indira Gandhinak a pártból való kizárását. Óriási és a dolog természeténél fogva hullámzó harc folyik Indiában a haladás erői és a maradiség ki vei között: a váltakozó sikerű küzdelemben az elmúlt hónapokban — progresszív reformjavaslatainak megvalósításával — Indira Gandhi miniszterelnök asszony értékes pontokat szerzett. Majd úgy tűnt, a reakciós szárny tör előre, amidőn Gandhi asszonyt kizárták saját pártjából. A miniszter- elnök asszony azonban, aki a haladás rendíthetetlen híve, akinek eltökélt szándéka, hogy folytatja a küzdelmet népe elmaradottságának felszámolásáért, India lakosságának felemeléséért, nem adta fel a harcot. S íme, most ismét az ő javára billent a mérleg. Egy másik ázsiai hír, Spiro Agnew, az USA alelnökének Fülöp-szigeti látogatásáról számol be. Nos, fáklyásmenettel éppein nem fogadták az utóbbi időben nagyszabású reakciós beszédeivel magának hírhedt nevet szerzett Agne- wet. Ellenkezőleg: csak 200 gumibottal és könnygázgránáttal felszerelt rohamrendőr tudta szétoszlatni az Agnew A Cement- és Mészművek váci gyára FEL/ÉTELRE KERES elektrikusokat, kúszódaru-kezelőket, valamint férfi és női betanított, illetve segédmunkásokat, 40, illetve 44 órás munkahétre. Bérezés: kollektív szerződés szerint. Jelentkezni lehet: a gyár Munkaügyi Csoportjánál, 7-től 15 óráig. ellen — s az amerikai imperialista politika ellen — tüntető tömeget. Továbbra is a nemzetközi érdeklődés középpontjában áll a „cherbourgi hajók” ügye. A Maariv című izraeli lap párizsi tudósítója úgy véld: ez ügyben súlyos válságra lehet számítani Franciaország és Izrael kapcsolatában. S nemcsak az arab országok sajtója ír felháborodással a cherbourgi kikötőből hamis papírokkal „kicsempészett” öt hadihajó ügyéről, de élénken feszegeti a dolog kulisszatitkait a francia sajtó is. Kényes helyzetbe került a francia diplomácia. A gaulle-ista La Nation cikke is úgy vélekedik: meg kell tudni, milyen mulasztást követtek el a, hivatalos szervek. A Combat leszögezi, hogy az ügy következményei kellemetlenek a francia kormánynak. S mindez éppen olyan időpontban történt, amikor Franciaország mind jobban közeledik az arab világhoz, Pompidou nemrég küldte el kormányának egyik tagját Kairóba. Mégis, minden jel arra vall: Izrael nem tudta volna kicsempészni az öt hajót a francia hivatalos szervek cinkossága nélkül. Mára kész a ceglédi új kórház (Folytatás az 1. oldalról.) napjaira. A MEDICOR azonban, hogy szavát állja, és még ez idén elkészüljön, más munkahelyekről is átirányította dolgozóit, akik derekasan helytálltak és az eredeti határidőre mindent megcsináltak. A berendezések átadás-átvételi eljárására azonban csak január 10—15 között kerül sor. Ha az, és az esetleges hibák kijavítása is megtörtént már, akkor következik az egész kórházépület sterilizálása, ami szintén néhány hetes munkát igényel. Most már azonban bizonyos, hogy az április 4-re kitűzött megnyitásnak semmi akadálya. Az új váci kórház megnyitását szintén április 4-re tűzték ki. Minden jel arra vall, hogy ez a határidő is pontosan betartható. Noha az ország számos területén hasonló munkát végző MEDICOR képtelen volt egyszerre teljes erővel folytatni a két Pest megyei kórház felszerelését, Vácott szintén állandóan növekedett a munka üteme. A vállalat ugyanis Cegléden felszabadult dolgozóit fokozatosan átirányította, és az új évben Vácott már szintén teljes kapacitással folytatja a munkát. Biztosra vehető tehát, hogy január végéig az új váci kórház berendezése és felszerelése is teljesen elkészül. Év utója a közös gazdaságokba n (Folytatás az 1. oldalról.) A gazdaságok anyagi lehetőségeikhez mérten, adtak rendkívüli segélyt az arra leginkább rászorulóknak. Ma délután Kakucson, a Lenin Termelőszövetkezet látja vendégül, és ajándékozza meg teadélután keretében a munkából kiöregedett dolgozóit. A hernádi Március 15 Termelő- szövetkezet — ha nem is kimondottan szilveszteri meglepetésnek szánja — de a fel- szabadulásunk 25-ik évfordulója tiszteletére, 1970. áprilisától kezdve 160 forinttal egészíti ki járadékos tagjai havi illetményét. Minthogy a tél tovább tartja magát, hízik a mezők hóbundája, a közös gazdaságok is bekapcsolódtak a vad segélyezésébe. Traktorokon, szánokon, szekereken hordják ki a 1 takarmányt az erdei etetőkbe, | a didergő állatoknak. A termelőszövetkezeti pin- ‘ cészetekben fejtik a borokat, | töltögetik a szállítóedényeket, I küldik a tüzes italokat a váro- | si szilveszterezőknek.-spA Vaskapunál... A román nép ma ünnepli köztársasága kikiáltásának 22* évfordulóját. A vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer, melyet Románia és Jugoszlávia közösen épít a Dunán. Vecsés és Érd: nagyközség (Folytatás az 1. oldalról.) gé. Az ünnepi ülésen részt vettek a járási pártbizottság, a tanács, és a tömegszervezetek képviselői, s megjelent Czap Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja is. Szentpéteri László tanácselnök méltatta a felszabadulás után eltelt negyedszázad eredményeit, és a nagyközséggé válás jelentőségét. Érden, az ország legnagyobb lélekszámú községében szintén kettős ünnepet tartottak tegnap délután. A Vörösmarty Gimnáziumban ült össze a helyi tanács. Az ülésen részt vett Novak Béla, a járási pártbizottság első titkára, dr. Foki László, a járási tanács elnöke, dr. Stark Janka, országgyűlési képviselő, s ott voltak a község gazdasági vezetői is. Máté Dezső tanácselnök emlékezett meg a 25 évvel ezelőtti eseményekről, felelevenítette a felszabadulás epizódjait, majd Érd fejlődéséről beszélt. Ezután mondta ki az ünnepi tanácsülés Érd nagyközséggé való alakulását. Hazaérkezett Péter János (Folytatás az 1. oldalról.) lói között. Természetesen emellett a jelenlegi nemzetközi helyzet leglényegesebb kérdéseivel is foglalkoztunk. Szilveszteri előzetes (Folytatás az 1. oldalról.) szerűen” malacpecsenyével búcsúzhatnak a vendégek 1969-től. Hozzájárul a szilveszteri jó hangulathoz a ceglédi Húsipari Vállalat is. 70 ezer pár virslit és 30 mázsa debrecenit szállítanak Dél-Pest megye körzeteibe, és néhány fővárosi csemegeboltba. A Turistahiázakat Kezelő Vállalat ugyancsak gondosan felkészült a szilveszterre. A várhatóan megnövekvő forgalomra a MÁV és a MÁV* AUT is felkészült. Bár az j autóbuszok, és a vonatok szilveszter napján a szombati me- ! netrend szerint közlekednek, a ! csúcsforgalomnak megfelelően, I különjáratokat is indítanak. D. KISS JANOS A 3-as törvény szerint M Pályaválasztási ternéss 14—16 éves fiuknak: Jekrtkezhettek tízféle korszerű építőipari szakmára szakmunkástanulónak A képzés helye: Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét — a jelentkező választása szerint. Indokolt esetben kollégiumi elhelyezés. A szakmunkásképzés kezdete: 1970. szeptember 1. A szerződéskötéseket megkezdtük. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót a r iács megyei Állami Épifőipari Vállalattól s Kecskemét, Klapka utca 34. B ékéltetnek bennünket. Egyelőre valamennyien ülünk. A bíróság katedraszerű magaslaton. Balról jobbra az első ülnök köpcös, szemüveges, kopasz, kissé viseltes, sötét ruháját kihízta, s félő, hogy egy nagyobb szusszanásnál elrepül a gomb, ami a zakó két szárnyát összefogja. Középen a bíró. Jó ötvenes, a haja gyér, ősz szálak is keverednek benne, sovány arcán sok ránc, s ugyancsak szemüveges. Itt kellemes, hűvös van, de kint szinte elviselhetetlen a hőség. A bíró egy cseppet sem ünnepélyes. Fehér, gonddal vasalt kihajtós inget, s ballonvászon ruhát visel. A másik ülnök nádszálvé- kony, magas, s bizonytalan korú; lehet, hogy harmincéves, de lehet, hogy negyvennél is több. Nem tudom miért, de azt hiszem róla, hogy történelem- tanár. Mi kétoldalt helyezkedünk el, a feleségemmel egymásnak szemben. Külön asztalunk van. A feleségem csodálatos. Ebben a pillanatban megesküdnék rá, hogy még sohasem láttam ilyen szépnek. A haja vörös, az arca barna, egyébként csupa kékség. Tengerkék. Egyszer jártunk együtt a tenger partján, az Adriánál, ott láttam ilyen tiszta, szép, finom kékséget... A fülében a csüngő, a könnyű köpenye, a blúza, a cipője, a táskája — minden kék rajta. Igen, a tengernek volt ilyen színe csendes, tiszta, napos délelőttökön. A feleségem most valamit sugdos az ügyvédjének, mert neki ügyvédje is van, aki ott ül mellette. Az ügyvéd fiatal, fekete férfi, nálam is fiatalabb. Kifogástalanul elegáns. Mellényt is visel ebben a szörnyű melegben. Egész jól illik a feleségemhez. kesernyés önirólniával gondolok rá; ime, mintha már az utódlásom is biztosítva volna. ég ni ncs egészen tíz óra. Tízle or kezdődik a tárgyalás. A bíró mond valamit az ügyvédnek, hogy végre pontot tett valakinek az ügyére. Az ügyvéd kedélyesen csodálkozik: — Sikerült? Ezt nem gondoltam volna. — Pedig azok ma is szeretik egymást — mondja a bíró. Elgondolkozik. — Azt hiszem, a család volt a ludas, és persze voltak egyebek is ... — Igen — bólintott az ügyvéd. — Engem mind a ketten kértek, hogy vállaljam el a képviseletüket. — Miért nem vállaltad? — Tudja a csoda, bonyolultnak látszott. A bíró ekkor egyszerre ránk kapja a tekintetét. Előbb a feleségemre, majd énrám: — Bocsánat, most egy másik ügyről volt szó. Megértőén, ostobán mosolygunk, hogy no, persze, persze... Tessék csak boldogan, mi ráérünk. Ám, a bíró ekkor körülnéz, az órájára pillant. — Kezdhetjük! — mondja az ügyvédnek. A fiatalember feláll és valami egészen más hangon, mint ahogyan az előbb beszélgettek, jelenti, hogy a peres felek megállapodtak, s a hármas számú irányelv alapján kívánják a házasságot felbontani. A bíró elégedetten bólint, s int a feleségemnek, hogy álljon fel. Kikérdezi az adatairól. — Iskolai végzettsége? — Gimnáziumi érettségi — mondja a feleségem. — Nem így, kedvesem — inti a bíró — Hány általános iskola? Hány gimnázium? így mondja! Érti? A feleségem bólint, s most már úgy mondja, ahogyan a bíró kérte, de látom, hogy csodálkozik, s nem érti az egészet. Nálunk csak ja nyolc általános elvégzése után lehet gimnáziumba menni, akkor minek ezt így részletezni? Mosolygok magamban, hogy menynyire nem tud kapcsolni. Legszívesebben most mindjárt megmagyaráznám, hogy miről van itt szó. Bármennyire rossz néven venné is, mint mindig, amikor valamit megmagyaráztam neki. Öt ne oktassam, mondta legtöbbször, s mondaná most is. Pedig hát milyen egyszerű ez is. A bíróságnál nemcsak a magunkfajta harmincas korosztály válik, hanem az idősebbek, akik még a múltban, másféle iskolarendszerben tanultak. Ezért kell részletesen bemondani az iskolai osztályokat, mert akkor például még a „négy középiskola” egészen mást jelentett, mint most. Ez pedig nem mindegy. Végül azzal fejezem be magamban az okoskodást: ámbátor miért nem mindegy, hogy ki hogyan éretségizett, ha egyszerűen válásról van szó? A bíró közben leülteti a feleségemet. összerezzenek, mert hirtelen megszólal mellettem egy írógép, mint valami gépfegyver. Egészen megfeledkeztem róla, pedig, amikor bejöttünk, s körülnéztem, azt is számba vettem, hogy jobb felől — a bírónak balra — kövér, alacsony kis néni ül, hatalmas, öreg írógép előtt. Egyetlen pillantást sem vetett felénk, mint akinek bőven elege van a válóperes ügyfelekből, csak ült az öreg írógép előtt, szinte már-már személytelenül, s nézte a betűskálát. A lába nem ér le a földre, kényelmetlen lehet így ülni naphosszat. A néni most először magától ír, majd megáll, s felnéz. A bíró diktál. Először elmondja a feleségem adatait, aztán gyorsan lehadar egy szöveget: — Maradok mindenben a bontóperi kérelmem mellett. Mivel az alperes is válni akar és a házasság felbontásával kapcsolatos kérdéseket egyénileg rendezzük, ezért a házasságot a Legfelsőbb Bíróság hármas számú irányelve alapján, közös akarattal kérem felbontani
