Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

A PESTMEG-VLI HÍRLAP KÜLÖN K) ADASX XIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1969. DECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK TAJERTEKEZLET NAGYKOROSON II. A termelés és a feldolgozás érdekei közösek Péterffy István felvétele Ml VAN A KALAPBAN? Gondok a zártkertosztásnál törvényes keretek között zaj­A konzervgyárak az előiel- dolgozás bővítését is szeretnék elérni. Eddig a zöldborsó 90 százaléka, a paradicsom 30 százaléka a mezőgazdaságba kihelyezett előfeldolgozó tele­pekről került a konzervgyá­rakba. A termelőszövetkezetek általában nem tekintik fel­adatuknak a falu lakosságának bevonását az eiőíeldolgozás- ba, ha azonban a konzervgyá­rak szerveznek telepet a zöld­ség-gyümölcs feldolgozására, mindjárt akad bőven dolgozó erre a munkára. A tárgyilagos átvételi mód­szerek további bővítése is sze­repel a konzervgyárak terve­zetében. Bevált a zöldborsó átvéte­lénél a keménységet mérő műszer alkalmazása, nincs tovább vita az átvételnél, zsenge-e, vagy nem zsen­ge... A paradicsomot a Nagykőrösi Konzervgyár már három év óta szárazanyagtartalom sze­rint veszi át. A Nagykőrösi Konzervgyár megbízásából a kecskeméti Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet paradi­csomszín meghatározásra szín­skálát, etalont készített, külön a ládás paradicsomra, külön a paradicsomlére. Évek óta meg­oldatlan probléma a zöldborsó és zöldbab vetőmag ellátás. Ezért a konzervgyárak egyes termelőszövetkezetekkel és ál­lami gazdaságokkal közvetle­nül is szerződést köthetnek borsó és bab vetőmagra. Emelkedik a zöldbab fel- vásárlási ára is, az ez évi 3 forint 50 fillérrel szem­ben 4 forintot fizetnek a konzervgyárak. A termelés és a feldolgozás érdekei közösek, a problémák is megoszlanak. A mezőgazda­ságban emelkednek az anyag- és bérköltségek, ugyanúgy a feldolgozó iparban is, ugyan­akkor az állam az export után adott szubvenciót évről évre csökkenti. Jelenleg ez a szub­venció 19 forint export esetén a dollár után, de ezt 12 fo­il. L egkülönb verse ebből az időből szerintem az, amellyel megnyerte a 20 ara- nyas Tomory-díjat. (A tekinté­lyes Vasárnapi Újság közölte 1856. májusi számában.) Címe: Az idegen. így kezdődik: Fejér hópalásttal Van a föld borítva ... Régen beestellett — Egyszerű kunyhóban Kis család ült össze Felszított tűz mellett. Meghitten beszélgetnek, de egyszercsak felhangzik: Fel talpra, fegyverre, Mert a szent hazának Élete veszélyben. A férj bevonul katonának, s nemsokára holt híre jön. Az asszony soká gyászolja, végül egy jóra való ember vállalja, hogy „a kis árváknak védő édesatyja lészen”. Évek múlva egy idegen tér be a kis otthon­ba, meggyőződik, hogy milyen boldogan él a kis család, s mily tiszteletben tartják az ő emlékét is. Nem akarja meg­zavarni életüket: A mécs világánál egy kis le­velet ír Aluvó nejének ... Azután tőrével kioltja életét. Az anya megrendültén borul egykori férje tetemére: Jertek, gyermekeim — meg­szólal végtére, rintra kívánja az állam foko­zatosan csökkenteni. A korábbi szubvenció'22 fo­rint volt, és ez a három forint támogatáscsökkentés 240 millió forint bevételelmaradást oko­zott a konzerviparnak. A konzervipar fejlesztési alapja nem elegendő az álló­eszköz szinttartására sem, azaz a selejt pótlására. A konzervipar dolgozóinak bérszínvonala rendkívül elmaradt, még az évi 20 ezer forintot sem éri el. A konzervgyárak nyeresége ebben az évben csökkent az 1968-as esztendőhöz képest. A hatvani gyárnak tavaly 18, az idén 10, a budapestinek 19 nap helyett az idén 5,6, a Nagykő­rösi Konzervgyárnak 29 nap helyett 16 nap lesz a nyereség- részesedése, s a Dunakeszi Konzervgyárban az idén nem lesz nyereségrészesedés. A konzervipar ez évi terme­lését több mint 10 százalékkal növelte, ez a növekedés 500 millió forint termelési értéket jelent, ennek ellenére az ered­mény 2 százalékkal csökken a szubvenció csökkenése miatt. A négy konzervgyár átlagában 1,5 százalék alatt van az átlag­bérnövekedés, tehát az orszá­gos átlagnak csak a fele. Ná­Boruljatok atyátok nemes kebelére... A több, mint 300 soros köl­temény választékos nyelven, a hangulathoz illeszkedő, válta­kozó versformában adja elő a kissé szentimentális történetet. Persze így sem olyan ez, mint amit a balladákban megszo­kott már a nemzet Aranytól, s így a nagy költő sem tudta erősebben propagálni Mento- vich költészetét, s talán ezért is hidegedtek el kissé egymás­tól. Mert még e költemény megírásának évében hazament Mentovich kies erdélyi hazájá­ba, Marosvásárhelyre. A rany alig néhány sorban emlékszik meg róla: „Mentovich már elköltözött ki­lencedmagával: annyi tagból áll a család. Azóta Erdélyben van.” (Tompához, 1856. aug. 30.) Érzi, hogy ez nagy meg­próbáltatás lesz ránézve is: „A collegátus széjjelfutott, mint a csirke ... Azt veszem észre, hogy pár év óta mindin­kább elfelejtek beszélgetni". Jön a magánosság, amikor leg­nagyobb szüksége volna Men­tovich derűjére, kópéságaira... Később akadémiai főtitkár ko­rában nyit be hozzájuk Men­tovich fia, s mintegy vele szemben rójják le. amivel Mentovichnak tartoznak. E rdélyben feltámad Mento­vich harci kedve. Hatal­| nási elvtárs, a gödöllői termer J lőszövetkezeti szövetség részé­ről elmondotta, hogy Pest me­gyében visszaesett a zöldség- termelés. Javasolta, hogy öt évvel előre közölje az ipar igényét és az árakat. A ceglédi termelőszövetkeze­ti szövetség területén 10 ezer vagonról 8 ezer vagonra csök­kent a termelés. A gazdasági ösztönzők a takarmányterme­lést és az állattenyésztést se­gítik elő. A szövetség képvise­lője javasolta, hogy a kon­zervgyárak, a termelőszövetkezeti szö­vetségek és a termelőszö­vetkezetek kooperációt hozzanak létre a zöldség­gyümölcs, termelés értéke­sítés és feldolgozás fejlesz­tésének érdekében. A tanácskozáson megállapo­dás született, hogy a nagykö­rösi és a hatvani konzervgyá­rak a ceglédi termelőszövetke­zetek szövetségével közösen borsóvetőmag termesztés cél­jára társulást hoznak létre. A konzervgyárak a borsó ve­tőmag termelői és fogyasztói ár közötti árrésre nem tarta­nak igényt. más vitába bonyolódik mate­rialista tanai védelmében, me­lyeket „Az új világnézet” cí­men nyomtatásban is kiad, de a kormány elkoboztatja. Mikor aztán egyik főforrása, a német Vogt előadásra jön Pestre, a viszonyok enyhülése során új­ra kiadja, 1870-ben. Csak né­hány fejezete címét írom ide, hogy lássuk, milyen merész eszméket hirdetett abban a korban: Az anyag halhatatlan. Az anyag végtelen. Nincsenek term észetf ölő ty erők, testetlen szellemek. Nincsenek velünk született eszméink. A szabad akaratról. (Kimutatja, hogy ez nem is olyan szabad, mert in­dokolt.) A magyar—román könyvkiadás az 1950-es évek­ben harci eszközként adta ki ezt a könyvet, mely élvezetes nyelven sorolja fel filozófikus mondanivalóit. É s folytatódott elvétve a költészet is, mely mintha nyert volna közvetlenségében. Itt születik meg talán legkü­lönb verse, melyet Bodola Já­nos nyugalmazott katonatiszt­hez intézett egy szegény ci­gányfiú érdekében. Kézirata még a második világháború előtt megvolt Dezső Kázmér polgármester tulajdonában akinek első felesége Mento- vichunk unokája volt. Tudni­illik, hasonnevű fia Is idevá­gyott természetrajztanárnak. (Folytatjuk) „ÜGYELETES" ÜZLETEK Az ünnepek alatt a város boltjai zárva tartanak. Decem­ber 27-én is csak néhány üz­let nyit ki, reggel 7 órától 11 óráig. Ezek a boltok a követ­kezők: az ABC áruház, a 150- es önkiszolgálóbolt, a tejbolt, a kenyérüzlet, valamint a Kos­suth L. u. 61. és a Szolnoki u. 46. szám alatti boltok. MENTESÍTŐ VONATOK Ma (december 25-én,) csü­törtökön, 0 óra 56 perckor sze­mélyvonat Szegedre, és 7 óra 18 perckor gyorsvonat indul Budapest Nyugati pályaudvar­ra. December 26-án (pénteken), csak a munkaszünetes napok­ra meghirdetett vonatok közle­kednek. December 27-én (szombaton) két személyvonat indul Buda­pest Nyugati pályaudvarra, az egyik 17 óra 13 perckor, a má­sik 19 óra 48 perckor, míg Szegedre 19 óra 04 perckor gyorsvonat indul. December 28-án (vasárnap) Szegedre 0 óra 56 perckor sze­mélyvonat, 10 óra 04 perckor pedig gyorsvonat indul. Buda­pest Nyugati pályaudvarra az első mentesítő személyvonat 0 óra 58 perckor indul, és 7 óra 18 perckor gyorsvonat indul. December 29-én (hétfőn) Szegedre 0 óra 56 perckor sze­mélyvonat, Budapest Nyugati pályaudvarra 0 óra 58 perckor személy, 7 óra 18 perckor pe­dig gyorsvonat indul. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Bakaruhában. Kalandnak in­dult, szerelem lett belőle. A nagy sikerű magyar film felújítása. Kísérőműsor: Hogyan éljen az ember. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. December 26-án Varázsló. Magyar színes film. Egészen kicsi gyerme­keknek és egészen nagy fel­nőtteknek. Korhatáf nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Mindentlátó királylány. Előadások kezdete: délután 3 és 5, este 7 óra. December 27-én A hármas manőver. Magya­rul beszélő NDK bűnügyi film. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: 46. Világmaga­zin. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. Matiné A jégbalett csillaga. Előadás kezdete: délelőtt 10 óra. December 28-án A hármas manőver. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. December 29-én Sex és a hajadon. Aki más­nak vermet ás, maga esik bele. Színes, magyarul beszélő ame­rikai filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető . Kísérőműsor: Filopát és Pa- tofil piktorkodik. Délbudai Vendéglátóipari Vállalat. Ma­gyar Híradó. Előadás kezdete délután 5 és este 7 óra. Az új földtörvény megvaló­sításának egyik fontos ténye­zője a zártkertek kiosztása, amit városunkban példáf gyorsasággal már szinte el is végeztek, úgyhogy az őszi munkák sürgősebbjét is el tudták végezni „birtokaikon” az új gazdák. A 600—600 négyszögöles te­rületek kiosztását majd’ min­den termelőszövetkezetben Fortuna asszonyra bízták, hogy később se lehessen rek­lamáció. A termelőszövetke­zet által a nagyüzemi terme­lésben nem jól hasznosítható földeket parcellázták fel zártkertnek, s a telkek szá­mait kalapból húzták ki a jogosultak. A Hunyadi Termelőszövet­kezet klubjának egyik össze­jövetelén Czirják Ambrus nyugdíjas, a termelőszövet­kezet volt pártoló tagja azzal a kéréssel fordult Túri Jó­zsef párttitkárhoz, hogy vizs­gálják meg a „sorsolási tisz­taságát, mert ő a saját sze­méivel látta, hogy az egyik kihúzott, nem jó földü par­cella számát, amit a kihúzó visszaadott, újra kihúzta egy másik termelőszövetkezeti tag. Az esetnek utánanéztek. Valóban, egyszer véletlenül újra visszakerült a már ki­húzott szám a kalapba, de ez csak egyetlen esetben fordult elő. A zártkertosztás a Hu­nyadi Termelőszövetkezetben A jugoszláviai Zenta város birkózói november elején Cegléden és Nagykőrösön sze­repeltek barátságos nemzetkö­zi mérkőzések keretében. A két szomszéd Duna—Tisza kö­zi város sportoló gárdája most adta vissza a baráti ország versenyzőinek látogatását. Csütörtökön (18-án) hajnal­lőtt le; Mi történik azonban azok­kal a földekkel, amit a zárt­kertre- jogosult termelőszö­vetkezeti tagok, vagy kívül­állók nem fogadtak el? A terület a termelőszövet­kezet tulajdonába kerül is­mét. A „kihúzónak”, illetve a íemondónak visszafizetik a 100 forint földmérési díjat is. A termelőszövetkezetek ez­után 1972-ben a zártkertek rendezési eljárásának (telek­könyvezés stb ___) befejezése u tán ezeket a területeket visszaadják a magyar állam javára, az állami tartalékföl­dek terhére. Ekkor a vissza­maradó területek a tanács gondozásába kerülnek, s az az OTP-n keresztül gondosko­dik az értékesítésről. Ez az intézkedés azonban már most, a kezdet kezdetén úgy látszik, hogy nem fog bekövetkezni, hiszen az idő­sebb zártkerttulajdonosok el­halálozása sem kizárt, tehát jelentkezhetnek az örökösök, vagy újabb jogosultak is. Az előrelátás azonban a zárt- kertosztások lebonyolításánál is kötelező, mert ez a záloga annak, hogy az új földtör­vényt maradéktalanul meg­valósítsák, életre hozzák vá­rosiunkban. (szabó) ban a két város képviseleté­ben 14 versenyző és 4 vezető vonatra ült. Az igen körülte­kintő vendéglátásról tanúbi­zonyságot adó zentaiak Szege­den külön autóbusszal vár­ták a mieinket. A külföldi portya során 2 mérkőzésre is sor került, kötöttfogásban. Zentai Vasutas—Nagykőrösi Kinizsi—Ceglédi Vasutas ve­gyes 7,5:2,5. 18-án este, remek vendéglá­tás közepette, a zentai tornai csarnokban, 300 néző előtt ke­rült sor az összecsapásra. A hazaiak sokkal jobbaknak bi­zonyultak, a mieink viszont fáradtak voltak az egésznapos utazástól. Eredmények (elől a magyarok, a ceglédiek mellett C-betűs jelzést alkalmaztunk): 48 kilogrammban: Sápi (c) —Mészáros döntetlen. 52 kilo­grammban: Susán István, pon­tozásos vereséget szenvedett Matarugától. 57 kilogramm­ban: Sárosi Tipor kétvállra fektette Kisst. 62 kilogramm­ban: Hetényi (c) tussal vesz­tett Vukov ellen. 68 kilo­grammban: Rankó Dezső pon­tozással vesztett Miloszaje- viccsel szemben. 74 kilo­grammban: Szabó Attila pon­tozással kikapott Molnártól. 82 kilogrammban: Csábi Pál —Kollár mérkőzés döntetlenül végződött. 90 kilogrammban: Tóth-Szalkai István ponto­zással vesztett Kecskés ellen. 100 kilogrammban: Szűcs (c) tussal vesztett Nisavity ellen. Nehézsúlyban: Reznák (c)— Szem-erédi döntetlen. N A szaküzleteinkben E október 1-től december 24-ig B> vásárolt áruk blokkjaira méteráru szaküzleteinkben F 1%-OS VISSZATÉRÍTÉST E FIZETÜNK KI E kedves vevőinknek. L A kifizetés kizárólag i december 28-a és 31-e között J történik. T S E il E t B Pest megyei Ruházati ^ 1 Kiskereskedelmi Vállalat Dr. Konrád Zoltán CSANKÓ LAJOS: Csillagos, fénylő éjszakákon jön már, itt van a szép karácsony, s mögötte ezüst csengőszóra jeleket ír a szél a hóra. A dombhátra keresztet rajzol a kidőlt kútágas, és a partról felröppen sírva, messzi szállva három varjú három holt árnya. Az erdőhöz pásztorok érnek. Kolomp pereg, s mint édes mézet úgy szórja fényét szét egy csillag, majd elszáll és csak szívünkben csillog — mint a régi „ ... mennyből az angyal...” — a szép hang, és úgy telünk e dallal, mint zümmögő kályhák melegén búvik meg lágyan a gyertyafény ... DR. TÖRÖS LÁSZLÓ: Aki Arany Jánost Nagykőrösre hozta Karácsony S ..... n ..... n ..... T ■■■■■ ■■■■■ 1 I ■■■■■ IX ««««■ ..... | ..... yy I \ •—* I Birkózó csapatmérkőzések Jugoszláviában Én jó kislány voltam ..............................................................................~ - —^

Next

/
Thumbnails
Contents