Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-25 / 299. szám

Iratainkat tartsuk kéznéf: Népszámlálás előtt » Január elseje és tizenikette- diike között népszámlálás lesz az országban. A nagy munka járási előkészületeit dr. Bu- benka László, a járási tanács végrehajtó bizottságának tit­kára irányítja, öt kérdeztük az előkészületekről. — Az elmúlt hetekben vala­mennyi összeíróbiztosunkat felkészítettük, mindannyian igyekeznek majd a lehető leg­gyorsabban összegyűjteni az adatokat. — Hány kérdés szerepel a kérdőíven? — A személyi és lakásviszo­nyok adatlapján közel ötven. A kérdezett személyi körülmé­nyeiről, iskolai végzettségéről, szakképzettségéről, valamint lakásviszonyairól gyűjtenek adatokat. — Hogyan értesülnek a köz­ségekben a biztosok érkezésé­ről? — A biztosok — többségük pedagógus — még január else­je előtt bejárják körzetüket és tervet készítenek munkájuk megkönnyítésére. Útjuk során arról is tájékozódnak, hogy kit mikor találnak otthon. így mindenki idejében megtudja, hogy mikor számíthat a nép­számlálókra. De a munkát megkönnyíthetik azzal, ha személyi okmányaikat kéznél itartják, ha szükség lesz rá — ne kelljen keresgélni. b. XIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1969. DECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK Húsbolt és presszó Emelkedett az AFESZ-boltok forgalma Elfogadták az új alapszabály tervezetet A hét elején a járási tanács nagytermében tartotta év végi küldöttközgyűlését a Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A zord idő ellenére eljöttek a meghívottak Ácsáról, Püspök­hatvanból, Kosáról, Pencről és a járás többi helységéből. A városi tanácsot Tari Kálmán; a járási tanácsot Krima János képviselte. Megjelent a kül­döttközgyűlésen Kutner Ervin, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának munkatársa is. Kovács László, az ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke tájé­koztatta a megjelenteket a szövetkezet első háromnegyed Kis tételben olcsóbb lett Körülbelül egy esztendeje ugyanebben az időben írtunk a Gabonafelvásárló Vállalat téli munkájáról. Mi a helyzet az idén? — kérdeztük Cserek- lye Jánositól. — A kisállattenyésztőknek, akárcsak tavaly, most is 310 forintért adunk árpát, kukori­cát, takarmánybúzát és ta­karmányrozst, sőt az idén új­donsággal is szolgálhatunk, 230 forintért lehet korpát ven­ni. — Hol lehet vásárolni? — Itt Vácon is, a vörösházi raktárunkban, valamint a pia­con. Ez utóbbinál érdekesség, hogy itt már mi, illetve szer­ződésünk értelmében a csővá­ri tsz kilós tételekben is áru­sít három forint 10 fillérért, nem úgy mint az előző évek­ben, amikor ennél sokkal drá­gábban adták. — Elegendő a készletük? — Igen. Minden áruból kedvük szerint vásárolhatnak a vevők.-ár­évi működésének eredményei­ről. Kilenc hónap alatt 63 mil­lió forint volt az ÁFÉSZ forgalma. A kereskedelem 37 százalék­kal, a vendéglátóipar 38 szá­zalékkal haladta túl múlt évi forgalmát. A főtéri Révkapu borozóról elmondta az elnök, hogy forgalma máris nagyobb annál, mint amit vártak. A kilenc szakmunkást foglal­koztató nyomda termelési ér­téke is eléri a kétmillió forin­tot. Népiszerű a mozgó-büfé, amely aratáskor, vásárok al­kalmával, nyári hétvégeken tesz jó szolgálatot. Űj építőipari részlegük 100 munkáét foglalkoztat. A szö­vetkezet által gyártott panele­ket építi be az épületekbe. A közeljövő tervei között szerepel egy húsbőit felállítása Kosdon, Rádon presszót építenek, az acsai kultúr- házban ugyancsak kávézót alakítanak ki. Közvetlen árucserét akarnak folytatni Csehszlovákiával, kezdetben egy lévai rokonszö­vetkezettel. Matus Ferencné főkönyvelő ismertette a megyei szövetség alapszabálytervezetét. A kül­döttek egyhangúlag megsza­Ami 900 éven át megmaradt Vác nemsokára ünnepli vá­rosi rangra emelésének 900. évfordulóját. Abban az idő­ben, az 1070-es években, a vá­rosnak mindössze néhány, ro­mán stílusban készült kőépü­lete volt. Ennek a Vácnak az épületeiből nyolc kőtöredék van a múzeumban. Ebből a nyolcból is négy jellegtelen, egyről azonban, az országos hírű férfifejről, itt és másutt is már sokszor volt szó. Most a bárom épület plaszti­kai töredékről szeretnénk né­hány szót szólni, amelyek kö­zül az egyik fényképét itt lát­hatjuk. Ez a kilencszáz éves váci épülettöredék igen ritka díszítőelemet mutat. Még akkor is ritkának kell te­kintenünk, ha tudomásul vesszük, hogy a román építé­szet, elemeinek látszólagos ha­sonlósága ellenére sem másol­ta önmagát, annyira nem, hogy a többi stílusoktól elté­rően, a román épületben • leg­gyakrabban nincs két egyforma oszlop­fő, még akkor sem, ha pá­rok. A képen látható töredék egy pillérköteg vagy sarokpillérkö- teg alsó vagy felső végének egy része. Azt, hogy a kettő közül melyik, nemcsak töredék volta miatt nem lehet eldönte­ni bizonyosan, hanem a motí­vum ritkasága miatt sem. Meg tudunk azonban állapí­tani róla valami mást, a má­sik, oszloplábazat-töredékkel együtt. Ez a megállapítás részben indokolja ritkaságát is. Alig volt Magyarországon olyan stílus, amely annyiféle forrásból táplálkozott volna, mint a román. Az Árpád-házi királyok reálpolitikusok voltak, és igyekeztek jó kapcsolatot tartani kelettel, nyugattal, északkal és déllel. Ez a többi között építőmeste­rek cseréjét is jelentette. A magyarországi románba így került francia, német, é’-za1- olasz (lombard) hatás, de egyes épületeken kimutatható a kijevi orosz, a bizánci hatás is. És végül, ami a magyar ro­mánt minden mástól megkü­lönbözteti, kőbe faragva megjelent a honfoglalás előtti ma­gyarság gazdag iparművé­szetének motívumkincse. Természetesen, nem szolgaian, hiszen múlt az idő, a tarsoly- lemezek perzsa eredetű díszí­tőelemeit először faházak ele­meibe faragták bele, onnan került aztán némi módosulás­sal a kőépületekre, innen a 900 éves váci épületekre, a vá­ci múzeum két töredékére. Ezek a motívumok a maguk idejében bizonyosan nem vol­tak ritkák. Azonban a magyar­ság kezdetben csak a Kárpát­medence középső, sík területeit népesítette be, itt építkezett. Viszont, ez volt az a terület, amit a tatár és a török hódolt­ság leginkább letarolt. így tö­redékünk ma már nemcsak váci, de országos ritkaság is. Stefaits István vazták a csatlakozást az Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tési Szövetkezetek Pest me­gyei Szövetségéhez, ahol 1970. január elsejétől — négy éven keresztül — Kovács László igazgató-elnök képviseli a vá­ci és Vác környéki tagok érde­keit. (p. r.) Hírünk a világban Eszperantisták körében or­szághatárainkon túl is jól is­mert veterán eszperantista: Kökény Lajos, a Hungara Vivo (Magyar Élet) volt főszerkesz­tője tollából „A budapesti Nyugati pályaudvar” címmel érdekes cikk látott napvilágot a Hungara Fervojista Mondo (Magyar Vasutas Világ) című eszperantó folyóirat ez évi utolsó számában. Ebben olvas­tuk a következő sorokat: „... Magyarországon az első gőzmozdony vontatású vonat 1346. július 15-én indult el Pestiről Vácig. A XX. században Vác azzal is említésre méltó világhírnév­re tett szert, hogy itt nyomták a Literatura Mondo (Irodalmi Világ) című eszperantó folyó­iratot, és annak magas színvo­nalú kiadványait, valamint a cseh, magyar és svájci irodal­mi antológiákat, az Eszperantó Enciklopédiát és így tovább. Most is itt készülnek a Hunga­ra Fervojista Mondo, a Hunga­ra Esperantisto és az Intema- cia Jura Revuo (Nemzetközi Jogi Szemle) című eszperantó lapok.” . (bénik) A Váci Napló szerkesztősége ezzel a hangulatos Duna- parti felvétellel kíván kellemes karácsonyt minden kedves olvasójának. ' Gyimesi felv. CSANKO LAJOS: Karácsony Csillagos, fénylő éjszakákon jön már, itt van a szép karácsony, s mögötte ezüst csengöszóra jeleket ír a szél a hóra. A dombhátra keresztet rajzol ' a kidőlt kútágas, és a partról felröppen sírva, messzi szállva három varjú három holt árnya. Az erdőhöz pásztorok érnek. Kolomp pereg, s mint édes mézei úgy Szórja fényéi szét egy csillag, majd elszáll és csak szívünkben csillog — mint régi „... mennyből az angyal.. a szép hang, és úgy telünk e dallal, mint zümmögő kályhák melegén . búvik meg lágyan a gyertyafény... FORUM A kisszerűség példája Nem állhatom meg szó nél­kül a lap december 3-i szá­mában megjelent „Diákna­pok diákvetélkedő nélkül" című cikkét. Vállalva, hogy az érintettek emlegetni fog­nak — hadid mondjam el mégis a véleményemet. Megdöbbenéssel vettem tu­domásul a cikkben foglalta­kat. Nevezetesen azt, hogy a váci középiskolák azért nem rendeznek vetélkedőt a diák­napok keretében, mert a győztes kérdése mindig vita­tott, nem tudják egyértel­műen eldönteni a helyezése­ket; a pedagógusok pedig azon veszekednek, hogy miért nem az ö növendékük győzött. Ezért született az a döntés — az elégedetlenkedések el­kerülése végett —, hogy a vetélkedő elmarad és csak be­mutató jellegű szereplésre kerül sor. Megdöbbenéssel olvastam ezt, mert ez a kényelmes kis­polgári opportunizmus és kis­szerűség, a mindennél átko- sabb társadalmi passzivitás legkristálytisztább példája !!! Elképzelhetetlennek tartom, hogy szocialista jogállamunk­ban — bármiféle versenyről is legyen szó — ne tudnák az egyértelműen és objek­tív tényekkel alátámasztot­tan megállapítani, hogy ki érdemel helyezést. Ehhez csak akarat szükséges a szak­mai hozzáértésen kívül, sem­mi egyéb. De az, hogy nem merünk szembenézni a jogtalanul mél­tatlankodókkal, hogy nem me­rünk döntésünk mellett ki­állni, hanem lemondunk a versenyről, amely az ered­ményesség egyik főmotorja: ez már nagyfokú megalkuvás és gyávaság. Hát hogyan akarjuk mi a felnövekvő generációt har­cos kiállásra, tettrekészség- re, következetességre és tár­sadalmi aktivitásra nevelni, ha kényelmességből és gyáva opportunizmusból jelesre vizs­gázunk? Panaszkodunk, hogy a mai fiatalság nagy része társa­dalmi kérdésekben felületes, passzív. Kiktől tanulják? Vajon várható-e a fiatal­ságtól ilyen körülmények kö­zött bármiféle érdeklődés fontos közéleti gondok iránt, amikor mi magunk sugalljuk, hogy csak kényelmesen, csak óvatosan, csak a jó arany kö- zépúton kell haladni; nem szabad vállalni semmiféle harcot, nyílt kiállást, koc­káztatást. Aggasztónak tartanám, ha most valaki azt mondaná, hogy nincs igazam. A megal­kuvást nem lehet igazolni. A történelmi helyzet is arra kötelez mindenkit, hogy a tár­sadalmi kérdésekkel és a ne­velés ügyével nemhogy ke­vesebbet, de többet foglal­kozzunk. Ha nem így történik, abból bajok keletkezhetnek. Gondoljunk erre idejében! Etelvári Sándor tanár, Kösd, általános iskola Utcák, terek bajnoksága Ötven évvel ezelőtt, 1920 tavaszán alakították meg Fel- sőgödön a sportkört. A sport­kör tagsága elhatározta, hogy ünnepi programmal emlékez­nek az alapításra. Május 31-én ünnepi közgyű­léssel nyitják meg, amire meg­hívják az egyesület volt tag­jait, játékosait is. Több sport­ágban ünnepi versenyeket ren­deznek. Labdarúgásban a kö- lyökcsapatoknak utcák-terelc bajnokságát; asztalitenisz- és sakkversenyeket tartanak. A tervek szerint Felsö- gödön vendégszerepei az Új­pesti Dózsa tizenegye, vala­mint a magyar válogatott öregfiúk is. A sportkör 50 éves történe­téből sportkiállítást rendeznek. Szeretnék, ha azok a sportba­rátok, akiknek birtokában van az elmúlt 50 év eseményeiről fénykép, újságcikk, vagy más dokumentum, január 30-ig el­juttatnák ezeket Rétfalvi Béla, Felsőgöd, Fenyves út 3. alatti lakására. Új tánctanfolyam kezdődik felnőtteknek, diákoknak a Madách Imre Művelődési Központban DECEMBER 29-ÉN ESTE HÉT ÓRAKOR VEZETI: Kissné Kékesi Ilona tánctanárnő Értesítjük a deákvári lakóte­lep környékén lakókat, hoqy a deákvári sportpálya és a klub elektromos berendezéseit feszültség alá helyeztük. Ce­ment- és Mészművek Vác' Gyá­rának Szakszervezeti Bizott- sáqa. (x) TÉL

Next

/
Thumbnails
Contents