Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-25 / 299. szám
P EST MECt v/íiríap 1969. DECEMBER 25., CSÜTÖRTÖK KIRE?... MIRE?... HARAGUDOTT 1969-ben? KARÁCSONY A SZERETET, A BÉKE ÜNNEPE. A TÜKRÖS FÉNYŰ FENYŐFÁK ALATT AJÁNDÉKOK, CSILLAG- SZŐRŰK VILLOGÁSA, CSENGŐ-BONGÖ ÉNEK, AZ ASZTALOKON HAL, BOR, PECSENYE... TALÁN LEHETETT VOLNA MÉG TÖBB HAL, BOR, PECSENYE, BÉKÉSEBB AZ ÜNNEP, MÉLYEBB A SZERETET, HA EGÉSZ ÉVBEN ILLŐ ALKALMAKKOR TÖBBSZÖR ÉS JOBBAN HARAGUDTUNK VOLNA!... HOGY MIÉRT? KIRE. VAGY MIRE?... ERRE VÁLASZOLNAK MOST ... DE ADJUK ÁT A SZOT . .. KEDVES VENDÉGEINKNEK! WÍ*f K 9 s« I*. < g'g g r* íö o íc *53 *3 Ö fel* fij c/) < c e fa es v c eu ít — Bizony, a szebb és fényesebb karácsony érdekében haragudni is tudni kell, ha itt az ideje. Mert az emberek egy része, persze egyre kisebb része sok mindent elvár a társadalomtál, másoktól, környezetüktől, de ő maga adni nem óhajt cserébe semmit... A tanács igazgatási osztálya sokat foglalkozik gyermekvédelemmel ... Érden él egy család ... a férfi segédmunkás, az asszony, bár egészséges, életerős teremtés, nem vállai munkát. Három gyerekük van. A legidősebb 9 éves, a középső 6 éves, a legkisebb 4 esztendős. Szép, helyes gyerekek. De hogy néznek ki? .. Még beszélni is rossz róla! Nem kaptak ' rendesen enni, ném mosakodtak, rongyokban jártak. És a lakásuk?... A szoba-konyhás lakás kicsiny, de azért el lehetett volna rendesen férni benne, hiszen mások is szűkösen laknak ... A szobában priccsek, falevéllel takarva, a földön szalma ... piszok, bűz, elhanyagoltság... A gyerekeket állami gondozásba vettük, mert az ilyen szülő nem érdemli meg a szülő nevet... Tiltakoztak, kiabáltak. A férfit persze köteleztük havi 700 forint gyerektartás megfizetésére és a családi pótlékot is elvontuk tőlük. A gyerekeket az intézetből szabadságra kiengedték hozzájuk. A legnagyobb azonnal visszaszökött az intézetbe, mondván, ott milliószor jobb sora van, rendesen ehet, fek- het, tanulhat, élhet. A két kicsit azonban a szülők nem akarták visszaadni. El :ud képzelni ön egy négyéves gyereket, aki nem ismeri, mi az, hogy tej? ... Nem ismeri a tej ízét?... Hát ez a legkisebb ilyen gyerek. Csak csecsemő korában, a kórházban kapott tejet, az édesanyja nem váltotta ki a tej jegyre járót! .. Amikor meghallottam, hogy nem akarják visszaadni a gyerekeket, nagyon megharagudtam. Nagyon-nagyon mérges lettem!... Az eredménye? .. Azonnal intézkedtem, hogy hatósági kényszerrel vigyék vissza a két szerencsétlent. A férfi dühbe jött, mert így kevesebbet ihat. Néha kár, hogy a törvényes keretek között szabad csak az embernek haragudnia ... Hozzáteszem, ha Érden egyesek mertek volna korábban haragudni, sok szenvedéstől lehetett volna a három gyereket megkímélni. — Kire, mire haragudtam ebben az évben? A gerendákra, amelyek mindig keresztbe fekszenek, keresztezik a jó szándékok útjait. Mindjárt pontosabban megmagyarázom. Akikre én haragszom, nem személyek, hanem szervek, intézmények, bár ezek mögött is természetesen mindig emberek állnak. Talán először a Herceghalmi Állami Gazdaság 85 millió forint költséggel épülő hibridsertésüzeméről beszélnék. Az építkezést 1968-ban kezdték el. Öröm volt nézni, hogy a gazdaság vezetői, dolgozói milyen nagy erőfeszítéseket tesznek a sertésprogram eme kiemelkedő létesítményének tető alá hozására. A herceghalmi telep építésében, működésében érdekelt a MÉM (a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium), az Állattenyésztési Kutató Intézet és a gazdaság. Évente 1 millió darab sertés meghízlalását jelentené az okos program mielőbbi megvalósítása. Mi a baj, mi váltja ki a haragomat? Először is a program 60 millió forinttal indult, ma már 85-nél tart. 4- beruházásnak nincs felelőse, nincs kellően .tisztái’-, va a kutatási, a gazdasági feladat. A felek többet zsörtölődnek, mint kellene, a beruházás kivitelezése pedig lassúb- bodik. Viták vannak a pénz, a finanszírozás körül is... Foly- ■tassam? ... 1956-ban 15 millióért az Állattenyésztési Kutató Intézetnek Herceghalmon egy épületet emeltek. Az épületben kukoricát, gabonát tároltak, mert az intézet nem költözött ki. Most fejezik majd be teljesen az épületet. Miért csak most? Miért nem ment ki a kutatóintézet? Még egykét szót a gerendákról! Az ország összes őszibarackjának mintegy egynegyede itt, a budai járásban terem, kb. 100(1 vagon. A legközelebbi konzervgyár Nagykőrösön van. Idén nagy értékesítési gondokkal kellett megküzdeni. Nem volt elég láda, szállítóeszköz, szorgos szedő kezek, s így 250 —300 vagon a kár. Miért nincs konzervgyárunk, hűtőházunk, tárolóhelyünk? Miért kell nagy költséggel innen „vizet” szállítani Nagykőrösre? Miért nem gondoskodtak a szakemberek előre, hogy a termést meg lehessen menteni ? ... Akik ezért felelősek, fizetésüket megkapják. Nem érdekeltek a vezetők abban, hogy jó termés esetén ne menjen annyi gyümölcs tönkre ... Hát ezek voltak .az én haragom legfőbb tárgyai, szereplői. Minden erővel azon kell lennünk, hogy eldobjuk, félretakarítsuk az útból ezeket a gerendákat. Én is azt mondhatom, bár hamarabb haragudtunk volna!... — Haragom, mérgem levelezőlapját mindjárt pontos helyre címezhetem. Először is: a Gépkísérleti Intézetnek Gödöllőre, másodszor, a Mosonmagyaróvári Gépgyárnak. Hála a hosszú ideje tartó erőfeszítésünknek és az államunk adta lehetőségeknek, egy nagyon szép, korszerű, gümőkór- tól mentes tehenészetet létesítettünk. Szarvasmarha-tenyésztésünk jő híre a járáson túlra terjedt Hogy ez milyen fontos népgazdasági ügy, arról Fehér Lajos elvtárs is beszélt... A jó állattenyésztéshez viszont megfelelően jó takarmánytermesztés is kell. A ta-karmánytermesztés eredményei a gépesítéstől függnek. A Gépkísérleti Intézet és a Mosonmagyaróvári Gépgyár nem foglalkozik kellően a takarmánytermesztés és betakarítás gépesítésével Miért kell öt fűkasza ahhoz, hogy a végén egy végezze él a munkát? A gépgyár pártbizottságán elmondták például nekem, hogy két éve elkészítették már a rotáéiós fűkaszarendszert, vagy nevezhetem gépcsoportnak is, de nem gyártják. Valahol, valakin a gyárban megakadt. Általában a mezőgazdasági gépek alkatrészellátása gyenge. A permetezőgépek porlasztófejeit nem .lehet megvásárolni, pedig ez filléres anyag, alkatrész. A vetőgépekkel is sok baj van, korszerűtlenek. Néhány év múlva, ha nem intézkednek, a kitűnően induló gépesítés megakad, kátyúba kerül. Utol kéne érni a fejlett országokat, több jó gépet kellene konstruálni. mi Biztosító is lakásokat kapna. A Pest megyei Beruházó Vállalat a lebonyolító, kivitelező a váci Építőipari Vállalat. Nos, a társak 3 hónapig tartó vitát kény szeri tétek ránk, mert fizetni nem akartak, azaz a költségek tetemes részét — mondván, mi vagyunk a termelő üzem —, ránk akarták hárítani. Szövetkezetünk Főttől Szobig a legkülönbözőbb helyeken nyit üzleteket, fodrászatokat, fényképész, cipőjavi- tó, órás, rádió-, tv-javító, üvegező részlegeket a lakosság szolgálatára. A 10 milliós beruházásra is elsősorban a lakosságnak van szüksége. Aki gyorsan ad, kétszer ad — tartja a közmondás. Nos, a beruházások elhúzódása, felesleges vitáikkal valóban felmérgesíti az embert. — Elsősorban azokra a szerencselovagokra haragszom, akik a tsz-ek segédüzemeinek „segítése” céljából ellepték a Pest megyei tez-eket és sok helyen súlyos szabálytalanságokat követitek eL Haragom tárgyait szerencsére az 1025-ös rendelet megjelenése reflektorfénybe állította, és sikerült őket kordában tartani, szabálytalan működésüket megszüntetni. Ha a sok ügy közül, s a mögöttük meghúzódó emberek közül mégis választanom kellene, akkor én azokra szórnám villámaimat, akik miatt 6 esztendeje nem mozdul el a holtpontról a pilis- vörösvári községi vízmű ügye. Tizenháromezer ember problémáján vitatkozik évek óta a Pest megyei Vízmű ivóvíz- társulata, a Pest megyei Tanács építési és közlekedési osztálya, valamint a községi tanács. Mindig újabb és újabb gondok keletkeznek. Alkalmas-e a bányavíz ivásra? Hogyan, honnan vezessék a vizet? Milyen legyen a vízmű rendszere, berendezése. Nincs meg a cél, csak a variációk újabb tömege és közben az emberek a rossz vizet Isszák, a fertőzött községi kutakból. A Pest megyei Tanácsnak kellene pontot tenni az ügyre, felkapni Ariadne fonalát és gyorsan végigszaladni a labirintusban a felelősökig. — Haragudni szerintem úgy is lehet, hogy az ne váltson ki újabb haragot, hanem a jó ügy érdekében történjen. így adresszálom én is mérgemet társainkra. Elkezdtünk ugyanis 10 millió forintos költséggel építtetni egy szolgáltató házat, amelyben érdekelt a tanács, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Biztosító és a mi Íriszünk, A földszinten ugyanis szolgáltató részleget nyitnánk, a bank beköltözne az első emeletre, a tanács és az Álla»■ S§§ ZHj ■< — o . i. ^ *r3 J3 ** fa jd 2 ~ =o a.;á * — Gyorsan tudnék sok olyan ügyet mondani, amelyekből kifolyóan haragudhatok a különböző szerveknél dolgozó szakemberekre, vezetőkre. Őr- szentmiklóson 8 millió forinttal indult 1965-ben egy öntö- Vőmű tervezése, majd építése az „Egyesült Barátság” Tsz- ben. Nem kevesebb, mint 500 holdat kívántak e szép terv megvalósításával öntözni. A tervezés évek óta húzódott, végre 1967-ben sikerült befejezni és kivitelezőt találni. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság két generál vállalkozóval, közöttük a Ganz- MÁVAG-gal megkezdte a kivitelezést. A beruházás lebonyolítására a Pest megyei Beruházási vállalat vállalkozott kevés sikerrel, bár az érte járó 150 ezer forintot felvette. Mit mondjak jellemzésül? A műtárgyak alkalmatlanok, rossz a víztároló bevezető csöve, a berendezés mérete nem megfelelő. A költségek már 10 milliónál tartanak, de honnan lesz pénz?... A beruházás 1970- ben sem lesz készen. A termelésből nagy földterület esett ki és hiányzik majd a késedelem miatt. Ezért az ügyintézésért, a beruházás kivitelezéséért, tervezéséért kifejezetten haragszom e szervekre. Bár csak foganatja lenne karácsonyi mérgemnek. fa Z.= ■fa £ 0 íl *ÍŐ ifi ví £;= s » Végezetül főszerkesztőm megkérdezte, én kire, mire haragudtam 1969-ben? A válaszadás alól azzal tértem ki ügyesen, hogy nem vagyok saját magam ellensége, tehát senkire sem haragudtam, de énrám majd annál többen, ezért a csokorba kötött kis karácsonyi ajándékcsomagért Csak. aztán a posta el ne késsen a kézbesítéssel! A váci, Fortegyár Madame Curie nevét viselő KlSZ-alapszer- vezetének tizennyolc—huszonöt éves fiataljai egy szép napon felkerekedtek és kibu- szoztak Vácduká- ra, a fiúnevelőotthonba. Titkáruk, Gáspár Péter falubéli. Annyiszor mesélt nekik a sok szeretetre vágyó kiskölyök- ről, hogy elhatározták: közelebbről megismerkednek velük, de több lett belőle. Gondos szeretet, A KISZ- esek egész nyáron kijártak az égjük termelőszövetkezet újbarackosába, az úgynevezett Belgakertbe, hat- forintos órabérért gyümölcsöt szedni. A keresetet félretették a vácdukai gyerekeknek. Rövidesen aztán felszereltek az intézetnek egy szép fotólaboratóriumot. A Madame Curie alapszervezet két hete nagy mulatságot csapott Mindenki jól érezte magát, a vendégek és a házigazdák egyaránt. Az est tiszta bevétele megintcsak a közös kasszába vándorolt. A dukai gyerekek most a Fortegyári KlSZ-fiata- lokkal együtt tartották meg a karácsonyi ünnepséget. Ide már nemcsak a Madame Curie alapszervezet jött el, hanem az egész KI5Z- szervezet. Az ebédlőben felállított karácsonyfa alá odakerültek az ajándékok: a könyvek, az összecsukható játékok... A gyár is segített: két és fél ezer forinttal járult hozzá ahhoz, hogy a vácdukai gyermekotthon növendékeinek emlékezetes karácsonya legyen... HÍVÓSZÁMA GX 17 Huszonöt esztendővel ezelőtt, december 28-án szabadult fel Dunabogdány. Ebből az alkalomból mutatják be vasárnap este a művelődési házban Sípos Tamás: Hívószáma GX 17 című drámáját, amely a felszabadulás eseményeinek állít emléket. A drámát Földeák Róbert rendezte. Ünnepi nagygyűlés A község felszabadulásának huszonötödik évfordulója tiszteletére ünnepi nagygyűlést rendeznek december 28-án, vasárnap este fél hat órai kezdettel Tahitótfalun. Az ünnepségre az újjáépített művelődési házban kerül soir. Az ünnepség után filmvetítést rendeznek a szintén újjáépített moziban. Érdekes kiállítások 1970-ben 1970-ben szinte kivétel nélkül valamennyi Pest megyei múzeum érdekes kiállításokat mutat be a nagyközönségnek. Cegléden januárban nyílik meg Miklósovics László, So- modi László, Kosfta Rozália és Dohnál Tibor kiállítása. Ugyanitt kerül sor a Dél-Pest megyei képzőművészek tárlatára is. A megyei Képzőművészeti tárlatot 1970-ben is Szentendrén rendezik. Vác Dietrich Adolf váci születésű festőművész születésének 100. évfordulójára rendez emlékkiállítást. Vácott mutatják majd be Dániel Kornél tárlatát, valamint a váci Duna-műhely tárlatát. Az abonyi múzeum tervében Piros Tibor grafikus gyűjteményes kiállítása szerepel. HAROMELTU TRAKTOR A Szovjetunióban a faúsz- tatásnál úszó traktort alkalmaznak. A hernyótalpas jármű 9 km/óra sebességgel halad előre a vízben. A traktor kabinjában három személy fér el, tetején vészkijárat van. A traktor kitűnően . kormányozható a szárazföldön is. Hat sebességváltóval rendelkezik és különösen a meredek vízpartokon bizonyul kitűnőnek. Jégtörőként is kipróbálták. Sv-v-A— ^J\eííemeó L t éó óih ereó új eóz tenelöt lemeó naracóonijl kívánnak kedves vendégeiknek a RÓNA VÁLLALAT DOLGOZÓI A tankönyvek tévedése Hány éves az emberiség? Az egész világ szakemberei részt vettek azon a konferencián, amelyet az UNESCO rendezett abból az alkalomból, hogy megvitassák: milyen régi az emberiség. Több mint 50 világhírű tudós megegyezett abban, hogy a homo sapiens már 60 ezer évvel ezelőtt itt élt a Földön. Néhá- nyan azonban hangot adtak ama véleményüknek, hogy az ember már 100 ezer évvel ezelőtt megjelent bolygónkon. A tudósok azonban valameny- nyien megegyeztek abban, hogy el kell vetni azt a nézetet, miszerint az emberiség kora 30—35 ezer évre tehető — ahogyan ezt a jelenlegi tankönyvekben tárgyalják. \
