Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-23 / 297. szám
2 “‘TjCfrltta 1969. DECEMBER 23., KEDD Ulbricht—Heinemarin levélváltás Mint már beszámoltunk róla,. Walter Ulbricht, a Német ' Demokratikus Köztársaság ál- * Jamtanácsának elnöke levelet intézett Gustav Heinemannhoz, a Német Szövetségi Köztársaság elnökéhez. A levél teljes szövege a következőképpen hangzik: „Igen tisztelt Elnök Ür! Az európai béke előmozdításának óhaja által vezérelve, annak érdekében, hogy a békés együttélés elveinek megfelelően a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között egyenjogú kapcsolatokat lehessen létesíteni, Önhöz fordulok. A békés egymás mellett élés és a két német állam közötti jószomszédi viszony létrehozása megköveteli, hogy kapcsolataink az általánosan elismert, érvényes nemzetközi jogi normák alapján alakuljanak. Ez csak előnyös lehet az Európa szívében fennálló feszültség csökkentésére, amiért a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság különleges felelősséget visel saját állampolgárai és Europa népei előtt. Ennek megfelelően továbbítom Önnek az NDK államtanácsa által jóváhagyott szerződéstervezetet a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti egyenjogú kapcsolatok felvételére. A tanácskozások folytatására és a szerződés aláírására Wilíi Stoph urat, az NDK minisztertanácsának elnökét és Ottó Winzer külügyminiszter urat hatalmaztam fel. Tekintettel a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság békés egymás mellett élésének jelentőségére, indítványozom, hpgy a tárgyalások lehetőleg lä70 januárjában kezdődjenek. ^Kifejezést adok annak a várakozásomnak,.íhógy ön, szo- •s'WSégi elnök űr, hozzám csatlakozva haladéktalanul állást foglal amellett, hogy tényszerű tárgyalások révén a két német állam között egyenjogú, nemzetközi jogi kapcsolatok jöjjenek létre. Kiváló tisztelettel W. Ulbricht.” Heinemann válasza: „Igen tisztelt államtanácselnök úr! 1969. december 17-én keltezett levelét megkaptam. Egyetértek önnel abban, hogy nagy felelősséggel tartozunk az európai feszültség csökkentéséért. A magam részéről szintén kötelességemnek tartóim, hogy a szövetségi kormánnyal együtt a béke biztosításáért, a feszültség csökkentéséért és az együttműködésért munkálkodjam. Közös ügyünk a német nemzet egységének biztosítása. Ezért üdvözlöm az Ön által kifejezésre juttatott készséget a j tárgyalások megkezdésére. | A Német Szövetségi Köztár- I saság alaptörvényei által elő- ! írt rendelkezéseknek megfele- | lően levelét és a hozzá csatolt mellékletet a szövetségi kormánynak továbbítottam. A szövetségi kormány feladata, hogy megvizsgálja az ön által előterjesztett javaslatokat, és az ügy által megkövetelt sürgősségnek megfelelően állást foglaljon. Kiváló tisztelettel Heinemann.” A Pravda megemlékezett Sztálin 90. születésnapjáról A moszkvai Pravda vasáma- j pi száma cikket közöl „J. V. j Sztálin születésének 90. évfor- | dulójára” címmel. A szerkesztőségi cikk ismerteti Joszif Sztálin életének és tevékenységének fő szakaszait. Ennek során rámutat arra, hogy Sztálin több mint harminc éven át töltötte be az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tisztségét. Sztálin tevékenységéinek értékelésében az SZKP azt az ismert határozatot tartja szem előtt, amelyet az SZKP Központi Bizottsága 1956. június 30-án fogadott el „a személyi kultusznak és következményeinek leküzdéséről” — írja a lap. „Azokban az években, amikor J. V. Sztálin a központi bizottság főtitkára volt, a szovjet nép a kommunista párt és annak központi bizottsága vezetésével megvalósította a világtörténelmi jelentőségében és nehézségében gigantikus fel adatot, az ország szocialista átalakítását; az iparosítást, a mezőgazdaság kollektivizálását, a kultúra felemelését. Ezekben az években a szovjet nép a párt vezetésével elévülhetetlen hőstetteket vitt végbe a fasiszta Németország ellen vívott Nagy Honvédő Háborúban.” „Ugyanakkor Sztálin elméleti és politikai hibákat követett el, amelyek életének utolsó időszakában súlyossá váltak’ — írja a Pravda cikke. „Az SZKP XX. kongresszusa, leleplezte és elítélte a személyi kultuszt, óriási munkát végzett, hogy helyreállítsa és továbbfejlessze a pártélet lenini normáit, a lenini vezetési elveket a párt-, az állami, az ideológiai és a gazdasági tévé kenység minden területén — írja a Pravda. CSAK RÖVIDEN Beatles hirdetések és plakátok John Lennon, a Beatles együttes legismertebb tagja és felesége, Yoko Ono, egész oldalas hirdetést tett közzé a New York Times vasárnapi számában. A háborúellenes felhívás mindössze néhány szót tartalmaz: „A háborúnak vége, ha úgy akarjátok. Kellemes karácsonyt kíván John és Yoko Lennon.” John Lennon hasonló hirdetést tett közzé a hét elején az International Herald Tribuné-ban, valamint torontói és montreali lapokban. A házaspár ezenkívül háborúellenes plakátokat nyomatott, és függesztett ki Londonban és a világ több más városában. VASÁRNAP délelőtt a ra- bati Hilton Szállóban megnyílt az arab országok állam- és kormányfőinek értekezlete. A csúcsértekezlet munkájában 14 arab állam küldöttségei,. továbbá a Palesztinái Nemzeti Felszabadítása Szervezet és az Arab Liga képviselői vesznek részt. HÉTFŐN a délutáni órákban Moszkvában megkezdődött a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése. HUSZONEGYEN haltak meg eddig influenzától Skender Vakuf jugoszláv városkában, amelyet teljesen körülzárt a hó és a lakosság 80 százaléka fekvőbeteg. BARNARD professzor, a világ első szívátültető sebésze eljegyezte a 19 éves Barbara Zöllnert. ANGLIÁBAN bejelentették, hogy a kenyér ára 1970. január 5-én az elmúlt 11 év alatt kilencedszer emelkedik. Sípcsonton rúgo Ahány ház, annyi szokás — de azért, ha alaposabban megnézzük, sokszor rábukkanhatunk ugyanarra a szokásra egymástól igen távol eső házakban. Példának okáért itt a mi kedves Mikulásunk, aki neveztetik olykor Télapónak is, mindenképpen hagyományos figurája ezekben a decemberi hetekben az utcának Vérpiros köntösében, hófehér szakállal ácsorog a fölcicomázott kirakatok előtt, puttony is van a hátán. Az apróságok csillogó szemmel, elbűvölten állnak meg előtte, félnek is tőle, szeretik is, amint ez lenni szokott váratlanul valóra váló álmainkkal. Ne gondolja senki, hogy őkelme magyar specialitás, még hsak nem is európai. Ikertestvérei szinte hajszálnyira azönos uniformisukban — piros köntös, fehér szakáll, puttony —, felbukkannak a messzi New York legforgalmasabb utcáin is, amint olvasható egy amerikai újság most érkezett számában. A kis riport címe: „A Mikulás-apók mély lélegzetet vesznek és megnyitják a szezont”. „A múlt pénteken — írja a riporter —. harminckét szakállas, csizmás, palástos Mikulás-apó gyűli össze a Times Squaren (ez a neve az amerikai világváros legforgalmasabb központjának), az „Amerika önkéntesei” nevű szervezet alkalmazottai. Nem mindegyiken látszott ünnepi hangulat”. A riporter meginterjúvolta az egyiket, Hyman Ro- senblattot, akiből valósággal dőlt a panasz, és csak igen halványan csillant meg szavaiban a remény, hogy ez az idei szezon jobb lesz a tavalyinál, amikor különösen bajuszával és szakállával volt sok baj. — Nemcsak a rakoncátlan gyerkőcök rángatják meg, ha hozzáférnek — méltatlankodott —, hanem a felnőttek is, márpedig ha megrángatják, és elmozdul a helyéről, már nagyon nehezen lehet visszaigazítani. Bevallotta Rosenblatt-Miku- lás, hogy a nyári üzletét jobban szereti, mint ezt a télit. Nyáron ugyanis fagylaltot árul a New York-i utcákon, és akkor nem kell szakállt-ba- juszt viselnie, de nem is bántják, nem is csúfolják. Most viszont célpontja a legdurvább gúnyolódásoknak, nemcsak az álszakálla miatt, hanem azért is. mert állandóan kolompol- n.ia kell a hitvány órabérért, hogy így bíztassa a járókelőket az adakozásira. Az Amerika önkéntesei nevű szervezet jótékonykodásának utcai gyűjtéssel kíván ugyanis anyagi bázist teremteni. — Nem is annyira a nevet- gélés bánt — mondja bánatosan Hyman Rosenblatt, az amerikai Mikulás, — hanem a mód, ahogyan nevetnek rajtam az emberek Egy másik Mikulás, James Savrese, elp^naszolta az újságírónak, hogy tavaly, karácsony után egy kisgyerek sípcsonton rúgta, mégpedig azért, mert egy másik Mikulás megígérte neki, hogy Vietnamban harcoló édesapja karácsonyra hazaérkezik, de bizony nem érkezett haza. Ennek a tanulságos afférnak nyilván szerepe lehetett abban az „eligazítás”-ban. amit a megfelelő órabérrel alkalmazott idei mikulások kaptak Walter Nash-tói, az önkénteseik őrnagyától. „Tartsd tisztán a lehelletedet — hangzott a parancs —, ne egyél sok fokhagymát, se vöröshagymát, ne bocsátkozz vitába, ne dohányozz, ne igyál, amikor szolgálatban vagy és ne ígérj a gyerekeknek mindent, amit kérnek.” ' Ennyit írt az amerikai mikulásokról a New York-i újság. A riport mindenképpen kerekebb lett volna ezzel a befejező mondattal: „Kór, hogy Nixon elnök nem járja Mikulás-jelmezben a New York-i utcákat.” m. 1. Utalás a múltba II. OLYMPIA Olympia sohasem volt város a szó mai értelmében. Csak azok lakták mindig, akiknek valamilyen funkciójuk volt a vallási szertartásokon, vagy a sportrendezvényeken. Olympia vallási kultikus központ, s hatalmas méretű szentély volt, mely felett az olympiai Zeusz mindenhatósága lebegett. A négyévenkénti játékok és vallási ünnepélyek Olympiát az egész görög világ találkozóhelyévé tették. A háborúskodó államoknak az olimpia idejére egykét, vagy háromhónapos fegyverszünetet kellett köiniök. A Kladeosz és az Alpheosz folyó által bezárt háromszögben épültek Olympia nevezetességei, amelyek részint vallási eredetűek, részint olimpiai létesítmények. A Szent-berek északkeleti kijárata vezet a stadionhoz. A .képen látható 32 méter hosszú, fedett folyosón jutottak a versenyzők a stadionba. Csupán csak egy félméteres boltív maradt épen. Vajon milyen érzések tölthették el a versenyzőket, amikor az „alagúton” ált a stadionba léptek? A Kronosz-hegy lábánál fekszik a téglalap alakú versenypálya, amelynek hossza 210, szélessége pedig 32 méter. A földüléseken kb. 35—40 ezer ember számára volt helyi Kőülés kizárólag csak a versenybíróknak és az előkelőségeknek járt a stadion déli oldala közepén. A nyugati oldalon márványemelvényen ült az egyetlen nő, akinek joga volt részt venni a játékokon, Dé- méter papnője. A képen jól látható a bathron, a startlyuk őse. A startkő és a célvonal közötti távolság egy olimpiai „stadion”, azaz 192 méter és 27 centiméter volt. A Palaisztra négyzetalakú oszlopsoros épület, melynek minden oldala 66 méter. A legtöbb dóroszlop itt maradt meg. A Palaisztra udvarát és helyiségeit edzőpályának is használták. Itt edzettek, a birkózók, ökölvívók, ugrók, sőt időnként egy-egy versenyt is itt bonyolítottak le. Qlympiában a versenyzők hosz- szú időt töltöttek. A játékok előtt már egy hónappal megérkeztek ide. Az olympiai Zeusz templom közepén állott az ókori világ hét csodája közül az egyik, Pheidiasz remekműve, az úgynevezett „Olimpiai Zeusz” aranyból és elefántcsontból készült 14—15 méter magas szobra. A leírásokból tudjuk, hogy nem méretei, hanem varázslatos szépsége avatta csodává. A szobor elpusztult, de Pheidiasz műhelye (képünk) még áll Olym- piában. I A szent helyektől távolabb egy ciprusok övezte köralakú téren méternyi magas olimpiai ötkarikával díszített urna áll, ahonnan már sok évtizede indítják el az olimpiai lángot. Tőle kissé távolabb egyszerű márványosz lop, amely alatt Pierre de Coubertin, az újkori olimpiák életrekeltőjének szíve nyugszik. — bé —
