Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-21 / 296. szám
MOHOMIDÖI A- PE S J ME G VEI HÍ R L m XI. ÉVFOLYAM. 296. SZÁM K ÜL ÓNK IÁD A 5 A 1969. DECEMBER 21., VASÄRNAP Sötétben Átalakították Vecsésen a Martinovics téri 2. számú általános iskolát, többek között új bejáratot készítettek a Toldy Ferenó utca felől. Vj utcái lámpafejeket azonban ezideig nem csináltak, s így a tanulók a délutáni tanítás végén a világos udvarról a teljesen sötét utcára érnek ki. Sajnos, eléggé hosszú szakaszon sötét itt az utca, feltétlenül kellenének ide villanyégők. De lehetőleg mostanában, s nem akkor, amikor még este nyolckor is világos van. (pápai) Úgycletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sándor, Monoron és Monori-erdőn: dr. Rados Mária (Monor, Petőfi u. 30.), Pilisen: dr. Czinder Bálint, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. MŰSOR MOZIK Eeser; A tigris: Gomba: Az ujjlenyomat. Gyömrő: Betyárok bosszúja. H: Két félidő a pokolban. Maglód: A fal. H: Egy férfi kétszobás lakással. Mende: Egy férfi kétszobás lakással. H: A fal. Monor: Estély habfürdővel. H: Isten hozta őrnagy úr. Nyáregyháza: Estély habfürdővel. Péteri: A tigris. Pilis: Emberrablók. H: San Gennaró kincse. Tápiósáp: Kleopátra I—II. Tápiősüly: Im- posztoroK. Űri: Az idő ablakai. Üllő: A kacsa fél 8-kor csenget. H: Pajzs és kard I—II. Vasad: Két mamám és két papám van. Ve- csés: Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk Afrikában titokzatosan eltűnt barátjukat. Matiné; Hattyúdal. H: Budapesti tavasz. Elkészült 50 darab úgynevezett tápsiló a péteri Rákóczi Tsz melléküzemében. A csirketenyésztéssel foglalkozó tsz-ek és állami gazdaságok rendelték meg, elszállításuk a napokban megtörténik. ★ , 30-án vizsgáznak Üllőn a művelődési otthon autóvezetőtanfolyamának részvevői. ★ 15 kereskedelmi tanulót szerződtet — a tervek szerint — az üllői ÁFÉSZ. ★ Bővül a gyömrői művelődési ház. Amint teljes egészében átszállították a megnyíló mono- ri múzeumba a gyömrői gyűjteményt, a felszabaduló helyiségeket az ifjúsági klub kapja. A járási művelődésügyi ősz tály munkatársai nagy gond dal, széles körű szervező mun kával fogtak hozzá a felszaba dulás 25. évfordulójának tiszteletére rendezendő kiállítások, pályázatok lebonyolításához. | Csatlakoztak a Dél-Pest me-1 gyei képzőművészeti csoport j pályázatához. Egyúttal vállal- | ták, hogy felkeresik a járás- [ ban élő képzőművészeket, s megkérik őket, vegyenek részt a kiállításon. — Meddjg jutottak el a szer- j vező munkában? — kérdeztük Tomsó Imrét, a járási művelődésügyi osztály vézetőjét. — A Dél-Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport bemutatkozó kiállítását Monoron, a járási művelődési otthon új kiállítási termének avatása alkalmából, 1970. január végén rendezi. Az új kiállítási terem a mono- ri Vigadó Étterem fölött, az emeletein lesz. 45 képzőművész 230 alkotását kívánjuk zsüriz- tetni, ezekben szerepel: olajkép, grafika, ötvösmunka, intarzia, kisplasztika, kerámia és szobor. A műalkotásokat január 10-ig gyűjtjük össze. A momori járás a kiállítás rendezéséhez 5 ezer forinttal járult hozzá. A tervek szerint a monorit követi a dabasi bemutatkozó kiállítás, amit a község 700 éves fennállásának ünneplésével kötnek össze. Megtudtuk még, hogy a művelődésügyi osztály 1970-re egy kiállítási ütemtervet készít. Ennek alapján havonta rendeznek majd egy-egy kiállítást, ahol önállóan mutatkozik be minden járásunkban élő képzőművész. Ugyancsak a Vigadó fölötti épületrészben kap helyet a járási helytörténeti, a néprajzi és a régészeti anyag. A Gyomron tárolt múzeumi értékek egy része már átkerült Monor- ra, s április 4-re ez a kiállítás is megnyílik. A felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére emellett irodalmi és rajzpályázatokat hirdettek az általános iskolások számára. Ezeket a szokásos módon bonyolítják le: először iskolánként bírálják el a legjobbakat, s ezekből a pálya- művekből rendezik meg a jáJ rási kiállítást. Emellett a hagyományos szaktárgyi vetélkedőkön mérik össze tudásukat a tanulók. (f. o.) FOGADÓÓRA Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára, december 22-én, hétfő délelőtt 8-tól 12-ig tartja fogadóóráit a járási tanács épületében levő hivatali helyiségében. A lakosság felkeresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben. VASÁRNAPI MOZAIK HOLNAP: ünnepi nagygyűlés Gyomron 1944. november 15-én érkeztek meg a felszabadító szovjet csapatok Gyömrőre, több mint egy hónapig volt itt a front, és december 22-én mentek tovább nyugat felé. A negyedszázados jubileumkor ünnepi nagygyűlést tartanak holnap este 6 órai kezdettel a Szabadság Filmszínházban. Gondos István, a községi pártszervezet titkára mond ünnepi beszédet, majd műsor következik. Befejezésül levetítik a Két félidő a pokolban című magyar filmet. Községi vb-üfések Vb-ülést tartanak holnap, december 22-én Gyomron délután 3 órakor. Napirendjén tájékoztató jelentés hangzik el a Vöröskereszt helyi szervezetének tevékenységéről. Monoron 2 órakor ülésezik a vb. Itt a szabálysértési ügyekkel kapcsolatos tapasztalatokról tárgyalnak. Tavaszi társasutazásra lehet jelentkezni Monoron a járási nőtanács titkáránál. Az április 1-töl 8-ig tartó Kijev—Moszkva társasutazás részvételi díja 2200 forint. Január 1-ig lehet jelentkezni. ★ ötórai tea lesz ma Tápió- sülyben, a Viktors együttes játszik. ★ Betörők jártak Gyomron, a Kilencfa vendéglőben. A tájékozott látogatók magukhoz vették a napi bevételt, és elemeitek néhány üveg különleges italt. A rendőrség megkezdte a nyomozást. ★ Az üllői vadásztársaság 177 élő nyulat fogott be, s a MAVAD közvetítésével nyugati államokban értékesítette. Grillcsirke tasakban. Kilós és félkilós csomagolásban pirosra sült csirkét hoz forgalomba a Róna Vendéglátó Vállalat monori üzleteiben. ★ Monor területe 10 ezer 747 katasztrális hold. A íakosság 1960-ban, a legutóbbi népszámláláskor 14 ezer 853 fő volt. A népsűrűség 240 fő négyzetkilométerenként. Jelenleg Mentoron 18 ezer ember él. ★ A mendei Lenin Tsz 4 darab hízóbikát adott el külföldre. Küldöttgyűlést tartottak a péteri Rákóczi Tsz-ben, ahol megtárgyalták a tsz pénzügyi helyzetét, valamint a tagfelvételi és kil'pési kérelmeket. ★ Több mint 6 ezer csirkét szállított a kávai Haladás Tsz a napokban a Kecskeméti Baromfiipari. Vállalatnak. ★ Tanfolyamot tartott a napokban a járási tűzrendészet! kirendeltség az üzemek és intézmények tűzrendészet! felelősei részére. / Vadnyiilbirodalom Péteriben Nagy a nyüzsgés, ficánkolás a péteri, majori magtárban létesített vadnyúlbirodalomban. n Édes kém, megnézzük... /✓ Odakinn szaporán esik a hó, s itrt, a Monori Kefegyár új épületének emeleti helyiségében nemcsak a két, ideiglenesen elhelyezett nagy dobkályha ontja a meleget, de meleg, családias a légkör, a hangulat is. A hosszú asztalok körül munkában megfáradt» nyugdíjasok ülnek, koccintanak, beszélgetnek, s amikor belép egy kucsmás, botra támaszkodó, bajuszos öreg szaki, nagyot kurjantanak: „Hát megjöttél te is, Ragula szaki?!” ★ A vállalat, vöröskeresztes titkára, Szalai Gábomé szép, vidám köszöntőt mond, felolvassa a nyugdíjas Orvos néni levélét, amelyben amúgy családiasán kimenti magát a hagyományos találkozóról. Artzt Károly szakszervezeti titkár arról beszél pohárköszöntőjében, mennyire hiányoznak a gyárnak az öreg szakik, hiszen öt év alatt hetvenen mentek nyugdíjba, mind régi, kipróbált szakmunkás, őket pótolni nem könnyű. Igaz, ha akad egy-egy bonyolult szakmai kérdés, csak üzenniük kell valamelyiküknek, s ők jönnek örömmel segíteni. De ha az öregeknek akad valamilyen gondjuk, bajuk, ugyanilyen bizalommal jönnek be hozzájuk. tudják, a gyárra mindig számíthatnak. Megemlítette az első nyugdíjasokat: Otrokocsi Andrásáét, Hochstein Józsefet, Barna FeHtgyi Füslös István: Aki a forgói szántja A Gyomron élő Hegyi Füstös István író „Aki a forgót szántja” című hangjátékát ma délelőtt 9 óra 46 perckor sugározza a Petőfi adó, Szívesen hallgattuk műsorában. Az író a Monor és Vidéke rendelkezésére bocsátotta a hangjáték egy részletét, az öreg Bálint András emlékezését, régi életére. Bálint András szerepét a Kossuth díjas Bihari József szólaltatja meg. r I armincnégyben hegyközségi bíró voltam. 11 Jött a képviselő, bizonyos báró Norday. Azt mondja az akkori főjegyző, Baltik: „No, Bálint, maga olyan katonás ember, huszár volt, szeggyen össze valami bandériumot megbízható lovasemberekből. Meg aztán jó beszédes is, nem hiába ád enni a szájának. Mondjon hát üdvözlő beszédet is a báró kép- 1 viselő úrnak.” Hát én nem akartam kötélnek állni. Haragudtam a báróra, mert ha vadászott, úgy taposta a földemet, mint a magáét. A feleségem meg — Isten nyugtassa — egyszer a kastélykerten akart átmenni, hogy ne kelljen nagyot kerülnie a cséplő szérűig — szegényt úgy lepirongatta, hogy sírva jött hozzám. Azt hitte, hársfavirágot akart szedni télire. Hát ennek mondjak én nyájas, szép, tisztelgő beszédet? Nem én! Igen ám, de, ha nem vállalom, nem csiválódik meg a bekötőút az Öreghegy felé, nem vehetjük meg a fajbikákat a telkesgazdaságnak, mert nincs hivatalos támogatás. Mitévő legyek, istenkém! A főjegyző szorongatott, és szabadkoztam. Végül is elvállaltam — de akkor már tudtam, miért. Elkövetkezett a nagy nap. A díszkapu mellett ott a leventék, a tűzoltózenekar, a dalkör, minden. Jön a képviselő, mint egy basa. Megáll, várja a köszöntőt. Én előreugratok a fehéringes, feketelajbis bandérium közül. Hátaslónak a legkomiszabb csiracsikót választottam. Ette a fene egész idő alatt. Anélkül is bolond volt, hát még, hogy a tömeg ott lármázott. körülötte. Amikor pedig a sarkantyúval csiklandoztam: ga- najolt is. Hát ennek a hátáról szavaltam én, egyet a bárónak, egyet a lónak — valahogy így: „Nagyméltóságú báró úr, szeretve tisztelt képviselőnk! (Ej, az anyád ne sirasson, ne játszd meg magad, te!) Ezen az ünnepi napon, hogy elkegyeskedett fáradni hozzánk ... (Hő, te karórágó, te farralellett átok jószág!) Az egész község lakossága egybese- reglett a tiszteletére ... (Majd megtanítalak én móresre, a nyű essen beléd!) Minket is a jövőbe vetett hit vezérel, mint nagyméltósá- godat... (Megállj, te dög, kiszabom még a bőrödet!) Nagyméltóságod elé öntjük szívünk háláját.. Erre odafaroltaitara a nyi- hegő paripát a báró úr felé és megbíztattam a sarkantyúmmal az oldalát. A báró úr, hogy mentse a helyzet komolyságát, azt mondja nekem: „Ugye barátom, azt óhajtja kifejezni, mennyire örülnek, hogy én most itt vagyok, nemde?” „Azt én — feleltem rá —, csak szebben!" rj áí persze, a hegyközségi bíróságtól háti mar elszalasztottak. Nem lett bekötőút az öreghegy felé, maradt az'áaz egy, szakadt bikája a telkesgazdaságnak. Engem aztán kikezdett az akkori hírlap: firtatni kezdték, hogyan, milyen voltam tizenkilencben. Szóval: fölírtak az első lapra. A főjegyző meg, ahányszor meglátott, a fejét csóválta és azt hebegte utánam: „Maga, maga Dózsa György!” rencnét, Kanyó Józsefet, s a legújabbakat: Gasparik Sándort, Kvál Jánost, Bajkai Ká- rolynét. Egyperces néma felállással adóztak annak a tíz nyugdíjas emlékének, aki időközben elhalálozott. Aztán a főmérnök, Pázmándi József emelte poharát mind- annyluk egészségére, s elkezdődött a vidám beszélgetés, nótázás, tánc — mert az öreg szakik szívesen ropják a csárdást is még, ha úgy adódik. ★ Otrokocsi néni már az első pillanatokban feltűnt gondosan fésült, szép ősz hajával, pirospozsgás, vidám arcával. Mi mindent dolgozott a kefegyárban 35 éven át? — Láb- hajtós géppel kezdtem a fúrást — meséli —, aztán stancos (tönfő) lettem, akkor még sör- tével dolgoztunk. Nem volt rossz? ember a gazdánk, a Kovács, sajnáltuk is, amikor meghalt itt az üzemben, pont délben... Sokáig házvezetőnő is volt a kefegyár hajdani tulajdonosánál, talán innen a megszépítő emlékek, de azért érezni, igazán otthon azokban az években volt itt, a kefegyárban, amikor megváltozott a vi lág: — Aztán jött az államosítás, vezetőt választottak maguknak a munkások — mond ja. Ennek következménye lett az is, hogy Otrokocsi néni a gyár első nyugdíjasa lehetett, s hogy most így szól a mellettünk ülő főmérnökhöz: -r- Te, csillagom, kihő fordujjak én, hogy megkapjam a jubileumi jutalmat, mert tudod-e, hogy én a huszonötödik évkor még nem kaptam? — Edeském í— így a főmérnök —, majd gyere be, megnézzük . . . Bokros Gábor bácsi még iskolás gyerek volt, amikor 1928- ban elkezdte a kefegyárban a munkát. — Negyven évet és százhatvanöt napot igazolt a szakszervezet a nyugdíjazásomkor — mondta precízen. —- Három balesetem volt, az első 1935-ben, a második 37-ben — s közben mutatja jobb kezén a csonka mutatóujját, a hüvelykujját s a tenyerében lapuló csomókat: azok a harmadik balesetnél, most a nyugdíjazása előtt keletkeztek. — Mert a kefésszakmában alig van ember, aki baleset nélkül végzi — mondja. — Hogy milyen is volt, amikor kezdtük? A Hochstein Józsi az ott, az a sovány, fekete ember, az is gyerek volt még akkor — kapcsolódik a beszélgetésbe egy másik öreg szaki. — Ha jött az ellenőr, usgyi, be a szekrénybe velünk! Tudott a Kovács dolgoztatni, kivette még a gyerekekből is a hasznot. Ragula Győző bácsi 17 évet töltött a kefegyárban, akkor hagyta csak el az otthoni kis lakatosműhelyt, amikor már szocialista üzem volt a kefegyár. — Soha nem késtem, soha egy órát nem hiányoztam, inkább két órával korábban jöttem én be — meséli. Géplakatosként került ide, aztán motort szerelt, s mint mondja: — Olyan volt itt a kollektíva, hogy amikor a négy hajtószíj közül az egyik elszakadt, már szaladt is valamelyikünk, hogy megjavítsa, hogy egy pillanatra se álljon a gép. Közben a legidősebb szakik már készülődtek, a frissebbek még ropták a táncot. Felszner János bácsi megköszönte a nyugdíjasok nevében a vendéglátást, s ezzel fejezte be a jnondókáját — nagy tetszést aratva: — Szeretném, ha majd a mostani üzemi bizottságot nyugdíjazásuk alkalmából én köszönthetném. — Úgy legyen, János bácsi! — hangzott a poharak koccintása közben mindenhonnan. Fogarasi Olga A körzeti vadásztársaságok által körülményes munkával befogott élő nyulakat szállítják ide. Az állatok füléből itt aztán gondos kezek vért vesznek, s ha az eredmény negatív, az állat fertőzésmentes, akkor hármasával bekerülnek , a komfortos ketrecekbe. Hetente átlagosan 600—700 darabot fognak be, amelyeket a Péteriben végzett vizsgálat, szelektálás, ivar szerinti válogatás után Monoron raknak vagonokba. Élve, exportra indulnak. # Leltározások ' A napokban tárgyalta meg Káván a tsz vezetősége az év végi leltározást. Megállapította, hogy az előre elkészített ütemterv és leltározási utasítás szerint halad a munka. Mint hírt kaptunk róla, ugyancsak jól haladnak a leltározással a péteri Rákóczi és a mendei Lenin tsz-ben is. Az ellenőrző bizottságok mindenhol megadják a szükséges segítséget. és folyamatosan ellenőriznek. Az év végére — várhatóan — a járás valamennyi tsz-ében befejeződik a leltározás. VASÁRNAPI TÁRLATUNK Tél az ecseri patak partján Péterffy István felvétele A felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére Január végén bemutatkoznak a járás képzőművészei Tavaszra nyílik a múzeum — Kiállítás havonta
