Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-21 / 296. szám

P E S T AX RfrYLI HÍRLAP lúV LÓNK I ÁWSA XIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM 1939. DECEMBER 21.. VASÁRNAP A kereső gyermek is lehet házlariásfo A népszámlálási utasítás a családok és a háztartások összeíró á ól Az 1970. évi népszámlálással kapcsolatos összeírás során — a “Központi Statisztikai Hiva­tal tájékoztatása szerint —, nyilvántartásba vesznek min­den lakóépületet, vagyis az eredetileg lakás céljára ké­szült, illetve átalakított épü­leteket, továbbá, amelyek ere­detileg nem lakás céljára ké­szültek, de azokban legalább egy lakás, vagy egyéb lakás­egység található. Általában önálló épületnek számít a külön tetőzettel, kü­lön tűzfallal ellátott épület akkor is, ha a másik háztól elválasztó tűzfala kívülről nem látható. Ha az épületek belül nin­csenek összeköttetésben — lép­csőházi bejáratonként —, kü­lönálló házaknak tekintendők. Egyébként összeírják a nem lakott, a kiadatlan — üresen álló — lakásokat is, továbbá a nyaralókat és a csak nyáron használt tanyai lakásokat. Ezeknek adatait a házfelügye­lő, illetve a szomszédok meg­kérdezése, esetleg a tanácsnál található nyilvántartás alap­ján állapítják meg. Nem írják össze az olyan lakásokat, ame­lyeket jelenleg más célra — például irodának stb —, hasz­nálnak. Lakások szerint összeírnak minden állandó, vagy ideigle­nes bejelentővel rendelkező személyt, tekintet nélkül ar­ra, hogy a népszámlálás esz­mei időpontjában — 1969. de­cember 21. és 1970. január 1. közötti éjfélkor — a lakásban tartózkodott-e vagy sem; to­vábbá a lakásban bejelentke­zés nélkül lakó személyeket. Adataikat — mivel több ház­tartáshoz is tartozhatnak — háztartásonként csoportosítva írják össze. A háztartáshoz tartozhatnak a családfővel ro­koni kapcsolatban nem levő személyek is: háztartási alkal­mazott, állami gondozott, kosztos diák, eltartott személy satöbbi. A társbérlők, albér­lők, ágybérlők viszont minden esetben külön háztartást al­kotnak — a statisztika szem­szögéből. A háztartásfő személyét az alábbiak szerint állapítják meg: egy családos háztartásban a háztartásfő azonos a család­fővel. Házaspárnál — függet­lenül attól, hogy kereső-e vagy eltartott —, minden esetben a férj, egy szülőből és nem há­zas gyermekekből álló család­ban a szülő a családfő. Ha a szülő eltartott vagy nyugdíjas, a gyermek pedig kereső, a gyermek lesz a háztartásfő. Küldöttgyűlés a Petőfi Tsz-ben A Petőfi Termelőszövetke­zet küldöttgyűlést tart decem­ber 22-én, hétfőn délelőtt fél 9 órakor a szövetkezet bokrosi klubhelyiségében. Ezen a gyűlésen hangzik el a beszámoló a végéhez közele­dő 1969-es esztendőről, hogyan munkálkodott egész esztendő folyamán a termelőszövetke­zet. Az első napirendi pont után kerül sor az új tagfelvétel­kérelmek elbírálására, s a ter­melőszövetkezet egyéb problé­máinak megtárgyalására. KARÁCSONYI VIGALOM Bált rendeznek december 25-én a Szabadság Termelő­szövetkezet alszegi klubjában. A vigalom este 7 órakor kez­dődik, amelyet tombola tarkít. Sah gandat alias a hóeltakariíás MEGNYÍLIK A KORCSOLYAPÁLYA — A Csónakázó tavon meg­nyílik-e a mostani téli szezon­ban a korcsolyapálya? — Minit ahogy a múlt esz­tendőben a Csónakázó tavon élénk sportéletet biztosítot­tunk a fiatalságnak — mon­dotta Kovács Ambrus, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat igaz­gatója. Most is felkészültünk arra, hogy íha az idő úgy ala­kul, s 8—10 fakos hideg lesz, megnyitjuk a korcsolyapályát. A hóeltakarítás komoly pró­bára tette a vállalatot. Egy hó­tolóekénk van, s az utakról és a terekről egyszerre nem tud­tuk a havat eltakarítani pedig 8—10 embert az építőrészleg­ből is az utak takarítására ve­zényeltünk. Az állami utakat is nekünk kellett megtisztítani, ami a Közúti útkezelöség fel­adata volna, valamint a par­kok nagy részét is, mert a parkgondozó csoport nagy ré­sze beteg. A város tulajdonában levő síkos utak • homokozását is megkezdtük, hogy a baleset- veszélyt csökkentsük. Hasonló tevékenységre kérjük a lakos­ságot is — kérte az igazgató. —k— Jó gazdája volt a városnak a tanács Összeállították az 1970. évi munkatervet A legutóbbi tanácsülésen tárgyalták meg a városi ta­nács 1969. évi mun.katervének a végrehajtását, majd elfogad­ták az 1970. évi munkaterv összeállítására tett javaslatot. Az elmúló esztendőben hat tanácsülést tartottak, melyen 18, különösen fontos, és szá­mos kisebb kérdés sz'Aepelt napirenden. A városi tanács végrehajtó bizottsága pedig az év folyamán 23 ülést tartott, melyen 55 fontos téma és 77 kisebb ügy került tárgyalásra. A tanácsüléseken tárgyalt 36 napirendi téma sorában 11 ügyet a vb-titkárság, hetet a pénzügyi osztály, négyet az építési osztály, négyet a terv- csoport, kettőt a mezőgazda- sági osztály, a kereskedelmi csoport, a művelődési osztály, a népi ellenőrzési bizottság, egy-egyet az ipari csoport, és a járási földihivatal terjesztett elő. A tanácsi szervek munkáját a pénzügyi állandó bizottság, a városfejlesztési, az egész­ségügyi és szociálpolitikai, az általános igazgatási, a gyer­mek-, és ifjúságvédelmi, az ipari, a kereskedelmi, a mező- gazdasági és élelmezésügyi, a művelődésügyi, az építési és közlekedési állandó bizottsá­gok támogatták, melyek mű­ködése általában komoly fej­lődést mutatott, de több bi­zottsági tag elhanyagolta fel­adatát, amit figyelembe vesz­nek a legközelebbi választá­soknál. I A beszámolót azzal fogadták el, hogy a városi tanács 1969- ben jó gazdája volt a város­nak, és komoly munkát vég­zett. Az 1969. évi munkaterv vég­rehajtásáról való beszámoló után a városi tanács és szer­vei 1970. évi munkatervét ter­jesztették elő, melyet 21 gépelt oldalon állítottak össze. t A jövő évi munkaterv sze­rint 1970-ben hat tanácsülést és 25 végrehajtó bizottsági ülést tartanak. A munkatervek megállapították továbbá a vá­rosi tanács szervezési és fel­ügyeleti feladatait, és az ál­landó bizottságok üléseinek időpontjait, és főbb tárgyait. (—k—) A Dózsa T ermelőszö vetkezet kérelme A Dózsa Termelőszövetkezet kérelmet terjesztett elő, hogy a területén végzett olajkuta­tásnál keletkezett fúrást ön­töző kútnak alakíthassa ki. A városi tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy az illetékes helyeken eljár eb­ben az ügyben, s kéri, hogy amennyiben lehetséges, a ké­relmet teljesítsék. De minden ezzel kapcsolatos költséget a termelőszövetkezetnek kell vállalnia. Koordinációs bizottságot alakítanak A városi tanács végrehajtó bizottsága elhatározta, hogy a tervcsoport mellé 3 tagú koor­dinációs bizottságot alakíta­nak. Ez a bizottság lakótöm­bök, ipartelepek, üzemek és üzletek kialakítására és elhe­lyezésére tesz majd javaslato- kat a városi tanácsnak. Veze­tője Tanai István tanácselnök­helyettes lesz. Koncert a Marson — illetve Körösön A színházteremben kísérte­ties vörös fényben, sikolyok­kal erősített decibelekkel re­megted a levegőt az elektro­mos áram segítségével maxi- .mumig fokozott zene. A vörös bársonyszékekben, mint a jól megérett sajtban a „lakók”, úgy vonaglottak a zene lükte­tő ritmusára a tizenéves hall­gatók. A Hungária együttes játszik. A koncert végén ostromgyűrű vette körül az öltözőt, auto­gramkérők és rajongók sere­ge. A búcsújárás után néhány szabad perce akadt az együt- . les tagjainak, s amikor belép­Tavaszi túra tanároknak Pedagógusok részére szer­vez Jugoszláviába ötnapos társasutazást az IBUSZ. Az indulás időpontja éppen ezért április 4-e, hiszen akkor kez­dődik meg a tavaszi szünet nemcsak a gyerekeknek, ha­nem tanáraiknak is. A külön vonat Jugoszlávia egyik legszebb részén halad keresztül Rijekáig, ahonnan autóbusszal jutnak a kirán­dulók Opatijába. A tengerpart látványa a sé­ták és kisebb kirándulások bőven pótolják a nyáridőben kötelező műsort, a fürdést a tengerben. A részvételi díj 1350 forint. Jelentkezni lehet 1970. január 17-ig, illetve mindaddig, míg a létszámkeret be nem telik. Jelentkezéskor a befizetendő MOZIMŰSOR ör­ké­Isten hozta, őrnagy úr. kény István regényéből szült, színes magyar filmvál­tozat. Rendezte: Fábri Zol­tán. Korhatár nélkül. Kísérőműsor: Polgári vé­delem. Előadások kezdete: 3, 5 és este 7 órakor. Matiné: Félkegyelmű. Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Bolondok hajója. Kathari­na Anne Porter regénye, ma­gyarul beszélő amerikai film. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőmúsor: Magyar lup­édé. Előadások kezdete: 5 és este 7 órakor. összeg 600 forint, a visszama­radó pénzt egy héttel az indu­lás előtt kell-befizetni.' A túrával kapcsolatban ér­deklődni lehet az IBUSZ he­lyi kirendeltségénél, a műve­lődési otthonban, vaigy a Kecs­kemét 14—00, 16—04 telefon- állomáson. Üldögélek a jól fűtött szobában, ízlelgetjük a fi­nom mézes süte­ményt, amelynek kocka alakú tes- tecskéi csokoládé­mázzal vanak bo­rítva és kókuszre­szelékbe meghem- pergetve. Nagyon - ízlik, nagyon dicsérem. Juliska néni — kedves barátnőm — csillogó szem­mel nézi tevé­keny ' evésemet. Arca csupa mo­soly és megelége­dettség. Miközben biztatgat — félém tekint. Olcsó kis sütemény — Tudod mit? — kiált fel — ka­rácsonyra, ha ven­dégeid jönnek, sü­tünk egy nagyon olcsó süteményt. Egy habos zserbót. — Jó lesz — he­lyeslem őszinte örömmel. Biztos, az is ilyen %nom és ha olcsó ... — Az... bólo­gat Juliska néni. Finom és olcsó is. Nem kell hozzá más — emelt fel a kezét és int fe­lém — elsőnek a hüvelykujjával... csak tizenegy to­jás ... és ... Hallom a han­got, látom az egy­mást követő ujja- kat. Bevallom, nem tudom, mik következtek ez­után. De gondo­lom, valóban na­gyon olcsó lehetett az a sütemény, amelyhez nap­jainkban tizenegy tojás kell.(á kettő­forint harmincá­val) — elősz őr. (bíró) tem, Fenyő Miklós, az együt­tes vezetője éppen vacsorá­zott. — Jó dolog a népszerűség? — kérdeztem. — Nagyon. Minket ugyanis a népszerűség indított el a pá­lyán, amikor a Ki, mit tud? — első elődöntőjében kiestünk 21 ezer közönségszavazat segí­tett vissza bennünket. Persze, a népszerűség sokszor fárasztó is — mondta Fenyő Miklós, de jó érzés. — Ebben a zenélésben ma­guk már „szakemberek”-nék számítanak. Kell-e, elmarad­ja tatlan-p.^^sijíoltás? SipOs Péter és Fenyő Mik­lós véleménye ebben a kérdés­ben már nem egyértelmű. — Csak a számok között jó, tartja egyikük, míg a másik véleménye: egyáltalán nem iz­gatja. (Ezzel csak nem lettem oko­sabb a beat-ügyekben, pedig jó lenne rájönni a sikoltozás nyitjára. Ez az egyetlen, ami­vel szemben értetlenül állok. Miért jobb, ha a saját hangjá­tól nem hall a sikoltozó a ze­néből semmit?) — Hányszor lépnek fel egy hónapban? — Csak koncerteket válla­lunk, sokat járunk vidékre is. Húszon mindig felül van a ha­vonkénti átlag. — Hogyan sikerül a műso­rok színvonalát megőrizni? — Legalább három műsorra elég zeneszámunk van. Ebből variálunk, s ha a színpadra érünk, minden elmúlik, felol­dódik a muzsikálásban. Sze­retjük azt, amit csinálunk, ez az egésznek a titka. — Mi a legnagyobb öröm? — Az alvás. — Tervek? — Most tárgyalunk a nagy­lemezünk készítéséről, Kon­cért a Marson, ez lesz a cí­me. Ezen mutatjuk be az együttes új stílustörekvését, a rolli zenét, amit az újra di­vatba jött rock and roll-ról „magyarítottunk”. Közben harmadszor szólal meg az előadás kezdetét jel­ző csengő, a fiúk indulnak a színpadra. S valóban, néhány perc múlva már belefeledkez­nek a zenébe. Azután felsivít az első sikoly — forrósodik a hangulat. A színpad vörös fé­nyében öt „vörös” ember ze­nél, táncol, énekel — a Hun­gária együttes. (szabó) SPORTMOZAIK A Nagykőrösi Kinizsi Sport­kör elnöksége kedden este * z öregek még ismerték /k Nagykőrös feketei határ­részén a postaföldet, melyet a város az első világháború­ban megrokkant szegényem­bereknek használatra adott ki. Ahhoz, hogy a címben sze­replő kérdésre adott válaszun­kat maradéktalanul megértse a kedves olvasó, előbb meg kell, hogy ismertessük magu­kat az előzményeket, illetve magát a kort. Az idő rokkáján pergessünk vissza néhány száz évet. A híradástechnika nagyon fej­letlen volt. Egy hírt nem tud­tak még olyan eszközökkel el­juttatni az emberek, akihez akartak, mint manapság, mert fejletlen technikával rendel­keztek. Őseink gyalog vagy lo­von utazva juttatták el leve­leiket Budára, Fülekre, Becs­be. Hasonlóan vitték a szó­beli üzeneteket is. Erre á fel­adatra nem szívesen vállalko­zott senki. Ha csak egy-két mondat volt az üzenet, akkor még a dadogás is el tud­ta mondani, de ha hosz- szabb üzenetet kellett átadni és a hírvivő kifelejtett belőle valamit, akkor baj lehetett könnyen belőle. Ugyanis a ki­hagyások más értelmet is ad­hattak a tényleges mondani­valónak, így a város könnyen nézeteltérés áldozata lett. Vagy Köröst büntették meg, Milyen célt szolgált a postaföld? vagy a hírvivőre vertek any- nyit, amennyit jónak láttak. A levélírás sem volt. kevés­bé kockázatos, mert a gyalog útra kelő levélvívőnek futnia is kellett, hogy gyorsabban haladjon. A lovas futárt pedig útonálló közönséges rablók tá­madták meg, akik elvették a lovát és jó állapotban levő ruhadarabjait. A pénzt már nem bízták a futárra, hanem a tanácsok és a jegyző vagy főbíró vitte el. Ekkor termé­szetesen már fegyveres kíséret is elkísérte a küldöttséget. Egy helység életében ezért jelentős helyet tölt be a pos­ta. Segítségével összeköttetést lehet teremteni a külvilág­gal anélkül, hogy nagyobb utat kellene megtenni egyik városból a másikba. Ennek je­lentőségét évszázadokkal ez­előtt felismerték az akkori szervek. P ostaforgalom a legrégibb időkben is létezett, nyo­mát megőrizték az 1626 óta fennmaradt jegyzőkönyvek. Nagykőrösön az első postafor­galmat lebonyolító mai posta őséről már előzőekben történt említés. A város szükséglet­nek megfelelően Béccsel fenn tudta tartani a kapcsolatot, Szegeddel, Budával is. Itt kel­lett megemlítenünk, hogy a levélszállítás a XVIII. sz. második felében szorosan ösz- szekapcsolódott a személy­szállítással, mert a személy- szállító gyorskocsik vitték már ebben az időben egyúttal a leveleket is. Ezek az úgyne­vezett gyorskocsik lettek a ki­indulóállomása a mai postá­nak. Városunkban legelőször 1786-ban létesítettek posta- állomást. A Helytartó tanács felhívta Kőröst, hogy járuljon hozzá a postaállomás java­dalmazásához, mire a helyi tanács a feketei határrészből 100 magyar hold földet ado­mányozott a mindenkori posta­mester személyes használatára. Az első postamester Sánta Antal, aki a hivatalt 1739-ben eladta Kovács Mózesnek. A 100 magyar hold föld a postamesternek és családjá­nak a gond nélküli élet bizto­sításán túl a postakocsit húzó lovaknak az élelmet teremtet­te elő. A kocsikat, négy vagy hat ló húzta, azért a posta­mesternek igen sok lovat kel­lett tartania, mivel Kőrösön is váltották a lovakat. A váltá­sok alkalmával bizony sokszor megesett, hogy a postakocsis négy lovat vitt el, s csak ket­tőt hozott helyette. Ugyanis rossz utakon nehéz volt a köz­lekedés, az út megtétele nagy feladatot rótt az állatokra, akik néni bírták sokáig: ki­dőltek. a hiányzó lovakat a postá­ért mesternek kellett pótol­ni, ami sok pénzbe került. A posta istállójában mindig ? váltás lónak kellett lenni. A tartalék pedig a feketei földön legelt. A postamesterség emiatt nem volt kockázat nélküli vállalkozás. Ha szerencsés ember kapta meg a posta- bérlési jogát, akkor megszed­hette magát, ellenkező eset­ben pedig eladósodott és máé­nak kellett átadni a helyét. Hogy a postamester a kocká­zatot könnyebben el tudja vi­selni, azért kapta anyagi tá­maszul a 100 magyar hold földet használatra. Pesti László ülést tartott, amelyen a soron következő teendőkről esett szó. December 22-én, hétfőn dél­után 5 órai kezdettel kerül sor a Sportotthon nagytermében a vezetőségválasztó küldöttköz­gyűlésre az elnöki beszámoló után. December 31-én, január 1-re virradóra szilveszteri mulat­ságra kerül sor a Sportotthon­ban. Este 8-tól reggel 6 óráig a Kecskés zenekar szolgáltatja a talpalávalót, újévi malac- sorsolás, tombola, III. osztályú árakkal működő büfé várja a szórakozni vágyókat. Asztal- foglalás még korlátozott szám­ban igényelhető a Sportotthon irodájában, Tihanyi Lajosnál, hétköznapokon 8—12 és 16—19 óráig. ★ Az V. téli úttörő-olimpia or­szágos döntői rövidesen meg­kezdődnek. Az asztalitenisze­zők, a birkózók és a sakkozók 1969. december 27 és 31 között Dunaújvárosban, a sízők és a szánkósok 1970. február 6 és 9 között Sátoraljaújhelyen küz­denek az országos bajnoki cí­mért és a helyezésért. A fiatal körösi sportolók sakkban (és talán sízésben) vannak érde­kelve. (sulyok) Guilio Onesti, a nemzeti olimpia bizottságok állandó közgyűlésének elnöke december 20. és január 7. között afrikai kőrútod vesz részt. Utazásának célja a kapcsolatok felvétele az afrikai országok sport- szervezeteivel, problémáik megis­merése. Onesti, útiterve szerint az Elefántcsontpartot, Ghánát, Nigé­riát és Kenyát keresi fel. *

Next

/
Thumbnails
Contents