Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-14 / 290. szám
8 PEST MEG x^Círlap 1969. DECEMBER 14.. V.4SARNAP Világűr és televíziót Menetrendszerű forgalom a kozmoszba? — Kísérletek a Monte Marión — Karosszékből a holdmszállást NAPJAINKBAN MAR KÖZHELYNEK SZÁMIT A GYORSULÓ VILÁGRÓL BESZÉLNI. KÉT TUDOMÁNYÁG — AZ ŰRKUTATÁS ÉS A TELEVÍZIÓ — MÉGIS AZ ÉRDEKLŐDÉS HOMLOKTERÉBEN ALL. AZ ÉSZAKITÓL A DÉLI SARKIG SZENZÁCIÓ MINDEN RÉSZEREDMÉNYÜK. ÖSZ- SZEÁLLlTASUNKBAN — RÉGI ÚJSÁGCIKKEK NYOMÁN AZ ŰRKUTATÁS ÉS A TELEVÍZIÓ KORAI HÍREIRŐL TUDÓSÍTUNK, AMIKOR A MAR CSIRÁJÁBÓL KIBONTAKO- 'ZÖ GONDOLAT AZ ELSŐ, BOTLADOZÓ LÉPTEIT TETTE. MINDEZ ALIG EGY EMBERÖLTŐVEL ELŐBB TÖRTÉNT . . .------------- London és a rá- ! ! 1932 i dióvilág csodája |------------- az új Baird-rend- i s zerű távolbalátó gép, amelyen i 23x10 centiméteres kép vehe- j tó. Semmi kezelést, szakértei- | áiet nem igényel. Csak mind- * össze 700 pengő. De lesz ez még olcsóbb is.------------ Megmagyaráz1938 | hatatlan vágy hajtja az err.be------------- Az a titokzatos I 1935 I világ, amelynek------------ felfedezőjeként á ltalában Piccard professzor szerepel a köztudatban, már évszázadok óta nyugtaJanítotr ta az emberek fantáziáját. Mi van a levegőrétegen túl abban az atmoszférában, ahova az ember nem tud eljutni? Ha most rendelkezésünkre állna ©iyan utasszállító gép, amely fel tudna emelkedni a sztratoszférába, a repülőgép-közlekedés minden technikai problémája meg lenne oldva. Ebben az esetben azonban az utasokat légmentesen zárt kamrába kellene elhelyezni, mert a lég- sűrűség csökkenése következtében érrepedést kapnának. Képzeletünkben azonban máris kialakul a jövő közlekedésének képe: a kiránduló-repülőgépeik a Holdba és egyéb szomszédos bolygókra. Talán nincs messze az idő, amikor az utazási irodák menetrendszerűen fogják lebonyolítani a forgalmat a világűrbe ...------------- A technika még I 1938 I mindig adós a-------------- távolbalátóval, a mit pedig. már. évek pta. ígérget,. Azt hittük, az előzetes jelentések után csakhamar kopogtat ajtónkon az új Csoda: a távolbalátás, az otthoni filmszínház, és íme, messzebb vagyunk tőle, mint valaha. Miért? Hogyan áll a távolbalátás? Sajnos, egyelőre semmi remény sincs arra, hogy a tömegek szórakoztatására üzembe helyezzék. Nagyon bonyolult feladatot kell ellátnia a távolbalátó gépnek, amíg az elektromos rezgésből képet készít. A szerkezet valójában két külön, egymástól független és mégis összedolgozó szupergépből áll, és olyan drága, hogy annak az árából autót is vehetünk. Drágaságát a mai viszonyok között még tömeg- gyártás esetén sem lehet mérsékelni. Fokozza a nehézségeket az is, hogy a távolbalátó-műsort technikai okokból csakis ultrarövid hullámon lehet kisugározni és felvenni. Az ultrarövid hullámok pedig a látóhatárnál messzebb nem érnek eL Minden száz kilométerre jtülön-külön adóállomást kellene elhelyezni, ha azt akarnék, hogy ne csak egy szűk körzet, hanem az egész ország szórakozzon a rádiós távolbalátással. Ezek felszerelése azonban olyan nagy pénzt igényelne, amire sehol a világon nem lehet vállalkozót kapni. Röviden és szomorúan kell tehát jelenteni, hogy a távolbalátó a mai megoldás szerint aligha lesz valaha is a tömegek oly elterjedt és népszerű szórakoztatási eszköze, mint a rádió. Hangsúlyozzuk, hogy a .mai alakjában. Mert lehet, hogy az egész mostani elképzelés alapjában hibás. Épp ezért jelent leküzdhetetlen nehézségeket, hogy figyelmeztessék a technikusokat új módszerek kiagyalására. Lehet, hogy rövidesen jön egy zseni, aki merőben új utakon halad. Ez persze, új helyzetet teremtene. Addig azonban csak vágyakozva tekinthetünk a szép és sok örömet ígérő technikai játékszer felé, mint ahogy vágyakozunk egy autó után néha egész életen keresztül, hiába... , reket a föld legmagasabb csü csai felé. A leküzdhetetlennek látszó nehézségek sem rettentik vissza a vakmerő kutatókat. A levegő meghódításában j is a magasság vonz leginkább. Nem rekordhajhászáis, ami mind magasabbra és magasabbra kényszeríti a felfedezőket, hanem a tudományos kutatás ol thatatlan szom ja. Bátor férfiak 20 kilométernyire is eltávolodtak k föld felszínétől, s bár még ez a magasság is tartogat rejtélyeket, máris magasabbra törnek.------------- Rövidesen meg| 1939 | kezdi működését------------- Európa legmodernebb távolbalátó állomása, mégpedig Olaszországban. Hosszú idő óta folynak a kísérletek Róma mellett, ahol a Monte Marión helyezték el az ultrarövid hullámú adóállomást. Ezt fogják most felhasználni a távolbalátó-műsor közvetítésére. Rómában lesznek a stúdiók, és onnan a képáramok megfelelő puppinizált kábeleken keresztül jutnak el majd a hegyen levő adógépekig. Az új berendezés alig kerül valamibe, mert valójában csak a kábelek lefektetése okoz költséget.------------- A távolbalátás I 1940 | jubilál a konti------------- nensen. 1935. m ájus elsején volt az első adáskísérlet. Tempelhóiról. Nemcsak Németországban, de az egész világon ez volt az első televíziós riport. (1940-ben jelent meg a szó: televízió.) Világszerte nagy erővel indult meg a fejlődés. Az angolok jártak elöl mindenben, ami természetes is, hiszen pénzt és fáradságot nem sajnáltaik, csak hogy ők vigyék el a pálmát. A németek a berlini olimpiáról már egy-egy esetben adtak képet, ami óriási szenzációt jelentett. A felvevő- készüléket hatalmas teremben helyezték el, és vetítővászonra nagyították fel a képet. Ezután világszerte megteremtették az akkori normának elfogadott 441 vonalra bontott, másodpercenként 25 képet szolgáltató vételt. Közvetítették a magyar—német futballmérkőzést. Százezer emberiért be a berlini stadionba, mintegy tizenkétezren kívül maradtak. Közülük kárpótlásul sókan végignézhették a mérkőzést a távolbalátó-teremben, ahol szép, éles képben gyönyörködhettek. Aztán jött a háború . . .------------ Ez év nyarán 1 1969 | szerte a világon milliók boldog borzongással figyelték a kettős csodát. Karosszékben ülve televízión kísérték figyelemmel másodpercről másodpercre az emberiség eddigi történelme leghősiesebb tettét: a Föld vonzásából kitört ember lábbal tapodta a Holdat... Összegyűjtötte: Komáromi Magda I) övid néhány napon belül ót, földrajzilag is, termékeiket tekintve is egymástól távolálló gyár vezetői kérdezték meg a gondokról folytatott beszélgetéskor: a gazdasági reform tapasztalatainak elemzésekor miért csupán azok a jelenségek kapnak 'nagy nyilvánosságot, melyek , a vállalatok ellen szólnak, s miért nem esik legalább ilyen hangsúllyal szó azokról a 'gondokról, bajokról, melyek sok esetben indokai a vállalati magatartásnak? A vállalat jogi szabadsága ugyanis — fogalmazta meg az egyik gyárigazgató — nem azonos a tényleges szabadsággal. Jogilag ma már sok mindent szabad a vállalatnak tennie, ténylegesen azonban nem érdemes. A gazdasági mechanizmus reformja felkavarta a termelés, készletezés, értékesítés hosszú éveken át megrekedt állóvizét, s a közfigyelmet is a változásokra terelte. Tény, hogy néhány vállalat nem egészen tisztességes, vagy teljesen tisztességtelen., ügyeskedése jogos visszatetszést keltett, sőt, fölháborodást szült. Tény azonban az is: a vállalatok nagy többsége — s külön öröm, hogy Pest me„ ” Tf WjgKfS. : ...........Étül „A BARÄTKOZÄSOK ORSZÄGÜTJÄN” című kompozícióján dolgozik Gross Arnold grafikusművész. A két nagyméretű olajmontázs az épülő Hotel Duna Interkontinental egyik bárját díszíti majd. gyében minden jelentős üzem iee tartozik — a törvényes utat járta, a rendeletek betartásával egyengette holnapját, nem próbált meg kipré- ' selni jogtalan nyereséget a megrendelők, vevők zsebéből. Nem próbált meg azonban néhány olyan dolgot sem, amit jó lett volna. Miért nem? Azért, mert jogilag ugyan nem létezett akadálya, de ténylegesén a vállalat nem nyert volna semmit a cselekvéssel. A beszélgetéskor sokféle példa elhangzott. Kettőt emelnék'ki csupán. Az egyik: az új gép vásárlása az adózott nyereségből képzett fejlesztési alapot terheli, a régi berendezések javítása és javítgatása azonban az ún. folyó költségekből fizethető. Ér ehetőén: 3z utóbbi esetben a vállalatnak egy forintot kell megtermelnie, ahhoz, hogy egy forintot kiadhasson,. az előző megoldásnál azonban legalább ötöt-hatot. Elítélhető-e, ha a régi gépek javítása meilétt döntenek? A másik példa: a termékek korszerűsítésére ma kiadott ösz- szegék csak nagyon lassan, évekre .felaprózódva térülnek meg, s még az adót is le kell vonni belőle, tehát kérdésessé válik: egyáltalán érdemes-e nekivágni? A példák. bár leegyszerűsítettek, szemléletesek. Megvilágítják a vállalati' magatartás néhány, eddig árnyékban maradt indokát, s egyben magyarázatot találhatunk arra is, hogy miért nem sikerül erkölcsi-politikai érveinket — amik önmagukban helyesek — a gyorsabb műszaki tökéletesítést illetően maradéktalanul elfogadtatni. A vállalatok vezetői — " hangoztatták beszélgető partnereim — nem azért nem tesznek meg sok dolgot, mert maikacs, konok, megbízhatatlan emberek, hanem azért, mert egész egyszerűen terhek zsákját vennék a magük, s tennék mások vállára, miközben a terhek viselésének értelmét, célját nem látják. Ilyen helyzetben hatástalanok maradnak a máskülönben — a gazdasági ösztönzőkkel ösz- szekapcsoltan — okos érvek: a géppark korszerűsítéséről, a nagy termelékenységű berendezések előnyeiről, a termékek fejlesztéséről. Az érveik kívánalmakat tükröznek, a kívánalmak teljesítéséhez azonban anyagi letételek kellenek. Pontosabban: kellenének. A szabályozó rendszer működésének eddigi tapasztalatairól kialakult, s foiyatnárcis«- nak tekinthető vita arról tanúskodott, hegy a központi irányítás egészséges rugalmassággal elemzi kiinduló intézkedéseit, s nemhogy eltűri, hanem egyenesen igényli a kritikai, jobbat kínáló észre- , vételekét, javaslatokat. Az országgyűlés most lezajlott ülésszakán éppen a pénzügyminiszter expozéja igazolta' — többek között —, hogy az-’állami irányítás is a tökéletesebbet, az ösztönzőbbet keresi, s hogy a már elhangzott észrevételeit, a meglevő gyakorlati tapasztalatok alapján n-jm késlekedik a szükséges intézkedésekkel, módosításokkal sem. Sőt, ma már az is ismert, hogy a negyedik ötéves terv kezdetével egy időben a szabályozó rendszer tökéletesítésére is sor kerül, nem csupán néhány részletet, hanem átfogóbb kérdéseket felölelve. A korábban idézett, s több hasonló közül említett példák igazolják, hogy szükség van erre a tökéletesítésre, de hozzátehetjük: szükség van a szemléletmód korszerűsítésére is. Arra, hogy a gazdasági középirányító ‘ szervezeteknél épp úgy, mint a társadalmipolitikai testületek járási, városi bizottságainál ne véljék vállalati Ikonokságnak azt, ami nem az, ne feltételezések, hanem tények alapján hadakozzanak a jobbén. Gazdasági feszültségek, ellentmondások nem oldhatók fel, nem szüntethetők meg rábeszéléssel, s bár éz már sokszor bebizonyosodott, tűéig nia is sűrűn megtörténik, hogy ezt vélik üdvözítőnek. Illúzió hinni benne, s minél előbb szétfoszslifc ez az illúzió, annál gyorsabban jön létre a megoldás reális alapja, s útja. A szabályozó rendszer beje- lentett változásai, s azo"-u melyek- a -most-- folyó - elemzé- sipík| gjúfcftk alapján várhatók, a váilMatók jogi szabadságát, és tényleges cselekvésének határait közelebb hozzák. A lehetséges és az érdemes, a jogi szabadság és a gyakorlati hasznosság köizötti távolság csökken. Hisszük: vele együtt a termelői és fogyasztói érdekek közötti távolság is, kisebb lesz. Mészáros Ottó Kitartott az utolsó töltényig Hetven évvel ezelőtt halt meg Győrök Leó, a francia kommiin egyik magyar hőse 1 Halálának 70. évfordulóján talán illendő f elidézni a legro- mantikusabb életű magyarok egyikének, Győrök Leónak emlékét, ha már a közömbös utókor elég méltatlanul megfeledkezett róla. Pedig emlékének ott lenne a helye a másik magyar komműnárdé, Frankel Leóé mellett, hiszen mindketten egyformán jelentős szerepet töltöttek be az 1871. évi párizsi forradalomban: Frankel Leó mint a kommün minisztere, Győrök . Leó pedig mint a kommün tüzérségének főparancsnoka, aki az utolsó pillanatig védelmezte az ostromlott Párizs legfontosabb érődéit, végül utolsó fellegvárát, a Montmartre-t is. A tenger festője Pápán született 1847-ben, té- hát egy évvel a negyvennyolcas magyar forradalom kirobbanása előtt. Gyermekévei, a Bach-korszak legsötétebb szakaszával estek egybe. Akkor telt meg a lelke a szabadság szerelmével, hiszen családi körben mást sem hallott, mint a letiport szabadság siratását. Már a pápai iskolában feltűnt rendkívüli rajztehetsége. Érettségi után a tengerészeti akadémiára került, ahol tökéletesen megtanult számos európai nyelvet, és mérnöki képesítést is szerzett. Az akadémia elvégzése után, amikor tenge- résztihztté avatták, az egyik osztrák hadihajón szolgált, de hamar maggyűlölte a „Dienst- reglamát”, szívesebben töltötte minden szabad idejét fejtegetéssel. AÍ ezerszínű tengert festette, miközben megért benne az elhatározás, hogy festő lesz. Leköszönt tiszti rangjáról, előbb Angliába, majd onnan 1869-ben Párizsba ment, hogy élethivatásának, a festészetnek élhessen. Beiratkozott a Sorbonne-rá és a szépművészeti főiskolára. De nem sokáig hallgathatta az előadásokat, kitört a forradalom, a francia nép elűzte császári trónjáról III. Napóleont, amikor pedig a reakciós francia kormány a szerencsétlen kimenetelű francia—porosz háború következményeként aláírta a szégyenletes békeszerződést, amely nemcsak megalázta és megcsonkította az országot, hanem elviselhetetlen anyagi terheket is hárított a népre, ■ Párizs kikiáltotta a kpmmünt, amely aztán semmisnek nyilvánította a béke- szerződést. A francia reakció a győztes poroszokkal szövetkezett „vörös” Párizs ellen. Célttéveszfett golyók Győrök Leó, a fiatal művésznövendék abbahagyta tanulmányait, fölcsapott frank- tirőrnek, majd fölajánlotta szolgálatait a kommünnek. Örömmel fogadták jelentkezését, majd megtudva, hogy katonai akadémiát végzett, és mérnöki képesítése is van, előbb törzskapitánnyá, aztán hamarosan őrnaggyá nevezték ki, és a körülzárt Párizs legfontosabb erődéinek védelmét bízták rá. Győrök Leó hősiesen védte ezeket az erődöket a túlerő ellen, rejtett ütegével teljesen megsemmisítette a poroszok ütegállásait, kom- münárdjai élén hősiesen visz- szaverte a rohamozó ellenség számos támadását. Párizs már lángokban állt, amikor Győrök Leónak el kellett hagynia az üszkös romhalmazzá lőtt erődöket. Végül a kommün utolsó fellegvárának, a Montmartre- nak védelmét vette át, és posztján szinte az utolsó töltényig. kitartott. A felülkerekedett reakció ezrével mészárolta le a hősiesen harcoló kom- münárdokat. Győrök Leót is elfogták. Az ellenforradalmi vészbíróság kétszer is halálra ítélte, az ítélet végrehajtását meg is kísérelték, de a kivégzőosztag golyói csodálatosképpen célt tévesztettek. A halálos ítéletet ezután „kegyelemből” életfogytiglani deportálásra változtatták. Kilencszáz elfogott kommünérddail együtt Rrestbe hurcolták, amelynek kikötőjében horgonyzott az Aube nevű hajó, hogy az el- j ítélteket a borzalmak szigetéire, Cayenne-be szállítsa. , A szökés Negyedik hónapja vesztegelt már a halálhajó Brest partjai előtt, közben a beléje zsúfolt kilencszáz komirntinárd közül hatszáz belepusztult az embertelen bánásmódba, amikor Győrök Leó egy ködös őszi éjszakán vakmerőén megszökött. Űréi közül a korláton át a tengerbe vetette magát, és szerencsésen partra jutott. Bujkálva vándorolta végig az ellenforradalmi rémuralom alatt nyögő Franciaországot, már télre fordult az idő, amikor végre nagy nehezen elérte a magyar határt Híre megelőzte. A magyar ifjúság, amely a kiegyezés bódulatába süllyedt országban is híven őrizte és ápolta a szabadságharc emlékét, nagy lelkesedéssel fogadta a párizsi kommün hősét. Hamarosan mérnöki állást kapott egy vasútépítő társaságnál, majd a MÁV nevezte ki mérnökévé. Közben beiratkozott a tudományegyetemre, nyelvtanári képesítést szerzett, 1885-ben megpályázta és elnyerte a Reáltanoda nyelvtanári állását. Csaknem 15 évig tanárkodét! ebben az iskolában, ahol művészi ambícióit is kielégíthette. Örökké a tenger vonzotta, a nyári vakációkat évről évre az Adrián töltötte, köny- nyű vitorlás bárkáján állandóan az adriai szigetvilágban kóborolt. Színvázlatokat készített az ezerarcú tengerről, hogy a téli hónapok alatt pesti műtermében ezek alapján megfesthesse pompás , tengerképeit. A pesti tárlatokon óriási sikere volt képeinek. Nem is volt igazi szalon a lázasan gyarapodó fővárosban, amelynek falát ne ékesítette volna egy-két Györök-festmény. Ahogy nőtt népszerűsége, úgy vonult vissza egyre jobban önmagába- Lassanként egészen meghasonlojtt Budapest polgári társadalmával, amelynek éltető eleme a gy&rs meggazdagodás vágya volt, mitsem törődött már az 1849- ben letiport és az 1867-es kiegyezéssel Végiképp elsikkadt szabadsággal. Győrök Leó kerülte az embereket, már tanártársaival sem érintkezett, és 1899. december 15-én átlőtt fejjel, holtan találták műteremlakásában. Csak egy falu neve A festőművész Győrök Leó emlékét a Nemzeti Galériában három képe őrzi. Van egy képe a Reáltanodában is, amely jelenleg Eötvös József Gimnázium néven ápolja az öreg iskola nemes hagyományait. Emlékét az irodalom is őrzi. Lázadó ha jós nép című könyve a századforduló' táján, dé még jó sokáig azután is a magyar ifjúság egyik legnépszerűbb olvasmánya volt. Nyelvtudósként is joggal számon tartható, mert olasz nyelven írt magyar nyelvtankönyve valamikor nagyon kelendő portéka volt az Adria partjain. Győrök Leónak, a hős kom- münárdnak, a szabadságharcosnak emlékével azonban sehol sem lehet találkozni. Van ugyan Budapesten egy falat- nyi utcácska a XI. kerületben, a Győrök utca, de ezt sem róla nevezték el, hanem mint névtelen utcát. 1934-ben egy Gyűrök nevű Zala megyei falucskáról. » Magyar László Lehet de nem érdemes
