Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

1969. DECEMBER 14., VASÁRNAP "'W/Vrlífp 9 A csehszlovák Tátra gyár mérnökei újszerű betonszállító .tehergépkocsit konstruáltak. A Tátra—138 típus alvázára illesztették rá az 5 köbméter űrtartalmú kúpos teknőt, melynek billentését hidraulikus segédberendezés végzi. Az ürítő tolózár, valamint a teknőbc beépített kavarómű 180 fokos mozgatása ugyancsak hidraulika segítségével történik. A betonszállító kocsi sebessége rakottan 50 km/óra. Milyen babát? Egy gyönyörű, lemosható testű, * •• FÉSÜLHETŐ, SIROS ALVOBABAT Ezt az import babát 270 forintért most kapni A JÁTÉKBOLTBAN: IV. (ÚJPEST), ÁRPÁD ÚT 60. Univerzális autódaru Az NDK-beli TAKRAF cég — az AUTÖKER rendezésé­ben Budapesten bemutatta a magyar szakembereknek az ADK 63—2 típusú autó-forgó­daru hidraulikus változatát. A gyár korábbi típusaitól el­térően az új daru univerzá­lisan alkalmazható. Átalakít­ható markoló daruvá, mág­neses teheremelő berendezésé­vel használható ócskavasak emelésére, vákuumrendszerű szívó-rögzítő szerkezetével és teleszkópos gémjével pedig különösen az építőiparban al­kalmazható. A földrengések előrejelzése latok és sorozatos mérések alapján a jövőben számolni le­het nagyobb erejű rengésekkel. Az előrejelzések 1 problémakö­rével csaknem valamennyi szovjet geofizikai intézmény foglalkozik. A kutatások eddigi állása szerint bizonyos előjelek re­gisztrálása segítségével nap­jainkban a földrengések • he­lyét és vaiószínű erejét már meg tudják határozni, ami azonban a legfontosabb lenne ezen a téren: a lei törések pon­tos idejét még nem. Pedig az érintett terület riasztáséihoz és időbeni kiürítéséhez erre fel­tétlenül szükség volna. Mégis mit lehet tenni an­nak érdekében, hogy a rengé­sek minél kevesebb kárt okoz­zanak emberéletben? Egyik szovjet professzornak' az a véleménye, hogy pillanatnyilag a legcélszerűbb feltérképezni az ország területén a földren­gésveszélyes zónákat, és eze­ken a területeken rengésálló épületeket emelni, iilétve a már meglevő épületeket meg­erősíteni. A fizikusok a szeiz­mikus jelenségek és a föld- mágnesség közötti összefüggé­sek beható tanulmányozásától várják a jövőben az ered­ményt a megbízható előrejel­zési rendszerek kidolgozáséra. Mások a lökéshullámok jelle­gének, terjedésének vizsgála­tából igyekeznek következte­téseket levonni. Ismét más kutatók a Kurili- szigetekről és Kamcsatkából kiindulva elkészítették a Szov­jetunió szeizmikus térképét, megjelölve rajta azokat a he­lyeket, amelyeken az elkövet­kező 20 esztendő folyamán pusztító erejű földrengéssel le­het számolni. Érdekes ezzel a témával kapcsolatban egy fia­tal tadzsilc származású szeiz- mológusnak a kutatási munká­T ad zsikiszf ónban gyakori a földrengés, és az el­múlt években mintegy 10 ezer regisztrált földlökést tanulmá­nyozott. Kiinduláskor figye- embe vette, Uiogy Tadzsikisz- án területén a gyenge ampli­túdójú földlökések igen gya- coriak, míg az erős rengéseit nagyon ritkán fordulnak elő. \ földrengések száma és ezek­nek az ereje közötti összefüg­géseket a szovjet kutató gra­fikonon ábrázolta. Grafikon­ét frekvenciagrafikonnak ne­vezte el. Ez a grafikon már többet mondott a tudós szá­mára. A szovjet kutató azt apasztalta, hogy a legerősebb öldlökés előtt a gyenge amp- itudójú lökések száma csök- ten, ugyanakkor az erős amp- itudójú lökések száma növek- ;zik. Grafikonról a nagy ere­Évente világszerte több ezer földlökést regisztrálnák, sze­rencsére a pusztító erejű föld­lökések száma viszonylag ke­vés. Elsősorban Japán, Chile, Mongólia, Törökország, India, Olaszország és a Szovjetunió egyes területein, hazánkhoz legközelebb pedig Jugoszláviá­ban . jelentkeznek általában pusztító földrengések. Érthető, hogy az Egyesült Államok és Japán mellett a Szovjetunió­ban is szakértők százai dolgoz­nak a megbízható földrengés- előrejelzési módszerek és esz­közök kialakításán. A Szovjetunióban ebben az évszázadban 1927-ben Krim- íélszigeten, 1940-ben Gammá­ban. 1948-ban Ashabadiban és 1966-ban Taskentben volt pusz­tító erejű földrengés. A kuta­tás az 1948-as földrengés után indult meg intenzívebben a földrengések ' előrejelzésével kapcsolatban. Igyekeztek feltérképezni azo­kat a veszélyeztetett terepeket, amelyeken az eddigi tapaszta­A Hazai Pamutszövőgyár Soroksári Gyára katonaviselt, érettségizett fiatalokat VESZ FEL, 8 hónapos művezetőképző tanfolyamra. A kiképzési idő alatt havi 1500—1800 Ft-os fizetést adunk. Jelentkezés önéletrajzzal: Marx Károly utca 294. „Jégkorszak" Baranyában Baranyában elkészítették az idei év „jégmérleg”-ét, amely­ből kiderült, hogy a megye újabb sajnálatos * rekordot könyvelhet el a természeti csa­pások sorozatában. Tavaly 40 ezer holdon pusz­tított a jég, az idén pedig 8 hónapig tartott a „jégkorszak”. Ebben az évben az első jég­verés április 24-én történt a mohácsi járásban, az utolsót pedig november 26-án jegyez­ték fél a sásdi járásban. Az egyedülálló hosszú jeges idő­szak csaknem 60 mezőgazda­sági nagyüzemet sújtott és az Állami Biztosító 43 és fél mil­lió forint kártérítést fizetett a gazdaságoknak. Mint ismeretes: a Baranyát rendszeresen sújtó, nagy káro­kat okozó természeti csapás megelőzésére itt állítják majd fel az első magyar jégelhárító rendszert. CLAUDE DORNIER, a né­met repülés egyik úttörője, a róla elnevezett gyár alapító tagja, 85 éves korában svájci otthonában elhunyt ANYU, ÉN EG Y BABÁT AKAROK! jű földlökés 2 héttel korábban leolvasható. Ma még természetesen nem lehet arról vitatkozni, hogy a fiatal szovjet kutató módszere a gyakorlatban minden tskin- I tetben beváltja-e a hozzá fű- ; zott reményeket. Ha sikeres­nek bizonyulna, úgy a Szovjet- I unió területén kiterjedt föld- j rengés-előrejelző állomásháló- j zatot lehet kiépíteni. Az állo- j másokat nagyfrekvenciás- mű- I szerekkel látnák el. így: „kö- | zelebb leszünk- ahhoz, hogy a 1 technika és tudomány a jövő- | ben lehetővé teszi a földrengé- ! sek megbízható előrejelzését”, í E. I. Kevés a toboz... A Kiskunsági Erdőgazdaság homoki fenyveseiben — első­sorban Kelebia, Bugac és Ke­rekegyháza környékén — meg­kezdődött az erdei és fekete­fenyő termésének begyűjtése. Az idén rendkívül kevés a to­boz, így alig néhány vagonra» való kerül majd a pergető­üzembe. A fenyőmag nagy ré­szét a csemetekertek használ­ják fel: évente 40—50 millió kis tűlevelűt nevelnek a ho­mokvidék erdősítésére. Legér­tékesebb az erdei fenyő mag­ja, ennek kilója 500 forintot ér, s külföldön is keresett. A homokon termett fenyőmagot különösen Spanyolország, Olaszország és Franciaország erdősítői keresik. Hogyan készítsünk csillagszórót és gyertyát? A karácsonyfa két elima- radhaiatlan dísze a csillag- szóró és a gyertya. Mindkettőt árulják az üzletekben az ünne­pet megelőző hetekben, ha nem is mindenütt és nem is valami nagy választékban. Készítésük viszont egyszerű, az ügyes kezű ezermester ma­ga is megcsinálhatja, akár a szokásostól eltérő, különleges kivitelben is. Néhány vegy­szerre van csupán szükség, amelyele a vegyszerboltokban, vagy a gyógyszertárakban könnyen és olcsón beszerezhe­tők. Röpködő szikrák Tálkában külön-külön dör­zsöljünk szét 10 gramm bá­riumnitrátot és 3 gramm ke­ményítőt. Keverjük össze a két porfinomságú anyagot, és ad­junk hozzá 5 gramm középfi- nom vas-, valamint 1,5 gramm alumíniumreszeléket. Alapos keverés után töltsünk hozzá annyi meleg vizet, hogy sű­rű kása keletkezzék. A2 elő­készített, kb. 18 cm hosszúsá­gúra leszabott félkemény vas­drótok mindegyikét fele részig vonjuk be masszával, majd felakasztva hagyjuk lassan megszáradni. Ha a bárium­nitrát helyett káliumklorátot, stronciumnitrátot vagy nát- riumperoxidot használunk (azonos mennyiségben), más­más színhatásúak lesznek a szerteröpködő szikráit. Ha a vas- és alumíniumreszelék helyett magnéziumport hasz­nálunk (óvatosan bánjunk ve­le!), ekkor sokkal fényesebbek lesznek a szikrák. Hosszabb vasdrótot spirál alakúra, vagy bármilyen más formájúira is meghajlíthatunk, így különle­ges csillagszórót készíthetünk (a meghajlítást természetesen még a masisza felrakása előtt kell elvégézni). A fentebb megadott masszamennyiség Billenőteknős betonszállító kb. 10 darab csillagszóró ké­szítésére elegendő. Díszgyertyák A különleges gyertya nem­csak a karácsonyfának, hanem a terített ünnepi asztalnak, a szobának is dísze. Imbolygó lángja meghitt hangulatot, meleg, családias légkört te­remt. Házilag padlóviaszból ké­szíthetünk gyertyát. Nem kell mást tenni, mint megolvaszta­ni és formába önteni. Kanóc­nak legalkalmasabb a méter- számra olcsón vásárolható ön­gyújtóból, de egy vastagabb len- vagy kenderfonál is meg­teszi. Ha azt akarjuk, hogy kormozás nélkül, egyenletesen égjen a bél, előzőleg pácoljuk be (a pácfündő összetétele 100 ml vízben feloldott 1,2 g am- móniumszulfát, 0,4 g bórsav, és 0,6 g salétromsav). A gyertyát színe, formája és díszítése teszi különlegessé. Mindenféle festékkel érdekes színhatásokat érhetünk el — akár oldódik a paraffinban, akár nem — csak az a fontos, hogy egyenletesen keverjük él a megolvasztott padlóviasz­ban a festéket. Festékszemcsé­ket, fémreszeléket stb. öntés után a gyertya* felületére is felvihetünk, csak erősen bele kell hengergetnünk a gyer­tyát. Mutatós díszítési mód az is, hogy a gyertya törzsét, más-más színű paraffinnal csurgatjuk körbe, ahol az csep­pek formájában megszilárdul. Ha egy érdekes formájú üveget, dobozt, vagy tégelyt találunk a házi lomtárban, használjuk azt fel gyertyaöntő formának (öntésnél mindig számítsunk arra, hogy megszi­lárduláskor a paraffin veszít a térfogatából, „behúzódik”). Aki megfelelő ügyességgel rendelkezik, fából vagy gipsz­ből kétrészes negatív öntőfor­mát is kifaraghat a gyertya- készítéshez. A formából kike­rülő díszgyertya apróbb hibáit meleg késsel igazíthatjuk ki. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents