Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

rts'l iII fX '^Mírlap X969. DECEMBER 14., VASÁRNAP-r-v • i t • A Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és 3^T3rixsl3.0J.3.1 Konzervipari Vállalat Franciaország­ja J bői ezt a paprikaolaj-előállító beren­dezést vásárolta. A paprikaolaj előnye az egyenletes szín- és íztartósság. Felhasználhatósági ideje négyszerese a fűszerpap­rikáénak. A sűrítmény nem penészedik, csomósodik. Színe, íze, csípőssége az alapanyagtól függően változtatható. 25 grammos műanyag flakonban kerül majd forgalomba Paprikol néven. A 25 gr olaj fél kg őrölt fűszerpaprikának felel meg. Honismereti Tájékoztató — Tanácsköztársasági iratok Levéltári kiadványok A Pest megyei Levéltár és a megyei múzeumok igazgató­sága évente háromszor-négy- szer megjelenő kis lapocska kiadására készül. Az első szám még december folyamán meg­jelenik. Címe „Honismereti Tájékoztató" lesz és ebből is kiderül, hogy elsősorban a honismereti mozgalmat kíván­ja szolgálni az új megyei saj­tóorgánum. A mozgalom hírei mellett tájékoztató közlemé­nyekkel is segíti munkájukban a mozgalomban részt vevőket, a helytörténészeket, a krónika­írókat és' a múzeumbarátokat. A kiadvány a Pest megyei Le­véltárban lesz kapható és már most ugyanott előjegyezhető. Most jelent meg egyébként a Pest megyei Levéltári Füze­teik sorozatának második szá­ma: A Pest megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai. Hé­zagpótló mű, amely a Tanács- köztársaság megyei történeté­re vonatkozó hiteles forrás­anyag, az egykori hatóságok j levéltárban őrzött okmányai | közül a legfontosabbak jegy­zékét tartalmazza könnyen át­tekinthetően. A válogatás ne­héz munkájában és az egyes fejezetek kidolgozásában részt vett a levéltár valamennyi tu­dományos munkatársa, a ta­nulmánynak beillő bevezetést dr. Lakatős Ernő, a levéltár igazgatója írta, aiki egyben a .15 íves könyvet szerkesztette is. A megyebeli helyi tanácsok megalakulásának körülmé­nyeiről, hatáskörükről, illeté­kességükről, intézkedéseikről magvas rövidséggel készült történeti tájékoztató egészíti ki az iratjegyzék fejezeteit A nagy jelentőségű történelmi korszak kutatói számára fel­mérhetetlen könnyebbséget je­lent ez a könyv, segítségével gyorsan megtalálhatják a munkájuk tárgyára vonatkozó iratanyagot (Sz. E.) A Nagykőrösi Ládagyár állandó munkára FELVESZ szabó, hasító, szélező és keresztfürészes férfi gépmunkásokat, valamint vagonrakodó, anyagmozgató, és faanyagtéri segéd­munkásokat. Teljesítmény szerint 8-tól 9.80 Ft-os órabérig. Kereseti lehetőség: 1600-tól 2800 Ft-ig. A 7 napos próbaidő alatt 8 Ft-os órabért fizetünk. ♦ Útiköltséget* térítünk. HETI 44 ÓRÁS MUNKA­IDŐ. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Jelentkezés a LÁDÁI PARI VÁLLALAT Munkaügyi osztályán. — Romhányban üzemet lé­tesített a Váci Híradástechni­kai gyár, ahol 70 dolgozóval már megkezdődött a terme­lés. — Húszlábas száraz kon­ténereket készít a Hungaro- carnion Nemzetközi Autóköz­lekedési Vállalat részére a Magyar Hajó- és Iiarugyár váci üzemegysége. Magyar—angol jegyzőkönyv A magyar műszeripar újabb külföldi sikerét mutatja, vala­mint a kapitalista és szocialis­ta vállalatok, intézmények kö­zötti előnyös kooperáció lehe­tőségét bizonyítja az a jegyző­könyv, melyet angol részről Ronald Northedge, az Electro­nic Flo-Meters- Ltd. igazgatója és elnöke, magyar részről pe­dig dr. Striker György, a Mé­réstechnikai Központi Kutató Laboratórium igazgatója írt alá abból az alkalomból, hogy most decemberben van a 2 éves évfordulója a két cég kö­zötti kooperációs és licenc­vásárlás! szerződés megkötésé­nek, mely folyadékok és gázok áramlásmérőinek gyártására vonatkozott. MA: Könyv sorsjegy­húzás Hagyományos kögyvsorsjegy- játékának húzását vasárnap rendezi meg az Állami Könyv­terjesztő Vállalat 10 órától a Liszt Ferenc téri könyvklub­ban. A téli könyvvásár idejére kibocsátott 10 forintos sorsje­gyekből 500 ezer sorsjegy tu­lajdonosa a következő nyere­ményekre számíthat: Moszk­vics személygépkocsi, 7—8 ezer forintos ' IBUSZ-utaívány kül­földi utazáshoz, 10 ezer forin­tos vásárlási utalvány a Cor­vin Áruházba. A tárgynyere- ménylistán tv-készülékek, magnetofonok, lemezjátszók is szerepelnek. 40—200 forint ér­tékű könywásárlási utalvá­nyokból 6800-at sorsolnak ki. — Zimmer Erzsébet: Em­beröltő című kiállítása hét­főn nyílik meg a Csepel Au­tógyár művelődési házában. — Gödöllőn, az agrártudo­mányi egyetem -mezőgazda­ság-tudományi karán tegnap oklevélkiosztó ünnepélyt ren­deztek. A most végzett 161 ifjú mezőgazdasági mérnök többsége a .. termelőszövetke­zetekben kezdi meg munká­ját Munkamegosztás és előítélet Napirenden: a nők téli foglalkoztatása A termelőszövetkezeti asszonyok téli foglalkoztatása még ma is sok helyütt részben vagy teljesen megoldatlan. Hogy miért éppen a nők maradnak télen munka és kereset nélkül? Ennek okait — egyebek között — a kialakult társadalmi mun­kamegosztásban és a meggyökeresedett társadalmi előítéletek­ben lehet keresni. — A társadalmi munkameg­osztás évszázadok óta úgy ala­kult a mezőgazdaságban, hogy a férfi gondozta az állatokat, az ő dolga volt a vetés, kaszá­lás, aratás — és az asszony tar­totta rendben a háztáját, ő végezte a növényápolást. Ez a munkamegosztás érvényesül a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben is. Csakhogy amíg az állattenyésztés és a gépi munka egész évre kenye­ret ad a férfiaknak, addig a növényápolás, a kertészkedés szezonális munka: tavasztól késő őszig tart. — Ezt a gyakorlatot a tár­sadalmi előítéletek úgy tá­masztják alá, hogy a tsz a fér­fiaknak igyekszik egész évben munkát biztosítani, mondván, hogy ők a családfenntartók. Kovács Gyula, a Monori Já­rási Pártbizottság titkára, ez­után a járásban levő helyzet- .tel folytatja: — Termelőszövetkezeteink még két évvel ezelőtt is gaz­dasági nehézségekkel küzdöt­tek. Ebben több tényező ját­szott közre: három tsz-ben mostoha talajadottságok, Pé­teriben belvizes területek, eró­ziós domboldalak; a főváros munkaerő-elszívó hatása, ami­nek következtében a tsz-ekben csak az idősebb férfiak és az asszonyok maradtak; a mező- gazdasági szakmák becsületé­nek hiánya:, a járás 20 közös gazdasága idén mindössze 18 mezőgazdasági szakmunkásta­nulót tudott szerződtetni; vé­gül a vezetés gyengeségei; mindezek együttesen oda ve­zettek, hogy még 1967-ben is hét tsz zárta veszteséggel a gazdasági évet. Ilyen körülmé­nyek között érthető is, hogy a szükségesnél kevesebb figyel­Sparlacus-távirat Hacsaturjántól, a Spartacus világhírű zeneszerzőjétől érke­zett távirat Lukács Miklósnak, a Magyar Állami Operaház igazgatójának címére. A szö­veg: „Végtelenül örülök és boldog vagyok, hogy a mi Spartacusunk együttese arany­érmet nyert Párizsban és még jobban örülök, hogy Kun Zsu­zsa, a kiváló táncmüvésznő óriási tehetségével meghódítot­ta a párizsiak szívét és külön- díjat nyert. Szívből forrón gra­tulálok a nagyszerű győzelem­hez és üdvözletem küldöm az egész balettegyüttesnek, bará­ti vonzalommal — Aram Ha- csaturján.” met szenteltek a nők téli fog­lalkoztatásának. — A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése, a vállalati gazdálkodás lehetősé­gei fordulópontot jelentettek a tsz-ek gazdálkodásában. A mérleghiányos gazdaságok többsége megerősödött, ma már mindössze három részesül állami dotációban. — Mindezt azért akartam el­mondani, hogy érzékeltessem: mit jelent a vállalati gazdálko­dás, a kisegítő üzemág, a köz­vetlen értékesítés lehetősége a járás tsz-einek, nem utolsósor­ban a foglalkoztatottság szem­pontjából is. Szövetkezeteink — kevés kivétellel — jól él­tek az új mechanizmus adta lehetőségekkel, kisegítő üze­meket létesítettek. Ezek közül néhányat — az időközben meg­jelent rendelet értelmében — január 1-ig felszámolnak, de többségük a feltételeknek megfelelően, jól működik, és nemcsak a tsz-tagoknak nyújt téli vagy egész évi keresetet, de — reméljük — mind több bejáró dolgozót is itthon ma­rasztal. • A járás vezetői hogyan értékelik a tsz-ek kisegítő tevékenységét? — Támogatjuk, mert előse­gíti a szövetkezetek 'műszaki bázisának megfelelő kihaszná­lását; mert a község, a járás fogyasztási igényeinek kielé­gítését szolgálja; mert enyhíti a foglalkoztatási gondokat és mert olyan bevételi forrást je­lent, amelyet a tsz-vezetők me­zőgazdasági beruházásokra fordíthatnak. Természetesen a járási tanács szigorúan ra­gaszkodik a rendelet szellemé­hez, és csak olyan kérelmekre ad ki engedélyt, amelyeket alapos közgazdasági számítá­sok, megfelelő előkészületek előztek meg. • Milyen hibák tapasz­talhatók a kisegítő tevé­kenységben? — Általános probléma, hogy a tsz-ek nein szívesen vállal- j koznak mezőgazdasági termék | feldolgozására. Nem szeretik, i mert a termékfeldolgozás na­gyobb beruházásokat igényel — az ipari üzemeknek végzett bérmunka viszont sokkal ke­vesebbet —, és ez hátrányosan befolyásolja a tsz-ek pénzügyi helyzetét. Tetézi a gondokat, hogy a félkész termék értéke­sítése bizonytalan: nincs a termékekre folyamatos, állan­dó megrendelés. Végül azt is látná kell, hogy az ipari tevé­kenység nagyobb jövedelmet nyújt a tsz-eknek, mint a me­zőgazdasági termékek, feldol­gozása. • Volt-e olyan eset a já­rásban, hogy az egész év­ben folytatott kiegésztő üzemi tevékenység a mező- gazdasági munkák rovásá­ra ment volna? — Arra nagyon vigyáztunk, hogy ez ne történhessen meg. Nincs is rá példa, ezt igazol­ják az éveli óta egyenletesen növekvő termésátlagok is. Per­sze, javítanivaló azért akad: fejleszteni kell a zöldségter­mesztést és az öntözéses ker­tészetet. • Van-e olyan tsz, ahol ípég nem tudnak munkát adni télen az asszonyok­nak? — Igen,- a kisebb tsz-ekben: Káván, Bényén, Csévharasz- ton, Tápiósápon. Ezekben a községekben a háziasszonyok nyári foglalkoztatása is meg­oldatlan. — Vannak azonban pozitív példák is; a monori Kossuth Tsz-ben nagy létszámú női munkaerőt tudnak foglalkoz­tatni a bérorsózással, növény­védő szerek csomagolásával. Ezek az asszonyok — ha szük­ség van rá — a tsz szőlőjében is dolgoznak. A gyöpirői Petőfi Tsz-ben nőket és férfiakat fog­lalkoztatnak különböző vas­ipari bérmunkákkal; a vasadi Kossuth Szakszövetkezetben kihelyezett részleget létesített a budapesti Telefongyár. Itt — betanított munkásként — ötven-hatvan asszony dolgo­zik. Az említetteken kívül több táz foglalkozik káposzfaeava- nyítással — elsősorban a ve- csésiek — Úriban cirokseprű- kötéssel, sok termelőszövetke­zetünk nyitott tejtermék-, il­letve zöldségárudát nemcsak a járásban, hanem Budapesten is. Általában elmondhatom, hogy valamennyi tsz vezetői keresik a módját a munkaerő — elsősorban az asszonyok — egész évi foglalkoztatásának — mondta befejezésül a járási pártbizottság titkára. , Nyíri Éva s;'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSS/SS^ 1 AZ ÖREG LÓ 1 s s hanem gőgből, sietett, szinte rohant, hogy mielőbb' lovat vegyen. „Megalkudni, kifi­zetni és hazavezetni. Haza a faluba, be az istállóba. És ha valaki, azt kérdezi, kié ez a ló, azt felelni, hogy az enyém!” Ezeket fejezte ki Károly bácsi tekintete. Egy félnehéz, telt hasú ál­lat előtt állt meg. A kupec öt­ezerre tartotta. — ötezer? Az sok! — aztán odébb állt, végigjárta az egész vásárt, megnézett minden lo­vat és érdeklődött. Hány éves, mennyiért adja, nem kehes-e? De egyik sem tetszett úgy, mint az a félnehéz jószág. Visszament a kupechez. Meg­nézte a ló patáját, a fogait, és aztán szólt az eladónak, hogy jártássá meg. — Ilyen lovat maga nem ta­lál sehol! Ez olyan ló, ami­lyen még a lovak országában sincs! — dicsérte hosszasan portékáját a kupec. Négyezerötszázban marad­tak. Megkötötték az egyezsé­get. Amikor Károly bácsi le­olvasta a pénzt, hozzám for­dult: — Szép ez a pára? — aztán spárgával pokrócot kötött a ló hátára, én meg segítettem neki, hogy könnyebben fel­üljön. — Te előbb érsz haza — mondta békésen. — Szólj az asszonynak, *"hogy estére ott­hon leszek. Na isten áldjon! Elindult Károly bácsi. So­káig néztem, dereka egyenes volt, mintha nem is pokró­con, hanem nyeregben ülne. Büszkén tartotta magát.------------------------ izgalom­I Az asszony | mai vá­------------------------ rakozott o tthon. Ö nem akarta, hogy lovat vegyenek. Azt mondo­gatta: „leéljük mi ló nélkül is azt, ami még hátra van”. De Károly bácsi így akarta. És minden pénzt összeszed­tek, hogy fussa a ló árát. A szövetkezetei is sürgette, hogy mielőbb hasítsák ki földjét a közösből. Ez a vágya is tel­jesült. Károly bácsi a munkához készülődött. Délután a ko­vácstól jött haza. Laposvasat. élesittetett, hogy másnap hozzáfogjon a szántáshoz. Ita­tásidőre érkezett. Bement az istállóba. Egyszerre feltűnt neki. hogy nem nyerít a ló. Mert mióta bekötötte az is­tállóba, mindig így szokta üd­vözölni újdonsült gazdáját, ha nyikordult a rozsdás ajtó. Most azonban még csak fel sem kelt a friss alomról. Ká­roly bácsi odament az állat­hoz, és megpróbálta felkelte­ni. Nem sikerült. Látszott, hogy szenved, kínlódik. Csak annyira futotta erejéből, hogy gazdájára emelte hókás fejét, könnyező szemeit mutatva: lássa meg más is az ő fájdal­mát. Csak a ló, ez az okos ál­lat kénes érzéseit így kifejez­ni Károlv bácsi meg is értet­te. De mielőtt még segíthetett volna elnvüjtott, keserves han<? jött ki szegény nára száján, és feje erőtlenül rá- • <=c;/-»+t 37 alomra. * Az asszony nyugtalankodott a konyhában. Nem szokott az ura ilyen hosszú ideig itat­----------------------- találkoz­I A vonaton tam Ká­----------------------- roly bá­csival. Azt mondta: megy lo­vat venni. Mert volt két lova is az öregnek, csakhogy ami­kor belépett a tsz-be, beadta őket. — Pedig — oktatott — jó ló nélkül nem lehet dolgozni. A dologidő meg egyre jobban közeledik. Olyan gyorsan kita­vaszodik, hogy észre sem vesz- szük. Meg aztán, most újra kezdek, — húzta ki magát — Ismét a magamén. Tudod, fiam, újra én leszek a gazda... Az enyémen, a magam gazdá­ja. Károly bácsi minden szavá­ban és pillantásában szemre­hányás volt. A vonat döcögött. Keveset beszélt. S amikor be­szélt, a szavakat tagolva ejtet­te. Nyugtalan volt és ideges. Valami kimondhatatlan, vala­mi megfoghatatlan bujkált benne. Bujkált és kergetőzött arcán is a komorság és a mo­soly. Olyan volt az ábrázata, mint az égen a sok tavaszi fel­hő és a nap. Elborult, aztán kitisztult, majd újra jöttek a felhők, és megint győzött a nap. Szótlanul figyeltem. Keres­tem azt a kimondhatatlan és megfoghatatlan valamit. Mert arcának bőre alatt Lappangott — mint egy kezdődő betegség — a bizalmatlanság. Minden pillantásával ezt kérdezte: „Hogyan kezdjem, mjt csi­náljak, hogy lesz jobb?” .------------■ akartam megza­, I Nem I várni beszédem­------------ mel. No, meg m inden ember többé-kevésbé maga irányítja sorsát. Ugyan­akkor éreztem, hogy szólni kellene. Vállon kellene ragad­ni, mert úgy rohan, mint az oktalan gyermek. S ha elesik megint, mást okol... Hogy „láttátok, mit teszek, miért nem szóltatok”. Nem avatkoztam a dolgába. Kis idő után ő kezdte újra a beszélgetést. — Mit csinálsz a városban? — Körülnézek — feleltem. Aztán hirtelen felötlött beA­nem. — Tudja mit, Károly bá­tyám? — Na, fiam — nézett mere­ven. — Elmegyek magával, meg­nézem, milyen lovat vesz. — Az jó lesz — biccentett — De értesz-e a lóhoz? Mert a ló csak akkor ér valamit, ha jó dolgos, meg szép is, mint a ; menyecske. Mert a'menyecske ; is csak úgy jó... Szóval ha : takaros. Persze legyen fiatal is, ; meg ne legyen kehes, mert volt egyszer egy kehes lovam, : aztán ... Addig mesélte Károly bácsi a kehes lovat, amíg megérkez- . tünk. Az állomás forgatagában úgy lépkedett, mint aiki na­gyon siet, mintha gyorsan túl ! akarna esni életének egy nagy eseményén. Mert ha késik, ha lassan megy, lehet, hogy meg­változik a véleménye. — Károly bácsi! — törtem meg kettőnk csendjét, — én nem nagyon ismerem a lova­kat ... Meg azt akarom mon­dani, hogy ... szóval azt aka­rom mondani, ne vegyen lo­vat. Az öreg felém fordult. — Aztán miért nem akarod? — Nagyon gyanúsan né­zett, szinte nyársra húzott tekintetével. Ügy szemelt, mint az ellenségét. — Mondd csak, miért nem akarod, hogy lovat vegyek? — --------------- arcába tó­I ÄZ Öreg dúlt a vér,----------------- mintegy je­lezve, hogy paraszti hiúsága nem tűr ellenvetést. Nem ma­gabiztosságból,----mert egy c seppet sem volt magabiztos,

Next

/
Thumbnails
Contents