Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-14 / 290. szám

rts'l iII fX

'^Mírlap

X969. DECEMBER 14., VASÁRNAP-r-v • i t • A Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és 3^T3rixsl3.0J.3.1 Konzervipari Vállalat Franciaországja J bői ezt a paprikaolaj-előállító berendezést vásárolta. A paprikaolaj előnye az egyenletes szín- és íztartósság. Felhasználhatósági ideje négyszerese a fűszerpaprikáénak. A sűrítmény nem penészedik, csomósodik. Színe, íze, csípőssége az alapanyagtól függően változtatható. 25 grammos műanyag flakonban kerül majd forgalomba Paprikol néven. A 25 gr olaj fél kg őrölt fűszerpaprikának felel meg.

Honismereti Tájékoztató — Tanácsköztársasági iratok

Levéltári kiadványok

A Pest megyei Levéltár és a megyei múzeumok igazgatósága évente háromszor-négy- szer megjelenő kis lapocska kiadására készül. Az első szám még december folyamán megjelenik. Címe „Honismereti Tájékoztató" lesz és ebből is kiderül, hogy elsősorban a honismereti mozgalmat kívánja szolgálni az új megyei sajtóorgánum. A mozgalom hírei mellett tájékoztató közleményekkel is segíti munkájukban a mozgalomban részt vevőket, a helytörténészeket, a krónikaírókat és' a múzeumbarátokat. A kiadvány a Pest megyei Levéltárban lesz kapható és már most ugyanott előjegyezhető.

Most jelent meg egyébként a Pest megyei Levéltári Füzeteik sorozatának második száma: A Pest megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai. Hézagpótló mű, amely a Tanács- köztársaság megyei történetére vonatkozó hiteles forrásanyag, az egykori hatóságok j levéltárban őrzött okmányai | közül a legfontosabbak jegyzékét tartalmazza könnyen áttekinthetően. A válogatás nehéz munkájában és az egyes fejezetek kidolgozásában részt vett a levéltár valamennyi tudományos munkatársa, a tanulmánynak beillő bevezetést dr. Lakatős Ernő, a levéltár igazgatója írta, aiki egyben a .15 íves könyvet szerkesztette is.

A megyebeli helyi tanácsok megalakulásának körülményeiről, hatáskörükről, illetékességükről, intézkedéseikről magvas rövidséggel készült történeti tájékoztató egészíti ki az iratjegyzék fejezeteit A nagy jelentőségű történelmi korszak kutatói számára felmérhetetlen könnyebbséget jelent ez a könyv, segítségével gyorsan megtalálhatják a munkájuk tárgyára vonatkozó iratanyagot (Sz. E.)

A Nagykőrösi Ládagyár állandó munkára

FELVESZ

szabó, hasító, szélező és keresztfürészes férfi gépmunkásokat, valamint vagonrakodó, anyagmozgató, és faanyagtéri segédmunkásokat.

Teljesítmény szerint 8-tól 9.80 Ft-os órabérig.

Kereseti lehetőség:

1600-tól 2800 Ft-ig.

A 7 napos próbaidő alatt 8 Ft-os órabért fizetünk.

♦

Útiköltséget* térítünk.

HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐ.

MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD.

Jelentkezés a LÁDÁI PARI VÁLLALAT

Munkaügyi osztályán.

— Romhányban üzemet létesített a Váci Híradástechnikai gyár, ahol 70 dolgozóval már megkezdődött a termelés.

— Húszlábas száraz konténereket készít a Hungaro- carnion Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat részére a Magyar Hajó- és Iiarugyár váci üzemegysége.

Magyar—angol jegyzőkönyv

A magyar műszeripar újabb külföldi sikerét mutatja, valamint a kapitalista és szocialista vállalatok, intézmények közötti előnyös kooperáció lehetőségét bizonyítja az a jegyzőkönyv, melyet angol részről Ronald Northedge, az Electronic Flo-Meters- Ltd. igazgatója és elnöke, magyar részről pedig dr. Striker György, a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium igazgatója írt alá abból az alkalomból, hogy most decemberben van a 2 éves évfordulója a két cég közötti kooperációs és licencvásárlás! szerződés megkötésének, mely folyadékok és gázok áramlásmérőinek gyártására vonatkozott.

MA:

Könyv sorsjegyhúzás

Hagyományos kögyvsorsjegy- játékának húzását vasárnap rendezi meg az Állami Könyvterjesztő Vállalat 10 órától a Liszt Ferenc téri könyvklubban. A téli könyvvásár idejére kibocsátott 10 forintos sorsjegyekből 500 ezer sorsjegy tulajdonosa a következő nyereményekre számíthat: Moszkvics személygépkocsi, 7—8 ezer forintos ' IBUSZ-utaívány külföldi utazáshoz, 10 ezer forintos vásárlási utalvány a Corvin Áruházba. A tárgynyere- ménylistán tv-készülékek, magnetofonok, lemezjátszók is szerepelnek. 40—200 forint értékű könywásárlási utalványokból 6800-at sorsolnak ki.

— Zimmer Erzsébet: Emberöltő című kiállítása hétfőn nyílik meg a Csepel Autógyár művelődési házában.

— Gödöllőn, az agrártudományi egyetem -mezőgazdaság-tudományi karán tegnap oklevélkiosztó ünnepélyt rendeztek. A most végzett 161 ifjú mezőgazdasági mérnök többsége a .. termelőszövetkezetekben kezdi meg munkáját

Munkamegosztás és előítélet

Napirenden:

a nők téli foglalkoztatása

A termelőszövetkezeti asszonyok téli foglalkoztatása még ma is sok helyütt részben vagy teljesen megoldatlan. Hogy miért éppen a nők maradnak télen munka és kereset nélkül? Ennek okait — egyebek között — a kialakult társadalmi munkamegosztásban és a meggyökeresedett társadalmi előítéletekben lehet keresni.

— A társadalmi munkamegosztás évszázadok óta úgy alakult a mezőgazdaságban, hogy a férfi gondozta az állatokat, az ő dolga volt a vetés, kaszálás, aratás — és az asszony tartotta rendben a háztáját, ő végezte a növényápolást. Ez a munkamegosztás érvényesül a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben is. Csakhogy amíg az állattenyésztés és a gépi munka egész évre kenyeret ad a férfiaknak, addig a növényápolás, a kertészkedés szezonális munka: tavasztól késő őszig tart.

— Ezt a gyakorlatot a társadalmi előítéletek úgy támasztják alá, hogy a tsz a férfiaknak igyekszik egész évben munkát biztosítani, mondván, hogy ők a családfenntartók.

Kovács Gyula, a Monori Járási Pártbizottság titkára, ezután a járásban levő helyzet- .tel folytatja:

— Termelőszövetkezeteink még két évvel ezelőtt is gazdasági nehézségekkel küzdöttek. Ebben több tényező játszott közre: három tsz-ben mostoha talajadottságok, Péteriben belvizes területek, eróziós domboldalak; a főváros munkaerő-elszívó hatása, aminek következtében a tsz-ekben csak az idősebb férfiak és az asszonyok maradtak; a mező- gazdasági szakmák becsületének hiánya:, a járás 20 közös gazdasága idén mindössze 18 mezőgazdasági szakmunkástanulót tudott szerződtetni; végül a vezetés gyengeségei; mindezek együttesen oda vezettek, hogy még 1967-ben is hét tsz zárta veszteséggel a gazdasági évet. Ilyen körülmények között érthető is, hogy a szükségesnél kevesebb figyelSparlacus-távirat

Hacsaturjántól, a Spartacus világhírű zeneszerzőjétől érkezett távirat Lukács Miklósnak, a Magyar Állami Operaház igazgatójának címére. A szöveg: „Végtelenül örülök és boldog vagyok, hogy a mi Spartacusunk együttese aranyérmet nyert Párizsban és még jobban örülök, hogy Kun Zsuzsa, a kiváló táncmüvésznő óriási tehetségével meghódította a párizsiak szívét és külön- díjat nyert. Szívből forrón gratulálok a nagyszerű győzelemhez és üdvözletem küldöm az egész balettegyüttesnek, baráti vonzalommal — Aram Ha- csaturján.”

met szenteltek a nők téli foglalkoztatásának.

— A gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése, a vállalati gazdálkodás lehetőségei fordulópontot jelentettek a tsz-ek gazdálkodásában. A mérleghiányos gazdaságok többsége megerősödött, ma már mindössze három részesül állami dotációban.

— Mindezt azért akartam elmondani, hogy érzékeltessem: mit jelent a vállalati gazdálkodás, a kisegítő üzemág, a közvetlen értékesítés lehetősége a járás tsz-einek, nem utolsósorban a foglalkoztatottság szempontjából is. Szövetkezeteink

— kevés kivétellel — jól éltek az új mechanizmus adta lehetőségekkel, kisegítő üzemeket létesítettek. Ezek közül néhányat — az időközben megjelent rendelet értelmében — január 1-ig felszámolnak, de többségük a feltételeknek megfelelően, jól működik, és nemcsak a tsz-tagoknak nyújt téli vagy egész évi keresetet, de — reméljük — mind több bejáró dolgozót is itthon marasztal.

• A járás vezetői hogyan értékelik a tsz-ek kisegítő tevékenységét?

— Támogatjuk, mert elősegíti a szövetkezetek 'műszaki bázisának megfelelő kihasználását; mert a község, a járás fogyasztási igényeinek kielégítését szolgálja; mert enyhíti a foglalkoztatási gondokat és mert olyan bevételi forrást jelent, amelyet a tsz-vezetők mezőgazdasági beruházásokra fordíthatnak. Természetesen a járási tanács szigorúan ragaszkodik a rendelet szelleméhez, és csak olyan kérelmekre ad ki engedélyt, amelyeket alapos közgazdasági számítások, megfelelő előkészületek előztek meg.

• Milyen hibák tapasztalhatók a kisegítő tevékenységben?

— Általános probléma, hogy a tsz-ek nein szívesen vállal- j koznak mezőgazdasági termék | feldolgozására. Nem szeretik, i mert a termékfeldolgozás nagyobb beruházásokat igényel

— az ipari üzemeknek végzett

bérmunka viszont sokkal kevesebbet —, és ez hátrányosan befolyásolja a tsz-ek pénzügyi helyzetét. Tetézi a gondokat, hogy a félkész termék értékesítése bizonytalan: nincs a termékekre folyamatos, állandó megrendelés. Végül azt is látná kell, hogy az ipari tevékenység nagyobb jövedelmet nyújt a tsz-eknek, mint a mezőgazdasági termékek, feldolgozása.

• Volt-e olyan eset a járásban, hogy az egész évben folytatott kiegésztő üzemi tevékenység a mező- gazdasági munkák rovására ment volna?

— Arra nagyon vigyáztunk, hogy ez ne történhessen meg. Nincs is rá példa, ezt igazolják az éveli óta egyenletesen növekvő termésátlagok is. Persze, javítanivaló azért akad: fejleszteni kell a zöldségtermesztést és az öntözéses kertészetet.

• Van-e olyan tsz, ahol ípég nem tudnak munkát adni télen az asszonyoknak?

— Igen,- a kisebb tsz-ekben: Káván, Bényén, Csévharasz- ton, Tápiósápon. Ezekben a községekben a háziasszonyok nyári foglalkoztatása is megoldatlan.

— Vannak azonban pozitív példák is; a monori Kossuth Tsz-ben nagy létszámú női munkaerőt tudnak foglalkoztatni a bérorsózással, növényvédő szerek csomagolásával. Ezek az asszonyok — ha szükség van rá — a tsz szőlőjében is dolgoznak. A gyöpirői Petőfi Tsz-ben nőket és férfiakat foglalkoztatnak különböző vasipari bérmunkákkal; a vasadi Kossuth Szakszövetkezetben kihelyezett részleget létesített a budapesti Telefongyár. Itt

— betanított munkásként — ötven-hatvan asszony dolgozik. Az említetteken kívül több táz foglalkozik káposzfaeava- nyítással — elsősorban a ve- csésiek — Úriban cirokseprű- kötéssel, sok termelőszövetkezetünk nyitott tejtermék-, illetve zöldségárudát nemcsak a járásban, hanem Budapesten is. Általában elmondhatom, hogy valamennyi tsz vezetői keresik a módját a munkaerő

— elsősorban az asszonyok — egész évi foglalkoztatásának

— mondta befejezésül a járási pártbizottság titkára.

, Nyíri Éva

s;'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSS/SS^

1 AZ ÖREG LÓ 1

s s

hanem gőgből, sietett, szinte rohant, hogy mielőbb' lovat vegyen. „Megalkudni, kifizetni és hazavezetni. Haza a faluba, be az istállóba. És ha valaki, azt kérdezi, kié ez a ló, azt felelni, hogy az enyém!” Ezeket fejezte ki Károly bácsi tekintete.

Egy félnehéz, telt hasú állat előtt állt meg. A kupec ötezerre tartotta.

— ötezer? Az sok! — aztán odébb állt, végigjárta az egész vásárt, megnézett minden lovat és érdeklődött. Hány éves, mennyiért adja, nem kehes-e? De egyik sem tetszett úgy, mint az a félnehéz jószág. Visszament a kupechez. Megnézte a ló patáját, a fogait, és aztán szólt az eladónak, hogy jártássá meg.

— Ilyen lovat maga nem talál sehol! Ez olyan ló, amilyen még a lovak országában sincs! — dicsérte hosszasan portékáját a kupec.

Négyezerötszázban maradtak. Megkötötték az egyezséget. Amikor Károly bácsi leolvasta a pénzt, hozzám fordult:

— Szép ez a pára? — aztán spárgával pokrócot kötött a ló hátára, én meg segítettem neki, hogy könnyebben felüljön.

— Te előbb érsz haza — mondta békésen. — Szólj az asszonynak, *"hogy estére otthon leszek. Na isten áldjon!

Elindult Károly bácsi. Sokáig néztem, dereka egyenes volt, mintha nem is pokrócon, hanem nyeregben ülne. Büszkén tartotta magát.------------------------ izgalomI Az asszony | mai vá------------------------ rakozott

o

tthon. Ö nem akarta, hogy lovat vegyenek. Azt mondogatta: „leéljük mi ló nélkül is azt, ami még hátra van”. De Károly bácsi így akarta. És minden pénzt összeszedtek, hogy fussa a ló árát. A

szövetkezetei is sürgette, hogy mielőbb hasítsák ki földjét a közösből. Ez a vágya is teljesült.

Károly bácsi a munkához készülődött. Délután a kovácstól jött haza. Laposvasat. élesittetett, hogy másnap hozzáfogjon a szántáshoz. Itatásidőre érkezett. Bement az istállóba. Egyszerre feltűnt neki. hogy nem nyerít a ló. Mert mióta bekötötte az istállóba, mindig így szokta üdvözölni újdonsült gazdáját, ha nyikordult a rozsdás ajtó. Most azonban még csak fel sem kelt a friss alomról. Károly bácsi odament az állathoz, és megpróbálta felkelteni. Nem sikerült. Látszott, hogy szenved, kínlódik. Csak annyira futotta erejéből, hogy gazdájára emelte hókás fejét, könnyező szemeit mutatva: lássa meg más is az ő fájdalmát. Csak a ló, ez az okos állat kénes érzéseit így kifejezni Károlv bácsi meg is értette. De mielőtt még segíthetett volna elnvüjtott, keserves han<? jött ki szegény nára száján, és feje erőtlenül rá- • <=c;/-»+t 37 alomra. *

Az asszony nyugtalankodott a konyhában. Nem szokott az ura ilyen hosszú ideig itat----------------------- találkozI A vonaton tam Ká----------------------- roly bácsival. Azt mondta: megy lovat venni. Mert volt két lova is az öregnek, csakhogy amikor belépett a tsz-be, beadta őket.

— Pedig — oktatott — jó ló nélkül nem lehet dolgozni. A dologidő meg egyre jobban közeledik. Olyan gyorsan kitavaszodik, hogy észre sem vesz- szük. Meg aztán, most újra kezdek, — húzta ki magát — Ismét a magamén. Tudod, fiam, újra én leszek a gazda... Az enyémen, a magam gazdája.

Károly bácsi minden szavában és pillantásában szemrehányás volt. A vonat döcögött. Keveset beszélt. S amikor beszélt, a szavakat tagolva ejtette. Nyugtalan volt és ideges. Valami kimondhatatlan, valami megfoghatatlan bujkált benne. Bujkált és kergetőzött arcán is a komorság és a mosoly. Olyan volt az ábrázata, mint az égen a sok tavaszi felhő és a nap. Elborult, aztán kitisztult, majd újra jöttek a felhők, és megint győzött a nap.

Szótlanul figyeltem. Kerestem azt a kimondhatatlan és megfoghatatlan valamit. Mert arcának bőre alatt Lappangott

— mint egy kezdődő betegség

— a bizalmatlanság. Minden pillantásával ezt kérdezte:

„Hogyan kezdjem, mjt csináljak, hogy lesz jobb?”

.------------■ akartam megza, I Nem I várni beszédem------------ mel. No, meg

m

inden ember többé-kevésbé maga irányítja sorsát. Ugyanakkor éreztem, hogy szólni kellene. Vállon kellene ragadni, mert úgy rohan, mint az oktalan gyermek. S ha elesik megint, mást okol... Hogy „láttátok, mit teszek, miért nem szóltatok”.

Nem avatkoztam a dolgába. Kis idő után ő kezdte újra a beszélgetést.

— Mit csinálsz a városban?

— Körülnézek — feleltem. Aztán hirtelen felötlött beAnem.

— Tudja mit, Károly bátyám?

— Na, fiam — nézett mereven.

— Elmegyek magával, megnézem, milyen lovat vesz.

— Az jó lesz — biccentett

— De értesz-e a lóhoz? Mert a ló csak akkor ér valamit, ha jó dolgos, meg szép is, mint a

; menyecske. Mert a'menyecske ; is csak úgy jó... Szóval ha : takaros. Persze legyen fiatal is, ; meg ne legyen kehes, mert volt egyszer egy kehes lovam, : aztán ...

Addig mesélte Károly bácsi a kehes lovat, amíg megérkez- . tünk. Az állomás forgatagában úgy lépkedett, mint aiki nagyon siet, mintha gyorsan túl ! akarna esni életének egy nagy eseményén. Mert ha késik, ha lassan megy, lehet, hogy megváltozik a véleménye.

— Károly bácsi! — törtem meg kettőnk csendjét, — én nem nagyon ismerem a lovakat ... Meg azt akarom mondani, hogy ... szóval azt akarom mondani, ne vegyen lovat.

Az öreg felém fordult.

— Aztán miért nem akarod?

— Nagyon gyanúsan nézett, szinte nyársra húzott tekintetével. Ügy szemelt, mint az ellenségét. — Mondd csak, miért nem akarod, hogy lovat vegyek?

— --------------- arcába tóI ÄZ Öreg dúlt a vér,----------------- mintegy jelezve, hogy paraszti hiúsága nem tűr ellenvetést. Nem magabiztosságból,----mert egy

c

seppet sem volt magabiztos,