Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-13 / 289. szám
»f£C sJÜrlap 1969. DECEMBER 13., SZOMBAT Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) egy feltűnőbb sportvereség, szóval már tudunk veszíteni, — mondotta élénk derültség közepette. Végül sürgette az utánpótlás egységes nevelési rendszerének megteremtését és a 'már nagyon hiányzó budapesti sportcsarnok megépítését. Ezután Vályi Péter pénzügy- miniszter foglalta öásze a költségvetési vita tanulságait és válaszolt egyes felszólalóknak. Elsősorban a sokak által érintett árkérdésről beszélt. Valóban kifogásolhatók a spekulációs, manipulációs eredetű ármozgások — állapította meg —, és joggal várja el a közönség, hogy legyen mindig a kereskedelemnek kellő mennyiségű . és jó minőségű olcsó áru. De arra is figyelmeztetett, hogy korántsem minden ármozgás ilyen, spekulációs jellegű. Egyébként is szoros összefüggés van az árszínvonal stabilitása és a gazdasági egyensúly között. Bővebben reagált a pénzügyminiszter az ágazati sajátosságokkal összefüggő képviselői megjegyzésekre is. Ügy vélte, a kormányzat túlságosan is figyelembe veszi ezeket a sajátosságokat, ezért oly sok a kivételezés, dotáció, megkülönböztetett adózás. Holott csak a nagy nép- gazdasági ágazatokat, például az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet kellene ilyen értelemben megkülönböztetni. Ezt viszont még nem teszik meg következetesen. Utalt az itt-ott tapasztalható túlzott jövedelemkülönbségekre is, amelyekről Tímár miniszterelnök-helyettes beszélt. Valóban vannak aránytalanul kimagasló , jövedelmek, a magánszektorban, a szabadfoglalkozásúak köré- bíh és egyes tsz-eknél is. Ezeket valamilyen adózás formájában le kell csapolni, dé az igazságos és célravezető ríiegoldást alaposan, elő kell készíteni. Végezetül élénken helyeselte, hogy a szokástól eltérően sok szó esett az ülésen az iparrpl, és az ezeket fejtegető képviselőknek ösz- szefoglalva azt válaszolta, hogy javaslataikat figyelembe veszik a negyedik ötéves terv már napirenden levő elkészítésében. Ezzel be is fejeződött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája, és a képviselők egyhangúan törvényerőre emelték a javaslatokat. A Nagykőrösi Ládagyár állandó munkára FELVESZ szabó, hasító, szélező és keresztfűrészes férfi gépmunkásokat, valamint vagonrakodó, anyagmozgató, és faanyagtéri segédmunkásokat. Teljesítmény szerint 8-tól 9.80 Ft-os órabérig. Kereseti lehetőség: 1600-tól 2800 Ft-ig. A 7 napbs próbaidő alatt 8 Ft-os órabért fizetünk. ♦ Útiköltséget térítünk. ♦ HETI 44 ÓRÁS MUNKAIDŐ. MINDEN MÁSODIK SZOMBAT SZABAD. Jelentkezés a LÁDAIPARI VÁLLALAT Munkaügyi osztályán. Következett a védjegyről szólói törvényjavaslat tárgyalása, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki-Fejlesztési Bizottság elnökének bevezetőjével. A gazdálkodás számos új jelenségére hivatkozott a miniszter, az élénkülő piaci körülményekre, amelyek közepette a vállalatoknak már elsőrendű érdeke, hogy jó hírnevüket öregbítsék és propagálják, egyszersmind megakadályozzák versenytársaikat abban, hogy ezeket az eredményeiket lerontsák vagy kisajátítsák. Mindehhez fontos eszköz a védjegy. Hasznossága _ azonban csak a valóban jó, j állandó minőségű áru eseté- j ben válák tartóssá, egyébként, : úgymond, ,,vád jegy ”-gyé változik. A védjegy korszerű ol- j talmára annál is inkább szükség van, mert a régi rendelkezések elavultak, és csupán a vállalatok érdekeit képviselik, a fogyasztóét alig. Elmondotta még Kiss Árpád, hogy a , törvény csaik az Országos Találmányi Hivatalnál elfogadott védjegynek nyújt majd oltalmat és minden bizonnyal elősegíti az árutermelés továbbfejlődését. A vita során dr. Révy Zoltán Győr megyei képviselő, a megyei Minőségvizsgáló Intézet igazgatója, a kérdés kiváló ismerője szólalt fel. Elmondotta, hogy jelenleg .mintegy 7 ezer védjegyet lajstromoznak Magyarországon, ebből négyezret külföldi, háromezret pedig hazai vállalatok jegyeztettek be. Igen sok vállalat nem használ még védjegyet, mások használnak ugyan, de nem kérik oltalmukat. A védjegyezte- tés sokfajta hasznosságára való hivatkozással ezért arra kérte az ipari tárcák minisztereit, találjanak módot arra, hogy minél több vállalat éljen ezzel -a- lehetőséggel. Az orszaglyűlés á felszólalás után egyhangúan megszavazta a benyújtott törvényjavaslatot. Utolsó napirendként, ezután került sor az interpellációk előterjesztésére. Elsőnek Molnár József, Heves megyei képviselő a közúti közlekedés rendjének és biztonságának növelése érdekében, valamint a közlekedésrendészeti tevékenység javítását sürgetve interpellált a belügyminiszterhez. Pázsit Árpád képviselő a gyermekjóléti intézmények közös létesítése ügyében intézett kérdést a pénzügyminiszterhez, mondván, hogy ez a kérdés már tavaly napirenden volt, de a várt rendelet mirid- ezideig nem jelent meg. Bata János, Pest megyei képviselő a munkaügyi miniszterhez interpellációjában azt a kérdést vetette fel: helyes-e az árvák támogatását attól tenni függővé, hogy apjuk milyen munkát végzett és hogy pályáján kezdő, vagy gyakorlott ember volt-e. Az árvajáradék összege ugyanis az elhunyt szülő jövedelmétől függően nagyon is eltérő. Főképpen az elhunyt kezdő pedagógusok, egészségügyi dolgozók, kezdő mérnökök és szakmunkások árvái vannak hátrányos helyzetben. Kérte a munkaügyi minisztert, Hogy a jövő évi nyugdíj-kiegészítések előkészítésénél ezt a problépiát vegye figyelembe. Veres József munkaügyi miniszter válaszában azt fejtegette, hogy az állam a gyermekellátáshoz való egységes hozzájárulást a családi pótlékban fejezi ki. Az árvaellátást az elhunyt apa munkában megszerzett jogai alapján differenciálják, rpint ahogy a munkával szerzett jogok alapján állapítják meg a nyugdíjakat is. Az apa halála után ezt az összeget két részre, özvegyi nyugdíjra és árvajáradékra osztják. A miniszter véleménye szerint ezt a gyakorlatot nem lenne célszerű megváltoztatni. Közölte azt is, hogy a rendelkezés szerint az árvaellátás egységes minimumát 40 forinttal emelik. Bata János elfogadta az interpellációjára adott miniszteri választ, s azt az országgyűlés — 13 ellenszavazattal — szintén tudomásul vette. Dr. Guba Sándor szintén a munkaügyi miniszterhez interpellált az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának rendezése érdekében, mondván, hogy sokan közülük munkaképtelenek, gyerektelenek, vagy nem támogatják őket gyermekeik és, ha történetesen a tsz is rossz helyzetben van, arra sem támaszkodhatnak. Az interpellációk végeztével az országgyűlés két és félnapos ülésszaka befejeződött. PÁRIZS WALDECK ROCHET EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Gondos és hosszantartó kezelést követel meg Waldeck Rochet-nak, az FKP főtitkárának az egészségi állapota az elmúlt hat hónapban egymást követő két sebészeti beavatkozás után, közli a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának az L’Humanité pénteki számában megjelent közleménye. A kezelésével megbízott orvoscsoport véleménye szerint Waldeck Rochet-nak hosszú lábadozásra és tevékenységének több , hónapon át való csökkentésére van szükség. Mint ismeretes, Waldeck1 Rochet júniusban Moszkvában vesekőműtéten, novemberben pedig egy Párizs környéki klinikán prosztataműtéten esett át. CSAK RÖVIDEN PÉNTEKEN visszaérkezett Kairóba az a magas rangú egyiptomi küldöttség, mely Anvar Szadatnak, az Arab Szocialista Unió legfelső végrehajtó bizottsága tagjának vezetésével hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége érdemrendekkel és érdemérmekkel tüntetett ki magyar mérnököket és fizikusokat, a „Druzsba” mikrohullámú közvetítőlánc kifejlesztése terén szerzett érdemeikért. OLASZORSZÁGBAN a hongkongi influenzában megbetegedettek száma 16 millióra emelkedett. Rómában egymil- lióan influenzások. Közben a bajor fővárost is elérte az ázsiai ifluenza. A jelentések szerint Münchenben és Nürn- bergben csütörtökön reggel az alkalmazottak hatvan százaléka nem jelent meg munkahelyén, és az iskolák többsége is zárva van. MÉCS A tanú téved... A báni Novak-perben kihallgatott tanúk sorra megcáfolják Eichmann „budapesti vérebének” azt a védekezését, hogy semmit sem tudott az általa haláltáborba szállított magyarországi zsidók sorsáról. Drámai szembesítésre került sor a vádlott és volt titkárnője Erika Scholz között, .akit 16 éves korában osztottak be Eichmann budapesti kirendeltségéhez. A volt titkárnő Novak szemébe mondta, hogy ő maga diktálta gépbe „A zsidókérdés végleges megoldásának magyarországi irányelvei”-t. Ezt a tervezetet Eichmann felülbírálta és Erika Scholz útján visszaadta — végrehajtásra — Novaknak. *— Mit jelentett akkor önök szerint ez a megfogalmazás: ' „végleges megoldás”? — kérdezte a tanácselnök. — Kiirtást«.. — Lehetséges, hogy a vádlottnak nem volt erről tudomása? — Ez lehetetlen. A budapesti Eichmann-kommandóban mindenki tudta, miről van szó. Naponta futottak be a jelentések is a Magyarországról küldött vonatok auschwitzi megérkezéséről. Ennyi meg ennyi zsidó érkezett, ennyi kapott munkabeosztást, a többi pedig ..különleges kezelésben részesült”. — Tudták azt Budapesten, / tudta a vádlott is, hogy ez mit jelent? — Persze, hogy tudta, hogy a különleges kezelés elgázosí- tást és elégetést jelent. Ez benne volt az irányelvekben... A szembesítésnél Novak kijelentette: — A tanú téved. Én nem tudtam. Novak tudatos „szállítmányozási” tevékenységéről vallott egy osztrák orvosnő, akit férjével együtt zsidók elrejtéséért hurcoltak Magyarországról Auschwitzba, továbbá Magyarországról érkezett tanúk: dr. Eperjesi Antal, aki mint a horthysta hadügyminisztérium jogásza 1944-ben Novakkal együtt szemlélte meg a szállítmányok útvonalát és Lévai Jenő, szerkesztő, aki saját szemével látta Novakpt egy Auschwitzba induló szállítmány „berakodásánál”. Korbáccsal verve hajtották be a deportáltakat a vagonokba. Az egyenruhás Novak együtt üvöltött beosztottaival, ő is korbácsolta a deportáltakat — jelentette ki Lévai, akinek vallomására a vádlott sápadtan és megdöbbenve csak ermvit válaszolt: „A tanú téved«. A bizonyítási eljárást ezen a héten befejezi .a bíróság és előreláthatóan jövő szerdán hirdet ítéletet. Brandt óvatosan optimista (Folytatás az 1. oldalról.) sági szahkciókat alkalmazna ellenük.) A délelőtti és a délutáni ülés között jöhetett létre titkos telefonbeszélgetés Pipine- lisz és Athén között. Ugyanis mielőtt még a délutáni ülésre sor került volna, gyorshír érkezett, amely szerint — Görögország maga jelentette be kilépését az Európa Tanácsból. Nyilvánvaló, hogy Athén belátta: az ügy elveszett, szebben hangzik tehát, ha maga jelenti be kilépését, mintha megvárja, amíg kizárják. A pénteki nap több egyéb érdekes nemzetközi eseménye _________ ______—tó---' N egyedszázados jubileum (Folytatás az 1. oldalról.) népségeken —megjelent Lénával István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács vb- elndkhelyettese, Arató Jenő, a munkásőrség megyei parancsnoka. A tanácsülést Nemes István, a városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd dr. Galicz Tibor, a városi tanács vb-elnöke emlékezett meg beszédében arról az útról, amit a felszabadulás óta tett meg a ma már jelentős ipari üzemekkel, fejlődő mezőgazdasággal, egyetemmel rendelkező város. Az ünnepség színes műsorral ért véget. • Szít. közül megemlítjük Willij Bradt sajtókonferenciáját, amelyen egyebek között arra utalt, hogy többször elolvasta a szocialista országok moszkvai találkozójának közleményét. Szerinte ez „komoly szerepet játszott a brüsszeli N ATO-értekezleten és részben pozitív visszhangra talált”. Brandt részletesen foglalkozott Éonn gazdasági nehézségeivel is, amelyeket még a Kiesinger—Strauss kormányzat örökségeként jelölt meg. Jóllehet a sajtókonferencia résztvevőit jobban érdekelték a nemzetközi kérdések, figyelembe kell venni, hogy a Brandt-kormány mozgási lehetőségét a külpolitikában nemcsak .csekély ^parlamenti többsége .korlátozza, hanem a pillanatnyi gazdasági bajok, áremelkedések,' inflatorikus tünetek is. SIRHAN B. SIRHAN, Robert Kennedy halálraítélt gyilkosa anyja kérésére befejezte 14. napja tartó éhségsztrájkját, de kijelentette, hogy legközelebb halálra éhezteti magát, ha a börtönhatóságok nem enyhítik mozgáskorlátozását. Gotyár Gyula szibériai útijegyzete KEMEROVO i 5. Perevalov és Zalka Máté Csodálatos-e, ha valaki ilyen messzire ellátogat hazájától és akkor egy váratlan fordulattal magyar emlékek után kutat. Nem. Csupán kérdez. így: — Jártak-e erre valamikor, régebben magyarok?-v Már hogyne jártak volna... — És kik? — Hát Zalka Máté és a magyar önkéntesek... Mariinszkben mindenki ismeri Zalka Máté nevét. A gyerekek, öregek mesélnek róla és az egyik legszebb történetet a valóság szülte 1918. május 24— 25-én. Ekkor vették ismét birtokukba Kuzbasszt a fehéreik, az ellenforradalmárok. A szovjethatalom megmentésére ti- szulszki és itatszki muzsikokat és bányászokat hívott zászlaja i alá Perevalov, a későbbi vörös frontparancsnok és író. Az esetnek érdekes előzményei voltak. A vidéken már minden csendes volt akkor és úgy látszott, szilárd a szovjethatalom, bár Kolcsakék Szibéria távolabbi vidékein még nem tették le a fegyvert. Május 20-án az egyik vörösgárdista egység Marliinszkbe tért be, hogy lovakat és élelmet szerezzen, megpihenjen és folytassa a parancsban megadott útját. Ezt használták ki az ellenforradalmárok. A fehérgárdisták megrohanták a menetoszlopot és három löveget, 30 géppuskát, nagyobb mennyiségű fegyvert zsákmányoltak és elfoglalták a várost is egy időre. Ezzel ismét megnyílt a ma- riinszki front. Az esetről hamarosan tudomást szereztek Bolotolban, Krasznojarszkban, Anzserszk- ban, Szudzsenszkben. Valamennyi helyről azonnal osztagokat irányítottak Mariinszk alá, hogy felvegyék a harcot a betolakodókkal. Mihail Perevalov, a front- parancsnok, a forradalmár és író 1933-ban kiadott könyvében, a '„Tajgai partizánok” című dakúmentumregényében a történetekről a következőket írja: „Június 3-án Acsinszkból megérkezett a nemzetközi század, amelynek állománya zömmel magyarokból állt. ök egy költ típusú géppuskával is rendelkeztek. Ezt a'nemzetközi századot az én parancsnokságom alá rendelték. Ettől kezdve az én fiaimnál is teljesen megváltozott a hangulat, a harci kedv.” A századot a híres magyar internacionalista — Zalka Máté — irányította. Még 1918 áprilisában verbuválta a század katonáit Habarovszkban és velük érkezett most meg Acsinszk alá. Maroknyi sereg gyűlt itt össze a fehérek jól felfegyverkezett egységeivel szemben. Nem is azért vonultak fel ide, hogy majd felveszi a harcot a vörösgárdisták a fehér ellen- forradalmárokkal, csupán a csehek további térfoglalását akarták megakadályozni. A központtól olyan utasítást kaptak, hogy állandó nyugtalan ítással ne hagyjanak békét a fehér hadtestnek. Perevalov alakulata és benne Zalka Máté százada jól megoldotta ezt a feladatot. Olyan felderítést szerveztek, hogy mindig ismertéig a fehérek terveit, mozgásét, és sikerült ’kibújniuk a gyűrűből. Egyszer aztán mégis bent- szorultak. Perevalov magához rendelte Zalka Mátét. A haditanács gyors volt, mert sorra érkeztek a futárok és jelentették, hogy szorul a gyűrű a vörösgárdista alakulat körül. A fehérek minden tartalékot összevontak, azzal a céllal, hogy egyszer s mindenkorra megsemmisítik Pereva- lovot. — A nemzetközi század vonul vissza elsőnek. Koszorűzási ünnepség a „magyar” hősi emlékműnél. Zalka Máté csendesen felelte: — A nemzetközi század marad. / — Ha maradnak, akkor megsemmisülnek. — Azt bízza rám. Mi nem azért jöttünk, hogy bennünket védjenek. Mi akarjuk védelmezni a szovjet hatalmat ... Amit Perevalov megjósolt — bekövetkezett. A magyar önkéntesek százada nagy veszteséget szenvedett, de a vörösgárdista egység nagy részét sikerült hátravonni. Ök később alapját képezték annak a Vörös Hadseregnek, amelyik Kolcsakot véglegesen 1 e- 'csendesítette. Zalka Máté nagy nehézségek árán, maroknyi csapatával kibújt a halálos ölelésből és . tovább harcolt a fehérek ellen. A Marlinszknál elesett magyar önkéntesek emlékét a város melletti Revki községben egy hősi emlékmű őrzi. Talpazatán ma is olvasható a magyarok neve, Zalka Máté vörös századának hőstette. Egy iskolás kisfiút kérdeztem meg: — Ki volt Zalka Máté? Felvágta szőke fejét és a szemembe nézett: — Zalka Máté hős volt, Spanyolországban, mint Lukács tábornok harcolt és ott is halt meg. Járt a városunkban és mi nagyon szeretjük a magyarokat. Csak később tudtam meg, hogy a kisfiú akkor még nem is sejtette, hogy mindezt egy magyar újságírónak mondta, így minden szavának értéke megnőtt. A szeretetből, amit Zalka Máté alapozott meg ezen a vidéken, nekem is bőven kijutott szibériai utazgatásaim során... (Folytatjuk.)
