Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-13 / 289. szám

1969. DECEMBER 13., SZOMBAT rtirt MEfcl 'kACímIup Lányok - egyedül Mindnyájan látjuk, tapasz­taljuk: a gyerekek korunkban hamarabb „érnek”, válnak fel­nőtté. Becsületes törekvések rangsorában első helyen sze­repel, hogy mielőbb önálló eg­zisztenciát biztosítsanak, élet­hivatást szerezzenek, s ezzel anyagi, függetlenséget teremt­senek maguknak. A szülőknek néha fáj látni, gyerekeik mi­lyen hamar „kirepülnek” a fé­szekből, többségük azonban be­látja, mi mást Ls tehetne, hogy ez a dolgok természetes rend­je. Akik lakhelyüktől távol vállalnak munkát — s a köz­ségekben élők igen jelentős hányada ezek közé tartozik —, csak látogatóba járnak haza, jő, ha egy héten egyszer vagy talán havonta. Az otthonnal való kapcsolat leszűkül egy- egy sebtiben megírt levélre, a hazulról kapott csomagra, a szülők folytonos aggodalmára, ugyan mi lehet a távollevővel, aki tőlük messzire keresi a boldogulást? Lányok esetében kétszeres a szülők aggodalma. Tegyük hoz­zá: teljesen érthetően. A női egyenjogúságot törvénybe ik­tattuk, s a mindennapi élet sok területén érvényesítjük is. De távolról sem minden vo­natkozásban. A munkát kere­ső fiatal lányok vagy azok, akik képességeik alapján jobb előmenetel reményében vál­toztatnak munkahelyet, gyak­ran éreznek kiszolgáltatottsá­gát s azt, hogy az előmenetel­hez olykor nem elég csupán a hozzáértés.,. Azt, hogy nem mindig köny- nyű becsületesen élni, sajnos, a magányos nők fokozottabban tapasztalják, mint a férfiak. A legutóbbi időben végzett fel­mérések azt bizonyítják, hogy az esetek többségében a fér­fiakénál alacsonyabb a fizeté­si besorolásuk a férfiakéval azonos vagy hasonló beosztás­ban dolgozó, velük azonos ér­tékű munkát végző nőknek. Megélhetésük ily módon nehe­zebb. Akik szeretnének meg­telepedni, nehezebben talál­nak albérletet, mint a férfiak, a magányos nőkkel szemben bizalmatlanabb a főbérlő. Ha nincs rokonok a városban, ki vannak téve az albérletuzsora okozta megannyi hányattatá­sának, ami természetesen ha­tással van munkájukra, szem­léletükre, egész életvitelükre. Nem véletlen, hogy azok a ‘nagyüzemek, amelyek döntően nőket foglalkoztatnak, és női munkásszállással rendelkez­nek. a munkaerő-toborzásnál legtöbbször kedvezőbb helyzet­ben vannak azokkal a vállala­tokkal szemben, amelyek még nem tudnak lakhelyet biztosí­tani női dolgozóiknak. Külön téma lehetne, meny­nyire nem találják helyüket a magányos lányok egy-egy vál­fi Magyar Slajó- és Darwgyár VÁCI GYÁREGYSÉGE (Vác. Derecske! dűlő) EEL VETELRE KERES gépészmérnököket ff órás munkahét Útiköltség-térítés Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán (Tel.: 223) Különböző kiselejtezett szivattyúk, aggregátorok, hydrofórok, villanymotorok és egyéb állóeszközök, valarrf' <x éttermi székek és asztalok KIÁRUSÍTÁSA ff Róna Vend égi átó Vállalat raktárában Cegléd, Széchenyi u. 93. szombat és vasárnap kivételével mindennap 8-tól 12 óráig. lalati „rendezvényen”, szabad idejük eltöltése milyen prob­lémákba ütközik. Számukra a szórakozás is bonyolultabb, mint a férfiak számára, a rossz előítéletek, maradi beidegzett- ségek következtében, amely­nek lényege az a mód, aho­gyan a társadalom túlon-túl kategorikusan és meglehetősen kegyetlen ridegséggel pálcát tör felettük. Nem csoda, hogy a családjuktól távol dolgozó magányos lányok többnyire két utat látnak maguk előtt. Vagy teljesen visszahúzódnak, vagy pedig „bedobják magu­kat”, életüket, további sorsu­kat a vak szerencsére bízva. Mindkét véglet káros, mert idegen a kiegyensúlyozottság­nak attól az állapotától, amely­ben az ember ura marad gon­dolatainak és cselekedeteinek. Szóba jöhetne itt a társadal­mi szervezetek — elsősorban az ifjúsági szövetség és a nő­bizottságok munkája és fele­lőssége is. Amit tudnak, meg­tesznek — elsősorban érdek- védelmi területen —, de azt hiába várjuk tőlük, hogy pó­tolják a családi otthon min­denre kiterjedő gondosságát vagy a szülői szeietetet. Jel­legükből adódóan arra sem vállalkozhatnak, hogy a csa­lád jogát és felelősségét ma­gukra vállalva, ellenőrzést gyakoroljanak az emberek ma­gánélete felett, nevelőmunká­juk sajátos módszereivel ma­gánéletet csak közvetve, szá­mos áttételen keresztül befo­lyásolhatják. Mégis: bizonyos kedvező ta­pasztalatok arra mutatnak, hogy ez a nehézségekkel, konf­liktusokkal terhes helyzet nem okvetlenül reménytelen. Nemrégiben egyik kisváro­sunkban új üzemet avattak, egy fővárosi üzem leányválla­latát. Háromszor annyian je­lentkeztek a munkahelyekre — főleg nők —, mint amennyire szükség volt. Számos Ilyen üzemet avatnak napjainkban szerte az országban. Világos azonban, hogy még többre van szükség. A lányok többsége szeretne az otthonhoz közel maradni, szeretne naponta ha­zajárni. S akinek ez sikerül, egyszerre érezheti az új, az ér­telmesebb élet örömét és a családi környezet nyújtotta biztonságot, gondoskodást. Az ipartelepítés vagy az ipari munkahelyek számának növe­lése az egyes körzetekben, a gazdasági hasznosság mellett olyan társadalmi előnyökkel is jár, amelyet érdemes számon tartani. S a másik példa: bevált gya­korlat, hogy a munkásszállá­son élő lányok esetében egyre több helyen azonnal jelzik a szülőknek az arra illetékesek, ha gyermekük viselkedésében, életvitelében valami probléma mutatkozik. Nem valamiféle felelősségátruházás ez. Éppen ellenkezőleg: józan felismeré­se annak, hogy a család meg­kerülésével, kiiktatásával a közösségi nevelés sem érhet el eredményt. K. I. Kell-e még egyszer szanálás Letkésen? Jót mutat a régi elnök?... A leütési Bástya Termelő- szövetkezet szanálási eljárásá­ról lapunkban lél évvel ezelőtt aditunk hírt. Mi történt azóta, javult-e a gazdálkodás módja, rendbehoztáik-e a teljesen szétzilált pénzügyi helyzetü­ket, erre kísérelünk meg vá­laszt adni most. Talán kezdjük a személyi problémákkal. Sütő Pál volt tsz-elnök, akinek nagy reoze volt a 2,5 milliós veszteség előidézésében, az árudaveze­tőkkel együtt eltávozott. Igaz, hogy ő már korábban. „még jókor" kivette munkakönyvét, s egy megyével arrébb tette át mű­ködésének székhelyét. Virág János és Simonies József, a legnagyobb leltárhiányt okozó árudavezetők is szépen meg­úszták, a Fővárosi Ügyészség kellő bizonyíték hiányában a 31.252/68/1. — valamint a 31.253/68/1. szám alatti ügyü­ket vádemelésre nem tartotta érdemesnek. Sütő Pálnak az 18-17/68. számú, a szentendrei Mathiász Tsz feljelentése alapján megnyitott csalási és okiratha/mdsítási aktája is „ad acta” került. A Budapesti Rendőrfőkapitányság vizsgá­lati osztálya is lezárta a 8480/ 1968. számú ügyet. „ NA VÉGRE! — ezt szokás mondani, ha egy „cvikli” még­is beugrik: Sütő Pál ellen 64/69. szám alatt Solt vadker­ten, már Letkés után elköve­tett állítólagos sikkasztás (mindössze 45 ezer forint) ügyében vádjavaslat született. Ám ez már a veszett fejsze nyele, mert a letkési 2,5 mil­liót bizony az államnak kell megfizetnie... Menjünk tovább! Csorba László főkönyvelőnek, Szabó István főagronómusnák meg kellett válnia beosztásától. A gépcsoport vezetője is hasonló, sorsra jutott, s az improduktív középvezetői gárdából is töb­ben más beosztást kapták. A három raktárosból egy ma­radt. Ormánál Gábor tsz-elnök már Sütő Pál után vette át a tisztséget, ő két éve vezeti a tsz-t. Fehérvári Gábor főköny­velő két hónapja van Letké­sen, s a főagronómus ugyan­csak: Gál Ottó. A letkési „Bás­tyában” tehát új, friss erők igyekeznek a kátyúba rekedt szekeret kihúzni. A szanálást végző szakembe­rek, majd később a Pest me­gyei Tanács vb-határozarban szögezte le azokat a tenniva­lókat, amelyek a tsz anyagi helyzetének rendbehozásához szükségesek. Hogyan hajtották végre ezeket az utasításokat a tsz vezetői? — Kabar ez Vilmos letkési tanácselnököt, mint kí­vülállót, de ugyanakkor a helyzetet jól ismerő embert Minikrokik — Mit szól hozzá, milyen borzasztó hideg van... — Igen, borzasztó hideg van ... Nem ,is emlékszem, hogy mikor volt ilyen hideg... — En emlékszem, nagyon régen volt ilyen hideg, de az sem volt ennyire hideg ... — Még jó, hogy enyhült az idő... — Igen, nagyon jó ... — Nem is emlékszem, hogy mikor enyhült meg ilyen nagy hideg után ilyen gyorsan az idő... — Ö, én emlékszem ... Na­gyon régen, egyszter ilyen gyor­san enyhült meg az idő egy nagy hideg után, de akkor sem volt azért ilyen gyors az eny­hülés ... No, viszlát... — Viszlát... ... és megelégedetten, hogy korunk eme fontos kérdéséről ilyen kimerítően és a kölcsö­nös megértés szellemében cse­veghettek, csúszkáló léptekkel távoztak. Júliusban újra kez­dik: akkor a melegről lesz sző, amilyen legfeljebb csak régen volt, de az sem volt olyan meleg, mint... Vettem egy negyed kiló ke­nyeret, s ezt gondosan, tetátöl- lalpig becsomagolták fehér pa­pírba. Hurrá! — mondtam ma­gamban, ez a gazdasági me­chanizmus. Aztán a kenyeret papírral együtt ráiették a mér­legre, hogy valóban negyed ki. ló-e — papírral együtt pont annyi volt. Tanácstalan voltam egy pil­lanatig, aztán eszembe jutott: ez még az ómechanizmus, s egyik napról a másikra még­sem megy. ★ Megkérdezte, mi a vélemé­nyem, de még szólni sem tud­tam, máris letorkolt. — Már megbocsáss, ha nem hagysz beszélni, akkor miért kérded a véleményemet... — Miért... miért? Mert azt mondták, hogy nem kérem ki az emberek véleményét — vá­laszolta. Megértettem őt: azt még nem mondták neki, hogy hall­gassa is meg a véleményeket. ★ Olyan ember az, mint a ki­lincs: csak akkor dolgozik, ha nyom ják... Gyurkó Géza kérdeztük meg a letkési ter­melőszövetkezet mai állapotá­ról­— Sajnos, az 1969-es eszten­dejük sem sikerült kellően — mondta Kábarcz Vilmos.' — A tervekhez képest alacsonyak lettek a termésátlagok. A tag­ság keresetének 20 százalékát nem tudják kifizetni és ez nem kelt bizalmat az emberekben. Többen kiléptek a tsz-ből és más munka után néztek. Elis­merés illeti viszont az új ve­zetőket, különösen a szakvo­nalat, mert csak a ténylegesen elvégzett munka után. fizetnek bért, a béralap felhasználására külön tervet készítettek. — Milyen az emberele han­gulata? Hogyan látják a ter­melőszövetkezet helyzetét?... A tsz-tagok még tmindig ne­hezményezik, hogy a vezető­ség keveset foglalkozik ve­lük „Maradt minden a ré­giben”. .. A tsz ügyeit rend- behozni pedig csak a 232 tsz-tag közös összefogásával lehet. Jó kezdeményezésekről is számot adnak: a REMIX-szel kötött szerződés folytán mel­léküzemet létesítenek, ahol 12-en rádióalkatrészeket gyár­tanak. Ez helyes dolog, de — és Ka’oarcz Ferenc és Ko- lozs János növénytermesztési brigádveze^ő is ezt támasztja alá — főleg a mezőgazdasági termelésit kell egyenesbe hoz­ni, növelni a munka terme­lékenységét, a hozamokat, a munkaerőhiány miatt a na­gyobb mérvű gabonatermesz­tést szorgalmazni .és megfe­lelő takarmánytermesztéssel megvetni az álattenyésztés alapjait. A letkési „Bástyában” azon­ban még mindig nem mozgó­sították eléggé ezeknek a cé­loknak elérésére az embere-’ két. A megyei tanács által kidolgozott tennivalókat még mindig nem hajtják végre következetesen. Bizonytalan a tsz vezetése. Ennek adott hangot Billédi Ferenc is, a megyei tanács csoportveze­tője, a'%^ánájás,''<lráhyf,tója, s Grécs elvtársim, a járási né­pi ellenőrzési bizottság veze­tője is. A járási tanács vég­rehajtó bizottsága sok lenne a jóból, a nagy kö­zösség, a népgazdaság zsebé­ből. Ami pedig Sütő Pált, a ré­gi elnököt illeti: Kabarcz Vilmos, leütési tanácselnök szerint , minap is a környé­ken mulatott és huzattá a talpalávalót, megmutatva, ki a legény a gáton. Ennek elle­nére vad makacssággal haj­togatjuk mulasztásait, abban a raméhyben, valaki, valahol csak „ráhall" egyszer a té­mára s intézkedik, hogy egy parányi részt Sütő Pál és a tsz-nek tartozó sok-sok áruda­vezető térítsen vissza abból a 2,5 millióból! Szüts Dénes Új pékség Űj sütőipari üzem kezdi meg működését ma Táp iászelén. A modern kemencék 200—d)50 mázsa kenyeret sütnek. Tápió- szőlős, Újszilvás, Tápiógyöngye és Farmos lakóit látják el friss pékáruval. A korszerűé^ fel­szerelt üzem mellett — amely a Ceglédi Sütőipari Vállalathoz tartozók — mintabolt is lesz. NEMES DEZSŐ \ MŰANYAGIPARI KUTATÓ INTÉZETBEN Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizottsá­ga politikai főiskolájának igaz­gatója pénteken felkereste a Műanyagipari Kutató Intéze­tet. Elkísérte a látogatásra Üzsoki István, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője és Ozimák István, a XIV. ke-t rületi Pártbizottság titkára A vendégeket dr. Hardy Gyula, az intézet igazgatója, Dub~ rovszki Sándor, a pártszerve­zet titkára és Börögz László, a szakszervezeti bizottság titká­ra fogadta. Rövid áttekintést adtak az intézet tevékenységé­ről, majd a vendégek felkeres­ték az egyes osztályokat, ahol beszélgettek a dolgozókkal, tájékozódtak munkájukról. Az intézet megtekintését aktíva­értekezlet követte: Nemes De­zső tájékoztatást adott idősze­rű külpolitikai kérdésekről, az ország belpolitikai és gazda­sági helyzetéről, a Központi Bizottság munkájáról. Milyen nemzetiségűnek vallja magéit? Megszűnt egy rubrika Népszámlálási előzetes a napokban foglalkozik, újra a tsz ügyé­vel. Mint a mezőgazdasági Osztály vezetője, Hemela elv­társ elmondta, a határozatok végrehajtását vizsgálják meg, valamint a tsz pénzügyi hely­zetét a III. negyedéves ösz- szesítés alapján. A szanálás­kor megállapított összeg saj­nos kevésnek bizonyult, újabb pénzre van szükség, hogy a tsz talpra tudjon állni. Az 1970-es esztendőben is még nagyon a „Bástya” hóna alá kell nyúlni, meg kell ala­posan támasztani, s ez bizony még vagy egymillió forin­tot igényel. Amit korábban a járási ve­zetés elmulasztott, most pó­tolni kell: állandóan tartsák napirenden a tsz ügyét, fi­gyeljék tevékenységét, ha kell, erősítsék tovább a veze­tést, nehogy 1970-ben újabb szanálásra kerüljön sor. Űjabb milliók folyósítása túl A magyarországi nemzetisé­giek, a német, szlovák, dél­szláv, román anyanyelvű la­kosok létszámát illetően bizo­nyos eltérések mutatkoznak a legutóbbi népszámlálási ada­tok és a különböző becslések között. Az 1970. január 1-i népszám­lálás hivatva lesz arra is, hogy objektív, világos képet ad­jon a hazánkban élő nem­zetiségi lakosság számá- < nak alakulásáról," és tük­rözze a nemzetiségiek éle­tében bekövetkezett vál­tozásokat. Ezzel kapcsolatban a Műve­lődésügyi Minisztérium nem­zetiségi osztályán Vozári Edit a következőket mondotta: — Hazánkban — az első vi­lágháború után kialakult hatá­rok között — viszonylag kevés nem magyar lakos maradt. A második világháború után szá­muk tovább csökkent. Az 1960-ban tartott népszámlálás­kor minden magyar állampol­gárnak választ kellett adni ar­ra, hogy egyrészt milyen anyanyelvűnek, másrészt mi­lyen nemzetiségűnek vallja magát. E két kérdésre adott felelet gyakran nem egyezett. Többen vallották magukat nem magyar anyanyelvűek- ngk, mint nem magyar nemze- tiségűeknek. Ez tükrözi, hogy «bizonyos zavart okozott a kü- lön-külön feltett kérdés a nem­zetiségre és az anyanyelvre vo­natkozóan, és sokakban élt még a Horthy-rendszerben el­szenvedett hátrányos .megkü- I lönböztetés. lélektani hatása, j Éppen ezért az 1970. január 1-i nép- 1 számláláskor a nemzelisé­Karácsonykor újra gyermek­sereg népesíti be a Parlamen­tet; idén is megrendezik az Űttörőszövétség budapesti el­nökségének immár hagyomá­nyos fenyőfaünnepségét, de­cember 25-én délelőtt a legif- jabbakat, a kisdobosokat lát­ják vendégül, majd mindkét ünnepnap dél­utánján vörös nyakkendős úttörők lesznek hivatalo­sak a karneválra, végül 26-án este az ifjúsági vezetők bálja zárja a progra­mot. Összesen mintegy 6500 vendégre számítanak, s azokat az úttörőket és kisdobosokat hívják meg, aikilk kiválóan dol­goztak a „Szabad hazáért — Lenin útján” mozgalomban. Az idén sem feledkeznek meg a vidéki pajtásokról, 400-an vesznék részt de­cember 26-án a délutáni ünnepségen. Javában zajlanak már az úttörők karácsonyának előké­születei. A Zemplén-vidéki Állami Erdőgazdaságban kivá­lasztották a Parlament kupo­lacsarnokában felállításra ke­rülő óriás fenyőt, amelyet a 22- es AKÖV József Attila szocia­lista brigádja különleges jár­művön szállít Budapestre. Az óriás fenyőt 70 kilogramm szá- loncukorral, 250 színes vil­lanyégővel, különleges üveg­es neonfigurákkal díszítik fel. gek tagjainak csak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy milyen anyanyel­vűek. A nemzetiségi szövetségek becslései alapján az összlakos­ságnak mintegy 4—4,5 száza­léka nemzetiségi származású, szerintük a németek száma 200—220 ezerre, a- szlovákoké 100—110 ezerre, a délszlávóké 80—100 000-re és a románoké 20—25 000-re tehető. Mindez azonban csak feltevés, amely a valósághű adatok hiányában sok szubjektivitást tükrözhet. A felszabadulás utáni két népszámlálás adatainak ösz- szevetése azt mutatja, hogy a magukat nem magyar anya­nyelvűéinek vallók száma ti­zenegy év alatt 42,4 százalék­kal nőtt. Ebből arra következtethe­tünk, hogy a magukat nem magyar anyanyelvűeknek val­lók számának növekedésében a nemzetiségi lakosság bizton­ságérzetének növekedése mel­lett a nemzetiségi tudat bizo­nyos fokú erősödésé is kifeje­zésre jut. A hivatalos szervek ösz­tönzik és bátorítják a ha­zánkban élő nemzetiségie­ket, hogy saját érdekük­ben, kulturális igényeik minél jobb kielégítése és a jövő tervezése érdekében minden hátsó gondolat nélkül vallják be hova­tartozásukat. A január 1-i népszámlálás­nál egyébként először alkal­mazzák majd az úgynevezett reprezentatív adatfelvételi módszert. Ez annyit jelent, hogy az adatgyűjtés a lakos­ság 75 százalékánál a legszük­ségesebb alapadatok összeírá­sára szorítkozik, viszont a né­pesség 25 százalékához részle­tes — az előző népszámlálá­sokénál sokkal bővebb — kér­déseket intéznek majd. Ter­mészetes, hogy az adott szám­lálókörzetben a nemzetiségiek is ilyen reprezentatív kérdő­íveket kapnak majd, és az is­mertetett szempontok alapján kell a kérdésekre válaszolniuk. 5-ös létszámú SZERKEZETI LAKATOSBRICÁDOT egyműszakos műhelymunkára azonnal felveszünk. Jó kereseti lehetőség. Vác és Vidéke ÁFÉSZ Vác, (a Gumigyár mellett.) • Úttörők karácsonya a Parlamentben Kiválasztották az óriás fenyőt t Elatezerutszáz vendéget várnak az ünnepségre^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents