Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-11 / 287. szám

PEST HEGYEI 's/űriap 1969. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Bemutató ■P í A Nemzeti Színház holnap mutatja be Peter Luke: VII. Hadrian című drámáját. Ren­dező: Marton Endre, címsze­replő: Kálmán György. „Tévés"-expori‘ A bnnói filmpiaeon a tőkés országok szakemberei több Szerződést írtak alá a Hunga- rof ilm képviselőivel: Az Egyesült Államokban és Ka- nódában a tv-adóik sugározzák majd „A nagy mérkőzés” (Fo- ky Ottó) és az „Asszociáció” (Vadász János), a „Színes csil­lagvilág” című rövidfilmeket és a Bóbita együttesről készí­tett tv-játékot. Maeskássy Gyula és Várnai György két animációs alkotását „Az óreg ás fiatal”-t és a „Nagy em- 'ber”-t Hollandiában játsszák majd. Az olasz televízió „Tér­zene” című filmeket vette meg. Pomázi klubok Kertbarátok és a többiek Arról, hogy Pomáz, ez az érdekes összetételű — magyar, szerb, németajkú és szlovák lakosságból álló — nemzeti­ségi község mennyire moz­galmas kultúréletet teremtett, már sokszor hírt adtunk, így legutóbb szerb klubjuk tevé­kenységéről is. Most néhány olyan helyi klubról, csoport­ról szeretnénk beszámolni, amelyekről eddig kevés szó esett. Honismereti körüknek nagy szerepe volt abban, hogy feltárták, megismerték a köz­ség, a vidék történelmi múlt­ját, s a közelebbi múlt esemé­nyeit. Segítségük hozzájárult, hogy számontartsák, s a je­len, jövő idegenforgalmába is betervezzék Pomáz helytör­téneti emlékeit. Ilyenekben ugyanis gazdag a község, s nemcsak újkori műemlékek­ben, mint szép templomai, vagy kastélya. A legrégibb ro­mok a római korból valók — egy római villa, s egy mau­zóleum maradványai. A ma­gyarok letelepedését követő századokra — amikor is a te­lepülést Árpád fejedelemtár­sa, Kurszán, illetve leszár­mazottai, a Kartal nemzetség kapta meg — egy dűlőnév utal, s egy XI—XII. századi temető rovásjelekkel ellá­tott kőfaragványai. A török előtti idők legkiemelkedőbb emlékei még egy román stí­lusú templom romjai, va­lamint — s ez talán a leg­jelentősebb — a Nagy Lajos s Mátyás király közötti idők­ből való úgynevezett király­női vár maradványai... i Pomázi terrakotta Ferenczi György kiállítása a Fészek művészklub gobelin-termében Nem mindennapi érdekes- ségű kiállítás nyílt a Fészek művészklub gobelintermében: egy munkaterápián levő amatőr művész mutatja be terrakotta alkotásait. A kiállított, csaknem 40 állat­figura és kitűnő formaérzékre valló váza a szakértők szerint felveszi a versenyt hivatásos művész legjobb munkáival. A 44 esztendős Ferenczy György az elmúlt néhány év java termését mutatja be, amelyekhez maga bányászta az agya­got, s formázás után az intézet műhelyében éget- j te ki figuráit. A pomázi gyógyintézet bete­gének felépülése szempontjá­ból is nagy jelentőségű a mű­vészi alkotó munka. A tárlatot hétfőig tekinthe­tik meg az érdeklődők. Pomázon 1912-től működik sportkör. Tagjai a háború előtt futbal­loztak, atlétizáltak, s egy cél- lövoszakkör is működött. A jelenlegi labdarúgópálya, es kosárlabdapálya már a fel- szabadulás óta épült — s nem­rég a község közös erőfeszí­téssel egy szép klubépületet hozott létre a sportpálya mel­lett. Régi tűzoltószertárat alakítottak át emeletes épü­letté, ahol többek között öl­tözők, zuhanyozók, klubszo­bák, és lelátó kapott helyet. A létesítményt társadalmi munkában tervezték, s na­gyobbrészt társadalmi munká­val emelték fel, nemcsak a lakosság, s a sportkörök tag­jainak, de a helyi mezőgaz- gasági üzemek segítségével. A pénzbeli fedezetet részint a tanács, részint a lakosság ad­ta — utóbbi téglajegyek áru­sítása útján járult hozzá a kiadásokhoz. Körülbelül százötven ta­got, s rengeteg érdeklődőt mozgósít Pomázon az ez idő szerint legnépszerűbb kör, a kertbarátok klubja. A csoport számos rendezvény­nyel hallat magáról. Leg­utóbb szeptemberben rendez­tek egy úgynevezett „Duna­kanyar kertészeti kiállítást” a helyi tanácsházán, ahol sző­lő és gyümölcs, virág és zöld­ségfajtákat, szaporítóanyago­kat, növényvédőszereket, mű­trágyákat és kertészeti kis­gépeket mutattak be, nem­csak a klubtag-„amatőrök” de olyan intézetek, mezőgazdasá­gi szövetkezetek is, mint pél­dául a Budapesti Kerté­szeti Egyetem, a szentendrei Mathiász Tsz, az EÜM po­mázi munkaterápiás intéze­te, a budapesti Hermész ÁFÉSZ stb. E hónapban „A pomázi táj kertészeti érté­kei” címmel rendeztek anké- tot. Törekvéseik többek kö­zött azért is nagyon szimpati­kusak, mert a hangsúly a hagyományokra, a tájra, a kertészkedő ember alkotó ké­pességeinek kibontakoztatá­sára tevődik át náluk: hosy ilyen szinten vonják be a fő­városi hétvégi háztulajdonost, Háromezer éves gabonatároló Szkíta tükörnyél Honfoglalás kori ezüstveretek Ä miskolci Herman Ottó Múzeumban az idén mintegy ezer, ásatások során előkerült Pest megyei Ingathmkmetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. u, 13. Telefon: 112-842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDELTSÉGEK: FÉLFOGADÁS: CEGLÉD mindennap VÁC mindennap NAGYKÁTA mindennap ÉRD mindennap DUNAHARASZTI szerda, szombat GÖDÖLLŐ kedd, csütörtök GYAL mindennap SZENTENDRE szerda, szómba? » BMJMEMTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEM adunk eladó ingatlancímeket. tárgyat restauráltak. A hely­színen talált cserepekből ösz- szerakták és kiegészítették az ónodi ásatáskor feltárt több mint háromezer éves gabona- tároló edényt. A csaknem egy méter magas, agyagból formá­zott tárolóban több mint két mázsa magvat tudott télire „készletezni” a késő bronzkor­ban a Sajó mentén élt család. A régészeti ritkaságnak szá­mító szkíta bronz tükörnyél Szerencsiről került a múzeum birtokába. A szakemberek alig fél tucat szkíta bronztükör-tö- redéket tartanak számon. A szarvast formáló állatalakkal díszített tükörnyelet azok a szarmata törzsek hozták ma­gukkal Tokaj-hegyalja „ka­pujába”, amelyek a délorosz síkságról vándoroltak be. A múzeum birtokában van a hazánkban talált egyetlen teljesen ép szkíta bronztükör is. Restaurálták a Tiszaszeder- kényben feltárt honfoglalás korabeli sírban talált ezüst ve­retű, véséssel díszített övcsa­tokat és csöngőket, valamint vaszablákat és -kengyeleket is. A restaurált darabokat ki­állításon mutatják be a mú­zeumlátogatóknak. — A Művelődésügyi Mi­nisztérium nívódíjjal jutal­mazta a szolnoki Szigligeti Színház művészeit, Jókai An­na: Fejünk felett a tetőt cí­mű darabjának előadásáért. vagy a helyi munkásembert a kertészkedésbe. A társaság többek között egyfajta gyűj­tőmunkát is végez: felhív-- nak „mindenkit”, aki ismere­teivel hozzá tud járulni a kertbarátok körének gyűjtött anyagához, hogy tájékoztassa őket „a pomázi tájjal kapcso­latos talaj- és éghajlati viszo­nyokról, a mikroklímáról, nö­vényvédelmi, közgazdasági, tájesztétikai, tájalakítási tu­dásáról, népi szaporítási mó­dokról, helyi hagyományokról, szokásokról...” A kertbará­tok klubja a községben való­ban tömegeket mozgósít meg. Ezenkívül az ország különbö­ző részeiből keresik meg őket rengeteg levéllel, kérdéssel. Ez a pomázi kezdeményezés a társadalmi életnek, a szabad­idő-felhasználásnak egy olyan, népműveléshez is kapcsolódó formája, amelyről valószínű­leg még sokat fogunk hallani. P. A. Vallomás A földgolyót akartam átölelni, s karom nem érte át. Szerettem volna szépen énekelni, de verseim szavát megölte kétség, gyávaság. Sokáig néma lettem, s álltam, — elesetten. Erről, neked kell vallanom, kiben világot zárt körül karom. Verset szülő kedvem feltámasztó szentje, életem értelme, asszonyos keresztje. Vallók álmaimról. Ők, a bátor holtak. akik sosem gyáva — porban, térden állva, — bitang módon haltak. hanem mindig úgy, — mint viharban a szálfa. Ma mindenről vallók, — ami volt a múltam. Nem szabad hallgatnom, — tőled megtanultam. Tudd meg végre rólam: nem én vagyok gyáva. Ügy kellett meghalnom: — nem voltam csatában. S most, mikor hullik a múlt kötele, duzzad az Izmom új ereje, — s mint az egekben bolygó csillagot, — ha vonzerő, — a legnagyobb ragadja el, — úgy szállók én veled és általad, magasba fel. S ha majd a hírnév első lépcsőfokára lépek. fejem lehajtom előtted, és újra, — és mindent megköszönök. Borbély Tibor így látja a tanítónő Jó és rossz tulajdonságok a gyermekben A közmondás szerint: „Hiba nélkül ember nincs.” A gyer­mekkel foglalkozó felnőttek­nek: szülőknek, nevelőknek kötelességük önneveléssel hi­báik ellen küzdeni, helyes magatartást, példát mutatni, mert ez a legvonzóbb és meg­győző. Ugyanakkor tárgyila­gosan kell figyelni a gyer­mek viselkedését, s a mutat­kozó hibákat idejében javíta­ni, míg szokássá nem rögződ­nek. A gyermek magatartását jövő életének alakulása szempont­jából felelősséggel kell néznünk. Helytelen, ha a szülők egymást okolják az észlelt hibáért. Legalkalma­sabbak az iskolában tartott fogadóórák a tulajdonságok alapos megbeszélésére, a javí­tás módjának megállapításá­ra. Fontos, hogy e beszélgeté­sek légköre, hangneme fel­tétlenül őszinte, elfogulatlan legyen. Mikor az iskolában a jel­lemzést, az emberek tulajdon­ságainak leírását tanítjuk, történelmi, irodalmi neveze­tes személyiségeken kívül fel­nőtt ismerőseinkről, társaink­ról, majd „Ilyen vagyok én” címmel saját magukról is le­írják véleményüket a gyerekek. A híres embereknél a hősiessé­get, a bátorságot és következe­tességet tisztelik, szüleiknél az irántuk tanúsított szerete- tet, az értük, boldogulásukért végzett munkát értékelik nagyra. Társaik közül azok­ról írtak legjobb barátként, akik jószívűek, szívesen segí­tenek, megértők, s jól lehet velük játszani. A durvaságot, kötekedő természetet viszont egyöntetűen elítélik a társas kapcsolatban. Feltűnő volt, hogy önmagukról hibát alig írtak. Éppen ezért kell minél előbb helyes önismeretre irá­nyítanunk figyelmüket, meg­győzni őket arról, hogy erős akarattal le lehet szokni a hi­báról. s az emberi együttélés szempontjából szükség is ez. A szülők körében szerzett tapasztalatom, s a tőlük ka­pott gyermekjellemzések alap­ján szinte egyöntetű a törek­vés: „Becsületes legyen a gyermekem, helyt álljon az életben, munkájában.” Van­nak elfogultak is, akik csu­pa jó tulajdonságot látnak gyermekükben. Ezt feltehe­tően azért teszik, nehogy a pedagógus rossznak minősít­se gyermeküket. Ez a helyte­len nézet hátráltatja a gyer­mek személyiségének tökéle­tesítését, helyes kibontakoz­tatását. A nevelő szerepe ezen a téren a gyógyító orvoséhoz hasonlít, tehát őszinte biza­lommal kell keresni az együtt­működés módját. A szülők a hibák közül leginkább a ha­nyagságot, lustaságot, dacos, makacs ellenszegülest, túlzott önállóságot, s a testvérekkel való civakodást tüntették fel rossznak a család, az otthon életében. A hanyagság, lustaság le­küzdésében, javításában a ta­nulás, a munka értelmének életszerű bizonyítása játszik szerepet. Az életkornak megfelelően lássák, ' tapasz taiják, hogy mind a kettő néiküiözhetei,- len, s kicsi kortól szokj anas hozzá a kötelességteljesítés­hez. A kényeztetés következ- menye leginkább, ha a gyer­mek akaratgyengévé válik, s később az iskolában is egyre több problémát okoz a köte­lességtudat hiánya. A gondat­lan ember nem törődik mások véleményével, s ez a gyerme­keknél korán megmutatko­zik. Rá kell szoktatni a gyer­meket, hogy gondos legyen. A gondos ember figyel munkája közben, ezért kevesebb hibát követ el, s kevésbé fordul elő baleset. A hanyagság, a fi­gyelem hiánya. Ha ezt meg­szokja, felnőttként se fogja átgondoltan, értelmesen,, elő­vigyázatosan végezni munká­ját. Az ilyen magatartás tár­sadalmi szempontból is káros. A szorgalom a természetes, jellemző a gyermekre, hiszen az egészséges gyermek élénk, folyton tevékenykedni vágyik. A környezetükben élő felnőt­tektől függ, hogy céltudatosan foglalkoztassák őt, míg belát­ja, hogy ez a helyes, jó, s ma­gától is rendes, kötelességtu­dó. A gyermek örül, szinte meg­tiszteltetésnek tekinti, ha a felnőttekkel együtt csinálhat valamit, pl. otthon a házi munkában. Szívesen tesz min­dent annak, akit szeret, s ezt hasonló érzelemmel viszonoz­zák. A harmadik, nyolcadik életévben, majd serdülőkor­ban szembetűnően fokozódik én-tudatuk, akaratukat érvé­nyesíteni törekszenek kör­nyezetükkel szemben, s ha va­lami nem úgy történik, aho­gyan ők szeretnék, ellensze­gülnek. Dac-korszaknak ne­vezik ezt a gyermektanulmá­nyi szakkönyvek. Az elkényez­tetett gyermeknél hatványo­zottabban jelentkezik ez a tünet, hiszen eddig otthon minden kívánságát lesték, tel­jesítették, tehát később is megköveteli ezt. A makacsság, dacos viselkedés a gyermek fokozatos önállóságra törek­vésének megnyilatkozása az ellen, hogy mindig azt tegye, amit a felnőttek parancsolnak. Ha erőszakkal megtörik aka­ratát, még makacsabb, elien- állóbb lesz. Megelőzése, el­lenszere tehát, ha az életko­rának megfelelő, természetes igényeit kielégítjük. Pl. Jus­son elég ideje a szabadban mozgásra, játékra, egykorú társakkal szórakozásra, a ta­nulás ne kényszerként nehe­zedjék rá. Különösen, ha ne­hezen megy neki a tanulás, szülei pedig a saját elképzelé­sük szerinti életpálya, a jó tanulmányi jegy érdekében megfosztják jogos szabad ide­jétől, azért se tanul, figyel, még ha a könyv mellett is kell ülnie órákon át. Nem mutatja meg az ellenőrzőkönyvbe írt rossz érdemjegyéket, alatto­mossá válik, hazugságba ke­veredik, elszökik otthonról, társakkal csavarog. Egyik hi­ba okozója lesz a másiknak, s egyre nehezebb lesz helyre­hozni, javítani. Ha sikerül is erőszakkal megtörni a gyer­mek akaratát, az sem öröm nevelési szempontból, mert ilyen esetben gyakran pasz- szív, félénk lesz, kivész be­lőle a kezdeményező képesség. A durvaság, a civakodás a testvérek között hatással van az iskolai együttműködésre is és károsan befolyásolja azt. Ismét arra kell utalni, hogy a szülőktől függ az otthoni életrend kialakítása. Ne le­gyen kivétel se a legidősebb, se a legkisebb gyermek! A család a társadalom legszű­kebb életterülete, gyakorló­tere, ahol az elsődleges be­nyomást, tapasztalatokat szer­zik a gyermekek az emberi együttélésről. Az itteni élmé­nyeket átviszi az iskolai tár­sas, pajtásias kapcsolatokra is. A durva, kötekedő paj­tással kerüli a többi az érint­kezést. Lobbanékonyságát, fe­gyelmezetlenségét az iskolá­ban megbízatásokkal vezet­jük le, alakítjuk át, pl. a napköziből ő hozza és osztja ki a tízórait, tehát közösségi feladatot kap, vagy neki kell megszerveznie a születésnapi, névnapi megemlékezést az osztályban, s közben tapasztal­ja, jó másnak örömet sze­rezni. A féktelenség a gyer­meknél a tevékenységi vágy ösztönös, öncélú, felelőtlen ki­élése. Átalakításához szüksé­ges értelmes célok kitűzése. Nevelői tevékenységünk ter­mészetesen nem szűkül le hi­bakutatásra és javításra, de a gyermek viselkedéseben fel­bukkanó, felismert hibákkal idejében kell foglalkoznunk személyiségének kedvező ala­kulása érdekében. Köny- nyebb céltudatosan nevelni, mint megrögzött hibákat át­nevelni. GécTV Etelka tanítónő

Next

/
Thumbnails
Contents