Pest Megyei Hírlap, 1969. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-11 / 287. szám
PEST HEGYEI 's/űriap 1969. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Bemutató ■P í A Nemzeti Színház holnap mutatja be Peter Luke: VII. Hadrian című drámáját. Rendező: Marton Endre, címszereplő: Kálmán György. „Tévés"-expori‘ A bnnói filmpiaeon a tőkés országok szakemberei több Szerződést írtak alá a Hunga- rof ilm képviselőivel: Az Egyesült Államokban és Ka- nódában a tv-adóik sugározzák majd „A nagy mérkőzés” (Fo- ky Ottó) és az „Asszociáció” (Vadász János), a „Színes csillagvilág” című rövidfilmeket és a Bóbita együttesről készített tv-játékot. Maeskássy Gyula és Várnai György két animációs alkotását „Az óreg ás fiatal”-t és a „Nagy em- 'ber”-t Hollandiában játsszák majd. Az olasz televízió „Térzene” című filmeket vette meg. Pomázi klubok Kertbarátok és a többiek Arról, hogy Pomáz, ez az érdekes összetételű — magyar, szerb, németajkú és szlovák lakosságból álló — nemzetiségi község mennyire mozgalmas kultúréletet teremtett, már sokszor hírt adtunk, így legutóbb szerb klubjuk tevékenységéről is. Most néhány olyan helyi klubról, csoportról szeretnénk beszámolni, amelyekről eddig kevés szó esett. Honismereti körüknek nagy szerepe volt abban, hogy feltárták, megismerték a község, a vidék történelmi múltját, s a közelebbi múlt eseményeit. Segítségük hozzájárult, hogy számontartsák, s a jelen, jövő idegenforgalmába is betervezzék Pomáz helytörténeti emlékeit. Ilyenekben ugyanis gazdag a község, s nemcsak újkori műemlékekben, mint szép templomai, vagy kastélya. A legrégibb romok a római korból valók — egy római villa, s egy mauzóleum maradványai. A magyarok letelepedését követő századokra — amikor is a települést Árpád fejedelemtársa, Kurszán, illetve leszármazottai, a Kartal nemzetség kapta meg — egy dűlőnév utal, s egy XI—XII. századi temető rovásjelekkel ellátott kőfaragványai. A török előtti idők legkiemelkedőbb emlékei még egy román stílusú templom romjai, valamint — s ez talán a legjelentősebb — a Nagy Lajos s Mátyás király közötti időkből való úgynevezett királynői vár maradványai... i Pomázi terrakotta Ferenczi György kiállítása a Fészek művészklub gobelin-termében Nem mindennapi érdekes- ségű kiállítás nyílt a Fészek művészklub gobelintermében: egy munkaterápián levő amatőr művész mutatja be terrakotta alkotásait. A kiállított, csaknem 40 állatfigura és kitűnő formaérzékre valló váza a szakértők szerint felveszi a versenyt hivatásos művész legjobb munkáival. A 44 esztendős Ferenczy György az elmúlt néhány év java termését mutatja be, amelyekhez maga bányászta az agyagot, s formázás után az intézet műhelyében éget- j te ki figuráit. A pomázi gyógyintézet betegének felépülése szempontjából is nagy jelentőségű a művészi alkotó munka. A tárlatot hétfőig tekinthetik meg az érdeklődők. Pomázon 1912-től működik sportkör. Tagjai a háború előtt futballoztak, atlétizáltak, s egy cél- lövoszakkör is működött. A jelenlegi labdarúgópálya, es kosárlabdapálya már a fel- szabadulás óta épült — s nemrég a község közös erőfeszítéssel egy szép klubépületet hozott létre a sportpálya mellett. Régi tűzoltószertárat alakítottak át emeletes épületté, ahol többek között öltözők, zuhanyozók, klubszobák, és lelátó kapott helyet. A létesítményt társadalmi munkában tervezték, s nagyobbrészt társadalmi munkával emelték fel, nemcsak a lakosság, s a sportkörök tagjainak, de a helyi mezőgaz- gasági üzemek segítségével. A pénzbeli fedezetet részint a tanács, részint a lakosság adta — utóbbi téglajegyek árusítása útján járult hozzá a kiadásokhoz. Körülbelül százötven tagot, s rengeteg érdeklődőt mozgósít Pomázon az ez idő szerint legnépszerűbb kör, a kertbarátok klubja. A csoport számos rendezvénynyel hallat magáról. Legutóbb szeptemberben rendeztek egy úgynevezett „Dunakanyar kertészeti kiállítást” a helyi tanácsházán, ahol szőlő és gyümölcs, virág és zöldségfajtákat, szaporítóanyagokat, növényvédőszereket, műtrágyákat és kertészeti kisgépeket mutattak be, nemcsak a klubtag-„amatőrök” de olyan intézetek, mezőgazdasági szövetkezetek is, mint például a Budapesti Kertészeti Egyetem, a szentendrei Mathiász Tsz, az EÜM pomázi munkaterápiás intézete, a budapesti Hermész ÁFÉSZ stb. E hónapban „A pomázi táj kertészeti értékei” címmel rendeztek anké- tot. Törekvéseik többek között azért is nagyon szimpatikusak, mert a hangsúly a hagyományokra, a tájra, a kertészkedő ember alkotó képességeinek kibontakoztatására tevődik át náluk: hosy ilyen szinten vonják be a fővárosi hétvégi háztulajdonost, Háromezer éves gabonatároló Szkíta tükörnyél Honfoglalás kori ezüstveretek Ä miskolci Herman Ottó Múzeumban az idén mintegy ezer, ásatások során előkerült Pest megyei Ingathmkmetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. u, 13. Telefon: 112-842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDELTSÉGEK: FÉLFOGADÁS: CEGLÉD mindennap VÁC mindennap NAGYKÁTA mindennap ÉRD mindennap DUNAHARASZTI szerda, szombat GÖDÖLLŐ kedd, csütörtök GYAL mindennap SZENTENDRE szerda, szómba? » BMJMEMTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEM adunk eladó ingatlancímeket. tárgyat restauráltak. A helyszínen talált cserepekből ösz- szerakták és kiegészítették az ónodi ásatáskor feltárt több mint háromezer éves gabona- tároló edényt. A csaknem egy méter magas, agyagból formázott tárolóban több mint két mázsa magvat tudott télire „készletezni” a késő bronzkorban a Sajó mentén élt család. A régészeti ritkaságnak számító szkíta bronz tükörnyél Szerencsiről került a múzeum birtokába. A szakemberek alig fél tucat szkíta bronztükör-tö- redéket tartanak számon. A szarvast formáló állatalakkal díszített tükörnyelet azok a szarmata törzsek hozták magukkal Tokaj-hegyalja „kapujába”, amelyek a délorosz síkságról vándoroltak be. A múzeum birtokában van a hazánkban talált egyetlen teljesen ép szkíta bronztükör is. Restaurálták a Tiszaszeder- kényben feltárt honfoglalás korabeli sírban talált ezüst veretű, véséssel díszített övcsatokat és csöngőket, valamint vaszablákat és -kengyeleket is. A restaurált darabokat kiállításon mutatják be a múzeumlátogatóknak. — A Művelődésügyi Minisztérium nívódíjjal jutalmazta a szolnoki Szigligeti Színház művészeit, Jókai Anna: Fejünk felett a tetőt című darabjának előadásáért. vagy a helyi munkásembert a kertészkedésbe. A társaság többek között egyfajta gyűjtőmunkát is végez: felhív-- nak „mindenkit”, aki ismereteivel hozzá tud járulni a kertbarátok körének gyűjtött anyagához, hogy tájékoztassa őket „a pomázi tájjal kapcsolatos talaj- és éghajlati viszonyokról, a mikroklímáról, növényvédelmi, közgazdasági, tájesztétikai, tájalakítási tudásáról, népi szaporítási módokról, helyi hagyományokról, szokásokról...” A kertbarátok klubja a községben valóban tömegeket mozgósít meg. Ezenkívül az ország különböző részeiből keresik meg őket rengeteg levéllel, kérdéssel. Ez a pomázi kezdeményezés a társadalmi életnek, a szabadidő-felhasználásnak egy olyan, népműveléshez is kapcsolódó formája, amelyről valószínűleg még sokat fogunk hallani. P. A. Vallomás A földgolyót akartam átölelni, s karom nem érte át. Szerettem volna szépen énekelni, de verseim szavát megölte kétség, gyávaság. Sokáig néma lettem, s álltam, — elesetten. Erről, neked kell vallanom, kiben világot zárt körül karom. Verset szülő kedvem feltámasztó szentje, életem értelme, asszonyos keresztje. Vallók álmaimról. Ők, a bátor holtak. akik sosem gyáva — porban, térden állva, — bitang módon haltak. hanem mindig úgy, — mint viharban a szálfa. Ma mindenről vallók, — ami volt a múltam. Nem szabad hallgatnom, — tőled megtanultam. Tudd meg végre rólam: nem én vagyok gyáva. Ügy kellett meghalnom: — nem voltam csatában. S most, mikor hullik a múlt kötele, duzzad az Izmom új ereje, — s mint az egekben bolygó csillagot, — ha vonzerő, — a legnagyobb ragadja el, — úgy szállók én veled és általad, magasba fel. S ha majd a hírnév első lépcsőfokára lépek. fejem lehajtom előtted, és újra, — és mindent megköszönök. Borbély Tibor így látja a tanítónő Jó és rossz tulajdonságok a gyermekben A közmondás szerint: „Hiba nélkül ember nincs.” A gyermekkel foglalkozó felnőtteknek: szülőknek, nevelőknek kötelességük önneveléssel hibáik ellen küzdeni, helyes magatartást, példát mutatni, mert ez a legvonzóbb és meggyőző. Ugyanakkor tárgyilagosan kell figyelni a gyermek viselkedését, s a mutatkozó hibákat idejében javítani, míg szokássá nem rögződnek. A gyermek magatartását jövő életének alakulása szempontjából felelősséggel kell néznünk. Helytelen, ha a szülők egymást okolják az észlelt hibáért. Legalkalmasabbak az iskolában tartott fogadóórák a tulajdonságok alapos megbeszélésére, a javítás módjának megállapítására. Fontos, hogy e beszélgetések légköre, hangneme feltétlenül őszinte, elfogulatlan legyen. Mikor az iskolában a jellemzést, az emberek tulajdonságainak leírását tanítjuk, történelmi, irodalmi nevezetes személyiségeken kívül felnőtt ismerőseinkről, társainkról, majd „Ilyen vagyok én” címmel saját magukról is leírják véleményüket a gyerekek. A híres embereknél a hősiességet, a bátorságot és következetességet tisztelik, szüleiknél az irántuk tanúsított szerete- tet, az értük, boldogulásukért végzett munkát értékelik nagyra. Társaik közül azokról írtak legjobb barátként, akik jószívűek, szívesen segítenek, megértők, s jól lehet velük játszani. A durvaságot, kötekedő természetet viszont egyöntetűen elítélik a társas kapcsolatban. Feltűnő volt, hogy önmagukról hibát alig írtak. Éppen ezért kell minél előbb helyes önismeretre irányítanunk figyelmüket, meggyőzni őket arról, hogy erős akarattal le lehet szokni a hibáról. s az emberi együttélés szempontjából szükség is ez. A szülők körében szerzett tapasztalatom, s a tőlük kapott gyermekjellemzések alapján szinte egyöntetű a törekvés: „Becsületes legyen a gyermekem, helyt álljon az életben, munkájában.” Vannak elfogultak is, akik csupa jó tulajdonságot látnak gyermekükben. Ezt feltehetően azért teszik, nehogy a pedagógus rossznak minősítse gyermeküket. Ez a helytelen nézet hátráltatja a gyermek személyiségének tökéletesítését, helyes kibontakoztatását. A nevelő szerepe ezen a téren a gyógyító orvoséhoz hasonlít, tehát őszinte bizalommal kell keresni az együttműködés módját. A szülők a hibák közül leginkább a hanyagságot, lustaságot, dacos, makacs ellenszegülest, túlzott önállóságot, s a testvérekkel való civakodást tüntették fel rossznak a család, az otthon életében. A hanyagság, lustaság leküzdésében, javításában a tanulás, a munka értelmének életszerű bizonyítása játszik szerepet. Az életkornak megfelelően lássák, ' tapasz taiják, hogy mind a kettő néiküiözhetei,- len, s kicsi kortól szokj anas hozzá a kötelességteljesítéshez. A kényeztetés következ- menye leginkább, ha a gyermek akaratgyengévé válik, s később az iskolában is egyre több problémát okoz a kötelességtudat hiánya. A gondatlan ember nem törődik mások véleményével, s ez a gyermekeknél korán megmutatkozik. Rá kell szoktatni a gyermeket, hogy gondos legyen. A gondos ember figyel munkája közben, ezért kevesebb hibát követ el, s kevésbé fordul elő baleset. A hanyagság, a figyelem hiánya. Ha ezt megszokja, felnőttként se fogja átgondoltan, értelmesen,, elővigyázatosan végezni munkáját. Az ilyen magatartás társadalmi szempontból is káros. A szorgalom a természetes, jellemző a gyermekre, hiszen az egészséges gyermek élénk, folyton tevékenykedni vágyik. A környezetükben élő felnőttektől függ, hogy céltudatosan foglalkoztassák őt, míg belátja, hogy ez a helyes, jó, s magától is rendes, kötelességtudó. A gyermek örül, szinte megtiszteltetésnek tekinti, ha a felnőttekkel együtt csinálhat valamit, pl. otthon a házi munkában. Szívesen tesz mindent annak, akit szeret, s ezt hasonló érzelemmel viszonozzák. A harmadik, nyolcadik életévben, majd serdülőkorban szembetűnően fokozódik én-tudatuk, akaratukat érvényesíteni törekszenek környezetükkel szemben, s ha valami nem úgy történik, ahogyan ők szeretnék, ellenszegülnek. Dac-korszaknak nevezik ezt a gyermektanulmányi szakkönyvek. Az elkényeztetett gyermeknél hatványozottabban jelentkezik ez a tünet, hiszen eddig otthon minden kívánságát lesték, teljesítették, tehát később is megköveteli ezt. A makacsság, dacos viselkedés a gyermek fokozatos önállóságra törekvésének megnyilatkozása az ellen, hogy mindig azt tegye, amit a felnőttek parancsolnak. Ha erőszakkal megtörik akaratát, még makacsabb, elien- állóbb lesz. Megelőzése, ellenszere tehát, ha az életkorának megfelelő, természetes igényeit kielégítjük. Pl. Jusson elég ideje a szabadban mozgásra, játékra, egykorú társakkal szórakozásra, a tanulás ne kényszerként nehezedjék rá. Különösen, ha nehezen megy neki a tanulás, szülei pedig a saját elképzelésük szerinti életpálya, a jó tanulmányi jegy érdekében megfosztják jogos szabad idejétől, azért se tanul, figyel, még ha a könyv mellett is kell ülnie órákon át. Nem mutatja meg az ellenőrzőkönyvbe írt rossz érdemjegyéket, alattomossá válik, hazugságba keveredik, elszökik otthonról, társakkal csavarog. Egyik hiba okozója lesz a másiknak, s egyre nehezebb lesz helyrehozni, javítani. Ha sikerül is erőszakkal megtörni a gyermek akaratát, az sem öröm nevelési szempontból, mert ilyen esetben gyakran pasz- szív, félénk lesz, kivész belőle a kezdeményező képesség. A durvaság, a civakodás a testvérek között hatással van az iskolai együttműködésre is és károsan befolyásolja azt. Ismét arra kell utalni, hogy a szülőktől függ az otthoni életrend kialakítása. Ne legyen kivétel se a legidősebb, se a legkisebb gyermek! A család a társadalom legszűkebb életterülete, gyakorlótere, ahol az elsődleges benyomást, tapasztalatokat szerzik a gyermekek az emberi együttélésről. Az itteni élményeket átviszi az iskolai társas, pajtásias kapcsolatokra is. A durva, kötekedő pajtással kerüli a többi az érintkezést. Lobbanékonyságát, fegyelmezetlenségét az iskolában megbízatásokkal vezetjük le, alakítjuk át, pl. a napköziből ő hozza és osztja ki a tízórait, tehát közösségi feladatot kap, vagy neki kell megszerveznie a születésnapi, névnapi megemlékezést az osztályban, s közben tapasztalja, jó másnak örömet szerezni. A féktelenség a gyermeknél a tevékenységi vágy ösztönös, öncélú, felelőtlen kiélése. Átalakításához szükséges értelmes célok kitűzése. Nevelői tevékenységünk természetesen nem szűkül le hibakutatásra és javításra, de a gyermek viselkedéseben felbukkanó, felismert hibákkal idejében kell foglalkoznunk személyiségének kedvező alakulása érdekében. Köny- nyebb céltudatosan nevelni, mint megrögzött hibákat átnevelni. GécTV Etelka tanítónő
