Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-11 / 261. szám
1*«9. NOVEMBER 11., KEDD tj #111 1 A Pesti Barnabás”' rekek lesznek... ““■fí’í'! . Szakközépiskola es Szakmunkásképző Intézetben tanulnak Pest, Veszprém, Fejér megye és a főváros sütőipari tanulói. Jelenleg 250 tanuló sajátítja el a szakma fortélyait az iskolában és a korszerű tanműhelyekben. REIVD ELETEK Bor9 méh, jég Prágai szakszervezeti delegáció Budapesten Hétfőn Budapestre érkezett a csehszlovák szakszervezetek prágai tanácsának háromtagú delegációja, Frantisek Smi- aek elnökhelyettes vezetésével. Néhány napos itt tartózkodásuk alatt tanulmányozzák a budapesti szakszervezeti szerveik munkáját, tárgyalnak a szakszervezetek budapesti tanácsa és a Fővárosi Tanács vezetőivel, megismerkednek a fővárosi lakosság ellátásának szervezési kérdéseivel. Tanulmányozzák Budapest kereskedelmi és közlekedési helyzetét, a lakásépítkezési terveket, a főváros lakosságának ellátását segítő szakszervezeti munkát. BUDAPEST M. Hruskovic villám láiogatása Miloslav Hruskovic minisz- éerelnök-helyettes, a csehszlovák-magyar gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnöke hétfőn rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett. Megbeszélést folytatott dr. Aj- tai Miklós miniszterelnök-helyettessel, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnökével. M. Hruskovic az esti órákban elutazott Budapestről. Országos levélirányitó verseny A posta különböző szervei országszerte megkezdték a felkészülést az év végi, karácsonyi csúcsforgalomra, amelynek főpróbája évtizedek óta az országos levélirányitó verseny. Á vetélkedő döntőjét hétfőn tartották a Budapesti Postaigazgatóság Váci utcai székhazában. Először az összetett szétosztás! és irányító versenyt tartották meg, amelyben az ország csaknem háromezer helységébe címzett leveleket a mindennapi gyakorlatnak megfelelően 28 felé kellett osztani. A győztes Sóit János, a Budapest 72. Postahivatal dolgozója lett, aki némi hibával 38 perc 15 másodperc alatt rakta helyére a tengernyi levelet. A mozgóposták indításához igazodva a csaknem háromezer levelet 12 útvonal szerint osztályozta a versenyzők egy másik csoportja. A feladatot leggyorsabban Töreky Klára, a Budapest 72. Postahivatal dolgozója teljesítette egyetlen hibával 30 perc alatt. A harmadik szám győztese Zelenék István, a Debrecen 2-es Postahivatal dolgozója lett, aki az ország száz legeldugottabb lakott helységét a postai követelményeknek megfelelően pontosan, hiba nélkül határozta meg. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletet adott ki a mezőgazdasági nagyüzemek élelmiszeripari, szőlő- feldolgozó és borászati működéséhez és árusítóhelyei ellátásához szükséges termékek beszerzéséről. A rendelet egyebek között kimondja, hogy a szőlőtermeléssel és -feldolgozással, valamint a borászattal foglalkozó termelőszövetkezet kapacitásai jobb kihasználására, a minőség javítására vagy a választék bővítésére, borszőlőt, mustot és bort más mező- gazdasági üzemtől, más tsz tagjaitól, sőt egyénileg gazdálkodó termelőtől is vásárolhat. Erre eddig nem volt lehetőség. A beszerzett áru mennyisége azonban nem haladhatja meg a tsz — ide értve a háztáji gazdaságokat is — termésének mennyiségét. A rendelet szerint füstölést, szappanfőzést, bérsütéát, továbbá pálinkafőzést, borpalackozást, pálinkapalackozást, hántolást, savanyítást, aszalást, darálást a tsz a külső megrendelő által feldolgozásra átadott nyersanyagból is végezhet. A termelőszövetkezetek állandó árusítóhelyein a közös gazdaság ezentúl a saját és a tagok háztáji termékein kívül a szakmai üzletkör megtartása mellett — a korlátozott forgalmú termékek kivételével — más termelőktől, valamint élelmiszeripari vállalatoktól és kereskedelmi szervektől beszerzett árut is forgalomba hozhat. ★ Miniszteri rendelet jelent meg a méhészetről, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egyebek között arról intézkedik, hogy a méhészkedést — a külön jogszabályok megtartásával — az erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén azonban tilos méhészetet létesíteni és fenntartani. A több lakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében csak valamennyi lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával lehet méhész- kedni. A méhek vándoroltatásánál, az utak közelében való letelepedéskor a méhlakások ki járati nyílásainak az úttal ellentétes irányba kell esniük. A méhészettől jobbra és balra 50— 50 méteres távolságban jól látható helyen „Vigyázat, méhek!” — felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni az utak mentén. ★ . .„■■ ■ . j A mezőgazdasági és élelmezésügyi, az egészségügyi, valamint a belkereskedelmi miniszter együttes rendelétet adott ki a természetes jég kitermeléséről, forgalomba hozataláról és felhasználásáról. A rendelet kimondja, hogy természetes jeget csak kijelölt helyen szabad kitermelni: a jégnyerő helyeket helyszíni szemle alapján, a rendelkezésre álló legtisztább területen kell kijelölni. Tilos a jégkiemelés olyan részről, ahol 500 méteres sugarú körön belül tisztított vagy tisztítatlan szennyvíz ömlik be a tóba. A jégkitermelés környékét egészségügyi szempontból gondosan ellenőrizni kell, és a vizet is meg kell vizsgálni. A rendelet kimondja, hogy természetes jeget a főváros területén tilos forgalomba hozni; ilyen jeget háztartási célokra a főváros területén kívül sem szabad árusítani. A természetes jég élelmiszer és ital hűtésére csak akkor használható fel, ha a jég nem kerül közvetlen érintkezésbe a hűtött anyaggal. MA ÉS NOVEMBER 12—13-AN SZAKÁCSPARÁDÉ A DUNAKANYARBAN Pest megye legjobb szövetkezeti szakácsai sütik- főzik a kitűnő és egész nap kapható, tájjellegű ételkülönlegességeket a tahitótfalui A finom ételeken kívül minden este tombola és színes műsor teszi még kellemesebbé vendégeink szórakozását. SZÍVESEN LATJUK ONT IS! A boldogulás stratégiája KIS. KÖZÉP ÉS NAGY termelő és szolgáltató vállalatok vezetőállású dolgozói, ösz- szesen huszonheten az egyik vezetőtovábbképző tanfolyamon vettek részt. Arra a kérdésre: „Van-e a vállalatnak stratégiája?” — meglepően kedvező válaszokat kaptam. Az anonym válaszok megoszlása a következő volt: „igennel” válaszolt 20 fő, „nincs” — válaszolta 5 fő és „részben van” választ adott 2 fő. Ezt egy másik kérdés követte: „Fogalmazza meg a vállalatnak a specifikus célját, funkcióját, amelyben dolgozik.” Nos, néhány válasz a sok közül: „A nemzéti jövedelem növelése és munkalehetőség biztosítása.” Másik válasz: „A fogyasztói igények kielégítése.” Vagy egy harmadik: „Hatékonyan és eredményesen dolgozni; a kitűzött feladatot teljesíteni.” Bs így tovább. Nyilvánvaló, hogy a második kérdésre adott válaszok kétségbe vonják az első kérdésre adott kedvező válaszok magas arányát. Bizonyossá vált, hogy a vállalati stratégia kérdései számukra — és tegyük hozzá — valamennyiünk számára vizsgálódásra érettek. MI HAT A VÁLLALATI STRATÉGIA? A vállalati stratégia a célok összefüggő rendszere, valamint azok a módszerek és tervek, amelyek a kitűzött célok elérését biztosítják és egyben azt is meghatározzák, hogy a vállalkozás milyen területen (milyen „üzletben”) tevékenykedjék. A stratégiát egyesek a célok meghatározására korlátozzák, ám az üzleti gyakorlat bizonyítja: a célok kitűzése és a megvalósításukat biztosító főbb módszerek, eszközök és tervek megválasztása és kidolgozása nem választható el egymástól. Röviden azt mondhatjuk: stratégiai döntések tárgya a vállalat hosszú távú fejlődése.. . A vállalati stratégia fontos, eőt talán legfontosabb eleme a vállalat termelési (szolgáltatási) funkciójának meghatározása. Joggal mondhatják egyesek: miért nem beszélünk termelési profilról? Azért nem a gyártandó termék, a szűkén értelmezett választék vagy a naturáliához kapcsolódó profil meghatározása a fontos, mert a gyors ütemű technikai haladás következtében összezsugorodott (és egyre inkább összezsugorodik) a termékek életciklusa, gazdaságilag hasznos élettartama; mert a kereslet színvonala és szerkezete, az egyes termékpiacok nagysága, felvevőképessége dinamikusan változik. Mindezen tényezők újszerű vezetői magatartást követelnek. Az a termék, amely 5—10 évvel ezelőtt még az újszerűség erejével hatott, ma már tömegcikk vagy esetleg már csak a használt áruk piacán található. Nem a termékhez, a vállalat funkciójának minél jobb ellátásához kell ragaszkodni. Hiába volt híres egy vállalat évtizedekkel ezelőtt pl. traktorgyártásáról, ha ma a kereslet szerkezete, összetétele, a gyártási technológia, a mező- gazdasági munka technológiája stb. műszakilag és gazdaságilag nem „igazolják” a régi profil fenntartását Ezzel szemben nagy a kielégítetlen kereslet egy sor egyéb mező- gazdasági munkagép iránt így — miközben a vállalat ragaszkodik régi profiljához — nem tölti be funkcióját Jól ellátni egy funkciót stratégiai értelemben azt jelenti, hogy mindenkor rugalmasan követni kell a technika és a vevőpiac változásait, sőt aktív módon keresletet kell támasztani a funkcióból fakadó szolgáltatás iránt A TERMELÉSI FUNKCIÓ meghatározásától nem választható el a felhasználói piac és a piac elérésének a módszere. A piac elérésének módszere is fontos eleme a stratégiai koncepciónak. Például ez azt jelenti, hogy közvetlen felhasználói kapcsolatok révén, elosztó nagykereskedelem, közvetlen kiskereskedelmi értékesítés, vagy bizományosi rendszerben közelítjük-e meg a vevőt és a felhasználót. A stratégiai döntések további eleme a vállalkozás finanszírozási politikájának és módszerének megállapítása, amely mindenekelőtt a befektetett eszközök hatékony megtérülésére és a vállalkozás pénzügyi likviditásának, zavartalanságának biztosítására helyezi a hangsúlyt. Míg a megtérülés általában a vezetői döntések előterében áll, addig — úgy tűnik — a vállalati fizetőképesség mérlegelése és biztosítása kevésbé képezi a stratégal ma sságának, manőverezési lehetőségének fontos feltétele. Hogy mennyire az, azt éppen az 1968-ban és 1969-ben fizetésképtelenné váló néhány vállalatunk példája is bizonyítja. ÉS VÉGÜL, a stratégia eleme a kitűzött célokat megvalósítani képes szervezet jellegének meghatározása (centralizált vagy decentralizált szervezet, optimális üzemnagyság, a vállalkozás célszerű szervezeti formája: egyesülés, tröszt, vállalat stb.). A vállalati stratégia kidolgozása a döntések egész láncolatát feltételezi. A jó stratégia abból indul ki, hogy a vállalat bizonyos környezetben működik. Ez a környezet — a társadalmi-gazdasági feltételek rendszere — maga is változik. A stratégia megközelítésének első lépése tehát a vállalat környezetében kínálkozó lehetőségek feltárása és a lehetséges veszélyzónák felkutatása. A változó környezet új lehető- ságeket, új keresletet teremthet olyan termékek és szolgáltatások iránt, amelyek a szóban forgó vállalat funkciójának megfelelnek. Ám, veszélyeket is rejthet a környezeti elemek változása: versenytársak színrelépése, új kutatási eredmények hasznosítása, ami elavulttá ,teszi a jelenlegi termékeket, esetleges áremelkedés, munkaerőhiány stb. Mielőtt a vállalat választana (döntene) a lehetséges alternatívák közül, értékelnie kell a vállalat gyengéit és erősségeit, továbbá a vállalat széles értelemben vett kapacitásait és alkalmasságát (kompetenciáját). Ez utóbbi — mondjuk így — önvizsgá- lóidás kiterjed a vállalat úgyszólván valamennyi (meglevő és potenciális) erőforrására, beleértve az eszközállományt, a szellemi bázist, a munkaerő kvalifikáltságát, a vezetési tapasztalatokat, a vállalatról alkotott vevővéleményt stb. Mindez abból a szempontból fontos, hogy a vállalat mennyire képes kihasználni a feltételezett piac lehetőségeit és hogyan képes megbirkózni a várható nehézségekkel. Fontos, hogy a vezetők objektiven, tehát elegendő információ birtokában ítéljék meg a stratégia megalapozása szempontjából fontos külső és belső ellentéteket. A STRATÉGIAI KONCEPCIÓ megalapozásában még két tényezőt figyelembe kell venni. Az egyik a vezetői elvárások és ambíciók. Minden vezetőnek vannak személyes elgondolásai, vágyai, törekvései. A vezetők személyisége különböző. Vannak, akik kez- deményezően, dinamikusan vezet lek, az élre törnek; mások jobban vonzóidnak a sta- JbíiitáWhífe. Nos, az olyan stratégia, amely nincs összhangban a vezetői elvárással, nem lehet hatékony, mint ahogy akkor sem lehet az, ha a stratégia nem érthető, azaz nem vonzó a vállalat dolgozói számára. Csak a vonzó stratégia mozgósíthatja a dolgozóikat a vállalat előtt álló célok megvalósítására. A másik figyelembe veendő tényező a szocialista társadalom magatartásnormái, ezek írott és íratlan szabályai. A stratégiai döntés művészete voltaképpen e négy tényező: 1. A piaci lehetőség. 2. A vállalati erőforrások (kompetencia). 3. A szubjektív értékítélet. 4. A társadalmi felelősségvállalás — egységes célrendszerében való alkalmazása és ennek megfelelő eszköz- rendszer biztosítása. Dr. Varga György Sztriptíz az utcán - nálunk (Hír: V ára tlan ul vetkőzni kezdett egy szőke hölgy kedden a Wall Streeten. A forgalom azonnal megbénult.) A hírt én is azonnal olvastam, s fejcsóválva tettem hozzá, hogy lám, mik vannak Amerikában. Egy szőke nő csak úgy elkezd vetkőzni New York kellős közepén, a forgalom természetesen azonnal megbénul, mert egy valamirevaló forgalom még akkor is megbénul, ha nem szőke, hanem mondjuk egy barna, vagy éppen vörös vetkőzne, gondosan, teljesen meztelenre. Nálunk ilyesmi elképzelhetetlen. Már nem az, hogy egy akármilyen hajú nő meztelenre vetkőzzék, hanem az, hogy ezt tegye nyílt utcán, mondjuk feltűnési vágyból. Nálunk az ilyesmi nem tűnne fel. Pontosabban az ilyesminek az olyasmije nem tűnne fel, a kétségkívül azért itthon is megbénuló forgalom közepette. Hogy mi tűnne fel? — Nézd, de jó cucca van! Azt a pulcsit nézd! — így az egyik bámészkodó nő, s azonnal odamenne a vetkőződő szőkéhez és megkérdezné, hogy hol és mennyiért vette, kapható-e cég s ha nem, mennyiért adná el ő maga. Emiatt a vetkőzés is legalább egy félórára megtorpanna, mert bárki beláthatja, ha két nő beszélget az utca közepén pulcsiügyben, akkor még a feltűnési vágynak is meg kell torpannia erre az időre. — Na látod, szívem... Olyan harisnyakötőt hozzál Becsből, ha mész... Nálunk ilyen nincs, csak a Nagyné- nak van, de te azt úgyis tudod, amilyen disznó vagy... — ezt egy feleség mondja a férjének, miközben egy másik férj ezt mondja a feleségének: — ... ez a bikini, drágám, s nem az a vacak, amivel bűvölni akarsz... Annak a nőnek van ízlése is... Közben a forgalom bénán áll, de a nő nem tud vetkőzni, mert most hárman állják körül, gondosan vitatva, hogyan lehet hozzájutni ilyen feketevörös mintás nylonkombiné- hoz, mert az áruházban ugye csak... A szőke nő áll és magyaráz, kicsit idegesen, mert ő feltűnni akar és nem divattanácsot adni, a tömeg is bénultan áll, de nem némán. A nők a ruhadarabokat vitatják, néhány férjet elvonszol a feleség, néhányat nem sikerül, néhánynak nincs ott, ismét néhánynak nincs is ... Egy öreg néniké odacsoszog s figyelmezteti a szőkét, hogy csalóka ez az ősz, így könnyű megfázni, egy másik, még öregebb szikár matróna a divatot szidja, amely miatt minél jobban vetkőzik a nő, annál inkább érdektelen, pedig az ő idejében még a bokája is ... Na, de amilyen ez a világ ... A szőke nő már dühös és majdnem sír, minden ruhadarabja megvitatva, megnézve, kipróbálva, már öten állnak csak kombinéban, hogy a pulóvert felvegyék, másik öt a harisnyatartót nézegeti, a harmadik öt a cipőt próbálja ... S mire a rendőrség kijönne, hogy a tömeget eloszlassa, s a nőt bevigye a diliházba, addigra a nő dühtől fuldokolva, hóna alatt a cuccokkal és a szégyentől pirosán, hogy így fütyültek feltűnési szándékára — elrohan. Egy asszony még megjegyzi: — Azért érdekes ez a gazdasági mechanizmus. Hiába, ilyen azért azelőtt nem volt. Ilyen jó trükkel nyilvános utcai divatbemutatót tartani... Mire a férj: — ... s mit kaphat ezért a góré... Ha az aa én zsebemben lenne — sóhajt. ... és az utca éli tovább a maga megszokott életét. Gyurkó Géza
