Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-07 / 259. szám

1969. NOVEMBER 7., PÉNTEK PESt «IE«. íMírlap 5 HATÁRIDŐRE! Megkezdődött pz új ceglédi kórház műszaki átadása Következnek: a belső technikai felszerelések munkálatai A napfényben, csillogó üveg­palota úgy beilleszkedett a ré­gi épületek közé, mintha ki tudja milyen régóta állt vol­na már ott. Épülését évek óta kísérik kíváncsi' szemek, hi­szen évek óta napirenden szerepel: mikorra készül el, s milyen lesz az új ceglédi kór­ház? A kíváncsiságot tegnap óta büszkeség válthatja fel, hiszen november 6-án azt jelenthették az építők: a vá­ros legújabb egészségügyi lé­tesítménye. a műszaki átadás­ra készen áll. Építők és beruházók, a kórház felépítését szor­galmasan támogató szer-, vek képviselői tartottak itt tegnap kis ünnepséget abból az alkalomból, hogy Bács megye Építőipari Vállalata határidőre, Ceg­léd felszabadulásának 25. évfordulójára befejezte az építőmesteri munkákat és most már a Medicor gon­doskodhat a kórház belső technikai felszereléséről. So­kan emlegették tegnap az 1966. június 8-i dátumot, ami­kor az első kapavágásra ke­rült sor, amikor még több mint 95 millió forint értékű munka előtt álltak az építők. Bonyolult műszaki megoldá­sok, nemegyszer anyag-, mun­kaerőhiány nehezítette a ter­vek megvalósítását, amíg az egykori huszárlaktanya gyen­gélkedőjének helyén mind­össze 3 és fél év alatt elké­szült az impozáns épület­tömb. Rekorderedmény ez, hiszen az országban eddig átadott hasonló intézmények építése 5—6 évig eltartott. A 400 ágyas kórház 60 mil­lió forintba került államunk­nak. Korszerűen berendezett osztályok, műtők, fizikote­rápia, laboratórium gondos­kodnak a betegek szakszerű ellátásáról és a legmodernebb technika segíti majd elő az orvosok munkáját. A 9 szin­tes, úgynevezett hotelszárny­hoz konyha, mosoda, műhe­lyek csatlakoznak többek kö­Folyamatosan átadják az épülő váci kórházat Sürgős az áram végleges bekapcsolása Az ütemtervnek megfele­lően, fokozatosan folyik a be­fejezett épületrészek átadása az új váci kórházban. Jelen­leg a hotelszárny, valamint a műtőszámy emeletét veszi át a bizottság. A földszint és . előre­láthatóan,,.. novemberi-közepéig sor ker-mfief: A vízellátási a dsatornázá's, • az útépítés, továbbá több ■ melléképület, valamint az energiaellátás átadása még hátra van. Ez utóbbi külö­nösen nagyon sürgős lenne. Eddig a felvonulási transz­formátor biztosította az egész építkezésnél a villanyáramot. A kórház trafóháza azonban már teljesen elkészült, a vég- ' leges kábeleket is lefektették, az áramot azonban nem kö­tötték még be. Visszaállítani az ideiglenes ’vezetéket, az árambekötésnél több, napokat igénybe vevő munkát jelente­ne, ezért most már az épí­tők nem szeretnének ehhez fo­lyamodni. Viszont áram nél­kül a kazánház. nem működhet és ha bekVivetkeZSf a évszak- nak megfelelő hideg időjárás, a fűtés, hiánya megnehezíti a még hátralevő szakipari munkák befejezését . A Pest megyei Építőipari Vállalat különben változat­lanul ígéri, hogy a kórház építkezését ez év végéig be­fejezi, amire a jelek szerint meg is van a lehetőség. A kórház környékét az ünnepekre parkosították. zött. Kívülről fehér mozaik­lapok borítják az épületet, amelyet tavasszal virágdí­szes park ölel majd körül. A tegnapi ünnepségen a megyei tanács és pártbi­zottság több képviselője és a város vezetőinek je­lenlétében építők és be­ruházók mondtak egy­másnak kölcsönösen kö­szönetét a sikeres mun­káért. Kürti András, a ceglédi ta­nács vb-elnöke beszédében kiemelte, hogy a kórház nem­csak a város és a járás, ha­nem fél Pest megye lakos­ságát érinti. Szót ejtett a táv­lati tervekről is, mely sze­rint a régi kórház átalakításá­val s egy új, több mint 200 ágyas elmekórház építésével valóságos egészségügyi cent­rumot építenek ki Cegléden. Dr. Csicsay Iván, a megyei tanács vb-elnökhelyettese kö­szöntése után emléklapot, il­letve kitüntetéseket és pénz­jutalmat adtak át az építés­ben részt vett vállalatok, bri­gádok képviselőinek. A ceglédi kórház végleges átadására 1970. április 4-én kerül sor. Addigra már mű­ködni fog az intézmény, így tavasszal egyben az első gyó­gyultan távozó betegeket is köszönthetik. — szít — Egy héten belül zászló lobog Európa legmagasabb toronyépítményén A visontai Gagarin Hőerő­műhöz tartozó Heller—Forgó­féle hűtőtorony építői kedden elérték a 100 méteres magas­ságot. A magyar—svéd talál­mány hasznosításával újfajta csúszózsaluzással épülő óriás hűtőtorony munkálatait az utóbbi napok erősen szeles időjárása lelassította. Az épí­tők ennek ellenére túlteljesí­tették időarányos tervüket s így előreláthatólag egy héten belül kitűzhetik a zászlót Európa legmagasabb torony- építményének tetejére. A hűtő­torony magassága 116 méter lesz, az átmérője pedig 100 méter. Hazánkba érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság k ormányküldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására csütörtökön több napos hiva­talos látogatásra Budapestre érkezett a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormány- küldöttsége, amelyet Le Thanh Nghi, a Vietnami Dol­gozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnök-helyettese vezet. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Erdélyi Károly külügyminiszter-he­lyettes, dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese, Kardos János ve­zérőrnagy és más hivatalos személyiségek. . Jelen volt Hoang Luong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövete és a nagykövetség munkatársai, ott volt Le Huu Van, a Dél­vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője, valamint a hazánkban tanuló vietnami fiatalok képviselői. A kül­döttség fogadásánál megjelent Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. ALBERTIRSA Borongos, Őszi reggelre virradt a falu ma huszonöt esztendeje. Távoli ágyúzásra, gépfegyverropogásra. A Pest felé vezető útról már eltaka­rodtak az addig fejveszetten menekülő német csapatok és a parasztszekerek sem zöty- kölődtek többé a felszaggatott úton a távoli bizonytalanság­ba. Akinek félnivalója volt, megfutott a november har- madikai kiürítési parancsra, de ilyen ember alig néhány akadt a faluban. Albertin és Irsán — mert akkor még két község volt a mai falu — a Zöldell már a vetés Befejezés előtt a termények betakarítása Ünnepelnek a szövetkezetek is Néhány közös gazdaság ki­vételével, tegnap délig, me- gyeszerte elvetették a terme­lőszövetkezetek a jövő eszten­dei kenyérnekvaló magját. Sokfelé már zöldell a gabona- növény a nagyüzemi táblá­kon — csak eső kellene a hat hét óta tartó szárazság után. (Foto: Urbán) Mezőgazdasági dolgozóink a jól végzett munka örömével ünnepük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. év­fordulóját, a megye déli fek­vésű településein a felszaba­dulás negyedszázados jubi­leumát is. Az utóbbi napokban fő­ként a betakarítás gyor­sult meg, befejezéshez közeledik a kukoricatörés, a cukorrépa felszedése és a szüret. Tegnap bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg november 7-ről a termelőszö­vetkezetek területi szövetségei­nek dolgozói Budapesten, Ceg­léden és Gödöllőn. A MÉSZÖV fővárosi köz­pontjában találkoztak a fo­gyasztási szövetkezetek képvi­selői. ahol Szikszai Sándor, a megyei igazgatóság vezetője méltatta az elmúlt húsz esz­tendő szövetkezeti mozgalmá­nak sikereit, az októberi év­forduló jelentőségét, majd kö­szönetét mondott a hálózat dolgozóinak az eredményes munkáért. Ezután kiváló dol­gozó kitüntetést adott át az elnök Szécsényi Józsefnek, a tápiószelei ÁFSZ vezetőjének, aki két évtizede fáradozik már a falusi lakosság jobb ellátá­sáért. Békés Sándorné. a nagy­kőrösi ÁFSZ felügyelő bizott­sági tagja, aki 1950 óta vesz részt a szövetkezeti mozga­lomban. ugyancsak kiváló dol- sozó oklevelet kapott. Nagy Pétert, az Érdi Fogyasztási Szövetkezet elnökét 32 évi szövetkezeti munkásságáért tüntették ki a megtisztelő címmel. Tegnap este a Pest me­gyei MÉK dolgozói Buda­pesten, a Fővárosi Tanács klubtermében találkoztak, ahol Dömötör József igazgató mondott ünnepi beszédet, és értékelte a hálózat idei tevé­kenységét. Többen kaptak pénzjutalmat, majd neves fővárosi művészek szórakoz­tatták az összegyűlteket. A MÉK dolgozói hajnalig ünne­peltek. — sp — házaikba húzódva várakoztak az emberek. Mire? Maguk sem tudták pontosan. Valami­re, ami most már tőlük füg­getlenül is bekövetkezik. Té­tova reménykedés: talán még a világ addigi rendje is meg­változik. Néhányan — orosz földet járt veteránok — biz­tosak voltak abban, hogy ne­künk is lesz még novemberi ünnepünk. És lett. Altoertirsán éppen azon a napon, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulóját ünnepeljük. November hetedikének reg­gelén az akkori Széchenyi út lakói látták meg az első szov­jet katonákat. Tiszteletükre azóta is Vörös Hadsereg útjá­nak nevezik azt az utat. A mai délelőtt az emléke­zésé a faluban. Egy héttel a felszabadulás után, november tizennegyedi­kén Kutas Emil és Illésy Li­dia vezetésével újra megkez­dődött a tanítás a falu isko­láiban. Jankovszki János és Lovász Pál kapta a feladatot a köz­ségi malom üzembehelyezésé­re. És megkezdődött a munka a mezőgazdasági gépjavító műhelyben is. Nagy Károly vezetésével megalakult a polgárőrség. Nem sokkal később pedig az igazoló bizottság. És természetesen a községi Kommunista Párt Hrivó Jó­zsef titkár vezetésével. Az smlskezes lapjaihoz tartozik a Földosztó Bizottság megalakulása. Érdemes fel­idézni' a bizottság tagjainak nevét: Markó Pál. Kardulecz János, Szabó Sándor, Túri Pé­ter. Varga István, Sáránszki Mihály és Bori János. Az unokáik talán már nem is tudják, hogy ők osztottak fel három és fél ezer hold földet négyszáztizenhat alberti és ir- sai nincstelen között. Ez ma már történelem, negyedszá­zada viszont még forradalmi tett volt. Ezt csak azok tudják igazán, akik részt vettek a nagy munkában, hiszen a leg­több igényjogosultat hosszas rábeszéléssel kellett meggyőz­ni: foglalják el jobbágy őseik jussát, nem veszi azt tőlük vissza már soha senki! És ma már történelem az is. hogy alig három esztendővel a jogos földfoglalás után, 1949 október 3-án tizenkét taggal, kétszázhatvan holdon megala­kult a községben a Szabadság Termelőszövetkezet. Elnökéül, közfelkiáltással, a Földosztó Bizottság egyik tagját, Varga Istvánt választották. És két esztendővel később — pedig akkor már működött a Dimit­rov Termelőszövetkezet is — ötvenen dolgoztak ezer ötszáz holdnyi területen. Hogy mire jutottak a mai napig? Hétszáz tag, hatezer-kétszáz hold. huszonötmillió tiszta vagyon. S az alakulás esztendejének három darab lovával szem­ben ma harminchárom trak­tor, öt kombájn és három te­herautó könnyíti a gazdaem­berek munkáját, életét. A szomszédvár, a Di­mitrov Termelőszövetkezet sem panaszkodhat. Harminc­két traktor, két kombájn, négy teherautó jut az ötezer­kétszáz holdnyi földre. Az alakulás óta eltelt tizenkilenc esztendő alatt huszonnyolc- millió forintot fordítottak a gazdaság fejlesztésére, a kö­zös tiszta vagyona pedig har- minekétmillió forint. Tény az is. hogy a felszaba­dulást megelőző negyedszázad alatt háromszázhuszonöt csa­ládi ház épült a faluban. És az azóta eltelt huszonöt esz­tendő alatt? Kerek hétszáz. És épült még sok minden más. Űj orvosi rendelő, gyógy­szertár, vasúti felüljáró, tűz- t>rtószértár, két híd, huszon­egy közkút, tizenhárom kilo­méter járdá, bővült a villany­hálózat, á közvilágítás és még hosszan sorolhatnánk, ami megváltozott. A tavalyi esz­tendőben például, augusztus húszadikán avatták fel a kö­zel másfél millió forintért át­épített korszerű könyvtárat. A községben található a megye egyik legszebb sportpályája. És a mai napon, a község felszabadulásának huszonötö­dik évfordulóján adják át rendeltetésének a több mint hárommillió forintért átépí­tett művelődési házat, amely­ben helyet kapott a megye egyik legkorszerűbb széles­vásznú mozija is. A mai nap legboldogabb embere Albertirsán kétség­kívül Szántó József, az új művelődési ház igazgatója. Most végre valóra válthatja régi vágyait és elképzeléseit: a korszerű könyvtár és a mo­dern művelődési ház a mai naptól kezdve valóban máso­dik otthona lehet az albertir- sai embereknek. A felszabadulás ünnepét köszöntő ünnepségsorozat már tegnap megkezdődött a huszonöt esztendő történelmét dokumentáló kiállítás meg­nyitásával. Ma a hivatalos megemlékezésre kerül majd sor. holnap pedig sportverse­nyekre és vidám mulatságra. Jogos a vidámság: nehéz huszonöt esztendőt hagytak maguk mögött. A felszabadu­lás első napjától a mai mű­velődési ház avatásig és az emeletes áruház építéséig hosszú és rögös volt az út. Néhányan belefásultak, má­sok kidőltek a sorból, olyanok is akadtak, akik a munka ne­heze elől a városba költöztek. Albertirsa lakóinak többsége azonban nemcsak azon a hu­szonöt esztendővel ezelőtti napon maradt meg a falujá­ban, ott maradt azóta és ma­rad ezután is, hogy még szebb, még gazdagabb falut és otthont építsen magának. Prakner PáJ

Next

/
Thumbnails
Contents