Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-30 / 278. szám

1963. NOVEMBER 30., VASÄRNAP PEST MEGY, Sötét évforduló két ünnep között EMLÉKEZÉSEK A „KÉTSZER HALT MATEJKA" TÖRTÉNETÉNEK ÜRÜGYÉN ■j-------------r hogy újabb év­I Most, | fordulók felé visz --------------- bennünket a szá­guldó idő, figyelmünk egyre inkább a 25 évvel ezelőtti tör­ténelmi eseményekre fordul. Véletlen — különös történel­mi véletlen —, hogy a Tanács- köztársaságot csaknem kerek negyed századdal később kö­vette------------felszabadulásunk. C sakhogy a két ünnep kö­zött borús emlékekkel is kell számolnunk. Azoic a napok, hó­napok — amelyeknek pontosan most, ezen az őszön van az 50 éves évfordulójuk; már a fe­hérterror véres időszakát je­lentették. Ma már nehéz volna meg­állapítani, hogy egészen pon­tosan mikor történt, annyit azonban biztosan tudunk, hogy körülbelül ezeknek a november végi napoknak egyi­kén lesz 50 esztendeje, hogy Vácon letartóztattak egy fia­talembert, aki ekkor még ép­pen hogy lábadozott a kis hí­ján halálos sebesüléséből. Ezt a fiatalembert Matejka János­nak hívták, A korabeli akták­ból, dokumentumokból fel­idézhető története hű képet fest, valóságos kereszfcmetsze- tet ad arról, hogy milyen volt, mit jelentett Magyarországon a fehérterror.----------------------- 1919. au­I Korábban, | gusztus 14- ----------------------- én kezdő­dött tulajdonképpen Matejka János különös, véres kálvá­riája. A Tanácsköztársaság bukása után a reakció, szinte egyik napról a másikra táma­dásba lendült Vácon is. Mint tudjuk, a tanácskormány 1919. augusztus 1-én mondott le, s adta át a hatalmat az úgyne­vezett szakszervezeti kormány­nak. Néhány nap múlva már Vácon is letartóztatták, s a börtönbe zárták a Tanácsköz­társaság városi vezetőit. A ugusztus l4^én délelőtt a törtön igazgatója értesítést kapott a várost megszállva tartó román katonai csapatok parancsnokságától, hogy este tíz személyt adjon ki a letar­tóztatott kommunista foglyok közül az oda érkező különít­ménynek. Nem indokolták semmivel, hogy milyen céljuk van a foglyokkal. Este, körülbelül fél 11-kor tneg is érkeztek a börtönbe az idegen katonák, velük együtt RUbovszky Ferenc főhadnagy is; aki már a megtorlásra szervezett úgynevezett „Nem­zeti Hadsereg” tisztje volt. Ezt azért érdemes külön is meg­jegyezni, mert a későbbiek so­rán, amikor már az uralkodó osztály is kezdte nyomasztó­nak érezni a fehérterror ide­jén elkövetett tömeges vé­rengzések, gyilkosságok vádló súlyát (körülbelül ötezer em­bert gyilkoltak meg néhány hónap alatt) — megpróbálták úgy feltüntetni a dolgot, mint­ha ezeket a megtorló atrocitá­sokat főként a megszálló ro­mán csapatok követték volna el, többnyire a magyarok köz­reműködése nélkül. :---------------------j tiszttel ér­! A magyar | kező kato- ---------------------- nák veze­tője csak most, este adta át a tíz ember névsorát a börtön vezetőjének, korábban nem közölték, hogy kiket akarnak elvinni a letartóztatottak kö­zül. Felsorakoztatták a foglyo­kat, köztük Klein Károlyt, Ma­tejka Jánost, Salamon Dezsőt, Szabó Károlyt, Petrásovitcs Jó­zsefet és dr. Erdős Bernátot. Ök valamennyien a városi ka­tona-, . munkás- és földműves­tanács tagjai voltak; Klein és Matejka a városi direktórium tagjai is. A csoportot kikísérték a vá­rosból, a Hétkápolnához, s itt egy kukoricatábla szélén sor- tizet adjak le rájuk. Ennél a tragikus pillanatnál azonban meg kell állni. A korabeli Vá­ci Hírlap — amelynek meg­vannak az ebből az időből származó példányai — más­nap, s később is mélyen hall­gatott a történtekről A város- tan azonban természetesen elterjedt a hír, mély megdöb­benést keltett, s talán még at­tól is tartani lehetett, hogy a jogos felháborodás következ­tében zavargások lesznek. Ez lehet a magyarázata, hogy’ a gyilkosságot követő napokban hirdetményt ragasztottak ki a városban, s ebben az állt, hogy a katonák tíz foglyot kí­sértek, akik szökni próbáltak, s az őrök ezért „fegyverüket használták”. Egyszóval, mint­egy indokolná próbálták a gyilkosságot. Az embereket persze nem lehetett a naiv, átlátszó mesé­vel f élrevezetni, Természetesen tudta azt a váci börtön igazgatója is, hogy mi az igazság a Hétká­polnánál történtek körül. Er­ről egy augusztus 22-én kelt, feletteseihez írott, bizalmas jelentése tanúskodik minden­nél félreérthetetlenebb mó­don. Kertelés nélkül beszámolt róla, hogy a börtönből 14-én elvittek 10 foglyot, akik előtt még halálos ítéletet is felol­vastak, mielőtt kivégezték vol­na őket a városszéli Hétká­polna környékén. Az igazgató jelentésében azt is tudni vél­te, hogy a tíz fogoly közül egy nem halt meg, hanem súlyos sebesülésekkel ápolják a vá­rosban.------—-------r — jó volt a V alóban | börtönigazga­------------------ tó értesülése — , Matejka János túlélte a sortüzet. Arc- és tüdőlövést kapott, de nem halt meg, ha­nem még ahhoz is maradt ereje, hogy az éjszaka folya­mán bevánszorogjon a város­ba, ahol a menyasszonya la­kásán talált menedéket. Nem sokáig...! Még súlyos beteg volt, amikor most 50 esztendeje újból letartóztatták, s elkezdődött ellene egy hosz- szú, több mint két évig tartó bírósági persorozat, amelynek során többször is elítélték. A szűkszavú, Időette törvényszé­ki aktákból érdekes nyomon követni, hogy milyen módsze­rekkel dolgozott a Tanácsköz­társaságot követő ellenforra­dalmi reakció. Megfigyelhetjük Matejka János történetének tükrében, hogy az első napokban, hóna­pokban Pest megyében is a legfóktelenebb terror uralko­dott. Ekkor minden különö­sebb tárgyalás vagy vizsgálat nélkül igyekeztek minél több kommunistát, forradalmárt le­gyilkolni, mert tudták, hogy a későbbiek során, amint halad előre az idő, a törvényesség­nek a látszatát kell majd kel­teni, A tömeggyilkosságokat, a kü­lönítmények vérengzéseit kö­vették a perek, amelyeknek soi’án ugyancsak számtalan halálos ítáetet hoztak, ugyan­akkor azonban a „törvény ne­vében” már nem ölhettek meg mindenkit, aki közreműködött a Tanácsköztársaság politikai, katonai és közigazgatási mun­kájában. A már egyszer „ki­végzett” Matejka Jánost sem ítélték —' nem is ítélhették! — halálra, amikor bíróság elé állították. Az első perének vé­geztével életfogytiglan szóló böntönbüntetést kapott. Külö­nös, sajátos törvénykezés volt ez; a jogi fortélyok, praktikák gyakorlatának, a paragrafusok csűrés-csavarásának valóságos iskolapéldája. Érdemes belete­kinteni közelebbről is. Matejka Jánosról így ír a perirat: „26 éves, középiskolai tanárjelölt, tudományegyete­met végzett; mint a váci di­rektórium tagja, közoktatási és közművelődési politikai meg­bízott volt a Tanács köztársa­ság idején.” Máshelyt, ahol a bűneit sorolja, a következők állnak: „A törvényszék Matej­ka Jánost (többek közöU) zsa­rolás bűntettében találta bű­nösnek. amelyet abból a célból követett el, hogy az úgyneve­zett Tanácsköztársaságnak jog­talanul vagyoni hasznot sze­rezzen."------------------ Hogyan sze­| Mi ez? I rezhetett Ma­----------------- tejka zsarolás­sal vagyoni hasznot a Tanács- köztársaságnak? Természete­sen sehogy... Szó sincs itt zsarolásról. Nem más ez, mint az ellenforradalmi törvényszék egyik jogi trükkje. Nevezete­sen — amint a periratokból ugyancsak kitűnik —, az álla­mosítást fogták fel zsarolás­képpen — a következő kite kert logikával: Amikor 1919 áprilisában megjelent a tanácskormány hivatalos rendelete a filmszín­házak államosításáról, híven megbízatásához, Matejka is részt vett a rendelet végrehaj­tásában; ő volt, aki a váci Pannónia mozit hivatalosan állami tulajdonba vette. Sza­bályszerűen járt el, a tulaj do­bosnál a kormány hivatalos rendeletére hivatkozott, amely természetesen kitért arra is, hogy miféle büntető szankció­kat alkalmaznak azok ellen, akik az államosítással szembe­szegülnek. Ezt fogta fel később az ellenforradami törvényszék zsarolásnak, hogy tudniillik Matejka az államosítási rende­letre való hivatkozással meg­félemlítette, kényszerítette a mozi tulajdonosát, hogy tulaj­donát a Tanácsköztársaság számára átengedje. Persze, nem minden vád­pont igényelt iiyen, s ehhez hasonló jogi praktikákat. Oly­kor úgy gondolták — sőt, egyenesen természetesnek tar­tották —, hogy egyértelműen alkalmazzák a törvényt. Pél­dául izgatás esetében ... Mi számított izgatás bűn­tettének? A törvényszék Ma­tejka Jánost, aki rendszeresen írt a Váci Vörös Újságba, saj­tó útján elkövetett 11 rendbeli izgatás bűntettében marasztalta el. A vádlott a bűnjelként mellékelt Váci Vörös Újságok egyikében, a Nincs öröklés, van igazság című cikkében így írt: „Milyen jogon örököl egyik ember utóda vagyont, rangot, címet, pompát és fényt, a másiké pedig koldusbotot, nyomort, nincstelenséget és el- nyomatottságot?” A vádirat­ban, majdan az ítélet indok­lásában is idézték ezt a mon­datot. Matejkának ez a sajtó­ban,, nyilvánosan hangoztatott kérdése . olyan nyilvánvaló bűncselekménynek számított,- hogy a törvényszék, amikor az ítéletet kimondta, ehhez nem is fűzött külön magyarázatot. Különben a sajtóban elköve­tett izgatás miatt külön per­ben vonták felelősségre Matej­ka Jánost 1921 tavaszán, ami­kor már a másfél évvel ko­rábban kiszabott életfogytiglan szóló börtönbüntetését töltötte. Ezúttal újabb öt év börtönt kapott (!). Mi sem jellemzőbb az ellenforradalmi törvényke­zési komédiákra, hogy még ugyanez év — tehát 1921 — októberében ismét a vádlottak pacijára ültették a fiatal váci tanárt; ezúttal a Tanácsköz­társaság idején mondott be­szédeiért .. .! Még szigorúbban ítélkeztek a bírák, mint ta­vasszal. Az egyszer már „ki­végzett”, majd életfogytiglani börtönre, aztán külön ötesz­tendei szabadságvesztésre ítélt vádlottra ezúttal újabb hatévi börtönt mértek!---------------- a büntetések I A cél, I halmozásával--------------- alighanem az v olt, hogy előkészítsék, majd pedig „törvényesen” is kiesz­közöljék a fiatal forradalmár második — ezúttal „alaposabb munkát végző” hóhérok kezén történő — kivégzését. Ez utóbbi törekvést azonban nem sikerült befejezni. Matej­ka Jánost a szovjet kormány 1921 végén, fogolycsere útján Moszkvába vitette. Sajnos, Matejka János később a sze­mélyi 'kultusz áldozata lett. D. Kiss János Elutazott a szovjet műszaki-tudományos delegáció Szombat reggel elutazott Bu­dapestül a szovjet delegáció, amely M. J. Rakovszkijnak, az állami tervbizottíVig elnökhe­lyettesének vezetésével részt vett'a magyar—szovjet műsza­ki-tudományos együttműködé­si állandó albizottság 12. ülés­szakán. A küldöttséget a Keleti pá­lyaudvaron dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese és F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete búcsúztatta. Fdváiel a budapesti egészségügyi szakiskolákba A Fővárosi Tanács felvételt hir­det az irányítása alatt működő egészségügyi szakiskolák 1970. március 1-én induló általános ápolónői és gyermekápolónői év­folyamaira. Általános ápolónőképzés indul: a Vámos Ilona Ápolónőképző Is­kolában (V., Váci u. 47.), a Varga Katalin Ápolónőképző Iskolában (VIII., Dienes László utca 4.), a Balassa János egészségügyi szak­iskolában (VIII., Szentkirályi ut­ca 7.). Gyermekápolónő-képzés indul a Fővárosi Tanács gyermekápolónő- képző iskolájában (VIII., Köny­ves Kálmán körút 84.). Felvételre jelentkezhetnek 17—32 közötti fővárosi és Pest környéki lányok, asszonyok, közép- vagy általános iskolai végzettséggel. A felvételi kérelmeket ez év végéig kell az iskolák címére eljuttatni. A kérelemhez csatolni kell az is­kolai bizonyítványt, a születési anyakönyvi kivonatot, az önélet­rajzot, az orvosi igazolást, a szü­lők, vagy eltartók kereseti kimu­tatását és egy fényképet. A ta­nulmányi idő két év, a képzés díjtalan, a tanulók munkaruhát, ingyenes étkezést kapnak. A tan­folyam befejezése után a Végzet­tek a fővárosi egészségügyi in­tézményekben pályázat útján nyernek elhelyezést. Bővebb fel­világosítást az iskolák adnak. Szolnoki füge Csaknem másfél évtizede díszlik és terem Szolnokon, egy nagyra nőit fügefa, Bíró Jó­zsef kertjében. A szabadba ül­tetett fa a novemberi ajándék- tavaszt is jól „kihasználta”. Az átlagosnál lényegesen hosszabb ideig tartó napsüté­ses időben az idén háromszor érlelt termést. HETI KOMMENTAR Ami a könnyűben nehéz Igazgatói, majd miniszteri értekezleten összegezték azokat a tapasztalatokat, melyeket a könnyűipari vál­lalatok s a minisztérium szereztek az év eltelt tíz hó­napjában. Volt miről beszélni, mit megvitatni! A vá­sárló napról napra tapasztalhatta — s tapasztalja még ma is az üzleteket járva —, hogy nincs minden rend­ben, akár az ipar és a kereskedelem munkáját, akár kettőjük együttműködését tekintve. Sok a hiánycikk, szegényesebb a választék, a nagyobb forgalmat kisebb kínálattal véli lebonyolítani a kereskedelem. A tényekkel nem lehet vitatkozni. 1969. október vé­géig a könnyűipar termelése öt százalékkal kisebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A múlt évi ter­melés viszont alig valamivel haladta meg az 1967-ben elért szintet, így tehát hosszabb ideje tartó hullám­völgyről beszélhetünk. Az ágazat iparcsoportjait tekint­ve január és szeptember között a textilipar kilenc, a textilruházati ipar tizennégy százalékkal termelt keve­sebbet, mint a múlt év hasonló időszakában, s az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe is azonos mér­tékű csökkenést mutat. A bőr-, szőrme-, cipőipar ter­melése öt, az egy foglalkoztatottra jutó termelés nyolc százalékkal csökkent... Furcsa állapot. A vevő árut keres, de áru nincs, hanem van: vita. Vita azon, hogy ki a hibás,— az ipar vagy a kereskedelem, netán egyik sem, hanem a gazdasági szabályozók — kinek mit kel­lett volna megtennie, s mit nem tett meg, s csupán mint hivatkozási alap bukkan fel a vevő... Jogos az a vélemény: a tanulóidő a vásárló zsebét apasztotta, mert azonos szükségleteket csak több pénz­ből elégíthetett ki — akár áremelkedés, akár a hiányzó árut mással helyettesítés miatt —, s az üzemek, keres­kedelmi vállalatok túlnyomó többsége „tandíjmentessé­get” élvezett. Persze, mindez nemcsak a könnyűipari ágazatra Igaz, de tagadhatatlan: itt a legszembetűnőbb. A könnyűipar üzemeinek nagy része közvetlenül fo­gyasztásra termel, tehát napról napra kénytelen szem­benézni a vásárlóközönség kritikájával, ha tetszik, ha nem. Ez az, ami a könnyűben nehéz. S még valami. Az. hogy a vevők igénye változik, a vásáról óhaja saját szükségleteiből fakad, s nem abból, hogy a gyárak, a kereskedelmi vállalatok a maguk szemszögéből mit tartanak célszerűnek. Egy valami bizonyos: nem a kö­zönségnek, nem a vásárlónak kell igazodnia az iparhoz és a kereskedelemhez. Mint még napjainkban is, sok esetben. Dicsérendők azok a törekvések, melyek a rendelés- hiányt exportra termeléssel igyekeztek ellensúlyozni, de súlyos hiba lenne elfeledkezni arról, hogy elsősor­ban a hazai piacra való termelés a gyárak kötelessége, hogy a legbiztosabb piacot a hazai vásárlóközönség al­kotja. ..! Azok az átmeneti előnyök ugyanis, melyek a túlzott — szakszerűen fogalmazva — exportorientáció­ból fakadnak, a hazai piacon súlyos presztízsveszteség­gel járhatnak együtt. Éppen ezért fönntartás nélkül he­lyeseljük az említett értekezletek legfontosabb megál­lapítását, azt, hogy a jövő év első negyedében a terme­lésben és értékesítésben egyaránt feloldódjanak a belső piac felszültségei, hogy a vevő ne csak keresse az árut, hanem meg is találja, sőt meg is vegye azt! Krónikás Megszépülnek a sárkányok. A megye 5000 lakost meghaladó létszámú községeiben nyitott vagy zárt, áruraktárnak megfelelő helyiséggel rendelkezőket hasznos hulladékok és melléktermékek helyi felvásárlására, jutalékos bérezéssel alkalmaz a Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat Sajói ingatlannal rendelkezők előnyben Jelentkezés írásban, a vállalat címén: Budapest XIII., Rajk László u. 32. A fővárosi Vidám Park zárt kapuk mögött készül a követ­kező idényre. A hullámvasút korszerűtlen peronrészét le­bontották, új üveg-beton be­szállóteret építenek, így keve­sebb lesz a kedvenc szórako­zóhelynél a sorbanállás. Hozzákezdtek az összes tech­nikai berendezés felülvizsgá­latához. Felújítják, kijavítják a papírmasé sárkányokat, űr­hajósokat és más dioráma­figurákat. A téli álmát alvó Vidám Park a tervi k szerint húsvétkor nyitja n eg kapuit meglfjodva. Centrum-kedvezmény Hétfőtő! 10 százalékkal oicsóbü a gyermekcipő is A Centrum Áruház Vállalat mint ismeretes, december 24-ife valamennyi áruházában lj százalékos kedvezménnyel hor forgalomba mindenféle haris­nyát, zoknit és néhány áruhái kivételével — játékot. A nagy- vállalat központilag hozta « kedvezményre vonatkozó döm tését, s mert egy-két vidéki áruházat kedvezőtlenül érin tett volna, központilag visel az ezzel járó költségeket is. A; áruházakat csak arra kötelez ték, hogy gondoskodjanak megfelelő készletekről. A ked vezőbb árajánlattal az előkal kuláció szerint mintegy 6—'• millió forintos engedmény nyújtanak a vásárlóknak. Karácsonyi forgalmának nä velése érdekében hétfőtő újabb akciót indít a Centrum a női, a férfi- és a gyermek konfekció osztályokon külön, féle ajándékokat adnak a vá sárolt holmikhoz. Ennek anya gi fedezetéről ugyancsak köz pontilag gondoskodik a válla, lat, de az áruházak magul döntenek arról, hogy mivel le­pik meg vevőiket. Ugyancsa hétfőtől az ország valamenny áruházában 10 százalékkal ol csobban kerülnek forgalomb. a gyermekcipők. Ez a kedvez­mény tulajdonképpen árleszál­lítás, mert nemcsak karácso­nyig érvényes, hanem folya­matos. A számítások szerint a. év végéig még mintegy 50—Gíi ezer pár gyerekcipőt adnak el, jövőre viszont már — az eddigi forgalmat figyelembe véve — mintegy félmillió pár cipőt áru§ítanak 10 százalékkal ol­csóbban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents