Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-28 / 276. szám
1969. NOVEMBER 38., PENTEK MST HEGVEf Szovjet kereskedelmi küldöttség Budapesten A magyar—szovjet belkereskedelmi munkacsoport ülésére Sz. M. Szemicsev kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével csütörtökön szovjet küldöttség érkezett Budapestre. A szovjet delegáció a Belkereskedelmi Minisztérium vezetőivel tárgyal a két tárca közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdéseiről. Elutazott az SZMBT küldöttsége Csütörtökön elutazott Budapestről A. A. Kocsetkov, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének osztályvezetője és F. I. Oszkolkov, a Szovjet— .Magyar Baráti Társaság felelős titkára, akik az MSZBT és SZMBT 1970—71. évi együttműködési tervéről tárgyaltak. A küldöttsége^ a Ferihegyi repülőtéren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára búcsúztatta. Ott volt I. 1. Begyül, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára. — A váci járás fogyasztási szövetkezetei közül elsőként Foton fejeződtek be az alapszabályt megvitató rész- közgyűlések. A váci és a vác- hartyáni ÁFÉSZ körzetében hét-hét tanácskozás van még hátra Úihartyán és Vidéke ÁFÉSZ Eredményes esztendő zárására készülnek Huszonkét esztendővel ezelőtt alakult meg Üjhartyán- ban a földművesszövetkezet. Akkor még csak Újlengyel csatlakozott hozzá, ma viszont már Inárns, Kakucs és liernád is', összesen huszonhét bolt, tizenhét vendéglátóipari üzlet, öt felvásárlótelep, négy szik- vízüzem, szeszfőzde, építő-, asztalos- és szerelőbrigád — ez ma az Űjhartyán és Vidéke ÁFÉSZ. Száznegyvenöt dolgozója van. Az elmúlt napokban bensőséges ünnepséget rendeztek. A szövetkezet száznegyvenöt dolgozója közül száztíz ennyolc kapott pénzjutalmat. Elsősorban a szövetkezet törzsgárdája. Akik öt esztendeje dolgoznál! már a szövetkezetnél, egy heti alapfizetésnek megfelelő pénzjutalmat kaptak. A tíz esztendeje dolgozó törzstagok két heti, a tizenöt éve dolgozók három heti plusz fizetést kaptak. Akik pedig két évtizede, vagy még régebben állnak a szövetkezet alkalmazásában, azok hűségét egy havi alapbérrel honorálta az ÁFÉSZ vezetősége. öten dolgoznak két évtizednél hosszabb ideje a szövet-' kezetnél. Jurik János, a-z új- hartyáni vasbolt, Tusák Béla, az újhartyáni élelmiszerbolt, Balogh József, az inárcsi iparcikkbolt, Heimler Rezső, a ka- kucsi vas bolt és Parancs Pál, a hernádi iparcikkbolt vezetője. Balogh Józsi bácsit, az inárcsi iparcikkbolt vezetőjét búcsúztatták. Negyvenöt esztendeje állt először a pult mögé. Inárcson. És nem lett hűtlen a faluhoz a mai napig sem. A törzsgárdatagokat megillető egy havi fizetés mellé megkapta az ÁFÉSZ kiváló dolgozója jelvényt és hozzá még egy havi fizetést,.jutalomként. A szakszervezet pedig ötszáz forintos különjutalommal búcsúzott Józsi bácsitól, aki stílusosan a negyvenöt dolgos esztendőért, összesen négyezerötszáz forint pénzjutalomban részesült. Józsi bácsi hatvanéves. Ezekben a napokban mér a nyugdíjasok megérdemelt pihenőjét tölti. Az ünnepségen összesen kilencvenezer forint jutalmat osztottak szét. Hogy mi tette lehetővé, arra az ÁFÉSZ vezetői, Forgács György elnök, Hünfler Pál kereskedelmi osztályvezető és Jurik János, a szakszervezeti bizottság titkára válaszolt. — A tavalyinál lényegesen A megyei nőtanács kibővített ülése Közel kétszázan vettek részt csütörtökön délelőtt a megyei nőtanács kibővített ülésén. Az elnökségben foglalt helyet Barinkat Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára. Kovács Antalné titkári beszámolójában a termelőszövetkezetekben dolgozó nők politikai helyzetéről, munkájáról és életkörülményeiről beszélt. A hozzászólók közül Erős Jánosné, a ceglédi városi nőtanács elnöke az egészség- ügyi ellátás megjavításáról beszélt: hetenként egy-egy alkalommal a körzeti orvosok a tsz-ekben tartsanak rendelést Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a lakott külterületi helyeken, ahol nincs polt, hetente egyszer összeírják kinek mire van szüksége és azt kiszállítják. Nyársapáton, az Aranyhomok Tsz-ben a férfiak méltánytalannak tartották, hogy a nőknek kevesebb munkanapot kell teljesíteni az évi szabadság eléréséhez. Béki Ferencné, az üllői Kossuth Tsz brigádvezetője, ország- gyűlési képviselő nagy tetszést arató felszólalásában amellett foglalt állást, sok a 250, tízórás munkanap, amely után a fizetett szabadságot számítják. Ennyi munkát a legtöbb termelőszövetkezetben nem is biztosíthatnak az asz- szonyoknak. örvendetes, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdulásával mind több férfi jelentkezik ismét tsz-tag- nak. De nem a nehéz növény- termesztési munkát keresik, hanem a könnyebb, a jobban jövedelmező szakmákban helyezkednek el. Nem egyenlő mércével mérik a hibát elkövető nőt és férfit. A nőket sokkal szigorúbban ítélik meg, nehezebb az elismerést kivívniuk. Az Örkényi tsz-asszonyok kérését tolmácsolta Dobos Jó- zsefné. Szívesen vennének részt a szakmai-politikai továbbképzőn, de nagyok a táTÉLI ELŐKÉSZÜLET A kiskunlacházi Petőfi Tsz az idén 50 holdon termesztett sárgarépát. Holdanként 200 mázsát takarítottak be, az asszonyok és lányok most tisztítják, csomagolják a termést. volságok. Még a járásban sem könnyű bejutniok. Megtapsolták az úri Béke Tsz elnöke,. Horinka József hosszú felszólalását. Pedig olyasmit is mondott; részben az asszonyok a hibásak, amiért annyi háztartási munka hárul rájuk. Miért nem nevelik férjeiket, fiaikat a házi munka szeretetére? A közétkeztetés, a munkahelyről való szállítás nehézségei után az ivóvíz ellátásról szólt. Sokat segítene ha a bölcsődék, óvi&ák nyitva tartását az asz- szonyok munkaidejéhez szabnák. Kora reggel és délután nem tudják kire hagyni kicsinyeiket, ezért későbben indulhatnak és korábban kell befejezniük a munkát A tápiósülyi Kossuth Tsz szószólója szerint az egyik rendelkezés keresztezi a másikat. Nagy távolságba járnak dolgozni, reggelenként a tsz-traktoros kiviszi őket, de ha közben rendőrrel találkoznak, az megbünteti. Kérte, a tsz-asszonyok hamarabb érjék el a nyugdíjkorhatárt. Érdekes gondolatot fejtegetett az egyik hozzászóló: sokhelyütt azzal a sanda szándékkal választják be az asz- szonyokat a vezetőségbe, hogy úgy sem szólnak bele semmibe, hiszen nincs kellő szakmai ismeretük. Barinkat Oszkárné köszönetét mondott a tsz nőbizottságok munkájáért, a nőtanács által beterjesztett tájékoztatást a megyei pártbizottság igen hasznosnak ítélte. Elmondta, hogy a termelőszövetkezeti nők életében az elmúlt évek forradalmi változást hoztak, ők is tagjai és formálói az új paraszti osztálynak. Felnőtt egy új, képzett generáció, amely többre képes minthogy örökké csak helyettes és beosztott legyen. Igaz, hogy a nők nehezebben jutnak el a szakmai-politikai tudást adó iskolákba, de ez sem megoldhatatlan feladat. Példa rá, hogy 1963-ban mindössze 7, ma 128 végezte el a magas színvonalú marxista—leninista esti egyetemet a megyében. Befejezésül, a falusi pártépítéssel kapcsolatban elmondotta, hogy a tsz-asszonyok is kezdik megérteni: a gazdasági életben és az emberek gondolkodásában egyaránt meg kell teremteni a tudatos szocializmust. k. m. jobb esztendő befejezéséhez közeledünk — kezdi a beszélgetést az elnök. — Háromszáz vagon árut vásároltunk fel háromnegyed év alatt. Zöldségféléket és gyümölcsöt. A tavalyi hasonló időszak négy és fél milliós felvásárlási forgalmával szemben, hatmillió-há- romszázezres forgalmat bonyolítottunk le az idén. A kereskedelmi osztály vezetője a tiszta nyereséggel bizonyít: — Az 1967-es évet egymillió-hétszázezer forintos tiszta nyereséggel zártuk. Tavaly ez az összeg már elérte az egymillió-kilencszázezer forintot. Az idei esztendőre kétmilliós tiszta nyereséget terveztünk, de már kilenc hónap alatt elértük a kétmillió- hétszázhatvanháromezer forintot. És az esztendőnek még nincs vége! A szakszervezeti titkár a dolgozók nyereségrészesedéséről beszél: — Tavaly kétszázkilenc- venezer forintot osztottunk szét nyereségrészesedés címén a dolgozók között. Az idén, az eltelt kilenc hónap alapján, ha holnap kerülne sor a nyereségrészesedés kiosztására, ötszázötvenezer forint kerülne felosztásra. Az esztendő végére ez az összeg elérheti a hatszázötvenezer forintot is. Vagyis a várható nyereségrészesedés több, mint a duplája lesz a tavalyinak! És még egy összehasonlító adat: az Űjhartyán és Vidéke ÁFÉSZ idei forgalmi terve ötvenegymillió forint. Ezt a tervet október elejéig már hatvanmillióra teljesítették! Ä szövetkezet: most-új vállalkozásba kezdett. Október elején kezdték el építeni háromszázezer forintos beruházással az autó-motor szervizt. A tervek szerint átadására még az idén sor kerül. Hogy miért éppen az ÁFÉSZ foglalkozik .autó-, motorszer- víz létesítésével? Forgács György elnök: — A dabasi járásban egyre több a gépkocsi, a motor. Szerviz viszont nincs. Pedig egyre nagyobb szükség van rá. Ugyanakkor, terveink szerint ez a szerviz nemcsak az autók és motorok javításával foglalkozik majd. Lesz egy háztartási kisgépjavító és egy villanyszerelő részlege is. Tehát nemcsak az autó- és motortulajdonosok, hanem az egész lakosság igényeit kívánjuk szolgálni új telepünkkel. p. p. Ösztönzés - kategóriák nélkül A kormány — ahogy erről a közvélemény már értesült — megszüntette a részesedési alap felosztásának eddig központilag előírt kategőrizálási rendszerét. Miután a vállalatok 1969. január 1-i visszamenőleges hatállyal saját hatáskörükben dönthetnek a részesedési alap felosztásáról és felhasználásának módjáról, így most már — bizonyos előírások keretei között — helyileg önállóan és teljes felelősséggel alakíthatják a dolgozók különböző rétegeinek, csoportjainak kereseti, jövedelmi arányait. Természetesen ezután is az illetékes központi, irányító hatóságnál (minisztériumban) döntenek — a végzett munkájuk sokoldalú mérlegelésével — a vállalat legfelső vezetőinek anyagi elismeréséről: alapfizetéséről, nyereség-, prémiumáról, esetleges jutalmazásáról és év végi nyereségrészesedéséről. Nyereség-prémiumot, jutalmat egyébként valamennyi dolgozó munkás, és vezető egyaránt kaphat év kijzben többnyire a részesedési alap terhére. Nyereség-prémium persze csak azokat a dolgozókat illeti meg, akik kiemelkedő. módon járulnak hozzá a vállalati nyereség gyarapításához. Veszteséges gazdálkodás esetén viszont változatlanul csökkentik azoknak a vezetőknek alapfizetését, akik rendszeresen nyereség-prémiumban részesülnek. Az év végi nyereségrészesedés felosztásánál már 1970 tavaszán valamennyi dolgozó — tehát minden munkás és vezető — évi összkeresetét veszik figyelembe. A Minisztertanács a szakmai szakszervezetek központi vezetőségeiben lefolytatott viták alapján a dolgozók kívánságainak megfelelően egyszerűsítette, áttekinthetőbbé tette az anyagi ösztönzés rendszerét, hatályon kívül helyezve a részesedési alap felosztásánál kötelezően előírt kategorizálást. Ez a döntés a reform elveivel összhangban to%ább szűkíti a központi kötöttségek körét és növeli a vállalatok hatáskörét, önállóságát és felelősségét. De a kormányrendelet önmagában — ezt határozottan szükséges leszögezni — nem változtat a vezetők vagy a munkások jövedelmének eddig kialakult nagyságán, egymásközötti arányán. Vagyis a kategorizálás eltörlésével automatikusan nem növekszik és nem is csökken senkinek a keresete, jövedelme. Ha viszont a vállalatoknál élnek az új lehetőségekkel, s bátran kezdeményeznek, újragondolják és korszerűsítik az anyagi ösztönzés belső mechanizmusát, megteremthetik a vállalati nyereség és a személyi jövedelmek gyorsabb növelésének feltételeit. Megváltozott ugyan a részesedési alap felosztási módja, ám ezután is — sőt, még fokozottabban, mint eddig — a végzett munka mennyiségével és minőségével, a szakképzettséggel és a vállalt felelősséggel arányos jövedelmi különbségek növelésén át vezet az út az egész kollektíva anyagi fel- emelkedéséhez. A kategorizálás mechanikus, bürokratikus végrehajtása sok vállalatnál nem segítette, hanem nehezítette a jövedelemdifferenciálás ösztönző megvalósítását. Mert az is egyenlősdi a javából, ha a jó és rossz művezetőt, üzemvezetőt egyformán kategorizálják és lényegében azonos mértékben jutalmazzák, ha a végzett munka helyett pusztán a beosztás válik a többletjövedelem forrásává. A jövedelmek igazságos, munka szerinti elosztása azt jelenti, hogy nemcsak a vezetők, és a beosztottak keresete között növekszik a végzett munkával és a viselt felelősséggel arányosan a különbség, hanem az azonos beosztású dolgozók között is. így a kiválóan dolgozó beosztott esetleg annyit, vagy többet kereshet, mint a közepesen vagy gyengén dolgozó vezeték. Ha a munkások azt tapasztalják, hogy érdemes jól dolgozni, mert az anyagi elismerés érzékelhető módon tükröződik az alapkeresetben, a prémiumban, a jutalomban és az év végi nyereségrészesedésben, akkor növekszik majd a jövedelemdifferenciálás mellett síkraszállók száma, és szűkül az egyenlősdi hívednek köre. A munka szerinti elosztás szocialista elvének következetesebb érvényesítése, a jövedelmi különbségek teljesítményekhez igazodó növelése gyorsíthatja a reform kibontakozását, az életszínvonal emelkedésének ütemét, a vállalatok közötti nyereség és személyi jövedelmi különbségek igazságos, tevékenységük eredményétől függő növelését. Idegszanatórium a seregélyest’ grótt kastélyban Elhanyagolt, omladozó állapotban van Fejér megyében a régi főúri kastélyok, nemesi kúriák zöme. Karbantartásukra, tatarozásukra nem fordítanak gondot. A Fejér megyei Tanács VB elhatározta, hogy megmenti ezeket a méltatlanul elhanyagolt építészeti értékeket. Elsőként a seregélyesi grófi kastély helyreállítására dolgoztak ki tervet. Az 1821-ben épült klasszicista stílusú műemlék épületben idegszanatóriumot rendeznek be. Helyreállítására nyolcmillió forintot költ a tanács. A seregélyesit a többi kastély helyreállítása követi majd. Gyémánttal tüzelek Nem voltam több, mint négyesztendös, amikor édesanyám az asztal körül kergetett — az asztal néhány pengős volt csupán! — és úgy követelte, hogy amikor nekem gyermekeim lesznek, csakis 20 ezer forint körüli gyermekszo- ba-gamiitúrát vegyek majd, unokáinak. — De, anyu... én nem akarok milliomos lenni! — siránkoztam négyéves fővel is bölcsen, de anyám tovább kergetett az asztal körül, követelte, hogy unokáinak, igenis legalább 20 ezer forintos gyer- mekszoba-gamitúrát vegyek majd, ha lesznek. Unokái lettek, 20 ezer forintos gyermekszoba-garnitúra is lett, de én nem vettem meg a gyermekeimnek. Mit csináljak, tényleg nem lettem milliomos. Meséli a feleségem, hogy öt is az asztal körül kergette az édesanyja és úgy követelte, hogyha felnőtt asszony, sőt családanya lesz, lehetőleg hermelinpalástot hordjon reggeli köntösként és vacsorára csakis hódprémes otthonkába üljön le, mert különben szégyent hoz a fejére. — De, anyu — futkosott az asztal körül a feleségem, mint meséli —, az rettenetes drága és én nem biztos, hogy milliomoshoz megyek feleségül, és egyáltalán az sem biztos, hogy egy milliomos felesége hermelinpalástot hord reggeli köntösként! — Nem érdekel! — kergette tovább anyósom anyaként egykori kicsiny lánygyermekét, miközben makacsul követelte, hogy hermelinpalást és hódprém nélkül meg ne lássa majdan, ha felnőtt családanya lesz. Feleségem felnőtt családanya, de rossz gyermek lett, mert nem tartotta be édesanyja követelését, sem a magyar divatbemutatók ösztönző parádéinak ajánlatait, s ma sincs hód- meg hermelinprémje. Spanyol cipője sincs hatszázért, sőt nyolcszázért sem. Valamelyik nap majdnem semmilyen cipője nem volt, mert egy volt estélyi cipőjé-r nek, amit sikerült kettőszáz- hatvanért vennie, sikerült szétmállnia, s' ami újat venni akart, azt nem adták kettő- százhatvanért. Igaza volt a boltnak. Nem adhatták. Hiszen nem is volt. Hogyan is lehetne olyan cipőt megvenni 260-ért, ami nincs. Csak olyat lehet megvenni, ami van. Mondjuk: a 800 forintost! Különben nem nagy összeg: levágok egy szelvényt a részvényeimből és meg is van a. cipő ára! — Mondd, szívem, nem láttad a részvénypaketteimet? Nem tudom hová tettem... — Annyi kacat van az íróasztalodban, hogy igazán nem tudom, hová keveredhetett az a vacak néhány millió dollár értékű részvény — mondta unottan a feleségem, és begyújtott néhány darab, százkarátos gyémánttal a cserépkályhába. Az inasom megint nem hozott fél tüzelőt a szeneskamrából. Gyurkó Géza
