Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1969. NOVEMBER 25., KEDD Miért szakad a film az építőknél? A fütyülés ezen nem segít? Sokan panaszkodnak, hogy az Építők mozijában minden­napos a filmszakadás és gyak­ran elsötétül a kép. Ilyenkor hosszú ideig kell várakozni. — Miért? kérdeztük Sas- váry László főgépészt. — Kevesen tudják, hogy ez a mozi harmadosztályú, és így hát ennek megfelelő minőségű kópiát kapunk, ez törékeny, száraz — könnyen szakad. Nem ritka az sem, hogy a per­foráció sérült, vagy a ragasz­tásnál nem fedik egymást a lyukak, és a gép ezért szakítja el a filmet. — Mi az oka az elsötétülés- nek? — Ennek két oíka is lehet. Környékünkön több olyan erős áramú gép működik, amely nagyon megterheli a hálózatot. Ha az ívlámpák nem kapják meg a megfelelő feszültséget — kialszanak. A másik ok: az ívfényhez szükséges magyar szénrudak sokszor lyukasak és néhány percnyi izzás után fel­mondják a szolgálatot. — Egy alkalommal hat film- szakadás volt... Mi a megol­dás? — Amikor a normál filmek­ről áttértünk a szélesvásznúra, nem volt elegendő pénz ahhoz, hogy új gépet vegyünk ... ak­kor a MOKÉP-től néhány ki­selejtezett gépet sikerült vásá­rolnunk. Ezeket „helyrepofoz­tam”. De újak kellenének. Ad­dig is ne gondolja a közönség, hogy mi itt fenn szórakozunk. Legyen egy kicsit több belá­tással, ne fütyüljön, ne kiabál­jon — azzal nem megy gyor­sabban a javítás. Lehetősé­geinkhez képest igyekszünk mindent megtenni azért, hogy kevesebb legyen a hiba. T. J. KENYER Most sajnálom csak iga­zán, hogy nincs otthon egyetlen árva disznóm, de még malacom se, mert jó­ízű csemegével kedvesked­hetnék röfögős barátomnak — még hozzá száraz ke­nyérrel. Az egyik Széche­nyi utcai élelmiszerbolt előtt ugyanis fekete táblán öles betűk közük az arra haladókkal az örömhírt: „Száraz kenyér kapható!” Csupán egyetlen kérdés maradt tisztázatlan, mikor írják ki végre, hogy: Friss kenyér kapható?! Felszabadulási staféta — Mikor érkezik járásunk­ba a staféta? — December 8-án Nógrád megyéből jön a szovjet csapa­tok egykori útvonalán — tá­jékoztatott Kalmár Imre já­rási úttörőtitkár — s ugyan­csak a felszabadulási útvo­nalon megy végig a járás­MIKOR GYULLAD KI? „Papvölgyön is kigyullad i villany október első félé­ién!” — közölte a Váci Napló léhány héttel ezelőtt. Csak azt íem tudjuk, hpgy mikor: 969. októberében már bajo- •an, talán 1976. oktöberébén? Ízt kérdezzük mi papvölgyiek, izenhét iskolás gyermek és izennyolc család nevében, dert sajnos, még mindig a tormos, büdös petróleumlám- >a fényénél írjuk minden este i leckét tizenheten gyerme­kek, és nagy reményekkel tél­re várjuk, hogy legalább váro- .unk felszabadulásának 25. év­fordulóját, azaz december 8-át, villanyfénynél ünnepelhessük. Ekkor majd a Váci Napló is egy igazi ünnepi riportot írhat a papvölgyiekről. Maradunk továbbra is sö­tétségben : (a papvölgyiek) Csernai Mária, Horváth Magdi, Horváth Gyuri, Bugyi Béla, Bugyi Mária, Bugyi Ist­ván, Csernai Ferenc, Répászki Ágnes, Csernai Júlia, Csernai Teréz, Sisa Éva, Lami Anna, Lami György, Buckó Sándor, Buckó Pista, Bíró Attila, Var­ga Józsi. Mint a völgyben Tegnap láttam: hajló sombokorban hintázott a gesztenyés szeptember. Füttyös kedvvel kérdezte, hogy hol van rigós nyarunk? — Nem volt már közelben. Csak a ködös őszi kertek füstje lengett át a bronzban érő tájon és a falum esti füstezüstje lépdelt elém hét kerékcsapáson. Csak a csend volt. És szívemben semmi. Vadlibaszó zizgett át a ködben, úgy tudtam az őszön általmenni, mint a holdfény galagonyagyöngyben, mint a völgyben lassan tűnő órák, mint a rőzse álmos roppanása, — érezem már telem lágy vonóját, s nem zavar víg diók koppanása... Csankó Lajos Az alacsony vízállás # ít m sok gondot okoz a hajósoknak. A hazatérő teherhajókra Vác és Sződliget között sok zátonypad leselkedik. Amelyik hajó „kifog” egy zátonyt, bizony, csak segítséggel tud lejönni róla. Foto: Mezei ban — természetesen piros nyakkendős úttörők kíséreté­ben. Utolsó állomása decem­ber 28-án Dunakeszi lesz — innen január 10-én megy tovább a megyeri csárdáig, ahol a budapesti IV. kerületi úttörőelnökség fogadja. — Hogyan zajlik le egy sta­fétaátadás az iskolákban? — Az úttörők hadijátéko­kon vesznek részt — egy­szer mint védők, egyszer mint támadók —, és minden játék végén a vendég pajtások, akik a Battonyáról indult kopjafát hozzák — köszöntik a helyie­ket, akiknek a csapatvezető felolvassa a díszparancsot. — Kik szervezik a stafétát? — Alakult egy járási ope­ratív bizottság, amelynek tag­jai között találjuk a pártbi­zottság, a* MHSZ és a mun­kásőrség képviselőit. így mar más Egy aktatáskás férfi kapasz­kodik fel nagy üggyel-bajjal a helyijáratú buszra. Dől belőle a bor szag. — Bácsi, maga részeg! — szól oda a kalauznő. — Száll­jon le! — Mi az, hogy bácsi! — méltatlankodik a férfi. — Ma­ga az anyám lehetne! — Hát akkor szállj le, fiam, de azonnal, mert leváglak! — feleli a kalauznő. — Ez már más — jön a vá­lasz és engedelmesen lebotor­kál a lépcsőn. / Költözik a Természetbarát Akadémia Nagyon sok érdeklődő volt kiváncsi már a Természetba­rát Akadémia első előadására is. Azóta igen sokan érdek­lődtek és fejezték ki kívánsá­gukat, hogy szeretnék a kö­vetkező előadásokat meghall­gatni. A szervezők ezért úgy döntöttek: hogy elköltöznek. — Miért és hová? — kér­deztük Bábi Lajostól, a Váro­si Sporttanács vezetőjétől. — Mert szűk a hely, és si­került a Híradástechnikai Anyagok Gyárával megálla­podnunk. Pénteken már a HAGY kultúrtermében talál­koznak a természetbarátok, (b.) Kik kaptak lakást az elmúlt Most kaptuk meg a városi tanács igazgatási osztályától az elmúlt hat hónap lakáski­utalásairól és cseréiről szóló tájékoztatót. ★ Az elmúlt időben a városi tanács nem rendelkezett új lakáskerettel. Emiatt csak a felszabaduló állami, vala­mint személyi tulajdonú, de tanácsi rendelkezésű házban megürült lakásokat utalhatta ki. A végrehajtó bizottság határozata értelmében csak az úgynevezett „ötvenes lis­tán" szereplő igénylők kap­hatnak lakást. Szanálás miatt kapott la­kást: Eckhart József és öz­vegy Miskár Jánosné (Szent ŐSZI NAPSÜTÉSBEN Törnek felv. Rántott máj - halszálkával A minap a 10-es boltban vásárolva már kifelé készül­teim, amikor a pulton megpil­lantottam kedvencem: a rán­tott májat. Pillanatnyi inga­dozás után kértem a kislány­tól négy darabot. Aztán később megterült az asztal annak rendje-módján. Illatozott a rózsaszínű pirított burgonya, kellette magát a cékla és a máj... hát az va­lami fenségesen kívánatos volt! Az első falatig. Mert va­lami isteni csuda folytán — halszálka akadt a torkomon. Gondolkodóba estem és több variációt is felállítottam a rej­télyre vonatkozóan: Miként került a szálka a májba? Feltevéseim. Egy: halmáj volt. Kettő: hallal kereszte­zett sertésmáj. Három: téve­désből. Egy teljes álmatlan éjsza­kám után megfejtettem a nagy kérdést. Hát kérem: ugye, eb­ben az új mechanizmusban kezdtük mondogatni, hogy ne szégyelljünk tanulni a kapita­listáiktól. Vegyük át tőlük, ami jó. Főként a kereskedelemben! A 10-es átvette — és úgy lát­szik megvalósítja — a régi ke­reskedők jelmondatát: „Nagy forgalom, kevés haszon!” Ugyanis a rántott máj tíz dekája öthúsz, a rántott halé pedig csak öttíz. A haszon ki­lónként csak egy forint — és aki a kicsit nem becsüli, az a sokat sem érdemli! Érdemes a tízfilléreseket is gyűj töget- ni... Sok Opelt vettek már ebből! — csankó — Egyszer láttam, amint az egyik szom­szédom söprűvel a kezében kergette Ne­venincset végig az utcán. Akkor még jó erőben volt, bírta is az iramot, és meg­mentette az irháját. Nem gondolhatott arra, hogy egyszer majd utolérik ... Nem tudom, hogy éjszakánként hányán jutottak hasonló sorsra, mint jóma­gam, amikor a szé­pen előkészített reg­gelim eltűnt az asz­talról. Mondom, nem tudom, de nem is ér­dekel, mert bár majd’ szét durrantam a méregtől — képtelen voltam komolyan ha­ragudni a tolvajra, Nevenincsre. Nevenincs egy öreg fekete kandúr volt, akivel a szomszédok már koromszíne mi­att sem szimpatizál­tak, hiszen azt mond­Nevenincs ják: a fekete macs­ka szerencsétlensé­get hoz. Babona ez, jól tudom, és alapta­lanságáról meg is győződhettem, mert a kandúrral minden nap legalább kétszer találkoztam, ám se szerencsét, se sze- ■ rencsétlenséget soha nem hozott. Az utcán megáll­tam néha-néha, le­hajoltam hozzá és elbeszélgettünk. En meséltem a bánato­mat, ő pedig megér­tőén dorombolt, és hozzám dugta éjfe­kete pofáját. Azt hi­szem, én voltam az egyetlen az egész környéken, akit sze­retett. Ha mások kö­zeledtek felé, akkor kinyújtotta a kar­mait, ha pedig ve­szélyesnek látta a helyzetet, — maga alá kapta lábait, es repült. Nevenincs gazdát­lan jószág, hát kitől is kapott volna enni­valót? Mi mást tehe­tett: lopott. Tőlem is sokszor, de mondom, tényleg nem tudtam haragudni rá. Az utóbbi időben el-elmaradtak a ta­lálkozásaink. Néha láttam, így tudtam, még él, de azt gon­doltam, valami jobb vadászterületet ta­lált magának, örül­tem neki, mert azt hittem, jobban él. Pedig még mindig a mi pincénkben ta­nyázott, csakhogy az idő eljárt már felel­te. és nem nagyon volt ereje a futkáro- zásra. Később teljesen el­maradt Nem láttam se reggel, se este — nem tudtam él-e vagy halott? Viszont ismét el-eltűnedezett a reggelim. Az új tolvaj nem volt olyan kedves, mint korom- színű barátom: so­sem jött bocsánatot kérni bűneiért. Ezért rá nagyon haragudtam. El is ha­tároztam, hogy min­dig elzárom előle este az ételt Es ak­kor megtudtam, mi történt: az új tolvaj is a régi volt, Neve­nincs, de annyira megöregedett idő­közben, hogy mozog­ni sem bírt, csak annyira, hogy el­emeljen valami élel­met. Sőt végül annyira legyengült, hogy még bujkálni sem tudott: a szom­széd bácsi álmában tört szét rajta egy seprűt... —m— félévben János utca 17.), Utli István- né, Gulyás András és Ma­gyar Béla (Szent János utca 11.); Nagy László, Hajdú Jenőné, Oláh Imre és Antal Ferenc (Lenin út 10.); Sima Gyula, Fekete Károly, Simák Márton, Rák János és özv. Csizmánk Béláné (Erdős Ber­nét sor 4.); valamint Molnár Ferenc és Mészáros.Lajos. Személyi tulajdonban álló tanácsi rendelkezésű házban mint egyeneságbeli rokon kapott lakást: özv. Ottó Jó­zsef né (Ady Endre sétány 8.). Elhalálozás folytán: Határ János (Eötvös utca 14.). Visz- szamaradt jóhiszemű albér­lőként jutott tálcáshoz: Illés András (Csángó utca 3.) es Krulik László (Sztáron Sán­dor utca 8.). Megyei tanácsi kijelölésre kapott lakást Kri- ma János. Szükséglakás címén jutott lakáshoz: Menczel István es Menczel Istvánná, valamint Orbán Lajos, Friim János és Temessy János. Az ötvenes listából Réhák Antal kapott lakást. Bérlőtársi lemondással ju­tott lakáshoz: Stefaits István (Fegyház utca 2.), Mészáros Árpád (Beloiannisz utca 5.) és Várltonyi Tibor (Báthort utca 23.). Átírással kaptak lakást: Szabados Lászióné (József Attila sétány 4.) és Szerényi Lászióné (Petőfi utca 6.). Minőségi cserével jutott la­káshoz: Bártfai Győző, dr. Bajnok Györgyi, Faludi Bé­láné, Gaál Pál, Nagy Gábor, özv. Sthal Ferencné, dr. Sza- mosvölgyi Alfréd és Szüts Lajos. Lakást cserélt: Petrásovics István és Kérdő Rozália (Qwel Rudolf utca 7. — Szé­chenyi utca 1.), Kovács Ist­ván és Zink Antal (Lenin út 35.), Kiss Béla és Orbán Lajos (Rácz Pál utca 23. — Köztársaság útja 23.), Fekete József és Fekete István (Köz­társaság út 49.), Korona Ist­ván és Biró József (Kertész utca 3. — Beloiannisz utca 2.), özv. Aranyosi Ferencné és Csánki Sándor (Arany János utca 8.), Bíró Kovács Lászióné és Gombok Gyula (Mártírok útja 16. — Veszprém), Pozso­nyi Lászióné és Tóth Jó- zsefné (Lenin út 60. — Lenin út 57—59), dr. Jurányi Ist­ván és Maros Károly (Le­nin út 15. — Budapest), özv. Szalai Józsefné és Gyurik. József (Rádi út 2. — Kossuth utca 13.). dr. Merényi Béla és Bugán József (Rádi út 10. — Salgótarján), özv. Harmos Jenőné és özv. Szabó Ferenc­né (Mártírok útja 56. — Pe­tőfi utca 45.). Váci Városi Tanács vb igazgatási osztálya December végért: Műszaki átadás az új kórházban A vonatablakból nézve úgy tűnik, hogy akár már betege­ket is fogadhatna a város ú,í kórháza. Ám bent még javában dolgoznak a szerelők. Mint a városi tanácsnál megtudtuk: december végére várható az új kórház műszaki átadása-átvé- vétele. ELKÉSZÜLT Befejezték az Árpád úti szennyvízcsatorna építését, így a Verőce és Szob irányába haladó gépjárműforgalmat visszaterelhették a 2. számú fő közlekedési útvonalra. Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak. akik édesanyám, illet­ve leányom (özv. Gyetvai Jó­zsefné) halálakor együttérzésü­ket jés köszönetüket fejezték ki, ezúton mondunk hálás Köszö­netét. Ábrahám Lászióné leá­nya, özv Kolozsvári Ferencné édesanyja. Köszönetnyilvánítás. Hálá3 kö­szönetét mondunk rokonaink­nak, ismerőseinknek. jo bará­tainknak. aKik szeretett férjem, illetve édes-apám. nagyapánk, te metésén részt vettek és mély fájdalmunkban osztoztak. Gzv. Székely Mihályné és családja. Köszönetnyilvánítás. Mind­azoknak a rokonoknak és jő ismerősöknek, akik szeretett fe­leségem temetésén megjelentek, sírjára koszorút virágot helyez­tek és ezzel szívem fájdalmáT enyhítették, ezúton mondók há­lás köszönetét: Csánki Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents