Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-26 / 274. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TA xia évfolyam, 274. szám ARA 80 FILLER 1969. NOVEMBER 26., SZERDA Ma kezdődik az MSZMP Központi Bizottságának ulese A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 26-ra, szerdára, összehívták. MOSZKVA Brezsnyev beszéde A KOLHOZKONGRESSZUSON A szovjet fővárosban kedd délelőtt megkezdte munkáját a kolhozparasztok III. orszá­gos kongresszusa. Már jóval a megnyitás előtt benépesült a Kreml hatezer személyes kongresszusi palotája. 32 mil­lió kolhozparaszt megbízásá­ból 4500 küldptt étkezett a nagy fontosságú tanácskozásra. Magyar idő szerint pontosan 8 órakor nyílt meg a kong­resszus. A küldöttek viharos tapssal köszöntötték Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszi­gint, Nyikolaj Podgornijt, a2 SZKP és a szovjet állam más vezetőit, a szocialista államok­ból és más országokból érke­zett delegációkat. A kolhozpa­rasztok III. országos kongresz- szusán hazánkat küldöttség képviseli, dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével. A 18 külföldi delegációt Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió miniszterelnöke üdvözöl­te. A tanácskozás részvevői egyhangúlag megválasztották a kongresszus 96 tagú elnöksé­gét, munkaszerveit és jóvá­hagyták az egyetlen napirendi pontot, amelynek témája a kolhozok új minta alapsza­bályzata. Ezt követően Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, a mintaszabályzat tervezetét ki­dolgozó bizottság elnöke mon­dott beszédet. — A párt nem véletlenül, találomra lépett a kollektivi­zálás útjára. A kollektivizálás tudományosan indokolt volt, történelmileg megérett. Nem lehetett figyelmen kívül hagy­ni, vagy mellőzni. — A kolhozépítés során nem I tudtu-nk elkerülni bizonyos hi- i bákat, ezek azonban az útke­resés hibái, a tapasztalat hiá­nyából fakadó hibák voltak. A párt maga tárta fel bátran a hibákat, nyíltan szólt róluk a népnek és kijavította azokat. — A kolhozok és szov- hozok fejlődésében mér­hetetlenül megnövekedett a tudomány és az ipar szerepe. A mezőgazdaságban a tudomá­nyos műszaki haladást nem szabad egyszerűen az új gé­pek, műtrágyafélék és egyéb termelési eszközök nagyobb arányú rendelkezésére bocsá­tásában látni. E haladásnak elválaszthatatlan része az, hogy hatékonyan .a legnagyobb hozammal tudják kihasználni a földeket, a trágyaféléket, a gépeket, a termelésbe fek­tetett pénzösszegeket. — Egyre nagyobb gyakorlati jelentőségűvé válik a mező- gazdasági és ipari vállalatok kooperációjának kérdése. Hangsúlyozta, hogy az új alapszabályzat elfogadása „új lehetőségeket nyit majd meg a mezőgazdasági termelés to­vábbi fellendítésére, a kolhoz­parasztok aktivitásának fo­kozására. Egyúttal fontos ha­tárkő is lesz egész szocialista demokráciánk fejlődésében, is­mételten bizonyítani fogja e demokrácia mélyén népi jel­legét, vitathatatlan előnyeit”. Egy óra tízperces beszéde végén Leonyid Brezsnyev felolvasta a párt központi bi­zottságának, a legfelsőbbitanács elnökségének és a miniszter- tanácsnak a kolhozparasztok III. országos kongresszusához intézett üdvözletét, amelyet az egybegyűltek nagy tapssal fo­gadtak. A kolhozkongresszus ma délelőtt folytatja munkáját. KÁDÁR JÁNOS FOGADTA A NÉMET KOMMUNISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGÉT Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára kedden fogadta a Német Kommunista Párt küldöttségét, amely Kurt Bachmannak, a párt elnökének vezetésével tartózkodik ha­zánkban. A látogatás során véleménycserére került sor a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról és a két testvér­párt kapcsolatait érintő kér­désekről. A baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Ga­rat Róbert, az MSZMP kül­ügyi osztályának helyettes ve­zetője. MA: 29 KILOMÉTER, 77 PERC Milyen lesz a közlekedés Budapest környékén? GYORSVASÚT PESTEN ÁT - 1983: 93 EZER SZEMÉLYKOCSI Naponta 220 ezer ember árad Budapestre, s onnan visz- sza, hatalmas emberfolyam, s rengeteg közlekedési gond. Sajnos, ma már a szállítóesz- közö javarésze túlterhelt, túl­zsúfolt. Az átlagosan , 29 kilo­méteres körzetből naponta bejáró emberek 77 percet utaznak oda, s ugyanannyit vissza. Nyilvánvaló, hogy a mostani helyzeten javí­tani kell. Hogy hogyan, erre keres vá­laszt a november 27—28-án lezajló közlekedési szimpó­zium ezzel a címmel: A fő­város vonzáskörzetének köz lekedési problémái és a köz­lekedés fejlesztésének irá­nyai. Minderről tegnap a megyei tanácson Nagy Miklós vb-el- nökhelyettes tartott sajtótá­jékoztatót. Megtudtuk, hogy 20 esztendő alatt 200 ezerrel gyarapodott, a megye lakos­sága és 1970-re valószínűleg el­éri a 900 ezret. Az eddiginél még erőtelje sebben felmerül a megye és a főváros együttműködésé­nek szükségessége. Kormány­rendelkezés is sürgeti, hogy — túl az eddigi eszmecseréken ”1 A Szovjetunió a legközelebbi években megkezdi egy orbitalis űrállomás építését A szovjet és francia űrkuta­tási szakemberele párizsi ta­lálkozóján résztvevő szovjet küldöttség vezetője, Petrov akadémikus, a szovjet tudo­mányos akadémia elnökségé­nek tagja a sajtóértekezletén ismertette a szovjet űrkutatási program végrehajtásában ed­dig elért sikereket, A Szovjetunió a legközelébbi években megkezdi egy orbi- tális űrállomás építését. Az űrállomásnak állandó személy­zete lesz, amelyet időszakon­ként váltanak. A „Szojuz" mintájú űrhajókkal végzett kí­sérletek lehetővé teszik, hogy kidolgozzák egy ilyen űrállo­más létrehozásának egyes fá­zisait. Kijelentette, hogy nagy je­lentőségű a nemzetközi "együtt­működés az űrkutatásban. | Példaként említette az Inter- kozmosz—1 szputnyik felbo­csátását. Ebben a kísérletben szovjet, csehszlovák és NDK- | tudósok vettek részt, ők dől- ; gozták ki a szputnyik bérén- j dezését. A mesterséges hold ] útjának földi megfigyelésében hét szocialista ország szakem­berei vesznek részt. 1 ■ 4 ; v <ÉÉÉ |I1 j % Xs mm*' Titkos háború Az USA „titkos hábo rút” folytat a laoszi ha­zafiak ellen. Amerikai repülőgépek rendszeresen bombázzák a hazafiak kezén levő területeket. Képünkön: a laoszi felszabadító hadsereg egyik katonája — megfigyelőállásban. Az USA megse biológiai iegyvereit Nixon elnök kedden bejelen­tette, hogy az Egyesült Álla­mok csatlakozik a vegyi fegy­verek, mérges gázok és bakté­riumfegyverek első alkalmazá­sát megtiltó genfi egyezmény­hez. Az elnök azt is közölte, hogy az USA nem gyárt a jö­vőben biológiai fegyvereket, és megsemmisíti jelenlegi készle­teit. Nixon azt mondotta, hogy ezzel a lépéssel hozzá kí­ván járulni „a népek és az emberek közötti béke és megértés légkörének kiala­kításához”. Fehér házi hivatalos szemé­lyiségek szerint a döntés nem érinti a könnygáz, valamint más „tömegoszlató” eszközök, valamint a növényzet elpusz­títására szolgáló vegyszerek használatát, amelyeket az Egyesült Államok a vietnami háborúban alkalmazott. Mint ismeretes, a szocialista orszá­gok az ENSZ közgyűlésén ja­vasolták valamennyi vegyi és baktériumfegyver alkalmazá­sának s ezen túlmenően gyár­tásának és raktározásának el­tiltását is. U Thant, az ENSZ főtitkára a közgyűlés elé ter­jesztett jelentésében á könny­gáz és egyéb ilyen gázok hasz­nálatának eltiltását is felvetet­te. A Nixon által bejelentett program —- amelyet a nemzet- biztonsági tanács és más szer­vek több hónapos vizsgálata előzött meg — a vegyi hábo­rúval kapcsolatban a követke­zőket mondja: az Egyesült Ál­lamok „megerősíti több ízben hangsúlyozott elítélését a mér­gező vegyi fegyverek elsőnek történő használatával szemben, és kiterjeszti ezt az elítélést az ingerlő vegyi fegyverek hasz­nálatára is”. „E határozatok szellemében a kormány ratifi­kálásra a szenátus elé terjeszti az 19251 évi genfi jegyzőköny­vet, amely megtiltja a fojtó, (Folytatás a 2. oldaionj ez év végéig a végrehajtó bi­zottság két elnöke dolgozza ki együttműködési programját. Ez azért is rendkívül fontos, hiszen mindenütt az ország szívéhez kapcsolódik a me­gye forgalomáramlása. A pá­lyaudvarokra beérkező vagy onpan indulni szándékozó tö­meget busszal, HÉV-vel, vil­lamossal kell továbbítani. Négy vitaindító előadás hangzik majd el. Az első Nagy Miklósé lesz, aki felvázolja az égető gon­dokat. Sajnos, a főváros kö­zeli és távolabbi övezete nem dicsekedhet jó körülmények­kel. A statisztikákban a leg­több helyen az utolsók kö­zött található. Jól érzékelhető példa: az utak, hidak felújí­tására 58 millió forinttal rendelkeznek. A tizenegyezer- ötszáz kilométeres kül- és (Folytatás a 2. oldalon.) TUDOMÁNYOS KUTATÓK A TAKARMÁHIYTERMÉSZTÉS FELLENDÍTÉSÉÉRT Tápiószele kezdeményezésére gyepgazdálkodási szakosztályt alakított a Tessedik brigád Bár az utóbbi években már történt bizonyos előrehaladás — még nagyon sok tennivaló vár a gazdaságokra a rét- és legelőgazdálkodás területén. A tápiószelei Agrobotanikai In­tézet, Tessedik nevét viselő — neves szaktekintélyekből álló — szocialista brigádja elhatá­rozta, hogy miközben erőfeszí­téseket tesz a takarmányter­mesztés fellendítéséért, meg­különböztetett gondot fordít a nagy fehérjetartalékot rejtege­tő rétek és legelők fejleszté­sére is. Ejjmek érdekében teg­nap délelőtt — a brigád kez­deményezésére — huszonnégy kutató, egyetemi tanár, tudo­mányos főosztályvezető, a szakágazat legjobbjai találkoz­tak az ország különböző ré­széből, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban, hogy megalakítsák a gyepgazdálkodási szakosztályt. Dr. Kovács Imre, a1 terme­lésfejlesztési főosztály vezető­je ismertette, mi tette indo­kolttá a kutatók hatékonyabb társadalmi közreműködését, majd dr. Virányi Sándor, a tápiószelei Országos Agrobota­nikai Intézet tudományos osz­tályvezetője, a Tessedik brigád helyettes vezetője ismertette a szakosztály célkitűzéseit, a rét- és a legelőgazdálkodás felvi­rágoztatása érdekében. A vitá­ban felszólalt dr. Baskay Tóth Bertalan, országgyűlési képvi­selő, a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tanára, és hasz­nos tanácsokkal egészítette ki a programtervezetet csakúgy, mint dr. Mándy György, a bio­lógiai tudományok doktora, a tápiószelei intézet tudományos osztályvezetője. A jelenlevők megállapodtak abban is, mi­ként szándékoznak elterjeszte­ni a tudományos kutatás ered­ményeit, s milyen konkrét se­gítséget adnak a rét- és lege­lőgazdálkodás korszerűsítésé­hez az egyes mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az új szak­osztály titkárává dr. Vinceffy Imrét, a kompolti kutató inté­zet főmunkatársát választot­ták. Pénteken egyébként Tápió- szelén, az Agrobotanikai Inté­zetben találkozik a gyepgaz­dálkodási szakosztály néhány tagja, hogy összeállítsa a rész­letes munkatervet. GÖDÖLLŐ DIAGNÓZIS (Tudósíitónktól) Még egy hétig tartózkodnak Gödöllőn a magyar tv filme­sei, akik Örkény István no­velláját a Diagnózis-1 forgat­ják a gödöllői volt királyi kastélyban, amely ma a fővá­ros szociális otthona. Az otthon igazgatójának szobája valóságos hadi- szállás, noha ez nem újság, hiszen itt e kastélyban már 1848-ban és 1919-ben is volt hadiszállás, csak most békés körülmények között (és ez a jó). A szerep­lőket Esztergályos Károly irá­nyítja. A leendő film eseménye egy vidéki kón-házba helyezett fő­városi fiatal orvosházaspár életét viszi vászonra. Pár hó­napos vidéki tartózkodás után megszeretik a falut és nem vágynak vissza a fővárosba. Megmaradnak a falusi nép gyógyítói. Gödöllőn, a külső és belső felvételekhez igen nagy segít­séget kapnak az otthon veze­tőségétől, hiszen nemcsak az intézet dolgozói, de többen a gondozottak közül is asszisz­tálnak a felvételeknél. Főszerepekben láthatjuk majd Bessenyei Ferencet. Ke­res Emilt, Béres Ilonát. Tahi- Tóth Lászlót, Dayka Margitót, Dallos Szilviát, Kozák And­rást. Csűrös Karolát és sok más kiváló művészt. Kora reggeltől késő estig tartanak a felvételek s a szü­netekben belátogatnak a film szereplői az osztályokra és el­beszélgetnek a gondozottakkal A gondozottak közül sokan nagy figyelemmel kísérik a forgatást. A 88 éves Boriska néni. aki Nógrádból kerüH Gödöllőre, már többször „be­lépett’’ a képbe, a többszöri figyelmeztetéssel mit sem tö­rődve. Bessenyei meg is jegyezte: — Boriska néni lelkem, ül­jön ide inkább az ölembe, amíg a felvétel tart. Dallos Szilvia belátogatott az egyik kórterembe, amikor az egyik idős néni éppen bon­totta fel a külföldi csomagot. „Jaj aranyoskám — kiáltott fel —. hadd adjam magának ezt a kis ajándékót...” fi. mű­vésznőit annyiiá meghatotta az idős asszony ked vessége, hogy azonnal kiment a büfébe és vagy két kiló édességet össze­vásárolt, amit aztán vissza­menve a szobában szétosztott. — Ez már a negyedik forga­tócsoport a kastélyban — új­ságolta dr. Ozori Aladár, az otthon igazgatója. — Hiába, hálás a köi-nyezet... Amióta a filmesek itt tar­tózkodnak, megnőtt a forga­lom a büfében és vibráló élet költözött az otthonba. A mo­solyból, kacajból, tréfálkozás­ból kijut mindenkinek és a Jupiterlámpák fénye szikrázik' a falakon, amelyek .történelmi események tanúi voltak. A hét végén kerül sor a film zárórészének, befeje­zésének felvételeire, melyet ugyancsak itt Gödöl­lőn, a Petőfi Sándor utcában forgatnak, dr. Barabás Andor ügyvéd lakásán. Ez alakul át a film főorvosának lakásává. Búcsúzásikor visszatekintet­tem a. férfiöltözőbe: Tahi- Tóth Lászlót sminkelték, míg a portásfülkében Béres Ilona haját igazították. A lámpák kigyulladtak, a figyelmeztetés elhangzott: „Felvétel indul”... Találkozunk e szereplőkkel és a helyszínnel jövő tavazz- szal, a tv képernyőjén. Csiba József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents