Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
4 PE S? MECEEf K^Ciriap 1969. NOVEMBER 23., VASÄRNAP BUDAPEST \ jugoszláv nagykövetség közleménye A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti ' nagykövetsége közli, bogy a Banja Lutcát ért katasztrofális földrengés miatt az idén november 29-én, Jugoszlávia nemzeti ünnepén nem tartanak fogadást a nagykövetségen. A nagyikövetség a fogadásra szánt reprezentációs összeget a földrengés sújtotta város és környéke lakosságának megsegítésére ajánlotta fel. ÍC.SQ— Jól megnőttem ... ! — Ha nem hallgat meg, Pipiké, megyek a vágóhídra ... fdAV-t é PITHS I ne$&iz/te 0 +---------V égre akadt vállalkozó... Jövőre kiállítás öt évvel ezelőtt kezdett szobrászkodni Zi- man Lajos, az építőipari ktsz szobi telepének dolgozója. A fiatalember eleinte szaruból és fából faragott dísztárgyakat, s később tagja lett a vasutas képzőművészeti körnek. Innen került három alkotása a Párizsban megrendezett vasutas képzőművészek kiállítására. Legkedveltebb műfaja a térplasztika. Jövőre Szobon rendez kiállítást. A madarak nem jeleznek hideg telet Készüljünk A szokatlan időjárás megzavarta a madárvándorlás rendjét is. Bár az ősz későn jelenrtkezük, a legtöbb madárfaj a szokásosnál korábban indult vándordíjára. Már augusztus végén nekivágott a molnárfecskék gyülekezete — mintegy ikét héttel a szokásos elköltözés időpontja előtt. Korábban mentek el a füstifecskék is, ugyanakkor a hidegre nagyon érzékeny, és már augusztusban költöző légykapók (szürker, örvös- és kormosfecstoe), idén. még szeptember végén is itt röpködtek. Általában a költözködés három hetet késett, de kio- rán, már szeptember utolsó napjaiban megjelent néhány vetési lúd — hat héttel korábban a szokottnál. Október közepén aztán nagyobb csapatokban, érkeztek hozzánk az északi tundravi- défcnek ezek a jellegzetes, általában átvonuló, de gyakran itt is telelő lúdjai. Viszont koetetésükre! rábban érkeztek — november elején — a nagy lilikek is, ezek az északi és a hideget még ez előző fajnál is jobban tűrő lúdak. A kacsák átvonulása is négy héttel korábban zajlott. Az énekesek is siettek a vonulással. Már szeptember végén megjelentek a Kárpátok erdeiből a süvöltők, itt-ott f elbukkant a hímek piros mellénye, pedig mélabús hívogatá- suk a téli, havas tájak jellegzetessége. -tón!*#*!«•:. Valószínűleg a hegyvidék hidege űzte el őket korábban. Ezen a rendkívüli jelenségein még az ornitológusok is csodálkoztak. A fenyőrigó-és léprigócsapatok pedig másfél hónappal jöttek kórábban. Bár a költöző madarak korai elvonulása nem jelent erősebb és hosszabb telet, már most készüljünk a madarak téli etetésére; gyűjtsünk sza- loninamar adóitokat és olajos magvakat. Urbán Sándor Hány nap alatt? Ha nem is mindig türelemmel, de mindenképpen nagy kedvteléssel űzöm a rejtvényfejtés izgalmas mesterségét. Különösen a „Tudja-e?” kérdései töltenek el borzongató gyönyörűséggel, mintegy önmagamat examinálva: tudom-e vagy sem azt, amit a „Tudja-e?” rovat szerkesztői tudnak. Vadászkutya-szenvedély- lyel kutatom fel a lapokat, folyóiratokat, azon belül is e varázsos két szót, hogy válaszolhassak a kérdésekre, kicsit pöffeszkedő büszkeséggel állapíthassam meg magamról: nem, semmiképpen sem vagyok ostoba fickó. Most azonban tanácstalan vagyok. „Tudja-e, hány nap alatt kel ki a tojásból a krokodil?” — ez a kérdés, s immáron órák óta tűnődöm ezen a krokodiltojáson, amely egyáltalán nem a Kolumbusz tojása. Tényleg, hány nap alatt kelhet ki a krokodil a tojásból? Hogy miért kellene tudnom, azt nem tudom, de sajnos, azt sem tpdom, hogy hány nap alatt kel ki a krokodil. Ha felelőtlen, meggondolatlan fickó lennék, amolyan hányaveti- fajta, aki nem átall meggondolatlan és felelőtlen Kijelentéseket tenni, csak hogy önmagát fitogtassa — könnyű lenne a dolgom. Azt mondanám, hogy 42 nap alatt, Vagy 28 nap alatt. Ám tőlem az effajta magatartás rendkívül messze áll, nem szokásom megalapozatlan és laikus kijelentéseket tenni, sőt mélységesen megvetem azokat, akik hajlandók az ilyesmire. És most töprengek: hány nap alatt kel ki a kroko- dilus a tojásból? Igaz, csak az állatkertben láttam, unalmas, az élettől megcsömörlött, a világot nem filozófiával, de közönnyel bámuló jószágok voltak ezek, de krokodiltojást ott sem láttam. Igaz, minden bizonnyal úgy élem majd le az életem, remélhetőleg még nem kevés hátralevő részét, hogy nem lesz dolgom krokodillal, még kevésbé krokodiltojással. Az is igaz, hogy ha tudnám is, hány nap kell ahhoz, hogy egy tojásból kibújjon az újszülött krokodil, azzal se mennék sokra, hiszen kis hazám sok mindenről . híres, de krokodilügyben mindig a nemzetek utolsói közé tartozott. Egyszóval az égvilágon semmi hasznos nem lenne abból, ha tudnám, hogy hány nap alatt kel ki a tojásból a krokodil, de mégis: ha már kérdezik, jó lenne tudni. Mert például azért az elképzelhető, hogy jön egy ragyogó nő az utcán, odalép hozzám, elönt parfümje illatával, rám emeli mélyzöld szemét, a mélyfekete A gép legyen a szolga! A minisztériumi ipar több, mint 830 ezer munkása közül ötszázezer — az összes munkások 61,3 százaléka — nem géppel, de még csak nem is gépek, berendezések mellett végzi munkáját. A cím tehát jogos, de sajnos, elsősorban mint jövőbeni kívánság, távolabbi óhaj. Ma ugyanis, mint a föntebb leírtakból kiderül, még az ember kényszerül szolgaságra: nehéz terhek cipelésére, kézzel, nagy testi erőkifejtéssel végzett munkaműveletekre mindarra, ami verítéket fakaszt, inat rogyaszt, csontokat koptat. A minisztériumi ipar munkásainak 46 százaléka nehéz fizikai munkát végez. Többségük a bányászatban, az építőanyag-iparban, a kohászatban, a villamosenergiaiparban s a vegyiparban keresi kenyerét. Fehér foltok Másfél évtized alatt az egy dolgozóra jutó termelő állóalapok hat szocialista országot figyelembevéve a következőként bővültek (1950 — 100): Bulgária 406, Szovjetunió 311, Románia 203, Csehszlovákia 194, Magyarország 1S9, Lengyelország 151. Csupán az összehasonlíthatóság érdekében említettüli a fönti adatokat. Hazai földön maradva: az összes ipari beruházásokon belül a gépek aránya a felszabadulás után csak 1964-ben érte el első ízben a nemzetközi színvonalnak megfelelő hatvan- százalékos arányt, minden korábbi évben jóval alatta maradt ennek, 1957-ben például mindössze 29 százalékot tett ki... ! A gazdaság térképén a gépek, hiányának fehér foltjai sűrűn ismétlődnek. Az állami iparban foglalkoztatott munkások 44 százaléka kisegítő tevékenységet végez, s feltűnően nagy az anyagszállítással, mozgatással lekötött munkaerő aránya a kisegítő létszámon be. lül A kohászatban, az építőanyag-iparban, a fafeldolgozásban, az élelmiszer- és a villamosenergia-iparban különösen elmaradott az anyag- mozgatás gépesítettsége. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a termelő tevékenységen — az alaptevékenységen — foglalkoztatott munkások is idejük jelentős részét — tízes harminc százalék között váltakozva — anyagmozgatással, műveletek közötti rakodással töltik, akkor érthetjük meg igazán a kérdés fontosságát, s a gyorsabb megoldás kínálta előnyöket. December 3—5 között kerül haja alól, és csókra formált ajkán suttogva kérdi: — Mon chéri, nem tudnád megmondani, hány nap alatt bújik ki a tojásból a krokodil? — Ó, mi sem könnyebb annál, darling — mondanám én. — Az Alsó-Nílus mentén 48, a Felső-Nílus mentén 46. De a ritka tengeri krokodil csak 52 nap után bújik ki a tojásból... És ekkor ez a csodálatos nő, ott rögtön az utcán, a nyakamba borulna, és tudásomtól felcsigázott vággyal lihegné a fülembe: „Tiéd vagyok, te tudás isten...” Avagy az is elképzelhető, hogy behívnak a személyzeti főosztályra, és a személyzeti főosztályvezető, miután leültetett, hamiskás mosollyal kérdezné meg: — Kedves elvtárs, miután magával igen komoly terveink vannak, meg tudná mondani, hogy hány nap alatt kel ki a kis krokodil a tojásából? — Természetesen — válaszolnám a tőlem szokott halk és szerény mosoly kíséretében, és meg is mondanám, és másnap már én lennék a krokodilexport magyarországi főmegbízottja ... De ehhez tudnom kellene, hány nap alatt kel ki ez a nyavalyás dög a vacak tojásaiból. Tudja-e? Mert rendkívül fontos! Gyurkó Géza I sor a hatodik országos anyag- j mozgatási konferenciára Budapesten, az MTESZ központi anyagmozgatási és csomagolási bizottságának rendezésében s ez az esemény jó alkalomként kínálkozik arra, hogy a szélesebb nyilvánosság, a gazdasági vezetők nagyobb köre is figyelmet szenteljen az anyagmozgatás gépesítésével összefüggő műszaki, gazdasági, munkaszervezési kérdéseknek. Szükség, mégpedig nagy szükség van erre. A gépesítettség j alacsony foka ugyanis döntő tényező abban, hogy nagy a termékek önköltsége, s hogy a I munka termelékenysége elmarad a számunkra reális mérceként számított nemzetközi színvonaltól is. Példa már akad A Nagykőrösi Konzervgyárban egy emelővillás targonca és annak kezelője tizenöt szállítómunkást helyettesít... A cukor termelési költségeinek hetven százalékát az anyagszállítás, mozgatás adja... Az Egyesült Államokban az ösz- szes ipari beruházások összegének egynegyedét fordítják az anyagszállítás, továbbítás gépesítésére... A Szovjetunióban a most folyó ötéves tervben kétmillió szállítómunkást szabadítanak fel gépesítéssel... A látszatra összefüggéstelen példák nagyomis egyértelmű következtetést sugallnak: a korszerű ipar nem Icerülheti meg az anyagmozgatás gépesítését. Egyrészt azért, mert kiapadóban az ilyen munkákat elvállalók serege, másrészt mert enélkül lehetetlen tartósan csökkenteni a termelési költségeket, s növelni a termelékenységet. A megye üzemeiben példa már akad arra, hogy a fölismerés és a gyakorlati cselekvés közötti távolság valamelyest csökken. A Mechanikai Művekben több szakaszban megvalósított anyagtovábbító rendszer, az ifcladi Ipari Műszergyár konvejorpályája, a Lenfonó- és Szövőipari Válla-, lat budakalászi gyárának alsó- láncpályás anyagszállító berendezése arról tanúskodik, - hogy itt-ott már áttörtéle a bűvös kört formáló falat, ám ma még: kivétel erősíti a szabályt! A megoldás természetesen nem csupán elhatározás kérdése. Könnyebb ott ilyen elhatározást hozni, ahol — mint például a Csepel Autógyárban, a Forte Fotokémiai Iparnál — rekonstrukciót valósítanak meg, új üzemeket alakítanak ki, s nehezebb ott — erre is van példa, a könnyűipari öntöde Vácott, a Pest megyei Faipari Vállalat Solymáron —, ahol a zsúfolt, szűk épületek, az elavult berendezések miatt a legegyszerűbb terv végrehajtása is súlyos akadályokba ütközik. Hozzátehetjük mindehhez: eddig sem volt, s még ma sem előnyös a gyárak számára az anyagmozgatás gépesítése. A beruházási szabályozók, a hitelfeltételek nem ki. nálnak előnyöket annak, aki gépesítéssel élőmunkát takarít meg, a nagyon lassú fejlődésnek tehát ilyen okai is voltak, illetve vannak. ( Távlati tervet A legutóbbi öt esztendőben a minisztériumi iparban az anyagmozgatással, szállítással foglalkozók száma 2,3 százalékkal csökkent. E szerény mértékű fejlődés jelentőségét elsősorban az adja, hogy: van. Ugyanis az ezt megelőző esztendőkben az anyagmozgatók létszáma emelkedett, illetve változatlan maradt. Jogosnak látszik tehát az a remény, hogy végre az ipar megindult a kívánatos úton e tevékenységi területén is. Az ipar mellé azonban szorosan kapcsolódnák a további ágazatok, elsősorban a mezőgazdaság, hiszen Magyarországon minden tizedik állampolgár — egymillió ember! — anyagmozgatással, szállítással keresi meg kenyerét. E hatalmas tábor létszámának mérsékelése ma már, amikor mindenütt fűt- fát ígérnek a munkára jelentkezőknek, nemcsak szükséges, hanem elkerülhetetlen. Ehhez azonban az eddigieknél tervszerűbb, átgondoltabb fejlesztésre van szükség különösen azokon a területeken — mint például az élelmiszeriparban —, ahol az esetleges zavarok, fennakadások nem csupán a termelés csökkenését követő károkkal járhatnak együtt, de maga az alapanyag — a zöldáru — is tönkre mehet Az üzemek nagy többsége túljutott a gazdasági mechanizmus első szakaszán, az azt jellemző kezdeti nehézségeken. A vállalati stratégia és taktika első vonásait rajzolják fel, s ezzel együtt természetesen a műszaki fejlesztés, a termelés átfogó korszerűsítésének távlati vázlatai is készülnek. Mind többet hallani arról, mrt kíván a vállalat a negyedik ötéves tervben, 1971— 1975. között megoldani, s eredményekben elérni. Ha jut hely, * fontosságához mért hely a tervekben az anyag- mozgatás ‘' gépesítésének, olyan erőforrást tárnak fel a vállalatok, amely a ráfordítás fejében bőséges, s kamatostól fizet. Mészáros Ottó SZOMBATHELY Az Eva-malom titka Kétezer éves népi építészeti maradványok kerültek napvilágra Szombathelyen, a híres Isis szentély közelében, a hajdani Eva-malom udvarán. Az előkerült házalapok, falmaradványok építési technológiája hasonlít korunk népi építkezéséhez. Sövényfonással és vályogtéglából készült házmaradványokat rejtett a föld mélye. Az érdekes leleteket feltárják és bemutatják. A31.SZ. Állami Építőipari Vállalat a BEREMENDl CEMENTGYÁR építkezéséhez AZONNALI FELVÉTELRE KERES: • építőipari technikusokat • ács-állványozókat • vasbetonszerelőket • kubikosokat • segédmunkásokat 5 NAPOS MUNKAHÉT. BÉREZÉS: teljesítménybér -f idénypótlék + 8% kiemelt pótlék. A vállalat szállásról, étkezési lehetőségről és hazautazásról gondoskodik. Nagyobb létszámú jelentkezés esetén a munkahelyre és a lakóhelyre a dolgozókat gépkocsival szállítjuk. JELENTKEZÉS A BEREMENDl CEMENTGYÁR ÉPÍTKEZÉSÉN
