Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-23 / 272. szám

1969. NOVEMBER 23., VASÄRNAP «ST HEGYEI K^Cirlap APRÓ ANTAL CSONGRÁDBAN Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, pénteken és szombaton lá­togatást tett Csongrád megyé­ben, Szentesen és Csongrádon megbeszélést folytatott a helyi párt- és állami vezetőkkel. A Minisztertanács elnökhelyet­tesének programjában üzem- látogatások is szerepeltek, Pest vidéki Gépgyár: KÉT ORION A jubileum tiszteletére ren­dezett ünnepségeken tegnap Tökölön és ma Szigetszent- miklóson külön meglepetés­sel szolgált a Pest vidéki Gépgyár. Ugyanis a „Tele­víziót minden iskolának” mozgalom keretében ekkor adták át, illetve adják át a két nagyképernyős Orion tele­víziót a két község általános iskolásainak. „A versenyben alkalmazzanak jobb módszert a tsz-ek” Beszélgetés a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének vezetőivel A gazdaságirányítási rend­szer reformja szükségessé tet­te, hogy a szocialista munka- versemy irányítása és szerve­zése az új követelményeknek megfelelően történjen. Lénye­ges változás következett be a termelőszövetkezeti verseny- mozgalom irányításában is. A tsz-szövetségek e feladatot át­vették a tanácsoktól. A felszabadulásunk 25. év­fordulójára kibontakozott ju­bileumi munka verseny irányí­tásának feladata is most a tsz- ek területi szövetségeire há­rul. Lapunkban már hangot adtunk annak, hogy a Pest környéki területi szövetség hogyan kíván foglalkozni a ju­bileumi műnk aversenn yel. Most Ceglédre a Dél-Pest me­gyei Mezőgazdasági Szövetke­SZEPÍTKEZÜNK A felszabadulási verseny első szakaszának eredményei A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága és a Haza­fias Népfront Pest megyei el­nöksége felhívása nyomán ki­bontakozott felszabadulási verseny első szakasza lezá­rult A pártszervezetek, a ta­nácsok és a tömegszervezetek összegezték ' az eddig elért eredményeket, s egyúttal le­szűrték azokat a tapasztala­tokat, melyek felhasználásá­val a második szakaszban to­vább fokozhatok a sikerek. Ezer facsemete — A „virágos falu, virágos Város” mozgalom a mi közsé­geinkben jó követőkre talált — kezdi beszámolóját Szellő József, a Szentendrei. Járási Tanács vb* titkára. — Pi­lisszántón ezer facsemetét ül­tettek el, Pócsmegyeren par­kosítottak, s kedvező változá­sok tapasztalhatók Szigetmo­nostoron, Kisorosziban, Vi­segrádon, Tahitótfaluban is. A fejlesztési tervek végre­hajtását segítő társadalmi munka szervezése sem vallott kudarcot. Csobánkán és Pi­lisszántón járdát épített, Pi- lisszentkereszten dülőutakat rendezett, Pilisszentlászlón a patakot tisztította meg, Viseg- rádon a sétányt, Pomázon a parkteret vette gondjaiba, Dunabogdányban a villany- hálózat bővítését gyorsította meg áldozatkészségével a la­kosság. Mindent egybevetve azonban egyelőre még nem lehetünk teljesen elégedettek az eredményekkel. Az üzemek is Gödöllőn, a népfront, a fel- szabadulási verseny hatására, ez év júniusában, városszépé­szeti , bizottságot alakított, mely a jubileum után is mű­ködni kíván. Társadalmi munkát szervez, s nem csak fizikait, de szellemit is: ter­vezteti például. Kiállításokon ismerteti meg a lakossággal a tanács fejlesztési terveit. A parkok gondozására az álta­lános iskolák úttörőit, KISZ- tagjait kérte fel, s a felkértek jó része már meg is kezdte vállalása teljesítését. — Nálunk nemcsak a község lakói, de az üzemek, vállala­tok és az ÁFÉSZ dolgozó is vállaltak társadalmi munkát — újságolja Hovanyecz Béla, a fóti tanács vb-elnöke. — Az Országos Villamosveze­ték Vállalat 7. számú szere­lésvezetőségének itteni hét szocialista brigádja 2110 tár­sadalmi munkaórával járult hozzá a verseny sikeréhez. A brigádtagok között Bacsa Dá­niel, Nyíró Mihály, Szabó Zsigmond és Szotyori Emil voltak a legszorgalmasabbak. A Műanyag- és Faipari Ktsz brigádjai, Balogh János, Gódor Sándor, Hegedűs János, Pász­tor István és Trabalka József vezetésével, eddig százezer, az ÁFÉSZ-beliek pedig több mint 12 ezer forint értékű társadalmi munkát végez­tek. Gracza Mihály tech­nikus és Rácz Mihály mér­nök tervkészítéssel támo­gatta a községet: produktu­muk értéke forintot. eléri a 142 ezer Emlékmű — Püspökhatvanban a ta­nács és a tsz összefogásának eredményeként, szolgálati lakással orvosi rendelő, járda épült, gázcseretelep és park létesült. E társadalmi munka értékét 512 ezer forintra be­csüljük — sorolja Józsa Kál­mán, a Váci Járási Tanács elnökhelyettese. — A vác- hartyáni parkosítás és járda­építés 365 ezer, á sződi ifjú­sági park létrehozása, az otta­ni autóbuszvárók kifestése s a Hősök terének parkosítása 351 ezer, az alsógödiek által teljesített társadalmi munka 300 ezer, a dunakeszieké 883 ezer forintot ér, de a többi községé sem kevesebb 100— 200 ezer forintnál. Külön tesz említést Sziklai Gyuláról, aki felszabadulási emlékműmakettet, Meszlényi Zoltán építész mérnökről, aki csatornahálózati tervdoku­mentációt és Lipták Sándor­ról, a járási földhivatal be­osztottjáról, aki parcellázási tervet készített. — Sziklai Gyula egyébként magát az emlékművet is tár­sadalmi munkával építi meg — fűzi hozzá. Önkéntes adakozók Tápiósülyön 670 köbméter földet mozgattak meg a lakók a Malom, a Deák, az Árpád, a Petőfi és a Kossuth Lajos utca rendezése során. Vas­utasok, tsz-tagok és víztár­sulási dolgozók is csatlakoz­tak hozzájuk, összesen százöt­venen. Több mint 370 ezer fo­rintot kellett volna kifizetni, ha ezt a munkát vállalattal végeztetik el. Berényi György, a Haza­fias Népfront nagykátai járási titkára, másfél millió forintra becsüli a községekben az első szakaszban teljesített társadal­mi munka értékét. — Járásunkban a községfej­lesztési tevékenység új vo­nással gazdagodott — mondja. — Egyesek önkéntes pénzbeni hozzájárulással is segítenek. Tápiószelén, Tápiószecsőn és Tápiószöllősön. Eddig csak­nem 200 ezer forintot fizettek be. A felszabadulási verseny során alakult ki az a gyakor­lat, hogy a községi tanácsok a járdaépítéshez csak az anya­got és a szakmunkát adják, a segédmunkát a lakosság vál­lalja magára. Több mint 15 kilométer járda épül így az idén. Járásszerte parksávoz- nak, virágosítanak. Tápiósze- cső például tavasztól őszig csupa virág. Az 1945-ben szü­letetteket felkérjük, ültesse­nek el egy-egy fát, rózsatö­vet és váljanak azok hűséges gondozóivá. P. I. zetek Területi Szövetségéhez látogattunk el, hogy a szövet­ség vezetőitől megkérdezzük, miiilyen módszerekkel irányít­ják a jubileumi versenyt, ho­gyan. foglalkoznak vele,- mi­lyen a tsz-eknél a versenyfel­hívás visszhangja? Kérdése­inkre Vimola Károly, a szö­vetség titkára és dr. Szabó Lajos, a szövetség tdtkánhe- lyettese válaszolt. Alábbiak­ban munkatársunk kérdéseit és az airra adott válaszokat is­mertetjük olvasóinkkal. KÉRJ) ÉS: A tsz-szövetség hatókörébe tartozó tsz-ek kö­zül hányán neveztek he a ver­senybe? VÁLASZ (dr. Szabó Lajos): Az éves gazdálkodási verseny­ben a hetven termelőszövetke­zet közül ötvenkilenc tsz ne­vezett be, a jubileumi ver­senybe pedig harmincnyolc termelőszövetkezet. KÉRDÉS: Hogyan szeretnék lebonyolítani a jubileumi ver­senyt? VÁLASZ (Vimola Károly): Célunk olyan, verseny segítése és felélesztése, amely átalakít­ja a gazdaságot. A jubileumi verseny tartalmában olyan le­gyen, hogy a jobb termelési módszerek bevezetésére ösztö­nözzön. Szeretnénk, ha a ter­melőszövetkezetekben folya­matos közgazdasági értékelés valósulna meg. Figyeljék a gazdálkodás önköltségét, a termelékenységet, vizsgálják gazdálkodási mutatóikat. Szö­vetségünk bizonyos időközön­ként híradót bocsát Id, amely­ben a termelőszövetkezetek gazdálkodási eredményeit is közöljük. KÉRDÉS: Az éves gazdál­kodási versenyt vagy a jubi­leumi versenyt helyezik elő­térbe? VÁLASZ (dr. Szabó Lajos): A verseny végeredményben csak eszköz és nem cél. A cél, hogy a szövetség irányítása alá tartozó termelőszövetkezetek­ben korszerűbb legyen a mun­kavégzés és hathatósabb a gazdálkodás. Azt szeretnénk, ha az éves versenyen belül részversenyek is lennének. Mondanék erre mindjárt egy példát. A kombaj nősök ver­senyébe például 78-an nevez­tek be és ebből 46-an deká­donként beküldték hozzánk eredményeiket. A nagy rész­vétel azt mutatta, hogy ez a versenyforma népszerű. A te­rületen az első öt kombájnost jutalomban részesítettük. Az első helyezett például 1800 fo­rintot. a második 1600 forintot kapott és így tovább, a he­lyezésektől függően. Befizet­tünk nekik egy jugoszláv utat, amelynek a költségeit fele részben a szövetség, fele részben az illetékes tsz finan­szírozta. Ugyanilyen részver­seny például a búzatermelő, vagy kukoricatermelő verseny. Mi ezeket szeretnénk még jobban ösztönözni. Biztosak vagyunk abban, hogy a terme­lőszövetkezetek zöme egy ilyen gabonatermelő versenyben igyekszik a legjobb módszere­ket alkalmazni, a jobb talaj­előkészítést, műtrágyázást, időben elvégzett növényápo­lási munkákat. KÉRDÉS: A verseny értéke­lése megbízható módszeren alap>szik-e? A területi szövet­ség irányítása több járásra ki­terjed és más és más adottsá­gú termelőszövetkezetek vesz­nek részt ebben a versenyben. Lehet-e kellően differenciálni közöttük ? VÁLASZ (dr. Szabó Lajos): Mi igyekszünk erre is vigyáz­ni. Véleményünk szerint a mendei tsz például nem tud az abonyi termelőszövetkezet­tel konkurrálni. De ha a men­dei tsz nem mással, hanem például a tápiósülyivel méri össze erejét — hogy úgy mondjam, egy súlycsoportban levő ellenféllel mérkőzik —, akkor ott már reálisan mér­hető az elért teljesítmény. VÁLASZ (Vimola Károly): Előfordul olyan eset, hogy a termelőszövetkezetek vezetői a saját megnyugtatásukra azt mondják: irreális ez a ver­seny, mert mi nem tudunk olyan nagy eredményt elérni, mint a legjobbak. Mi ezt a ki­fogást nem tartjuk indokolt­nak. mert az elért eredmé­nyeket nem a másiik tsz-hez viszonyítjuk, hanem az illető termelőszövetkezet korábbi mutatóihoz. A jubileumi ver­seny alkalmat ad nekünk ar­ra, hogy lényegesen változ­tassunk a verseny módján. Tá­mogatjuk és segítjük a rész­versenyeket, a szocialista bri- gádmozgaimat, a tsz-ek egy­más közötti, de ugyanakkor a belső, a tsz-en belüli versenyt is. Anyagiakban lehetőségünk van arra, hogy a jó eredmé­nyeket elérőket megfelelően jutalmazzuk. KÉRDÉS: Kik a szövetkeze­tekben a munkaverseny gaz­dái? Vannak munkaverseny- felelősök? VÁLASZ (dr. Szabó Lajos): Nem helyes szerintünk, ha az adott termelőszövetkezetben egy ember kezeli, adminiszt­rálja a munkaversenyt, mert ez formalitásokhoz vezet. El­küldik a jelentéseket, mert úgy érzik, a versenyben illik részt venni. Jó módszer az, amit a gombai „Űj Élet”, a ceglédi „Vörös Csillag”, vagy abonyi „Kossuth” is követ, ahol a gazdasági vezetők, üzemvezetők fogják össze a versenymozgalmat. Ahol az üzemvezető érdekelt a jó eredmények elérésében, ott a versenyszellem is jó. A gyen­gébb termelőszövetkezetekben is arra kell törekedni, hogy a verseny gazdái az illetékes te­rület szakemberei legyenek. KÉRDÉS: Összefoglalva rö­vid beszélgetésünket, hogyan lehetne meghatározni a leg­fontosabb feladatokat? VÁLASZ (Vimola Károly): Mint a bevezetőben is el­mondtam, a juhileumi mun­kaversenyt minőségi verseny- nyé szeretnénk tenni. Célunk, hogy a jelenlegdnéi még több termelőszövetkezet bekapxxo- lódjon, de nem a formai, ha­nem a tartalmas és a gazdái kodást előbbre vivő versenybe. Szövetségünk szeretne ezen a téren is egy-két újdonsággal hozzájárulni a jubileumi ver­seny hasznossá, korszerűvé'té­teléhez. Ehhez kérjük a ter­melőszövetkezetek összes dol­gozóinak támogatását. Szűts Dénes NÉZŐPONT Fűrészpor A maga módján még sok­felé hasznos szolgálatot te­het az, amit a famegmunkáló üzemekben hulladékként hal­mokba söpörnek. A fűrészport eltüzelik, csomagolásnál a ké­nyesebb áru megóvására hasz­nálják, fölissza az olajszennye­ződést, a sarat, a festéket s igy tovább. Étkezésre azonban al­kalmatlan. Fűrészpor íze van, mondjuk arra az étekre, amelyről lesújtó a vélemé­nyünk, bár soha nem kóstol­tunk fűrészport. Ha materiá­lis étkeink között nem tűr­jük, még kevésbé viselhetjük el szellemi táplálékaink sorá­ban. Mégis, sűrűn kell elvi­selnünk. A fűrészpor íze rettenti szel­lemi ínyünket, amikor hiva­talos helyről érkező leveleket olvasunk, amikor rendeletek fűrészpor ízű mondataiból sze­retnénk a lényeget, a fontosat előkotorni, amikor beszédeket vagy felszólalásokat hallga­tunk vagy éppen egy-egy fél­resikerült vita szenvedő ré­szesei vagyunk a képernyő előtt, a rádiókészülék mellett, s olvasóként. Fűrészpor ? Igen! Mellébe­szélés, mondanivalót nem köz­lő szavak, a gondolatok nagy ívben elkerülő felszólalások. Nyomtatott betűk tengere, ahol a pont, a vessző a he­lyén van, az ékezetek sem hiá­nyoznak, csak épp>en érteni, tudni nem lehet, mit kíván kö­zölni a szerző, ha egyáltalán valamit közölni kívánt. S még nagyobb baj, hogy mindebbe már lassan beletörődiink, elkerülhetetlennek véljük, nem háborgunk miatta, vagy ha igen, akkor sem a kellő helyen. Levelek tucatja érkezik szerkesztőségünkbe, olva­sóink sokasága keresi fel személyesen az ingyenes ta­nácsadó jogászt, s a levélírók, a személyes tudakozódok nagy része nem bonyolult ügyek­ben szorul segítségre, hanem pusztán azért, mert nem ké­pes eligazodni a rendeletek és jogszabályok mondatai között. Értekezleten ülünk, s szó sze­rint jegyezzük, amit az előadó mond: „... hát ez a konkrét tények nélküli reális való­ság ...” Hivatalos választ kapunk levelünkre, amelybeii olvasóink egyikének pana­szát foglaltuk össze, s hosszas fejtörés után sem tudjuk, mit válaszoljunk a panaszosnak, mert a levélben egymást érik „a bizonyára, ,a lehetőségek AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK üveges szakmunkásokat • Modern munkásszállás • Olcsó üzemi étkezés • Jó kereseti lehetőség Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat SZÉKESFEHÉRVÁR, Ady Endre u. 13. INGYENES TANFOLYAMOKAT INDÍTUNK: A 8 hónapos művezetőképző tanfolyamra jelentkezhetnek építőipari, szakipari és sze­relőipari szakmunkások. A 10 hónapos szakmunkásképző tanfolya­mon betanított munkásokat képezünk ki kő­műves, ács-állványozó, szobafestő és má­zoló, víz- és gázvezetókszerelő, központi­fűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. A 6 hónapos gépkezelőképző tanfolyamra jelentkezhetnek férfi segédmunkások és ku­bikosok. A tanfolyamok január 5-én kezdődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezd­tük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti le­hetőség. Munkásszállást és ebédet adunk. KOIönélési és Idénypótlékot fizetünk, szer­számhasználati díjat és utazási hozzájáru­lást adunk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. esetleges átcsoportosítása ese­tén, a kérdés több oldalú vizs­gálata után” kifejezések. Szó sincs arról, hogy a p>anasz jo-1 gos vagy jogtalan, teljesíthe­tetlen vagy orvosolható __ M indennapi életünk sajnos tele van hasonló példákkal. Sőt, mintha az utóbbi időben e példák száma növekedne. S valóban növekszik, ami a — fejlődés jele! Hogyan? Úgy, hogy a gazdasági életben, s a társadalmi tevékenységben egyaránt mérhetőbbé vált a felelősség, jobban szembetűnik nemcsak a mulasztás, de a mulasztó is. S mert létezik, erősödik e nagyon, fontos fo­lyamat, erősödik a mulasztók, a feladatok ellátására alkal­matlanok igyekezete is a ma­gyarázkodásra, a tényeket megkerülő mellébeszélésre. Az érthetetlen hivataloskor dás, a fontoskodó ostobaság, a törvények, rendeleték tekinté­lye mögé búvó tehetetlenke­dés, az időt rabló, embereket föltartó fecsegés, a szószátyár- ságot a valódi kérdések meg­kerülésére fölhasználó álviták mélységesen antidemokratíku- sak, tehát tánsadalomélilsne- sek! Még akkor is, ha — de csak az esetek egy részében — az igyekezet, a jó szándék el­vitathatatlan. Mert hintik a fűrészport ínyünkre becsüle­tes, igyekvő emberek is, akik­kel semmi más baj nincsen, mint az, hogy nem találják helyüket, kép>ességeik csak másutt érvényesülhetnének, ök kínlódva, szenvedve, ön­magukkal is csatázva használ­nak rossz eszközöket, ám má­sok — s nincsenek kevesen — meggondolás nélkül nyúlnak azokhoz, aggály, kétség föl sem merül bennük, mert hisz’ így vagy úgy, de valamilyen szervezet képviseletében lép­nek fel, s ez — legalábbis így gondolják — menlevélként szolgál. Mennyi energia, idő szaba­dulna fel egy csapásra, ha si­kerülne egy csodálatos varázs­pálcával eltüntetni ezt a min­denhol elszóródott fűrészport! Ha nem akkor tartanának a szakmabeliek „komolynak” egy rendelkezést, amikor az a legnyakatekertebb, ha a gyű­léseken, értekezleteken csak az beszélne, aki valóban tud va­lamit mondani s így tovább. Varázspálca azonban nincsen. Keserves, hosszú küzdelem kö­vetkezményeként tűnhet csak el az ínyekre, idegekre telepe­dett fűrészpor, szorulhat ki a hivatali vagy gazdasági mun­kából, a társadalmi tevékeny­ségből. Uj történelmünk negyed- százada emberek seregét taní­totta meg az önálló gondolko­dásra, véleményalkotásra, a nagy dolgokkal, a közös teen­dőkkel való összekapcsolódás­ra. Napjainkban olyan tény ez, amit lehetetlen figyelmen kí­vül hagyni, ennek számításba vétele nélkül1 rendeletet fogal­mazni, ügyeket intézni, írni vagy szónokolni. A társadalmi mozgások jót és rosszat is so­dornak magukkal, s a társa­dalom erejét az igazolja, ha minél gyorsabban és alapo­sabban kiszűri azt, ami rossz. A fűrészpor, mely a szellemi táplálék • címkéjével jelenik meg, egyike a dolgunkat, ha­ladásunkat nehezítő rossznak, s védekezni csak úgy lehet el­lene, ha: nem tűrjük, nem fo­gadjuk el! Bartók török barátja Budapesten Szombaton Budapestre ér­kezett Adnan Saygun profesz- szor, a neves török zenetudós és zeneszerző. A professzor többek között arról is neveze­tes, hogy a magyar és a török népzene rokonvonásait vizs­gálva, a 30-as években Bartók Bélával együtt végzett kutatá­sokat Dél-Törökország falvai­ban. E közös gyűjtésről ír. könyvének magyarorszáe' megjelentetéséről tárgyal i Zeneműkiadó vezetőivel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents