Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-20 / 269. szám
MEGYEI 1969. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 'kMí»*uip n Fogyó falvak Terítsünk magunk elé egy képzeletbeli térképet. A térképen a megye, s határain belül a járások, a települések. Húzzunk nyilakat e képzeletbeli térkép papírjára, nyilakat, melyek a lakosság mozgását, hivatalos megjelölés szerint vándorlását ábrázolják- Ha most tovább bővítjük képzeletbeli játékunkat, s néhány esztendőre visszamenőleg is fölrajzoljuk e nyilakat, bonyolult, de egészét tekintve igyértelmű ábrát kapunk. A nyilak hegye — tehát a vándorlás iránya — a fővárost övező községek felé mutat, a járásokon belül pedig a fejlettebb, jobb közlekedési lehetőségű településeket veszi célba. A települések egy részénél a nyilak iránya, kettős. Elvándorlókat s odavándorló- kat egyaránt jelez. Vannak azonban települések, ahonnét évekre visszamenőleg csak az elvándorlók útját jelző nyilak indulnak ki. Fogyó falvak, lassan elnéptelenedő települések. „Halálra ítélt község vagyunk” — mondta keserűen az egyik ilyen helyen a tanács elnöke. Súlyos szavak. Minden ítélethez azonban indoklás is tartozik. / Egyetlen sors? Az anyaggyűjtés idején találkoztam Bató Kálmánnal, aki éppen akkor költözött Ceglédre, mert addig a szomszédos járásban levő, de a várostól nem messze eső Tápió- szőllősön lakott. Onnét járt be Ceglédre, a gépjavítóhoz dolgozni. Harmincegy esztendős, szakmunkás, nős, egy gyermek apja. Miért költözött? Nyáron kerékpárral, télen autóbusszal járt be munkahelyére. Szavai szerint: űnta az utazást. Természetesnek tűnhet tehát az indok: közelebb költözött munkahelyéhez. Az indok mégsem egyértelmű. Bató Kálmán sorsa éppen azért érdekes, mert nem csupán Bató Kálmán sorsa. A fiatal férfi már Tápiószöllős- re is vándorként érkezett, Nyírmadán született, Debrecenben tanult szakmát, s Szolnokon vállalt először munkát. Innét, Szolnokról került Tá- piószőllősre: nősült, felesége rokonaihoz költöztek. Szolnokra nagyon nehézkes lett volna bejárni. (Autóbusszal Tápiószelére, onnét vonat Szolnokra.) Ezért Ceglédet választotta. A munkahely után lakást is itt keresett — albérletet — s beköltözött a családdal. Ügy érezte, most végre helyben marad. Keresetével elégedett volt, munkahelyére nem túl nagy időt vett igénybe a bejárás stb. Mégis, amikor első beszélgetésünk után két hónappal kerestem, már nem találtam munkahelyén. Kilépett. A lakáson sem leltem már fel a Bató családot. Elköztöztek. Hová? Üllőre — hangzott a válasz. Miért? A háziak erre nem tudtak felelni. Vajon Bató Kálmán tudna-e? Miféle „titokzatos” vonzerők hatnak, működnek közre abban, hogy emberek, családok INGYENES TANFOLYAMOKAT INDÍTUNK: A 8 hónapos művezetőképző tanfolyamra lelenfkezhetnek építőipari, szakipari és sze* relőipari szakmunkások. A 10 hónapos szakmunkásképző tanfolyamon betanított munkásokat képezünk ki kőműves, ács-állványozó, szobafestő és mázoló, víz- és gázvezetékszereiő, központifűtés-szerelő és villanyszerelő szakmára. A 6 hónapos gépkezelöképző tanfolyamra jelentkezhetnek férfi segédmunkások és kubikosok. A tanfolyamok január 5-én kendődnek, de a jelentkezések előjegyzését megkezdtük. A tanfolyam ideje alatt jó kereseti lehetőség. Munkásszállást és ebédet adunk. Különélést és idénypótlékot fizetünk, szerszámhasználati díjat és utazási hozzájárulást adunk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek részletes tájékoztatót. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat Kecskemét, Klapka utca 34. ezrei és tízezrei élnek vándoréletet, egy-két évet töltve csupán azonos helyen, s utána, vándorbotot fogva, ismét mennek tovább? Vajon ilyen körülmények között a családon belül kialakulhat-e az éleforma és életritmus bármilyen fokú stabilitása, s vajon- az ilyen emberek, családok egy nagyobb közösség tagjaivá válnak-e? A kérdések a feleletet is magukban hordják. A nemleges feleletet. Három év — egy község Három járás egy-egy községét vegyük alaposabban szem- ügyre képzeletbeli térképünkön. Három olyan községét, ahol a nyilacskák évek óta kifelé, s csakis kifelé mutatnak. A dabasi járásbeli Tatárszent- györgy vándorlási különböze- te, tehát a lakosság növekedése vagy csökkenése három esztendeje negatív előjelű: 1966- ban 36, 1967-ben 40, 1968-ban 12 fővel csökkent a lakosság. A ceglédi járásban levő Törteién még többen választották a távozást: 1966-ban 36, 1967-ben 72, 1968-ban 108 emberrel lettek kevesebben, azaz évről évre növekedett a — fogyás. A harmadik példa a nagykátai járás községe, Tápiószentmárton. 1966-ban 223, 1967-ben 110, 1968-ban 140 lakosát vesztette el. Mi jellemzi mindhárom községet? Alapvetően az, hogy közlekedése rossz, vasútállomása nincsen, tehát innét bejárni valahova dolgozni az átlagosnál is nagyobb megterhelés. A vándorlási irány ilyen értelmű törvényszerűségét azonban nemcsak a községek, de a járások is igazolják. Három esztendő alatt néhány járás lélekszámvesztesége közepes község lakosságának felel meg...! A ceglédi járás vándorlási különbözeié — negatív előjellel — 1966-ban 523, 1967- ben 526, 1968-ban 608 fő volt, tehái^ összesen 1657 ember. A nagykátai járás lélekszámcsök- néáe még nagyobb volt. 1966- bah 597, 1967-ben 8l0, 1968ban 819 lakossal — összesen tehát 2226 — több vándorolt el, mint amennyi a járásba érkezett. A két említett járás — de mellettük például a szobi járás — községeinek többsége távolabb fekszik a vasútvonalaktól, közlekedése az autóbuszokkal nehézkes stb. Mégis hiba lenne csakis közlekedési tényezőkkel magyarázni a vándorlás irányát. Törvényszerű, de... A példaként említett három község, illetve két járás alapvető jellemzője a mezőgazdaság. A mezőgazdasági népesség csökkenése — napi tényként s távlati, társadalmi át- rétegeződésként egyaránt — törvényszerű folyamat, ám sokféle „de” szócska társul hozzá. Mert kimondottan mezőgazda- sági jellegű járás a dabasi is, de — ugyancsak három évre visszatekintő számítások szerint — népességének mérlegét mindig növekménnyel, pozitív előjellel zárja. De ... A járás kilenc községe zárt negatívummal 1966-ban és 1967-ben, s nyolc település 1968-ban. Hon' nét hát mégis a járás egészét átfogó pozitívum? Onnét, hogy — s nemcsak a dabasi járásban, de a váciban, a gödöllői- ben is például — ezekben a körzetekben akad két-három község, ahol egészségtelen mértékű a gyarapodás. A dabasi járásban például két község, Ócs-a és Gyál vándorlási többlete akkora, hogy többszörösen fedezi a másutt bekövetkezett fogyást. Gyál lakosságának növekedése 1966-ban — vándorlási különbözetet értve alátta — 673, 1967-ben 785, 1968-ban 827 fő volt, e legutóbbi esztendőben több mint az egész járás növekménye <826 fő). Gyál lakossága három év alatt 2285 főt kitevő többlettel szerepel tehát a mérlegben, akkora lé- lekszám-gyarapodással, amilyennel szép számmal találunk önálló községeket a megyében ...! A járás azonban nem képes arra 5— nem is lehet képes ar- 'ra —rhogy ezt az egy-két helyre koncentrálódó vándorlási többletet megeméssze, azaz kellő feltételeket teremtsen kommunális stb. létesítményekben a mindennapi élethez. Az az egyre nagy ob súllyal jelenlevő gond, amit a fővárost övező agglomerációs övezet képvisel, nem csupán a fogyó falvakban ölt testet. A fogyó falvakhoz szorosan kapcsolódva olyan kérdések sokaságát is felöleli, melyek jóval távolabbra, de úgy is mondhatjuk, mélyebbre vezetnek... Mészáros Ottó (Folytatjuk) 31in d un ss ff sí k érdehvéde íme A MUNKAHELYI VITÁK ÜGYINTÉZÉSI SZÍNVONALÁNAK EMELÉSÉÉRT Az új Munka Törvénykönyve 1968. január 1-től megnövelte a vállalati döntőbizottságok hatáskörét. Ezért a Magyar Jogász Szövetség, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a Pest megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság szervezésében októbertől programszerűen képezik tovább a vállalatok, hivatalok, intézmények MDB-tisztségvi- selőit. A tájékoztató előadások 1965 óta tartanak, de az első rendszeres képzési év a tavalyi, 68—69-es volt. Az idei első előadást dr. Tasnádi Endre, megyei főügyészhelyettes tartotta — témája: az MDB-k helye a vállalatoknál és az igazságszolgáltatás rendjében, a szervezet és a működés általános szabályai. A látogatók az év végén bizonyítványt kapnak a Jogász Szövetségtől. Dr. Tasnádi Endre, mint á tanfolyam oktatási bizottságának titkára is biztosítja az oktatás megfelelő színvonalát. — Gyakorlati emberek oktatómunkáját szorgalmazom ezeken a tanfolyamokon — mondja —, olyanokét, akik törvényességi felügyeletet gyakorolnak az ügyészség, vagy a bíróság részéről. Ma az ügyészség hivatalból vizsgálja egy-egy nagyobb vállalat, vagy intézmény MDBj a rasi-megyei Dr. Ajtai Miklós látogatása a fővárosi XI. kerületben Dr. Ajtai Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán a XI. kerületbe látogatott. Először a kerületi pártbizottság székhazát kereste fel, ahol beszélgetést folytatott a kerület párt- és tanácsi vezetőivel. Ezután Pataki Jánosnak, a kerületi pártbizottság első titkárának kíséretében felkereste a Járműfejlesztési Intézetet, ahol dr. Betlej Sándor igazgató és Annus Imre párttitkár fogadta és tájékoztatta a vendégeket az intézet tevékenységéről, további feladatairól. A tájékoztatói után a látogatók megtekintették az intézet különböző részlegeit, majd a program baráti beszélgetéssel folytatódott. Hidrofor Újfajta, automata vezérlésű házi vízellátó berendezéseket, hidroforokat gyárt a székesfehérvári Finommechanikai Vállalat. A szivattyúk annyiban különböznek a k'va.bbi aktól, hogy a lapátkerekeket nem műanyagból, hanem fémből, a nyolcvan literes víztartályokat pedig alumínium helyett horganyzott acélból készítik. határozatait; szinten. — A döntő bizottsági tagok képzése kampány, vagy folya- mato.s terv? — Az MDB: speciális jog- szolgáltató szerv. Szükséges tehát, hogy jogi-politikai fel- készültségük kifogástalan legyen. Ennek elérésére éveken át tanfolyamszerűén ismertetjük a Munka Törvény- könyvét. — Mit értsünk helyes jogpolitikán? — Elsőrendű követelmény a törvény betartása és betartatása. De ezt mindenkor a társadalom és az egyén érdekeinek összehangolásával kell elérnünk. A kármegosztásban például akkor érvényesül a helyes jogpolitika, ha a munkavállaló és a munkáltató közös hibájából eredő kár vállalásának arányát mérlegelve, tekintetbe vesz- szük a mulasztásban ugyancsak elmarasztalható vállalat nagyobb apparátusát. Ilyenkor a vállalat felelőssége nagyobb. Ebből az összefüggésből kiszakítva nem dönthetünk helyesen. — A területi munkaügyi döntőbizottságok csak a helyi MDB-k szintjén már elmérgesedett, azaz felsőbb jogorvoslatot igénylő problémák illetékesei. Sokszor mégis úgy fest, mintha ez a magasabb szint biztosíthatná az egyedüli jogorvoslati lehetőséget. Nyilvánvalóan abból ered ez, hogy a helyi döntőbizottságok tagjai erkölcsianyagi függőviszonyban állnak vállalati feletteseikkel, akik sok munkahelyi panaszos ügy elindítói, vagy okozói. — Az új Munka Törvény- könyve 108. szakasza értelmében az ügyész a tárgyaláson is fellépliet a határozathozatal befolyásolása érdekében. Fontos ez ott, ahol nagyon éles jogvita alakul ki — vagy éppen abban, a sajnos nem ritka esetben, amikor a közérdekű bejelentést tett munkavállaló védelmét nekünk kell biztosítanunk. Bosszúból is nemegyszer sújtanak fegyelmivel, vagy akár elbocsátásra arra érdemteleneket. Feladatunk, hogy megakadályozzuk a Munka Törvénykönyvének durva megsértését. Csak egy példa: A meggazdagodás útjai A fiatal pszichológus a rabok különböző típusainak tanulmányozására érkezett a börtönbe. Rab, illetve bűnöző typológiát szándékozott összeállítani, hézagpótló munkát. Sokat beszélgetett a rabokkal, most éppen látszólag hasonló figurákkal egymás után, akik mindnyájan gyorsan és .nagyon meg akartak gazdagodni. — Mesélje el, hogyan került a börtönbe — szólt először a legjelentéktelenebbhez, egy kopasz, gyomorbajos férfihez. — Gazdag szerettem volna lenni. Betanított munkásként dolgoztam egy gyógyszerárú- gyárban. Feleségem beteges, gyenge szívével nem vállalhatott munkát, a két gyerek még iskolába járt. Én gazdag szerettem volna lenni, már gyerekkoromban, amikor kérem- szépen az Aranyembert olvastam, már akkor. Szóval, hogyan lehet sok pénzt szerezni? Hát, hogy spórol az ember! Nem? Igen, én minden hónapban félretettem 800 forintot. Ezer forintból éltünk, merthogy 1800-at kerestem. Hogyan éltünk? Beosztással. No persze a feleségemben azért volt hiba, mert az ezrest egy nap alatt elköltötte, mindig vett magának valami ruhanemű félét. De én makacs ember vagyok, és a 800-at minden hónapban félre akartam tenni, hát úgy segít magán az ember ahogy tud. Én úgy tudtam, hogy a gyárból kivittem ezt és azt. Gyógyszeralapanyagokat. Már éppen 24 800 forintom volt, mert három éve spóroltam a 800 forintokat, amikor lebuktam. Pedig csak azért loptam, hogy spórolhassak. „Rossz gyermekkori emlékek’’ — írta fel a pszichológus. — És maga? — fordult a pszichológus egy magas, jóképű férfihez, aki fotómodell is lehetett volna. — Gazdag szerettem volna lenni. Tudja, már kamaszko- romban csak akkor éreztem magiam jól, ha én voltam a legelegánsabb. Ha ez nem így volt, akkor én mag se mertem szólalni. Üzletszerző vagyak -kérem, ott úgyis mindig elegánsnak kell lenni, aztán ha az ember öt ktsz-nek is szere- üzleteket, hát akkor a havi tíz rongy az biztos. Ebből aztán félretettem ötöt. Az egy évben 60 ezer, ugye? Két év alatt 120, és. én már éppen ennél- tartottam, amikor a szeretőm elhagyott egy nyugatnémet nagykereskedőért, aki aztán elvette feleségül. Persze én visá^a akartam hódítani, de hát én nem voltam olyan gazdag, ezért betörtem a szomszéd öreg nénihez, olyan brill - jei vannak, hogy ... leütöttem. .,Kisebbségi érzés” — írta fel a pszichológus. — Én is — szólalt meg egy teljesen szürke, jelentéktelen férfi — gazdag akartam lenni. Azt mondják, hogy összeférhetetlen • vágyóit, intrikus, ezért minden állásomból kirúgtak. Nem máradt más hátra. mint hogy jól nősüljek. Hát el is vettem vagy egy milliót, csak egy szépséghibája volt, hogy nyomoréban született a feleségem. Maszek zöldségesek voltak, én dolgoztam a boltban, de még égy forintot se vehettem ki a pénztárból, az apósom árgus szemekkel figyelt. Sohasem volt egy fillérem se, a feleségem meg.. . . Egyszercsak pénzt akartam elvenni az üzletből, amely most 'már az enyém is volt, az apósom nekem támadt, én meg . leütöttem, a falba verte a fejét, aztán meghalt. „Szexuális aberráció” — írta fel a pszichológus. — Gazdag szerettem volna lenni — szólt elgondolkozva egy ábrándozó magas homlokú férfi. — Ezért mindent latba vetettem, nem is dolgoztam, hanem elméleteket gyártottam, hogyan lehetnék gazdag. Nyugodtan elméleteket nem lehet úgy gyártani, hogy se lakás, se élelem, se ruha, ezért kitaláltam, hogy börtönbe vonulóik. Felpofoztam egy villamosellenőrt, erre lecsuktak. Itt gyorsan gyártani kezdtem az elméleteket, hogyan gazdagodhatnék jneg. „Bűnöző típus” — írta fel a pszichológus. — Csak az a baj, hogy ma kiengednek, kezdhetem elölről, mert a pofon csak tíznapi elzárást ért. Berkovits György terhes nő munkaviszonyának megszüntetése elvben csak az MDB-elnök előzetes hozzájárulásával történhet; olykor ezt is elhanyagolják. — Milyen fokozatai vannak a vállalati fegyelmi büntetéseknek? — Az első kettő a megrovás, és a szigorú megrovás erkölcsi jellegű. Ha ezek mellé anyagi hátránnyal is sújtják a munkavállalót (például kedvezmény-megvonással), az helytelen. Ha mégis előfordul, az törvénysértés. Ilyenkor óvunk, vagy felhívjuk a felettes szervet intézkedésre. — A további fegyelmi fokozatok? — Két szigorúbb, anyagi jellegű: egyes kedvezmények megvonása, illetve személyi alapbér csökkentése. A legsúlyosabbak az elmozdítással járók: az áthelyezés és az elbocsátás. — Nem ritkán értesülhetünk hírközlő szerveink által olyan esetekről, amelyek éppen a legszigorúbbnak szánt fegyelmi büntetést játsszák ki, azaz ugorják át ügyeskedéssel. — A „felfelé buktatásra” gondol. — Igen. Valaki vezető állást töltött be X. vállalatnál, onnan döntőbizottsági határozattal elbocsátották — és rövidesen felbukkan Y. vállalatnál, azonos (vagy magasabb) beosztásban —, azaz megúszta földrajz; helyváltoztatással: egy háztömbbel, egy járással, egy megyével odébb, de semmivel sem lejjebb. — Mit tesz és mit tehet ilyenkor az ügyészség? — Mi csak törvényességi kérdésekben vagyunk illetékesek, amit említ, az mérlegelési körbe tartozik. Ez a felügyeleti szervek kötelessége... — A MDB határozattal elégedetlen fél hová fordulhat jogorvoslatért? — Bár a határozat rendelkező része után fel kell tüntetni, hová fellebbezhet a jogorvoslatot igénylő — adott esetben a TMDB-hez, máskor a bírósághoz — ezt a közlést mégis nagyon sok helyen elvétik, „elfelejtik”. * — Ilyenkor mit tehet ** esetleg késve értesülő fél? — Tartós joghátrány így sem érheti. Ha ugyanis a határozat hiányosságának hibájából fellebbez rossz helyre, vagy késve, akkor utólag, késedelmesen is fellebbezhet a valóban illetékes helyhez. — Csakhogy nem mindegy, hogy az esetleg jogalap nélkül elbocsátott munkavállaló érdekét védő jogorvoslat gyorsan, vagy „kissé megkésve” következik-e be ... Minden vállalatnak saját munkaügyi döntőbizottsága van? — Csak a harminc főt meghaladóknak. A kisebb vállalatoknál — nem lévén szakszervezeti bizottságuk — munkaügyi döntőbizottság sem lehet. Ilyen helyeken a járási tanácsnál szervezett közös MDB- hez fordulhat a munkavállaló, de ha a megyében, vagy a járásban van a vállalati központ, akkor nem a járási közös, hanem a vállalat központjában levő MDB-hez kell fordulnia, Ezt jó tudni, mert sokszor a munkáltató is a járási MDB-hez utalja az ügyet, vagy a panaszost, holott a vállalati döntőbizottság illetékes. Mindannyiunk érdekvédelmének magasabb színvonalú biztosítását tűzte ki célul államunk. A munkahelyi döntőbizottságok jogi továbbképzése és az ügyészi munka is ennek elősegítésén dolgozik. Pereli Gabriella — A szegedi szabadtéri játékok jövő évi programja: előadják a Háry Jánost, a Parasztbecsületet és a Bajaz- zókat, fellép a novoszibirsz- ki balett, valamint a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese. — Kidolgozzák a cukoripar rekonstrukciós tervét, határozta el a Gazdasági Bizottság.
