Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
A világ legnagyobb sátra Az 1972-es nyári olimpiai játékokat a világ legnagyobb és egyben legdrágább sátra alatt rendezik. A 85 000 négyzetméter alapterületet befedő merész konstrukció áráról hónapokig tartó heves vita alakult ki Münchenben, míg ezt végül Is 80 millió márkával jóváhagyták. — A olimpiai szervező bizottság reklámozással igyekszik most pénzhez jutni, és beleegyezését adta a hivatalos embléma kereskedelmi kihasználásához is. Mintegy 400 cég, közöttük számos külföldi is, hajlandó az emblémák egyszínű előállítási árának 1,5—20 százalékát kifizetni. Ezzel kapcsolatban még nem született döntés, az egyik müncheni sportüzletben ugyanakkor már viszont kaphatók az olimpiai pulóverek. Hetente 2000 darab kerül belőlük eladásra. SIOFOK Jégpálya A Siófoki Városi Tanács kezdeményezésére társadalmi összefogással jégpályát építenek a siófoki nagy strand és a hajóállomás közötti fel- töltött területen. A 175 méter hosszú. 80 méter széles terület kiválóan alkalmas jégpályának. A munkákat rövidesen megkezdik. INGYENES, HATHÓNAPOS építőipari felmérő és számlázó technikusképző tanfalyamot indítunk Jelentkezhetnek érettségizett, lehetőleg o katonai időt letöltőt! fiatalok. A tanfolyam idején havonto 1200 FT ÖSZTÖNDÍJAT FIZETŐNK. Kedvezményes térítés ellenében étkezés, vidékieknek szállás is van. 44 ÓRÁS MUNKAHÉT. A tanfolyam 1970. január 5-én kezdődi!; Jelentkezést határidő: 1969 NOVEMBER 30. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek l| részletes tájékoztatót. Becs megyei Állami Építőipari Vállalat KECSKEMÉT, Klapka trtco 34. (Kertész rajzai) A Ferencvárosi Házgyárba felveszünk betonozó-elemgyártó, vasbetonszerelő szakmunkásokat, férfi, női BETANÍTOTT és segédmunkásokat. KIEMELT BÉREZÉS 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Vidékiek részére szállást adunk. Utazási hozzájárulást térítünk. JELENTKEZÉS személyesen: 43. :i. ÁÉV. 2. sz. HÁZGYÁRA BP. IX. OYÁL! ÚT 37. (13. 51-es villamossal.) Aranyeső, farkasboroszlán Kőszegen, a Chernel-kertben másodszor is virágba borult az aranyeső, és a farkasboroszlán, nyílik a jellegzetesen tavaszi virágnak számító kankalin. A napfényes ősz Vas megye más tájain is rendkívüli jelenségeket produkált: az acsádi erdő egy részét újra valósággal ellepte az ibolya. Kellemes illata már messziről magára vonja az arrajárók figyelmét. Reális látomások ■ a a rr rr ■ a jovorol Évtizedekkel, évszázadokkal ezelőtt is akadtak emberek, akik megpróbálták elképzelni, felvázolni a jövőt. A múlt század végén bő irodalma volt a jövő századnak — a mi jelenünknek. Álmodozás, költészet, remény és csüggedés váltakozik ebben a képzelődésben és a fantázia szabad esapongása. Kevés volt a tudományos támpont a bekövet- kezők előrevetítéséhez. Napjainkban világszerte minden eddiginél nagyobb, rendkívüli az érdeklődés a jövő várható tudományos, technikai, társadalmi eredményei iránt. Kibontakozóban van korunk új tudományága, a futurológia. A kifejezés a futura = jövő latin szóból származik, s a futurológia: az ember jövőjének tervezéséről szóló tudomány. Miért a mi nemzedékünk szellemi terméke ez a tudomány? Sok indok kínálkozik válaszul, de elégedjünk meg annyival: harmincegy év múlva a harmadik évezred küszöbéhez érünk. A mai gyerekekből alakul az a nemzedék, amely élete egy részét vagy javarészét már az évezred- forduló után éli, a tudományos-technikai, mű\elődési forradalom teljes kibontakozása időszakában, amikor az anyag és a társadalom törvényeinek ismerete szinte korlátlan lehetőségeket teremt az életre, a halálra. Nem csoda, ha mind több embert izgat a jövő. S a válasz, hogy milyen lesz, milyenné válhat, gyakorlati szükséglet is egyrészt a modern gazdaság előretervezésé- hez, másrészt: a két társadalmi rend harcai közepette a haladást előmozdító, hosszútávú politikai cselekvéshez. A Szovjetunióban és a fejlett kapitalista országokban széles körű futurológiái, jövő- kutatási tevékenység folyik hosszabb ideje, amely az eltérések, a célok és távlatok különbözősége ellenére is sok hasonlóságot mutat. Általában három módszert alkalmaznak a jövő felvázolásához: — Előre vetítik a múltbeli és az eddigi fejlődés tendenciáit, különböző matematikai számításokkal; — összehasonlítják egy adott ország fejlődési lehetőségeit más fejlettebb országok tapasztalataival és ebből készítenek prognózist; — Összesítik politikusok, tudósok, szakértők véleményét, előrejelzését a jövőről. Ebben persze a tudományos fantáziának is nagy szerepe van. Lássuk ezek után, milyennek képzelhetjük a világot, az életet a harmadik évezred elején, 2000 és 2020 között szovjet, amerikai, japán és angol futurológiái tanulmányok, prognózisok alapján? Körülbelül hat-hétmilliárd ember él majd a Földön. Az átlagos életkor a száz év körül tart, az öregedést erősen késleltetni lehet, s az időseket némiképp megfiatalítják. A lakosság 50—60 százaléka városokban él, szupermetropolisok jönnek létre. Házgyárak ontják a mainál sokkal korszerűbb és gyorsabban összeszerelhető lakásokat. Az energiatermelés atom-, Nap-, és magfuziós erőművekkel bővül. Megvalósul a lézertechnika sokoldalú alkalmazása, mérésre, távközlésre, vágásra, fűtésre, energiaátvitelre, hegesztésre. Üj, nagyerejű és hőellenálló anyagokat alakítanak ki. Megbízható és hosz- szabb távú lesz az időjóslás. Megvalósul a három dimenTorna - munka közben Üzemeinkben már régóta i természetes, hogy a dolgozók I ebédszünetet tartanak. Újabban a munkapszichológusok egyre több vizsgálatot végeznek arra vonatkozóan, hogy a műszakba iktatott rövid szünetek, amikor a dolgozók könnyű testedzést folytatnak, jelentősen emeli a munka termelékenységét. A hazai vizsgálatok szerint a textiliparban a szünetek elsősorban minőségi javulást eredményeztek: 30—35 százalékos se- lejtcsökkenés mutatkozott. Az élelmiszeriparban műszakonként két 10 perces szünet | eredménye 1,5 százalékos tér-1 melésemelkedés volt, ugyan- [ ilyen eredmény született a finommechanikai iparban is. Különösen olyan üzemekben várható teljesítménynövekedés a munkába iktatott testedző szünetekkel, ahol futószalagrendszerrel dolgoznak. A kérdést világszerte kutatják. A Szovjetunióban, a Ívovi televíziógyárban már mindennap megszólal a hangszóróban a bemondó hangja: „Figyelem! Megkezdjük tornagyakorlatunkat!” Minden alkalommal hét gyakorlatot végeznek. A torna segít a fáradtság leküzdésében s ez jótékonyan hat a munkatermelékenységre. ziójú fényképezés, s az ilyen mozi és televízió. Az automatizálás és a kibernetika általános alkalmazást nyer a termelésben. Üj típusú gépesített felnőtt és gyermek oktatás lép a mai helyébe, gyógyszerekkel is biztosítják az emberi értelmi kapacitás fokozását, az emlékezet fel- frissítését, a tanulás könnyítését. Zavarmentes lesz az emberi szervek átültetése és megbízható a születésszabályozás. Teljesen automatizált élelmiszer-kereskedelemben vásárolhatunk. A számítógép- rendszerek egész országokat kötnek össze, s a háztartásokat is magukban foglalják. Olcsó lesz a teher- és személyszállítás, a közlekedés jórészt elektromos, légpárnás járművekkel bonyolódik a föld alatt, az emeletesen épült utakon és a főutak mozgójárdáin. Mesterséges holdakkal az egész világ tv- adásait láthatjuk, plasztikus, színes képekkel. A telefon is televíziós lesz .,. Mindezek persze csak lehetőségek, ezt valamennyi ország tudósai hagsúlyozzák. A valóság sok területen túlszárnyalhatja a vázoltakat, másutt viszont elmaradhat az elképzelésektől. Figyelemre méltó mindenesetre, hogy japán tudósok elemzése szerint azok a technikai vívmányok, amelyeket a múltban 30—40 évre előre elképzeltek, 80 százalékukban meg is valósultak. Korunkban azonban hangsúlyozni kell: a futurológia reális látomásai a jövőről csak akkor válhatnak valóra, ha az emberiség jobbik haladó erői legyőzik, megfékezik a háború megszállottjait. Hol tart nálunk a jövőkutatás tudománya? Még csak gyerekcipőben jár. Tavaly szeptemberben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) kezdeményezésére megalakult égy futurológiái bizottság kutatókból, műszaki és gazdasági szakemberekből. A bizottság egyik célja megismertetni és népszerűsíteni a futurológiát. Emellett gyűjtik, rendszerezik a jövő várható alakulásával kapcsolatos nemzetközi és itthoni anyagot, hogy elkészíthessék a harmadik évezred elejének hazai prognózisát is. Sz. S. Templom a buckában A Nógrád megyei Szügy községben Török Pál vasutas, és Hronyecz Sándor lakatos megfigyelték, hogy a község határában az egyik bucka tetején és oldalán az eke szántás közben gyakran forgat ki köveket, holott arrafelé a talaj nem köves. Ásni kezdtek és rábukkantak egy épület két egymásba kapcsolódó, kör alakú alapjaira. Felfedezésükről értesítették a balassagyarmati Palóc múzeumot, amelynek régésze megállapította: az amatőr régészek feltehetően egy kora Árpádkori templom maradványait találták meg. Tekintettel a ritka lelet nagy régészeti értékére, a múzeum a megbolygatott területet védetté nyilvánította. Jákó-papagajok Négy szürke, Nyugat-Afri. kában honos jákó-papagáj — két házaspár — érkezeti Ausztriából a Budapesti Al- latkertbe. Ez a középméretű 60—70 dekás testsúlyt eléri fajta az összes papagájok között a legjobb repülő és c legkitűnőbb hangutánzó. Hamar megtanulják ember; beszédet, mégpedig annyira hogy nemcsak szavakat, hanem egész mondatokat is el. mondanak. Különleges gégéjük segítségével az egyei embereknek még a hanghordozását és a hang színét ii pontosan képesek utánozni. 1969. NOVEMBER 16., VASÄRNAP PEST MEC.VEI MCírfop FUTUROLÓGIA:
