Pest Megyei Hírlap, 1969. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-16 / 266. szám
1969. NOVEMBER 16., VASARNAP PKST »IECVEI zffirlmi :s Fiatal élelmisz szakemberek találkozója Szombaton az ÉDOSZ székhazában rendezték meg azoknak a fiatal értelmiségieknek a találkozóját, akik az élelmiszeripari üzemekben idén helyezkedtek el. Az értekezleten ott volt dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyettese. Putics József, az ÉDOSZ főtitkára bevezetőjében elmondotta, hogy idén 183 fiatal mérnökkel, főiskolát és felsőfokú technikumot végzett szakemberrel gyarapodott az üzemek létszáma. Ezután dr. Sághy Vilmos az élelmiszer- gazdaság eredményeiről és a távlati elképzelésekről tájékoztatta a fiatal mérnököket, állatorvosokat. Elmondotta, hogy a mezőgazdaság az év végéig eléri és túl is teljesiti azokat a célokat, amelyeket csak a harmadik ötéves terv utolsó évének, 1970-nek a végére irányoztak elő. Évente átlagosan 2,5—3 százalékos termelésnövekedést terveztek, ezzel szemben a négy évi átlag 4,5 százalék. Különösen jól dolgoztak a mezőgazdasági Új magyar gyógyszer A Gyógyszerkutató Intézet laboratóriumaiban ismét űj gyógyszer született, egy nagy hatású Penicillin-fajta, a Pirazocillin. A Fleming által 40 évvel ezelőtt felfedezett G-penicillin a kórokozók egyes csoportjaira ma már hatástalan. Ennek következtében a rezisz- tens Staphylococcus aureus törzsek elszaporodása, különösen kórházi környezetben veszélyt jelent. 1959-ben angol kutatóknak sikerül a G-penicillin molekula magjának, a 6-ammo-peni- eillinsavnak ipari előállítása, s ez alapot adott új penicillin-készítmények kutatására. Több évi szívós munka eredményeképpen dr. Fehér Ödön olyan pirazolszármazé- kokat kapcsolt a 6-amino-pe- nicillinsavhoz, amelyeket mások még nem állítottak elő. E vegyületek közül a Pirazocillin — dr. Koczka István (a képen) vizsgálatai szerint — igen hatásosan gátolja a G-penicillinnel szemben re- zisztens kórokozók szaporodását. Nagy előnye, hogy szájon át szedhető, ugyanis a gyomorsavak nem képesek elbontani. nagyüzemek az idén; az előzetes számítások szerint a termelésnövekedés eléri az 5,5 százalékot. Az élelmiszeripar termelése — a tervezettnek megfelelően — idén 4—5 százalékkal lett nagyobb. A miniszter első helyettese szerint az élelmiszeripar árukínálata két év alatt tovább javult. 250-1—300 új terméket vezettek be és a minőség ellen is egyre kevesebb a kifogás. Mindent egybevetve, az elmúlt két évben az élelmiszer- ipar a belkereskedelem számára kielégítő ellátási színvonalat biztosított. Az áraikkal kapcsolatban dr. Sághy Vilmos kiemelte, hogy a feldolgozott élelmiszeripari termékek árszínvonala az 1969. január 1-ihez képest nem emelkedett, sőt a felmérések, összesítések néhány ti- zedszázalékos árszínvonal- csökkenésről tanúskodnak. Kivételt jelent a zöldség-gyümölcs, mert ezen a téren romlott a helyzet. A tavalyi kedvezőtlen időjárás és az idei késői kitavaszodás miatt ezek árszínvonala némileg emelkedett. Erről azonban nemcsak az időjárás tehet, a hiányosságok felszámolására a jövőben változtatni kell a zöldség-gyümölcs felvásárlás egész szervezetén és az értékesítést is gazdaságosabbá kell tenni. A negyedik ötéves tervben — mint a miniszter első helyettese rámutatott — a lakosság kiadásai nak jelentős részét továbbra is élelmiszerekre költi. A jó ellátás érdekében továbbra is erőteljesen kell fejleszteni a tartósítől ipart, ezen belül is megoldást kell keresni a zöldség-gyümölcs tárolásának megoldására. A jelentős lemaradásban levő sütőipar fejlesztése, valamint a tej- és a húsipar korszerűsítése szintén lényeges feladat. A fiatal szakemberek ezután néhány hónapos munkájuk eddigi tapasztalatairól, és a felmerült problémákról számoltak be. A közösben ma már könnyebb Interjú Kovács Antalnéval, a Pest megyei Nőtanács titkárával öt esztendeje, 1964 októberében a megyei pártbizottság megtárgyalta a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetét. Az ott elhangzottak végrehajtását, valamint az azóta bekövetkezett változásokat értékelte a megyei párt-végrehajtóbizottság a közelmúltban. Ebből az alkalomból kerestük fel Kovács Antalnét, a Pest megyei Nőtanács titkárát, hogy lapunk kérdéseire válaszolva, adjon képet a megye termelőszövetkezeteiben tevékenykedő nők helyzetéről. A — Miként Jellemezhetnénk az öt esztendő alatt végbement leglényegesebb változásokat, s egészükben megfelelőnek tartja-e Kovács elvtársnő a fejlődést? — A kérdés második részére felelnék először. A végbement változások kétségtelenül pozitívak voltak, elősegítették a nők szerepének növekedését a közös gazdaságok munkájában, vezetésében s ugyanakkor előnyösen hatottak a nők otthoni életkörülményeire is. Pest megye termelőszövetkezeteiben a tagok mintegy 45 százaléka nő. Érdekes vonás, hogy az újonnan belépők között is szép számmal találunk nőket, így a múlt esztendőben 2290- en léptek be a közös gazdaságokba. Fejlődésről tanúskodik az is, hogy emelkedett a ELSŐ AZ ORSZÁGBAN Előadás és képsor a Szovjetunióról Pénteken este zsúfolásig megtelt a váci, Lenin úti ményezték ingyen vasúti jegy követelését. Eredményes volt a Vörös Segély gyűjtőmunkája. Nagyszerű közösségi munka volt ez, a községek nincstelenjei érezték, hogy láthatatlanul, de ott él közöttük, segíti, szervezi, vezeti, buzdítja őket reménységük, a KMP. AZ ILLEGÁLIS MUNKA egyre nehezebb, veszélyesebb lett: 1931 szeptemberében a Horthy-fasizmus a biatorbá- gyi merénylet ürügyén statáriumot hirdetett. A harc mégis fokozódik. Az illegális sejtelt munkanélküli gyűléseken, a vidéki szervezetek elleni hajsza miatt meghirdetett félórás tüntetésen, amelyek számos községben tömegdemonstrációvá nőnek, adnak hangot követeléseiknek. 1932. május 1-én a monori Maggyár előtti sürgönyvezetéken hatalmas vörös zászló lengett, az illegális sejtek bátor képviselői tűzték oda, hogy hirdesse a fokozódó terror ellenére az illegális párt erejét. A fasiszta diktatúra dühöd- ten csap le: Rákos vidékétől Monorig terjed a letartóztatások hulláma. Monoron május 14-én adták át az ügyészségnek az illegális KMP letartóztatott harcosait, H. Kovács Jánossal az élükön. H. Kovács János mindvégig bátran viselkedett, állta a nyomozók kínzásait, a tárgyaláson leleplezte módszereiket, rámutatott a vád ellentmondásaira. H. Kovács Jánost két év börtönre ítélték. Szegedre, a hírhedt Csillag-börtönbe került. Itt elvtársai segítségével tovább gyarapította politikai ismere- reteit. Amikor kiszabadult, állandó rendőri felügyelet, a hatóságok zaklatásai ellenére is tovább dolgozott. Újabb legális területeket keresett: az ifiket a cserkészek, a leventék közé küldte dolgozni, és a vonaton végzett egyéni agitációt fejlesztette tovább. Később családjával Budapestre költözött. Figyelmét a vasasszakszervezet tevékenységére összpontosítja, tevékenységével elősegíti a KMP célkitűzéseinek érvényre juttatását. Egy sztrájk szervezése közben 1939-ben ismét letartóztatják. Ekkor még szabadlábra helyezték és rendíthetetlenül végezte tovább illegális munkáját. 1940 májusában ismét letartóztatják, a vád ellene újra: „az állam és társadalmi rend erőszakos felforgatására, megsemmisítésére irányuló kommunista mozgalom kezdeményezése és vezetése...” Több évi börtönnel sújtották és újra a szegedi Csillagbörtönbe került. 1944 ŐSZÉN a felszabadító Vörös Hadsereg közeledtére a börtönt kiürítették és a foglyokat a Pestvidéki Fogházba szállították. Itt még családja Is látta, találkozhatott vele. Az utolsó tervezett beszélőn, 1944. november 29-én azonban már nem volt ott. Szabadulása előtt hat héttel a Horthy-pri- békek átadták a Gestapónak. akik a foglyok közül kiválogatva a kommunistákat, vezetőket, számos kiváló elvtársunkkal együtt Sopronkőhidára hurcolták. H. Kovács Jánosnak ekkortól kezdve nyoma veszett. A sarokba szorított fenevadként acsarkodó fasiszta hóhérok gyűlölete oda juttatta, ahová annyi sok becsületes, harcos forradalmár jutott... H. Kovács Jánosra, mint magyar kommunista mártírra emlékezünk. Valóságos sírjának helyét nem ismerjük. Szimbolikusan elhelyezett hamvai a Kerepesi temetőben a magyar munkásmozgalom nagy halottainak panteonjában vannak. Szelleme, tanítása itt él közöttünk: él pártunkban, szocialista hazánkban, mindabban, amiben hitt és amiért harcolt. IIA ÉLNE, 71 éves lenne. Mint megannyi élő, veterán társa, nagy aktivitással venne részt politikai, társadalmi életünkben. Együtt ünnepelhetnénk népünk megújhodásának negyedszázados évfordulóját. De ő már nem járhat közöttünk, életét áldozta szabadságunkért, boldog jövőnkért. Tettei, embersége elevenen él ma is a Monor és környéki emberek, kortársak, harcostársak szívében, akik ápolják emlékét és elbeszélik I a felnövekvő nemzedéknek. Emlékeznek rá Budapesten, a monori és a ceglédi járás számos helységében, ahol megfordult, dolgozott. A kortársak. harcostársak elbeszéléseiből ma Is elevenen magasodik elénk egyszerű, tiszta l kommunista embersége. Tettei j eszményképévé formálják ma élő generációknak: ilyen voit H. Kovács János, az illegális KMP bátor harcosa, kora társadalmának sötétségéből fák- lyaként világító, a kegyetlen vad üldözést tántorítnatatla- nul álló, önmagát a proletariátus, a párt ügyéért feláldoz'1! igaz ember. Pokorny Róbert párt- és tömegszervezeti székház földszinti nagyterme. Több hónapos szervezés és “előkészítő munka után itt tartották a hathónapos természetbarát akadémia ünnepélyes megnyitóját. Mayer Géza, a Pest megyei Természetbarát Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Arany István váci tanácstitkár megnyitójában örömének adott kifejezést, hogy a Dunakanyar dalostalálkozó, az audo-vi- zuál fesztivál, s a rádióvetélkedők után — az országban elsőként — Vácott rendezik meg a természetbarát akadémiát. Dr. Mérő József egyetemi adjunktus — aki 12 000 kilométeres utat tett nyáron a Szovjetunióban — a szocializmus országáról tartott vetítettképekkel illusztrált előadást. — Fodrászversennyel egybekötött divabemutatót ren- t dez ma délután- 2 órakor a nagykátai járási művelődési központban ?. Nagy- káta és Vidéke ÁFÉSZ, a KlOSZ-szal közösen A versenyen 60 járási versenyző ■ vesz részt. — Thália varázsa alatt! címmel ma délelőtt- 10 | órakor a nagykátai járási . művelődési központban dr. Paulovics Géza népzenekutató tart előadást a magyar dalokról és népies dalokról. Közreműködnek: Éber Pálma. Ecker Alice. Jassó Margit. Komáromi Vali, Köteles Éva, Selmeczi Gabi, Gön- döcs József, Kövesdi Károly, Rissai Pál, Szabó Tibor es' a budapesti kamarakórus. 1 vezetőségekben a nők száma, s ugyancsak, a korábbiaknál többen vesznek részt a különböző bizottságok tevékenységében. (1964-ben a különböző tsz-bizottságokban 476, jelenleg 1056 nő tevékenykedett). Hozzátenném ugyanakkor, hogy nincs különösebb változás a női brigádvezetőknél, ugyanakkor a munkacsapat-vezetők száma öt esztendő alatt megkétszereződött. A — Pest megye termelőszövetkezeteinek egy jelentős részét az jellemzi, hogy a tagok többsége nő. Okoz-e sajátos gondokat és feladatokat ez az állapot? — A megyében valóban szép számmal találni olyan termelőszövetkezeteket, ahol a tagok 70—80 százaléka nő. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelők-e munkakörülményeik, hozzájárulnak-e kettős hivatásuk, a munka és a családi elfoglaltság maradéktalan elvégzéséhez s arra is, hogy kellő mértékben van-e beleszólásuk a közös gazdaságok vezetésébe. Elmondhatjuk: a termelőszövetkezetekben dolgozó nők nagy szerepet vállaltak és vállalnak a párt agrárpolitikájának maradéktalan megvalósításából, a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság kialakításából. Bebizonyosodott, hogy a nők semmivel nem végeznek kisebb értékű munkát, mint a férfiak s számítani lehet rájuk, nemcsak a földeken, az állattenyésztésben, de az egyéb közös feladatokban, így a vezetésben is. Az elmúlt években csökkent a nőkkel szembeni idegenkedés, kivívták maguknak a kellő megbecsülést, még akkor is, ha ezen a területen a további években is sok a teendő. E teendők között emlí-, teném maguknak a nőknek a nagyobb aktivitását, _^idegenkedésük feladását a i'dí'éio szereptől, az Irányítástól. — A munkahelyi körülményeket tekintve, néhány termelőszövetkezetet kivéve, öt év alatt erőteljes fejlődés ment végbe. A legnehezebb fizikai munka gépesítése a termelőszövetkezetek nagy többségében megoldott feladat. A szobi és a váci járásban azonban még akadnak közös gazdaságok, ahol ilyen értelemben gyorsabb haladásra van szükség. A gépek kezdetben sokféle aggodalmat keltettek az asszonyokban és lányokban, ma már ez az idegenkedés a múlté. A gépek „nem vették el” a nők elől a munkát. ^ — A foglalkoztatás természetesen döntő kérdés. Logikusan kapcsolódik azonban hozzá: lépést tartott-e a foglalkoztatással az egyéb, például a szociális feltételek javítása? — A legjobb körülményeket a kisegítő üzemekben, az állattenyésztésben, s néhány helyen a kertészetekben találjuk. Itt munkaruhát kapnak a dolgozók, zuhanyozókat, fürdőket építettek stb. Ugyanakkor nagyon mostohák a körülmények a növénytermesztésben, holott a termelőszövetkezetekben dolgozó nők többsége, mintegy 70—80 százaléka itt tevékenykedik. Jó néhány olyan termelőszövetkezet van, ahol a minimális egészségügyi feltételeket sem teremtették meg, sőt olykor még az ivóvíz is hiányzik. Éppen ezért a jövőben az eddigieknél jóval nagyobb gondot kell fordítani a növénytermesztésben dolgozó nők egészségügyi, szociális ellátására, a közös étkeztetés feltételeinek megteremtésére, s ez utóbbin belül arra. hogy a nők haza is vihessenek főtt ételt. Ebben számítunk a szövetkezetek vezetőségének megértő támogatása mellett az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek segítségére is. • — Hosszú évek őta visz- szatérő panasz a nőknél, hogy rengeteg idejüket elrabolja a munkahelyükre való gyaloglás, az üzletek rosszul megválasztott nyitvatartási ideje, a szolgáltatások nehézkessége. Ot esztendő tapasztalatai alapján beszélhetünk-e javulás ről? — Ami a munkahelyre való szállítást illeti, azt a szövetkezetek nagy többsége megoldotta. Gépkocsival vagy lovaskocsival szállítják ki a nőket a távoli munkahelyekre. Az üzletek nyitvatartásánál is sikerült lényeges változást elérni, a települések zömében ma már a nyitvatartási idő igazodik a munkakezdés és munkavégzés időpontjához. Sajnos azonban, magában az ellátásban ma is vannak fennakadások. Főként szállítási problémák miatt későn érkezik a kenyér, a péksütemény, a tej, nem sikerült lényeges mértékben megvalósítani az előrerendelést stb. Kevés az olcsó konzerv, a húsárú, a félkész- és készétel, holott ezek nagy mértékben megkönnyíte- nék az asszonyok otthoni dolgát, s teljességgel érthetetlen, hogy azok a nők, akik napról napra zöldáruval dolgoznak, az üzletekben alig találnak friss zöldfélét. — A nők munkáját megkönnyítő területek közül a leg_ elmaradottabb a szolgáltatás, a javítás. Jónéhány községben | egyáltalán nincs javítórészleg s a járási székhelyet kell felkeresni a legapróbb dolgokkal is. Elhanyagolt a kölcsönző szolgálat, főként a háztáji és a kiskertek megművelését elősegítő eszközök hiányoznak, de gond van a lakáskarbantartás- hoz, javításhoz nélkülözhetetlen eszközökkel, anyagokkal is. — Végezetül ide sorolnám a gyermekek elhelyezését szolgáló intézményeket is s elégedetten mondhatom, hogy a mezőgazdasági területeken a bölcsődékkel nincs különösebb gond s sokat javított a gyermekgondozási segély bevezetése is a korábban nehéz helyzeten. Több a probléma az óvodákkal. • — Az új termelőszövetkezeti törvény szilárd alapokat teremt ahhoz, hogy a közös gazdaságokban az egyenlő jogok és kötelességek a nők és férfiak esetében egyaránt érvényesüljenek. Milyen tapasztalatokat gáereztek Kovács elvtársnöék e tekintetben? — Az új termelőszövetkezeti törvény valóban biztos alapokat teremtett ahhoz, hogy a nők régebbi sérelmeit orvosolják, panaszaik jó részét megszüntethessék. A törvény alapján elkészített alapszabályok többsége tükrözi is e törekvéseket. A teljesíthető, tehát reális dolgok mellett inkább arról szólnék, ami probléma. A termelőszövetkezetek egy részében a háztáji terület kiadásához szükséges munkanapok számát elég magasan határozták meg s ennek a családos asszonyok látják kárát. Ugyancsak nehezen , teljesíthető követelménynek tűnik a fizetett szabadság elnyeréséhez szükséges munkanapok száma, mert a termelőszövetkezetek többsége nem képes annyi munkát adni az osszo- nyoknak. amennyi a szabadságra való jogosultsághoz kell. így a nőknek csak 2—3 százaléka részesül fizetett szabadságban s különösen kedvezőtlen volt a helyzet a váci járás közös gazdaságaiban. Jövőbeni feladataink közé tartozik az is, hogy a nők minél nagyobb részének adjanak a közös gazdaságok egész éven át munkát, megoldják a csökkent munkaképességű nők foglalkoztatását. stb. • — A nők munkavégzése és munkakörülményeinek, életfeltételeinek javítása mellett hogyan értékelhető társadalmi, politikai tevékenységük? — Úgy hiszem, olyan összetett kérdés ez, amiről nagyon sokat lehetne beszélni. Csupán a jelzés erejéig: a női munkacsapatok nagy része részt vesz' a szocialista munkaversenyben: áldozatos munkát végeztek a vietnami nép megsegítésére; növekedett körükben a párttagok aránya; mintegy 4000 nő végezte el a mezőgazdasági technikumot és a 3 éves mezőgazdasági szakiskolát. stb. A termelőszövetkezetekben működő nőbizottságok — 152 ilyen működik — egyre jobban megtalálják helyüket s elmondhatjuk: nélkülözhetetlenné válnak a napi munka gondjainak megoldásában épp úgy, mint a holnapi, holnaputáni teendők meghatározásában. j
