Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

O '“‘"■zMirlap 1969. OKTOBER X., SZERDA Terjed a hínár... Sulf/oeiit^’t'á.sa — 1 /r<ií/:ó" ÍSalatwn A keszthelyi Balatoni Mú­zeum munkatársai évek óta kutatják a Balaton múltjá­ra vonatkozó adatokat. Töb­bek között behatóan vizsgál­ták, mikor kezdődött el a káros vízinövények szaporo­dása, s azok milyen hatást gyakoroltak a tó élővilágára. Megállapították, hogy a hínár 1880-ban jelent meg először a Balatonban, míg az egyik legkárosabb vízinövény, a súlyom 1921 óta ismert a tóban. Érdekes képet mutat a káros vizinövényzet térhódítása. A vízinövények elsősorban a keszthelyi öbölben honosod­tak meg, s a nádasok is job­bára csak az északi partot szegélyezték. A század elején a déli parton még nem ta­pasztalták a hínárosodás ve­szélyét, sőt ebben az időben a somogyi oldalon nádas partszakaszt is csak elvétve lehetett találni. A somogyi partok elnádasodása a 40-es években vált erőteljesebbé, s figyelmeztető jelként 1963-ban már a súlyom is me jel ént a Siófokhoz közeli vizekben. A keszthelyi kutatók — akik a Veszprém megyei múzeu­mok évkönyvében terjedelmes tanulmányban számoltak be tapasztalataikról — utalnak K olosváry Gábor professzor egykori kutatásaira. A pro­fesszor 1941-ben részletesen feltérképezte a balatoni ná­dasokat, s néhány év múlva egyik cikkében már arról írt, hogy „el ícell dönteni: nád- tengert akarunk-e, vagy ide­genforgalmat”? A kutató fi­gyelmeztető sorait azóta mind szembetűnőbben igazolják a tények. A keszthelyi öbölben az elmúlt években már a víz nagyarányú „virágzását” is megfigyelték. A kék algák nagy tömegben jelentek meg, amelyek káro­san hatnak a víz élővilágára, s elősegítik a további feltöl­tőd ést. A káros vízinövények elter­jedését igazoló kutatások gyors intézkedést sürgetnek. Segítő ércbányászok Egy gyermekbénulásban szenvedő kislány közlekedési gondját oldotta meg társadal­mi segítséggel a Mecseki Érc­bányák szolgáltató üzemének „Március 21.” nevet viselő szo­cialista brigádja. A bányász­lakta Kővágószőlösön élő Mé­hész Magduslca harmadik osz­tályos tanuló, nem tudta az új tanévet megkezdeni, mert kis kocsiját kinőtte. Az iskola és a tanács kérésére új járószerke­zetet készített a brigád. AQUA DEST. - DEBRECENBŐL Háromszázezer ötmillilite­res ampulla, nagy tisztaságú desztillált víz — úgynevezett aqua dest. — szállítására kapott megrendelést Nigériából a Bio- gál gyógyszergyár. Hasonló üz­lettel kecsegtető tárgyalások vannak folyamatban szudáni partnerekkel is. A gyógyszeriparban haszná­latos desztillált víz előállítása rendkívül körülményes. Az aqua dest.-nek ugyanis teljesen tisztának, minden szennyező­déstől mentesnek kell lennie. Ilyen célra különösen alkal­mas az ásványi sókban szegény debreceni víz. A Biogál gyógy­szergyárnak ez az első külföl­di megrendelése. Huszármajmok és városligeti békák Két újság van az Allatkert- ben. Az egyik: csere útján si­került egy fekete orrú huszár­ma jompárral gyarapítani a már eddig is népes cerkofállo- mányt. Az Állatkertnek ezek az egyébként Szenegálban ho­nos új lakói érdekes megfi­gyelésekre adnak majd lehető­séget az állatok magatartását kutató szakembereknek. A többi cerkof ugyanis mind rendkívül kedves, barátságos természetű, a huszármajmok viszont mogorvák, barátságta­lanok. A másik újság az, hogy az idén már nincs gond a vízi sik­lók, a mokaszinkígyók és a fiatal krokodilok téli kosztja leörül, hála az Állatkert szem­füles ápolóinak. Amikor ugyanis a közelmúlt napokban leengedték a Városligeti-tó vi­zét, hogy megkezdődhessék a műjégpálya előkészítése, az iszapban csak úgy hemzseglek a víz nélkül maradt békák. Az ápolók hálókkal és vödrökkel siettek a terepre, és olyan tö­meget szedtek össze a szomja­san vartyogó népségből, ami bőségesen fedezi a kígyók és a krokodilok szükségleteit. fi Vörös Csillag Traktorgyár >4 KÜO I R'SOl <JV gyártmányai Mai számunkban ismertetjük a Vörös Csillag Traktorgyár (Dutra) által gyártott különféle dömpereket, azok sokoldalú fel­használhatóságát. „D" ÉS „DF” DÖMPER Csaknem két évtizede használják már a legkülönbözőbb munkák elvégzésére. A mezőgazdaságban főként gabona, burgo­nya és cukorrépa, tehát ömlesztett anya­got: szállítására alkalmas. Gyors mozgású, könnyen kezelhető és olyan helyeket is meg tud közelíteni, amelyekhez más teher­gépjármű nem fér hozzá. Nagyszerűen alkalmazható a modern építkezéseknél, nagy fordmozgatást igénylő munkáknál. Üzembiztosán szállít a legnehezebb terep- viszonyok között is. Jellemzője az egyszerű felépítés, a gazdaságos üzemeltetés és a hosszú élettartam. Hűvös, csapadékos éghajlati viszonyok­nál előnyös a gép fülkés változata, a „DF" dömper. Ä teljesen zárt, szellőztethe­tő vezetőfülke idomacél keretű acéllemez­ből készül és védi a dömper vezetőjét rossz időjárás esetén. Növeli a vezető kényel­mét a fülke belső kiképzése, az álló kor­mányoszlopon ferdén elhelyezeti; kormány­kerék, a nagy elhúzható ablakok, a fülke mellső falára szerelt műszerfal, amely a a vezetőnek lehetővé teszi a kényelmes, fáradságmentes vezetést. A motor Csepe-Diesel négyütemű, e!ő- kamrás, vízhűtéses, a legnagyobb teljesít­ménye 1650/perc fordulatszámnál 60 LE. A billenőtartály űrtartalma színig rakva: csapottan kb. 3,0 m3 púpozva 4,0 m3 ÖNRAKODÓ DÖMPER A mezőgazdaságban elsősorban ömlesz­tett anyag gyors rakodására és szállításá­ra használható. Rendkívül megkönnyíti és gazdaságossá teszi a nehéz munkák elvégzését. Óriási előnye abban rejlik, hogy a vezető — tehát 1 fő — a rakodás és az ürítés munkáját egyedül végzi el. A rckodóberendezés hidraulikusan mű­ködtetett, keúős kormány- és pedálszerke­zete, valamint 180°-kal elfordítható vezető­ülése a vezetőnek kényelmes, biztonságos üzemeltetést tesz lehetővé rakodásnál, szállításnál és ürítésnél egyaránt. A gép erős felépítése folytán az üzemeltetés so­káig hiba- és iavításmentes lehet. A rakodószerkezet nagyobb terhelése miatt a hátsó gumiabroncsok teherbírása nagyobb, mint a normál dömpereknél. A motor Csepel-Diesel négyütemű, elő- kamrós, vízhűtéses. Rakodási adatok: A rakodókanál űrtartalma 0,45 m3 A kanál emelési ideje 8—12 mp Emelhető hasznos teher 750 kg Billenőtartály rakodási ideje 3—6 perc FORGÓRAKODÓ „B” A nehéz rakodási munkáknál jelent nagy segítséget. A mezőgazdaságban különö­sen a trágyarakás és a szénarakás elvég­zésére alkalmas. A gépre különböző szer­számegységek szerelhetők fel, és megfelelő egység alkalmazásával ömlesztett anyag rakodása is elvégezhető. Használják még emelődaruként és csatornaépítésnél árok­ásóként. Az erdőgazdaságokban rönkra­kodásra is alkalmas, cie bevált dömperek, tehergépkocsik és vasúti szerelvények ra­kodásánál is. Igen nagy előnye, hogy kiválóan hasz­nálható gyakran változó munkahelyeken és szűk rakodóterületen. Nagy földmozga- sást kívánó munkáknál szinte nélkülözhe­tetlen. Bármilyen burkolatú úton és a leg­nehezebb terepen is közlekedik. A gém forgatását olajmotor végzi, eme­lését és a gémre szerelhető különböző munkaeszközök működtetését nagynyomá­sú, kettős működésű munkahengerek lát­ják el. MŰSZAKI ADATOK: A motor Csepel-Diesel négyhengeres, négyütemű, előkamrás, vízhűtésű, üzemeltetési adatok: A gém elforgatási szöge 270° A gém 180°-os elforgatási ideje kb. 4 mp A gém emelési ideje kb. 5 mp Névleges emelőképesség pótgémmel 800 kg pótgém nélkül 1000 kg Az árokásó 1 órás teljesítménye 80 cm mély, 60 cm széles ároknál, 36 fm A munkaeszközök átszerelési ideje (2 szerelővel) kb. 10 perc. Vásároljon DUTRA dömpereket! N éhány napja festők dol­goznak a házban. Fes­tők? Hát igazi festő csak egy van közöttük, a többi kisinas, pöttöm kis köly­kök, leszámítva Kobrát, a szemüveges mélák kamaszt, aki körül mindig ott lábatlan- kodiik a legkisebb: Gitt, így nevezik társai: nagy szemű kis­ember, látszik rajta, hogy amo­lyan könnyen sírásra fakadó fajta. Hétfőn reggel, úgy tíz óra felé érkezett a gyerekhad. Előtte már hat órakor baju­szos, svájci sapkás, komoly ké­pű ember járt végig az udva­ron, becsöngetett minden la­kásba, s a kulcsot kérte. Mert hogy a bejárati ajtókat mázol­ják. „Tisztes iparosemberek vagyunk” — mondta a ki nem mondott kételyekre, s bizonyí­tásul megemelte bal karját. Ettől a mozdulattól felcsúszott a kabátujj a, s látni engedte aranyozott Comavin karóráját. Ott is hagyta mindenki a kul­csot. — Tisztes iparosemberek va­gyunk! Értitek! — ezt mondta a svájci sapkás a frissen érke­zett apró emberkéknek is. — Értjük mi, tanár úr ké­rem! — szólalt meg a többiek nevében is a legkisebb, közü­lük, de erre már a svájci sap­kás felhördült — Tanár úr a mindjártmeg- mondom ki! Dönci bácsi va­gyok — mondta bemutatkozá­sul, de aztán, miután egy rö­vid szoknyás fiatalasszony ke­resztezte éppen a lépcsőházait, gyorsan hozzátette. — Nektek, mert van, aki Döncinek is szó­líthatna. Ezt persze a rövid szoknyás fiatalasszonynak cí­mezte. az azonban a cipőit vizsgálgatta éppen, amint to­vábbhaladt Nevettek a gyerekek, hango­san, felszabadultan, idejövet még tarthattak az ismeretlen mestertőL — Ö pedig a Gitt, Gitt! — mutatott rá egy kövér fejű kö­lyök a legkisebbre. — Te meg a Kugli vagy — vágott vissza a kis Gitt. — Kugli! Kugli! — vihogtak a többiek. — Amolyan rendes neve, nincs is itt senkinek, mi? — mosolygott el Dönci bácsi, mi­re bemutatták neki a szemüve­ges melákot, hogy az a Kobra. Szép, szeptemberi, napos délelőtt volt. A festősereg nagy buzgalommal emelte le az öreg, ütött-kopott ajtókat, s tisztelettel figyelte később Dönci bácsit, aki egy lángoló benzinlámpával a régi festéket égette le a fáról. Az egyik sze­mét összehunyorította, amikor dolgozott, s hátra sem fordul­va nagy titkokat árult el ta­nítványainak. Arról beszélt: jobb a meleg leves, mint a hi­deg, de hát a forró kását még a macska is kerülgeti, a fával is vigyázni kell hát. A fával nagyon kell vigyázni, ismétel­te meg, majd amint letiszto- gatta az elsőt, hátrább lépett, s azt ajánlotta a kölyköknek, hogy szeressék a fát. — Én a vasat jobban szere­tem — kottyantotta közbe a kis Gitt. Dönci bácsi mérgesen nézett fel, aztán rákiáltott. — Akkor usgyé le a föld­szintre és hozd fél a táskámat. Kapartak, égettek, vakartak. A mélák Kobra közben ott állt és nem vette le szemét az egyik frissen leégetett barna volt ajtóról. — De szép — mondta csak úgy magának. — Mi ebben a szép? — kér­dezte gyanakodva Dönci bácsi. — Hát az a zavarosság, meg azok a sok színű rétegek. Nem olyan mintha mesét mondaná­nak? Dönci bácsi legyintett. — Majd ha lefestjük. Akkor lesz szép. — De azért Kobra áhítata egy kicsit elgondol­kodtatta; munka közben oda- oda pillanitgatott a lemeztele­nített ajtóra, s valami érthetet­lent hümmögött a bajusza alatt. Aztán a földszintről kia­bálás hallatszott. — Dönci bácsi! Döööönci báááácsi! A mester kihajolt a korlá­ton. — Mi? — Nem találom a táskáááát! — Keresd. Ott lesz avasak alatt. Kugli és a közelállók jót vi­hogtak a tréfán, mert látták Dönci bácsi táskáját a sarok­ban, de Dönci leintette őket — Ha a vasakat szereti... — csak ennyit mondott, s folytat­ták a munkát. Három napig tartott a kapa­rás, ■ kitartott a jó Ids őszi Dö nci bácsik napos idő is, nagyszerű hangu­latban dolgoztak a gyerekek. A bajok akkor kezdőditek, ami­kor a gittelés után a festéshez láttak. Nagy volt a ház, eme­letekre eloszolva dolgoztak. A kis Gitt a negyediken festege- tett — nyelvet öltött nagy buz­galommal — egy kis ablakot Nagyon szépre akarta csinálni, s amikor kész lett,. még be sem fejezte az utolsó ecsethú­zást, már ki is tört belőle a Döncibácsiiid kiáltás. A mester csakhamar meg is érkezett. Megkerülte az áll­ványt, s rá sem nézve a csil­logó ablakkeretre a gyerekre förmedt — Hogy nézel ki Még az orrod is festékes. És az ott mi a földön? elcsepegtetted — s ment is tovább, le a harma­dikra. Így aztán a kis Gitt már könnyfátyolon át látta első, igazi munkáját. Nekitámasz­kodott a korlátnak, aztán földhözcsapta az ecsetet, s már mindkét öklével a sze­mét dörzsölgette. Nem sokáig maradt egye­dül. Egyre-másra mellészivá­rogtak a többiek, s még a mélák Kobra is a szája szélét harapdálta. — Meg sem nézte amit csi­náltunk — így az egyik. — Odavan ezért a pár csepp festékért — így a másik. — Bemegyünk az iskolába panaszra. A KISZ-titkárhoz — kiáltott a kis Kugli. Helyeseltelt, illetve helye­seltek volna, mert közben ész­revették, hogy ott áll Dönci bácsi is, a falnak támaszkod­va. — Szóval panaszra mentek — mondta és eldobta a csik­ket. — Előbb azonban mosa­kodjatok meg. — S ezzel vé­gignézett az összemaszatolt társaságon. — Holnap délben kaptok egy szabad órát és el­mehettek! — de ezt már a lépcsőről kiáltotta vissza. Reggelenként hét órakor kezdtek munkához, fél hét kö­rül érkezett rendszerint Dön­ci bácsi, hogy, szép nyugodtan átöltözhessen. A következő napon pontban hétkor állí­tott be: sötétkék ruhában, va­kító fehér ingben. Szótlanul bámulta a társaságot. — Na, munkára. — mondta. Megfogott egy festékes­edényt, ecsetet választott hozzá, s elindult felfelé a lép­csőkön. — Biztosan kijönnek a té­vések — suttogta Kugli. A negyediken állt meg Dön­ci bácsi. Becsöngetett az egyik lakásba, oda, ahol a rövid- szoknyás fiatalasszony Lakott. Becsukta maga után az ajtót, de szófoszlányok azért kijutot­tak az udvarra. ’’Megőrült... azt a drága..Csakhamar megjelent Dönci bácsi is, ke­zében egy nagy, feltekert per- zsaszőnyeggei, s egy halom újsággal. — Terítsétek ki a papíro­kat! — adta ki a parancsot. Arra fektette le a szőnyeget, szép gondosan eligazítva, az­tán két vadonatúj festőáll­ványt rakott rája, azokra pe­dig egy nagy ajtót. A fiatal- asszony bal kezével eltakarta a szemét, jobbjában pedig százforintosokat szorongatott. Négy ajtót és hét ablakot festett le egymás után Dönci úr. Mert most aztán úr volt. Vakított rajta a fehér ing, folt nélkül feszült rajta az ünnepi sötétkék. Amikor az utolsó ablakot befejezte, ■ letette az ecsetet, a festékes edényt, s két kezét magasba emelte. Taps tört ki, mert közben oda- sereglettek a ráérő lakók is. — Tisztes iparosmunka — csak ennyit mondott Dönci úr, s karjára véve a szőnyeget visszacserélte a százasokat. Aztán órájára nézett és kis­embereihez fordult. — Tizen­két óra. Most tűnjetek el. Megmondtam tegnap, amit megmondtam. Mondani sem kell, hogy egy panasszal kevesebb gondja altadt a KISZ-nek. Másnap azonban, a kis Gitt ugyancsak sötétkék ruhában jelent meg az udvaron. Dönci bácsi rö­vid úton hazazavarta. Még egy ecsetet is utánavágott, vigyázva, hogy el ne találja. Aztán megrántotta a mélák Kobra ruháját és együtt elsé­táltak a frissen festett, csillo­gó, újjászületett ajtók előtt. — Na, ugye azért így igazán szépek — mondta a szem­üveges festőinasnak. Kobra konokul összeráncol­ta a homlokát. — Szép, szép, de nekem ú g y jobban tetszett Dönci' bécsi 'értetlenül állt, majd legyintett. Még látni le­hetett a kis Gittet, amint mesterkélt lassúsággal baktat kifelé. Nem lesz belőled festő fiam — mondta Kobrának —. legfeljebb művész. De abból a kis kölyökből! De abból” és elégedetten fütyörészni kez­dett. Sz. A. KŐSZEGI HÁZAK Űj kiállítási termekkel gaz­dagodik Kőszeg. A nagy tör­ténelmi múltú, műemlékekben gazdag város vezetőinek nem kis gondot okozott eddig, hogy a Jurisics-vár helyisé­gein kívül más kiállítási he­lyiség nem állt rendelkezé­sükre. Most a városi tanács az eddig raktáron levő múzeumi tárgyak bemutatására, illetve képzőművészeti és egyéb jel­legű kiállítások rendezésére megvásárolta az úgyneve­zett Sgrafitto-házat. A XVII. században barokk stílusban épült ház kitűnően megfelel kiállítási célokra. Megvásárolta a tanács a XVIII. században a vámosok fabódéi helyére copf stílusban épült lábasházat is, melynek árkádsorát 1959-ben bontot­ták ki és restaurálták. Ebben helyezik el a város levéltá­rát. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, MAGÁNOSOK! A Bahast ElektrKtsz egyedi megrendelésre is SZÁLLÍT hálózati feszültségről dolgozó hsgesztőtranszformátorokat elektródafogóval, testszorítóval és 2x5 m heg. kábellal 3600 Ft/db áron. EGYÉVI JÓTÁLLÁST VÁLLALUNK. MŰSZAKI ADATOK: Aramfelvétel: 220 V 8 A Pálcaátmérő: 1—4 mm Súlya max.: 27 kg

Next

/
Thumbnails
Contents