Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

1969. OKTOBER 31., PÉNTEK .1 Meteorológia és űrkutatás ötezer ember-nagyközség? — A XVIII. század végén az utast szállító léggömbök meg­jelenésével kezdődött meg tu­lajdonképpen a magas légkör tanulmányozása. Az űrkutatás kezdetéig tartó másfél évszá­zad alatt ilyen módon sok ér­tékes ismeretet szereztek, dee levegőtengernek csak a legal­só, mindössze 30—35 kilométe­res rétegéről. Különböző je­lenségek viszont már akkor ar­ra mutattak, hogy a léggöm­bök számára elérhetetlenül magas légrétegekben is igen változatos és a' földi idqjárást erősen befolyásoló jelenségek játszódnak le. Ezeknek a ta­nulmányozása azonban csak az űrkutatás korszakában vált lehetségessé. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg csütörtök reggel a Tech­nika Házában dr. Béli Béla, a műszaki tudományok doktora, a pestlőrinci Meteorológiai Fő­obszervatórium igazgatója, azt a kétnapos ankétot, amelyet „Meteorológia és űrkutatás” címmel rendezett a Magyar Meteorológiai Társaság, az MTESZ öt másik tagegyesüle­tének közreműködésével. Amint az ankét napirendjé­re tűzött 13 előadásból kiderül, 1960. április elseje óta mosta­náig harminchárom olyan mesterséges holdat bocsátottak Föld körüli pályára — és kö­zülük 10 még ma is „él” és dolgozik —, amely kifejezetten a meteorológusok számára gyűjti áz adatokat Pályájuk­nak a Földtől számított átlagos távolsága 640 és 36 ezer kilo­méter között változik. Most ínár a meteorológusok mint­egy kívülről látják a Földet és a légkört. Az elmúlt kilenc és fél év alatt sokat fejlődtek maguk a meteorológiai mesterséges hol­dak is. Földre sugárzott jelen­téseiket kezdetben csak a fel­bocsátó országokban lehetett venni, ma már mindenütt fog­hatók, tv-kameráik ma már merőlegesen nézik a Földet a felvétel pillanatában. A Föld­re továbbított képeken jól fel­ismerhetők a különböző lég­köri képződmények, ciklonok, frontrendszerek, a hótakarók, a hurrikánok stb. kifejlődése és alakulása. A legújabban fel- bopsátott szovjet Meteor I.és II. pedig a Föld hőkisugárzá­sáról szerez megbízható érte­süléseket. A mesterséges holdak által gyűjtött meteorológiai vonat­kozású adatokat a mi időjárás- kutatóink is felhasználják. Je­lenleg az ESSA 8. képeit ve­szik, és a Szovjetuniótól meg­kapják a Meteor I. és II. meg­figyelési eredményeit is. Beszélgetés a megyei tanács titkárával Április 29-én a kormány 1016-os számmal határozatot ho­zott a nagyközségek alakításáról. A megyei tanács vezetőségét a közelmúltban több delegáció kereste fel, és kérték: falujukat nyilvánítsák nagyközséggé. Legfőbb érvnek* az ötezren felüli lakosságukat tartották. Dr. Ádám Mihállyal, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága titkárával, a nagyközséggé válás feltételeiről beszélgettünk. tatásokat. Módjukban, áll — ahol van rá lehetőség — sa­ját bányát, vagy téglagyárat létesíteni. Ezen felül a jelen­legi hatósági jogköröket ma­gasabb színvonalon kell el­látniuk. — Engedje meg, hogy egy kicsit messzebbről kezdjem — mondta dr. Adárn Mihály. — Az ezertizenhatos határo­zat, amely módot nyújt a nagyközségi rendszer kialakí­tására, régi ellentmondást old meg. A tanácsok megalaku­lásakor az a különös jogi helyzet jött létre, hogy a kis- és nagyközségek hatásköre azonos volt, de feladatuk nem. Ez lett a sematikus el­járások alapja. A másik nagy ellentmondás: a kis- és nagy­községeknél a jogok és köte­lességek párhuzama, azonos jogi- és gazdasági eszközökkel. A nagy kiterjedésű, nagy lé­lekszámú községek feladatai­hoz azonban ezek az eszközök nem elégségesek. Világos, hogy például Kemence és Abony gondjait nem lehet azonos mércével mérni. A nagyobb településeken szer­teágazóbbak az emberek igé­nyei, de nem áll rendelkezés­re elégséges gazdasági eszköz a jogos igények kielégítésére. A nagyközségek létrejöttével eljutottunk ahhoz a gyakor­lati felismeréshez, hogy a ta­nácsi közigazgatás alapvető láncszeme a község. Nem volt ez ismeretlen tézis korábban sem, de az elmélettel szem­ben a társadalmi gyakorlat oda vezetett, hogy a község nem alapvető lett, hanem alsó. • — A kettő között nagy a különbség? — A centrális állami veze­tésnél nem kaptak jogokat, csak végrehajtottak. Ezt a hibát felismerve igyekeznek ma a falut valóban alapvető láncszemmé tenni, J ezért kap­tak tényleges hatásköröket. Hogy csak a legismertebbeket említsem: építési, szabálysér­tési eljárásoknál, mezőgazda- sági és gyámügyek bonyolí­tásának 0 — Mi vezérli az embere­ket, amikor a nagyközséggé való minősítést kérik? — A nagyközségi státusz nem szubjektív elhatározás, hanem igen fontos gazdasági kihatásai vannak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy foglalt állást, hogy csak az előfeltélek széles körű megteremtése után, tervsze­rűen kialakított, hosszabb fo­lyamat után lehet ezt az ál­lapotot elérni... A — Mik a feltételek és meddig tart ez a „hosszabb” folyamat? — Akár több évig. Ez alatt kell a községi tanácsot és szervezetét alkalmassá tenni arra, hogy a városi színvona­lat megközelítően kielégítse a lakosság kommunális, el­látási és hatósági szükségle­tét. Ma még a tanácsok mű­ködésében a közigazgatási szín az erősebb. A községi tanácsok hatóságok, akik pa­pírt, igazolást adnak. Költ­ségvetésük, gazdasági eszkö­zeik nagyon szerények, ép­pen csak a fenntartást tud­ják biztosítani, a legminimá­lisabb fejlesztéssel. A városi tanácsok munkája már több­rétű. Ott már építkeznek, sa­ját vállalatokat tartanak fenn, szoros szálak fűzik őket a gazdasági vérkeringéshez. Ál­talában, ha nálunk azt mond­juk, önkormányzat, csak a jo­gi dolgokra gondolunk, aztán a centralizmusra és a de- i mokratizmusra. Pedig ide tar­tozik még az önfenntartás, ön­ellátás és az önfejlesztés. Azt a szemléletet is meg kell vál­toztam, ami még mindig ural­kodó. A tanácsok elkészítik a fejlesztési terveket, de pénzt az államtól kémek hoz­zá. Ezért kell olyan sokszor átcsoportosítani az állami tá­mogatás keretét. Pedig a ta­nácstörvény eddig is lehetősé­get adott rá, hogy akár a kis községek is jövedelmező vál­lalatokat alapítsanak, vagyis saját jövedelmet biztosítsa- sanak. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy nemcsak a kez­deményezőkészség, de az anyagi -alap is hiányzott. A nagyközönségnek más­képpen kell gondjaikat meg­oldaniuk. Kezdeményezniük kell, lakásépítést kell szer­vezniük, csatornázást és köz­művesítést. Meg kell oldaniuk a helyi közlekedést. A taná­csok üzemeltethetnek szesz­főzdét, fürdőt, temetkezési vállalatot, építő-karbantartó vállalatokat szervezhetnek. Gondoskodniuk kell a kultu­rális-szociális létesítmények­ről, önmaguknak kell azokat megteremteni és fenntartani. Állandóan fejleszteniük kell a lakosság kényelmét szolgáló ipari és kereskedelmi szolgál­0 — A felsoroltak fontos, szép és főleg az ottlakók szá­mára nagyon hasznos felada­tok. Véleményem szerint azonban a jelenlegi szakem­ber gárdával még a nagy lé­lekszámú községek tanácsai sem tudnak megfelelni a kö­vetelményeknek. — Természetesen. Ezért is voltunk kénytelenek ma még többek kérését elutasítani. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy az ötezren felüli lélek-, szárn önmagában nem elég, sőt az is megeshet, hogy ki­sebb falu válik nagyközség­gé, ha egyéb okok indokolják. Például Visegrádnál a nagy­mértékű idegenforgalom. A közös tanácsú községek is nagyközségekké válhatnak, ha az előbb felsoroltaknak megfelelnek. Ha falugyűlésen megbeszélik a dolgot, és a ta­nácsülés határozatban foglal állást, akkor lehet a felsőbb szervekhez fordulni. — Most nézzük a szakem­ber-kérdést. Nem titok, hogy a tanácsi helyekért a jó mun­kaerők nem verekedtek. A közeljövőben megfelelő fel­tételeket biztosítunk. Építész­től kezdve ' a jogászig és a közgazdászig kvalifikált szak­emberekre lesz szükség a nagyközségek feladatainak el­látására. Ezenkívül rendezni kell a technikai alkalmazottak jövedelmét, növelni a létszá­mot. tD — Több aggodalom is fel­merült a nagyközségekkel kapcsolatban. Történetesen, hogy emelkedik majd az adó. Azonkívül kérdezik, új ta­nácstagokat fognak-e válasz­tani? Megnyugtatásul: az adó nem emelkedik. A tanácsta­gok száma is változatlan ma­rad. összegezésül azonban hagyj mondjam el még egy­szer, hogy a nagyközséggé válást nem kell elsietni, ne legyen üres forma tartalom nélkül. Még egy hamis illú­ziót szeretnék eloszlatni. Oda- sem ömlik majd zsákkal a pénz. A tizenegy községet, amit a megyei tanácsülésnek elfogadásra javasolunk, mint egy példának tartjuk. Eddig is nagyobb ütemű volt fejlesztés si-gazdasági tevékenységük és az indulásnál a lehetőséghez képest támogatjuk őket — fe­jezte be tájékoztatóját dr. Ádám Mihály, megyei vb-tit- kár. Komáromi Magda Miből mit? és /»étiturai Kommunistának lenni azt jelenti, hogy mindenütt és mindig az emberi haladást szolgáljuk, az ember érde­kében. Ezt jelentette száz évvel ezelőtt, a Kommunista Kiáltvány megjelenése idején. Ezt jelentette fél évszá­zada, amikor győzött az első szocialista forradalom. Bármennyit változott azóta a világ, ezt jelenti ma is. A kommunisták forradalmárok. Az is köztudott, högy az emberek életében ritkán fordul elő, hogy a bariká­dokon kénytelenek harcolni, sokkal gyakrabban élnek országok, népek olyan állapotban, amelyről elmondhat­juk, hogy „nincs forradalmi helyzet”. Kommunistának lenni tehát azt is jelenti, hogy forradalmár módra vi­selkedni, nemcsak a történelem kivételes, kritikus pil­lanataiban, hanem a viszonylag békés mindennapi élet­ben is. Korunkban egy időben, de különböző helyeken rend­kívül sokféle fejlettségi szinten, rendkívül eltérő élet­viszonyok között tevékenykednek emberi közösségek, Nyilvánvaló, hogy mást jelent a haladást szolgálni Vietnamban és mást Angliában, másként segíthetik elő a haladást a Szovjetunió vagy Magyarország állampol­gárai, és egészen másként mozdíthatják elő a progresz- sziót Algériában, Indiában vagy Svájcban. Arról aligha kell meggyőzni valakit is, hogy a világ, amelyben élünk, ennyi különbözőség ellenére, sehol sem tökéle­tes, és a haladás cselekvő híveire mindenütt ezernyi tennivaló vár. Ettől a ténytől eltekintve, amin nem tudunk változ­tatni, azonos helyen és időben, egyforma körülmények között élő emberek is más-más módon képzelik el a haladást. A kommunisták úgy, hogy az nem néhány ember vagy egy kiváltságos csoport, ha/iem mindig az egész közösség, az egész társadalom éraekeit, jövőbeni fejlődését szolgálja. A kommunisták véleménye az, hogy az emberiség több százezer éves fejlődése során mindinkább tudatosodott, egyre jobban megismerte környezetét, a természetet s benne önmagát is; az isme­retek birtokában egyre nagyobb hatalomra tett szert saját élete döntő feltételeinek alakításában. Minél in­kább uralkodik az ember a természeten, annál Inkább felszabadulhat a szegénység, betegség, különféle em­berhez méltatlan nyűgök és korlátok béklyója alól, s annál inkább élhet emberhez méltó módon. Minél ke­vésbé nehéz, fárasztó és terhes a munka, annál inkább felszabadul az ember, cselekedetei alkotássá, öröm for­rásává válhatnak számára. A kommunisták előtt egy ilyen társadalom megteremtésének a képe lebeg, és mindenkori tevékenységükben ennek megvalósításáért kell fáradozniuk. A mi korunkban minden eddiginél nyilvánvalóbb, hogy az emberiség rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek földünk megszaporodott lakosságát is mente­síthetik a szűkölködéstől, és boldoggá tehetik. Ez sok nemzedék munkájával, a tudományos-technikai forra­dalom eredményei révén vált lehetővé. Éppen azért, mert ilyen roppant erők kerültek az ember birtokába, ma fontosabb, mint valaha, hogy mi­nél többen legyenek azok, akik tudományos alaposság­gal és elfogulatlansággal keresik a békés és szabad em­beri együttélés törvényeit, lehetőségeit, a különböző társadalmi mozgások okait és irányát. A kommunisták nem vágyálomként képzelődnek a jövő boldog embe­reinek társadalmáról, hanem olyan világnézetük van, a marxizmus—leninizmtis, amely a társadalomviszo­nyok emberibb, korszerűbb, tudományosabb módszereit is segít felfedezni, s gyakorlati cselekvést ír elő. A kommunisták úgy akarják megváltoztatni az em­berek egymás közti viszonyait, hogy azokból gyökere­sen kiirtsák az embertelenség forrásait, vagyis a ki­zsákmányolást, elnyomást, háborút, szegénységet, tu­datlanságot. Gyökeres változás, vagyis forradalmi vál­tozás szükséges annak a tőkésgépezetnek a széttörésé­hez, amelyik saját léte érdekében tartotta fenn, ter­melte újra a kizsákmányolást és a háborút. A kommu­nista forradalmárokat az különböztette meg mindig is más — anarchista, utópista — forradalmároktól, hogy ezt a gyökeres változást a valósággal szigorúan szá­molva, olyan módon és olyan ütemben tartották és tartják megvalósíthatónak, ahogyan annak feltételei megérettek. SZÁZADOS MŰHELY Nagy István szilsárkány! kovács nemcsak falujában, ha­nem a környéken is elismert szakember. Munkájára még ma is sokan tartanak igényt. Az átutazó mindebből csak a patinás műhelyre figyel fel, amely csaknem egy évszázada dacol az idővel. A romantikus kovácsműhely így önmagában is valósá­gos ipari műemlék. Tudom én nagyon, jól, hogy amit te kaptál, az éppen úgy nem jó, mint amit te adtál. Az ajándékok titka, hogy csak ajándékoknak jók, de teljesen használhatatlanok egyébként, mert az ember pont az ellen­kezőjét szerette volna, mint amit kapott, bár arra, hogy mire lett volna szüksége, meg­felelő időben, helyen és alka­lomkor sok-sok célzást is tett. De most .mi legyen a'hasz­nálhatatlan ajándékkal? Visszacserélni? Ez is megol­dás, de rendszerint megoldha­tatlan, mert vagy a cédula ve­szett el véletlenül, vagy a cé­dulát dobták el szándékosan, hogy meg ne tudja, tudjam, tudjuk: mennyibe is került ez az izé. Éppen ezért nem mu­laszthatok el néhány közérde­kű receptet felajánlani: „Mi­ből — mit?” címmel. Önműködő önborotvafenő készülékből egy kis ügyeske­déssel rendkívül gyorsan és praktikusan készíthetünk ma­radók csirke- vagy kacsacsont hozzáadásával egy kevéske kávézaccal és néhány csepp kölnivízzel spitzbubit, aminek ugyan az égvilágon semmi ér­telme sincs, de az önműködő önborotvafenő készüléknek sem, mert nem is működik ön... Zöld-piros-kék, sál-BÓL két-három gyors kézmozdulat­tal pompás és tartós csomókat lehet kötni,, amelyeket legfel­jebb egy óra leforgása alatt lehet kibontani, s ez az egy óra tökéletesen elegendő, hogy megfeledkezzünk a , világ gondjairól, amelyekből olyan sok van, mint amilyen kevés ilyen bog fér el egy mai férfi­sálon ... Egy tucat zsebkendő-BÖL különösen, ha nagy füst van a szobában, amelyet — ha nincs — el lehet érni az ajándékba kapott cigaretták eltüzelésé­vel is, pillanatok alatt fél tu­catot lehet csinálni, csak 'ki kell nyitni az ablakokat, ki­dobálni hatot, bent tartani ha­tot, és gyorsan bezárni az ab­lakot és az ajtót, nehogy visz- szadobálják. Ha gyorsan csi­náljuk, még házi testedzésnek is jó... Mandzsettagomb-BÓL egy műanyag doboz bevonásával, valamint egy magnetofon és egy beatszám segítségével gyorsan csörgő készíthető, amit rázni lehet a zene ütemére, sőt zene és ütem nélkül is. Ha so­káig és hangosan csináljuk, két-három heti pihenést is nyújt SZTK-alapon, az ideg­osztályon. Nem nagy dolgok ezek, csu­pán kis ötletek, amelyek íze­lítőt adhatnak az emberi lele­ményességből és reményt a csüggedőknek, azért ember az ember, hogy holmi nehézsé­gektől ne csüggedjen. Mint én és most! Ez az írás eredetileg vezércikknek készült, de ki­nek kell ma annyi vezércikk (?), lett belőle humoreszk, amit ismét át lehet alakítani és fel­használni ... Gyurkó Géza Ugyanakkor a kommunisták tudják azt is, hogy ön­magától nem lesz jobb a világ. Segíteniük kell ennek az egész emberiséget boldoggá tenni képes technikának humánus célú kifejlesztését, tudják, hogy fokról fokra is munkálkodniuk kell a népek és országok közti bé­kés viszonyok megteremtésén, és nem szabad abba­hagyni az erőfeszítéseket a tömegek felvilágosításáért, hogy ráébredjenek valóságos érdekeikre, és felismer­jék, merre vezet az út egy jobb világhoz. Világos gondolkodást, kitartást, állhatatos türelmet követel mindez. De nem követel puritán lemondást, nincs ebben semmi emberfeletti. Ellenkezőleg, kommu­nistának lenni nagyon is józan, emberséges és emberi magatartás. Egyszerűen abból a felismerésből fakad, hogy az egyes ember nem élhet békében és boldogság­ban, amíg körülötte háború, elnyomás és boldogtalan­ság uralkodik milliók között. Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom, és azok bosszújától kell rettegnie. Nem szüntetheti meg a kizsákmányolást a kizsákmányoltak osztálya, csak ha minden kizsákmá­nyolást megszüntet. Mit jelent kommunistának lenni egy olyan ország­ban, ahol már megdöntötték a tőke uralmát — mint ahogyan megtettük ezt nálunk is, Magyarországon? Je­lenti: tettekkel szolgálni a közösséget, cselekvéssel és példával is rávezeti az embereket arra: jobb és hasz­nosabb az egymást segítő emberek társadalmában élni, hogy ki kell nőnünk az embert nyomorító és megalázó örökségből, az egymást maró, egymás rovására boldo­gulni akaró emberek életformájából. Sok nemzedéken át vezet az út a tőkésrendszer megdöntése után is a szocializmusig és a kommunizmusig. A kommunista forradalmárnak az a dolga, hogy a helyzetet felmérve, a maga közösségével szót értve megtegye, a következő lépést előre ezen az úton, tegyen meg annyit, amennyit lehet. Az eszme, a párt, az ügy nem követel a kommu­nistától lehetetlent. Vannak pillanatok, amikor kommunistának lenni nehéz. De végső soron, hosszú távon — így jó élni. A tiszta lelkiismeret egyéni boldogságot ad, és teljes összhangban van a közösség javával. Patkó Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents