Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-29 / 251. szám
1969. OKTOBER 39., SZERDA MST jiEcrii Gfiiriav» 3 \i olasz kereskedelmi államtitkár a külkereskedelmi miniszternél Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kedden délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban fogadta dr. Luigi Caiazza professzort, az j olasz külkereskedelmi minisz- Itérium államtitkárát és a kí- Iséretében levő személyeket, fakik a Budapesten hétfőn megnyitott olasz műszaki na- jpok alkalmából tartózkodnak iBudapesten. Dr. Bíró József és az olasz kereskedelem képviselői beszélgetést folytattak a két országot kölcsönösen érintő gazdasági kérdésekről. SZIGETVAR Száz esztendő pénzei Az október 31—i világtakaré- kossági nap tiszteletére és a szigetvári takarékpénztár megalakulásának 100. évfordulójára pénztörténeti kiállítást rendezett Szigetváron a Hazafias Népfront. Bemutatják az elmúlt száz esztendő alatt Magyarországon kiadott valamennyi papír- és érempénzt, amelyeket Mozsgai József volt vezető, amatőr nu- mizmatikus négy évtizedes munkával gyűjtött össze. Kiállították a hajdani városi takarékpénztár több fennmaradt dokumentumát is, például egykori részvényeket, bankbetétkönyveket, valamint régi szükségpénzeket AZ OSZTRÁK Kommunista Párt döntőbizottsága foglalkozott Ernst Fischer párttagságának kérdésével, és úgy döntött, hogy a korábbi kizárási határozatot nem változtatja1 meg. Egyetértés az „Egyetértésben”... 500 ezer forintot várnak a jubileumi versenytől a tök—perbáli Egyetértés Termelőszövetkezetben A rövid történet: megjelenik a Központi Bizottság és a Hazafias Népfront felhívása, az egész népet átfogó versennyel ünnepeljük hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját. Pest megyében a zsámbéki Uj Élet Termelőszövetkezet versenyre hívja ki a megye összes termelő- szövetkezetét. A dátum: október 5. A Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségéhez megyek. Ki csatlakozott elsőnek a zsámbékiak versenyéhez? Válasz: a tök—perbáli Egyetértés Termelőszövetkezet. ★ Azt hiszem a jó szándék nem elég, sem a formális csatlakozás. Sokat versenyeztünk már, jól, rosszul értelmezve a felhívásokat. A gyerekbetegségekből felgyógyulva igazán megérdemeljük, hogy a jubileumi verseny igaz, nemes vetélkedés legyen, amely közhasznúan a gazdálkodás fejlődését szolgálja 'De mitől lesz jó, tartalmas, „közhasznú” egy verseny? Ezt kutatom a tök— perbáli Egyetértés Tsz-ben. Kelemen Béla párttitkár a már lefektetett versenypontokat mutatja, s közben hozzáteszi: „Amikor a zsámbékiak felhívása napvilágot látott a Pest megyei Hírlapban, a tsz-tagok, főleg azok közül a párttagok, „elcsípték” a vezetőket. ... Mi szunyókálunk, vagy megvárjuk, amíg az egész megye már előbbre jár? ... Megmondom őszintén, arra gondoltam, de jól is kellett gazdálkodnia ennek j a tsz-nek, de jól kellett politizálni ebben a községben éveken keresztül, amíg ez az egészséges türelmetlenség megjelent...' Nosza, gyerünk is, munkára Ml”. • • • < GYÖNGYÖSÖK Tizenháromezer gyöngyösibe nevelkedik most a tsz óljában. Négy-öt hét múlva már piacra kerülnek, úgy táplálják őket. Azután meg kétszer ennyi gyöngycsibe kerül a nevelőbe, és gazdagítja a nyársapáti Aranyhomok Tsz-t. Foto: Gábor A Hold meghódítása — bélyegsorozaton A posta november 1-én „A Hold meghódítása” címmel bélyegsorozatot hoz forgalomba. A nyolc értékből álló sorozat a fantasztikus elképzelésektől a kísérleteken át a megvalósulásig követi a Holdkutatás állomásait". A 40 filléres bélyegen Verne regényének egy elképzelt részlete látható. A 60 filléres bélyeg Ciolkovszkij 1903-ban készült űrállomástervét ábrázolja. Az 1 forintos bélyegen a Luna 1. holdszonda, az 1,50 forintoson a leszállóhelykutató Ranger 7. űrhajó látható. A 2 forintos bélyeg azt az eseményt örökíti meg, amikor 1966-ban a Duna 9. holdszonda a Holdra érkezett. A 2.50 forintos bélyeg az Apolló 8. űrhajó 1968. évi holdikörüli J keringését idézi, a 3 forintos a ; Szojuz 4—5. űrhajók 1969. évi [ összekapcsolását ábrázolja, | míg a 4 forintos bélyeg az j Apolló 10. Holdra szállási fő- I próbáját mutatja. A tsz pártszervezete nem sokáig várt, október 10-én a vezetőség összeült, s abban mindenki egyetértett, a zsámbé- kiakhoz gyorsan csatlakozni kell. Nem szabad azonban elkapkodni a vállalások összeállítását. A verseny tartalmas, okos dolog legyen, segítse a tsz-t anyagilag, de segítse az embereket is egyéni céljaik elérésére. Nem szóból, tettből ért az ember „Ügy kell versenyezni — mondta Demeter Miklós pártvezetőségi tag —, hogy az emberek örüljenek a 25 esztendőnek, örüljenek annak, hogy ebből az emlékből erőt kovácsolhatnak és egy rövid szakaszban, a verseny idején, még nagyobb eredményeket érhetnek el.” A tsz vezetősége megállapította, a nyereségterv 2—3 százalékos növelése — mint versenyfeladat — reális, teljesíthető. Ez a tsz-nek nem kevesebb, mint 514 ezer forint többletnyereséget jelenthet. Mennyit keresnek az emberek, ha teljesítik a versenypontokat? Éves átlagban a tagok jövedelme 26 700 forint. Ha minden vállalás „bejön”’, akkor egy-egy ember jövedelme 3900 forinttal nő. Valójában 13 hónapra kap fizetést mindenki, az évi 12 hónap helyett. „Ez már beszéd!”. Vigyázni kell azonban a gazdaságosságra. A bértömeg valamelyest nő csak, a kifizetett bérek mögött nagy eredményeknek, több terméknek kell 'lennie. Főleg a termelékenység növeléséből kell a többletnyereséget elérni. A vállalások A szántóföldi növénytermesztés dolgozói vállalták, hogy október 20-ig_ elvetik a kenyérgabonát. (Erős István, a versenybíróság egyik tagja, aki a növénytermesztőkért felelős, állandó kapcsolatban van a traktorosokkal. A központból délután kettőkor már telefon megy a majorba? ...Hogyan álltok? Reggel még 40 hold volt vissza, de két gépét .ráuszítottunk”. Vállalták, hogy 571 hold kukorica törését október 30-ig befejezik, az őszi mélyszántást 30—40 centiméter mélyen november 30-ig kifogástalan minőségben elvégzik 1003 hold területen, és április 4-éig a kora tavaszi munkákkal, fejtrágyázással is elkészülnek. Az állattenyésztésben dolgozók többek között a havi 24 ezer literes tej termelési tervet 26 ezer literre teljesítik, a hízómarhák .súlygyarapodását az eddigi, havi 26 kilóról 30 kilóra, a hízósertéseknél pedig lő kilóról 16,5 kilóra növelik. A versenybe a kertészet, a gépjavítók, sőt a kiegészítő vagy ahogyan itt nevezik, az ipari főágazat dolgozói is bekapcsolódtak-. (A 80 fős építőrészleg november 5-éré befejezi Budakeszin 36 lakás építését. Az építést május 25-én kezdték el!) A gazdasági vezetők feladata A tök—perbáli „Egyetértés Tsz”-ben nagyon helyesen .abból indultak ki, a verseny szervezése, bonyolítása nemcsak a pártszervezet feladata, hanem azt a gazdasági vezetőknek kell szorgalmazniuk. Ez a jó gyakorlat tükröződik a versenybizottság összetételénél is: Erős István, a növény- termesztési ágazat vezetője, Vásárhelyi György, az állat- tenyésztés vezetője, Demeter Miklós főkertész, pártvezetőségi tag, Czinkovszki Attila, a gépműhely vezetője és Kovács Ferenc versenyfelelős. — Ezek az emberek alkalmasak arra, hogy néha kiabáljanak Is? — kérdezem tréfásan Kelemen Bélától, aki rögtön érti, mire gondolok. — De még mennyire! — válaszolja. — Az egyes ágazatok olyan érzékenyen vigyáznak a területük önköltségére, a gazdaságos munkavégzésre, hogy néha már az összeveszésig is elmennek... A prémium ezen múlik! A tsz versenybizottsága szerint a részvevőket — termelési egységenként — anyagilag és erkölcsileg érdekeltté tették. A verseng első, második, harmadik helyezettjei részére vándorzászlót adnak át 1970. április 4-én, de a versenyt azért tovább folytatják egész évben. A verseny legjobbjai természetesen — a premizálási rendszer szerint — pénzjutalomban is részesülnek. Érdemes tehát küzdeni a helyezésekért. A startpisztoly eldördült, a tsz mintegy 700 dolgozója „harcra” készen álL Parányi szépséghiba Tetszett, nagyon tetszett a gyors csatlakozás, a jó szervezés, értelmesnek tartható a célkitűzésük is. Ám a szocialista brigádokkal való foglalkozás már kevésbé. Valamikor régen, 1966—67. évben két ágazatban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben jól működő szocialista brigádjaik voltak. „Az állattenyésztésben dolgozó szocialista brigádtagok — hangzott a vélemény — összevesztek a prémiumon, szétszéledtek...” A mozgalom ellaposodott. A gépműhelyben a szocialista brigádtagok — amikor új gépek érkeztek — mind arra kívántak ülni. Az egész mozgalom alapjaiban rendült meg, a szocialista módon dolgozni, élni elvét kirágta az anyagiasság, a kapzsiság, az összeférhetetlenség. A tsz vezetősége azt állítja: „Nekünk csak az ágazati verseny felel meg.” Szeretnénk ezzel a megállapítással vitába szállni. Az ágazati verseny nem pótolhatja a kisebb csoportok, sőt emberek egymás közötti versengését. A szocialista brigádmozgalom alkalmas arra is, hogy féket, gátat vessen a „csak a pénzre megyek” módszernek, elvnek, felfogásnak. Ne mondjanak le a tsz vezetői erről a nagyon jó, tartalmas, korszerű ver- senyformáróú A szervezés fáradságos, az-emberekkel való törődés nem hoz ugyan mindig kézzel fogható anyagi hasznot, de az emberek tudatának megváltozásában annál inkább. És higgyék el, később éppen ez lesz a gazdasági továbblépés legnagyobb ereje, előrelendítője. A jubileumi verseny egyik szép eredménye lenne, ha a toki—perbáli „Egyetértés Tsz”-ben újjáéledne a szocialista brigádmozgalom. Szüts Dénes Kedvező változások az iparban A hatékonyság javításának fontos eszköze a termelés összetételének változtatása. Ha a vállalaton belül növelik a korszerű, keresett, jó áron értékesíthető cikkek termelésének részarányát a korszerűtlen, az elavult, a csak kedvezőtlenül értékesíthető gyártmányok rovására, ez több nyereséget hoz a vállalatnak és nagyobb hasznot a népgazdaságnak. Az iparágon belül, sőt az iparágak között hasonló arányeltolódásokra van lehetőség. Sok millió forint megtakarítást jelent például az országnak, hogy évről évre csökken a drága szén, és növekszik a termelékenyebbben előállítható, olcsóbban beszerezhető és gazdaságosabban felhasználható földgáz és kőolaj felhasználási aránya. Hasonlóképpen évek óta megfigyelhetjük a vegyipar termelési részarányának növekedését az ipar egészén belül. A reform piaci szerepének növelésével,, a vállalati érdekeltség fokozásával céltudatosan ösztönzi ezeket a változásokat. Milyen eredményeket hozott az első másfél esztendő? Erre a kérdésre kereste a választ a Központi Statisztikai Hivatal felmérése 23 iparágban.' Az adatok félreérthetetlenül tanúsítják, elkezdődött, pontosabban meggyorsult a termelés szerkezetének kedvező irányú átalakulása. A szerény eredmények egyébként azt is jelzik, hogy a lényeges átalakuláshoz, csakúgy, mint a reform kibontakoztatásához, több esztendő szükséges. Elsősorban a gyorsan fejlődő iparágak termelésének összetételében tapasztalhattunk jelentősebb változásokat. így az alumíniumkohászatban, a híradás- és vákuumtechnikai iparban, a műszeriparban és a vegyi termékek gyártásában. A szerkezeti változások azonban nem mindig kapcsolódnak a termelés gyors növekedéséhez. Az üveg-, a papír- és a bútoripar termelése például az ipar átlagát meghaladó mértékben növekedett, a termelés összetétele azonban lényegében nem változott. A közlekedési eszközöket gyártó iparág átlagos fejlődési üteme ellenére viszont lényegesen növekedett az 'iparágban a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok gyártási aránya, mig a vasúti vonóerő termelése stagnált, sőt csökkent. Az építőanyagipar termelésének ma már több mint a felét előregyártott beton épületelemek és szerkezetek alkotják, holott ezeknek az elemeknek a gyártását csupán az 1960-as évek elején kezdték. A termelés szerkezeti változásainak csupán egy része tulajdonítható a reformintézkedések közvetlen hatásának. Az alumíniumkohászat belső átalakulása, a közúti jármű- és mindenekelőtt az autóbuszgyártás előretörése a korábban kötött magyar—szovjet államközi megállapodások következménye. A híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar, illetve a be- tonelemgyártás termelési szerkezetének eltolódása, a piaci igények változásának rugalmas követéséből adódik. A mezőgazdasági gépek termelésének részaránya félreérthetetlenül az utóbbi évek erőteljes gyártmány- fejlesztése (egyebek közt licenciavásárlása és nemzetközi kooperációja) nyomán növekedett. * Általában növekedett a korszerűbb, a keresettebb fogyasztási cikkek gyártási aránya is. Megfigyelhető ez például a szintetikus mosószerek növekvő gyártásában és a szappantermelés csökkenésében. A gyártmányösszetétel változtatása, a hatékony termelés kedvező szerkezetének kialakítása nem csupán népgazdasági, hanem fontos vállalati feladat is. A tervutasítások időszakában a gyártmányösszetétel változtatása manipulációnak számított, mivel központilag részleteiben főbb gyártmányonként megszabták a tennivalókat. Ma a vállalatok rugalmasan igazíthatják saját terveiket a műszaki fejlesztés irányzataihoz, a piac kívánalmaihoz. Mindehhez, persze, pontos, megbízható információ éppen úgy szükséges, mint a műszaki fejlesztés sokféle lehetőségeinek (saját erő, licencvásárlás, nemzetközi együttműködés stb.) hasznosítása. A vállalati politika fontos része az optimális gyártmányösszetétel meghatározása és kialakítása. Ehhez pedig nemcsak az új gyártmányok- bevezetésére és térhódítására, hanem a régi elavultak visszafejlesztésére, termelésük beszüntetésére is szükség van. A kedvező gyártmányösszetétel ma még — főleg a gépipari vállalatoknál — profil- és választékszűkítést is feltételez, ami viszont a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését, elsősorban a szocialista országok intenzív gazdasági együttműködését igényli. Kovács József A védőbeszédem — A Holdon voltam — újságoltam örömteli és büszke arccal a feleségemnek megtértem után, aki meleg tekintettel, forró csókkal és ezzel a szöveggel fogadott: — Megcsaltál-e, gazember? — és iménti meleg tekintetét kutatóan fúrta az enyémbe... — Kis csacsi. Hogy tudsz ilyen szamárságot kérdezni? Téged? Ugyan. S különben is, hol van a Holdon nő! — Szóval a Holdon nincs nő? — A Holdon én voltam az első ember. Érted? Az első. S miután férfi vagyok, felelősségem teljes tudatában kijelenthetem neked, szívem, hogy a Holdon nincs nő. — Értem — nézett rám ösz- szevont szemöldökkel, hogy olyan szigorú lett az arca, mint egy szemüvegét otthon - felejtett sebész az epeműtét előtt... — Tehát nem csaltál meg a Holdon, mert ott nincs nő. Ha lett volna, megcsaltál volna. Szóval a te hűséged nem lényegedből, az irántam érzett... — Hó... hó... állj meg! —■ riadtam meg kétségbeesve ... — Miről beszélsz, te? Mit akarsz most itt kiforgatni? Megjövök a Holdról, én az első ember, és akkor te... — ... igen, és akkor én jogosan háboroghatok, mint anya, asz- szony, feleség... mert igenis, a te hűséged ezek szerint nem a lényegedből, az irántam érzett szeretetből fakad, hanem egy objektív helyzetből. Ha mondjuk a Marson lettél volna, akkor megcsaltál volna? — Ne őrjíts, könyörgöm, ne őrjíts! — nyögtem fél átkozva a pillanatot, amikor visszatértem erre a földre, ahol ez a rettenetes nő él — ... A Marson sincs élet, tehát ott sincs nő... — Akkor a Jupiteren — makacskodott nejem ... — A Jupiteren sincs... A Venuson sincs és ha beleőrülök a dühtől, a Plútón, a Merkúron, a Saturnoson és a Ura- nuson sincs élet, tehát sehol sincs nő — üvöltöttem vörösen a méregtől. — Tehát te képes volnál a naprendszert elhagyni, csak hogy megcsalj... Mert neked nem az asztronautika, hanem a biológia a fontos. Most leleplezted magad — fakadt könnyre, miközben e női logikától fejbe kólintva roskadt roncsként omlottam le egy karosszékbe. — Érts már meg, az isiten szerelmére! A Holdon voltam. Én voltam az első ember, a te férjed, volt az első, aki a Holdra lépett. A talpamon még most is ott van a Hold pora... — Mi van a talpadon? — kapta fel a fejét a feleségem. — Mondom — ordítottam —, a Hold pora! — Légy szíves és ne ordíts. Inkább töröld le a lábad attól a portól, most volt nagytakarítás ... Borzalmasok vagytok ti férfiak. Az ember beleőszül a takarításba, s ti még a Holdról is képesek vagytok behozni a port a lakásba — mondta őszinte felháborodással... ... és tisztelt bíróság, ezért fojtottam meg egyébként hőn szeretett feleségem. Kérem e körülmények tudomásulvétele után engem a vád alól jogos önvédelem címén felmenteni... Köszönöm a megértést, tisztelt bíróság! Gyurkó Géza i
