Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-26 / 249. szám

Az utolsó vonatnak tisztelgett NYUGDÍJAS LESZ A VÁLTÓŐR Ma Arany-ünnepség Az Arany János szobornál Hogyan zárult a múzeumi hónap esemény- sorozata? Erről tanácskoznak hétfőn délután a Múzeum Ba­ráti Kör ülésén a két múzeum vezetői és munkatársai. Hajnalban, kicsit fázósan, kicsit álmosan kopogtattam be a Nagykőrös—Nyársapát között levő 241. sorompóőr- házba. Tóth Ferenc szívesen fogadott, a tűzhely melege ha­mar feledtette velem az őszi hajnal hűvösségét. Fátyolos hangon szólalt meg: — Ez volt életem utolsó vonata, amelyet biztosítani kellett... Tóth Ferenc nyugdíjba megy. Harmincnégy évet „hú­zott le” a vasútnál. Először előmunkás volt. öt éven ke­resztül járt Cegléd és Nagykő­rös között gyalog naponta és közben elvégezte a kisebb- nagyobb javításokat is. Mennyi, ez kilométerben? Ha összeadjuk, magvan vagy 25 ezer kilométer. Télen hóban, nyáron forró homokban, ha esett, ha fújt menni kellett. De lábai felmondták a szol­gálatot. Ekkor lett sorompóke­zelő pályaőr. Tizenhét év alatt, amíg ezt a munkát végezte, sok minden megváltozott körülötte is. Amikor először idekerült na­ponta legfeljebb tizenöt vonat haladt el előtte, soknak tűnt. Ma? A negyvenöt vonat sem ritkaság. Azt mondják a laikusok, nem munka ez. Pedig egy kis figyelmetlenség végzetes ka­tasztrófát idézhet elő. Egy esetre még ma is verej­tékezve emlékezik. Egy gép­kocsi áttörte a sorompót. A vonat pedig közeledett. A lé­lekjelenléte és fegyelme men­tette meg a bajtól a kocsit. Időben biztosítani tudott, és a pályán nyugodtan átrobogott a vonat. Nehéz szolgálat van a har­mincnégy év mögött, és még­is, amikor arról faggatom, mit kezdene, ha most újból kezdhetné. — Csak vasutas lennék új­ból — szól csendesen — jó és szép munka ez. (R. T.) délelőtt 10 órakor megtartják a hagyományos Arany-ünnep- séget. Az ünnepi beszédet Miklós Róbert, a Petőfi Múzeum tu­dományos munkatársa tartja. MOZIMŰSOR Mint a bagoly nappal A hallgatás összeesküvése. Magyarul beszélő, színes olasz —francia film. Főszereplő: Claudia Cardinale. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: Magyarázom a mechanizmust IV. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné: Senki sem akart meghalni Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. A körösi serdülő tornász fiúk — a magyar vidék legjobbjai Október 18-án és 19-én Kis­kunhalason bonyolították le az országos vidéki férfi egyé­ni serdülő tonászbajnokság küdzelmeit. Dunaújváros, Pécs, Debrecen, Kiskunhalas, Miskolc, Győr és Mosonma­gyaróvár legjobbjai mellett a Nagykőrösi Gimnázium SE kilenc sportolója is kivívta magának a vidék legjobbjai közötti szereplés jogát. Két osztályban 13 verseny­számra került sor és a meg­szerezhető 39 éremből tizenhe­tet (!, 7 arany, 3 ezüst, 7 bronz) a körösi fiúk hoztak haza, akik ezzel is bebizonyí­tották, hogy a kitartó, szor­galmas munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Serdülő I. osztályban az egyéni összetett versenyben 33 fiú indult. A körösiek kö­zül ...2. Rácz Zsolt 110,7; ...6. Hengán István 106,6; ... 14. Rózsás László 104,1: 15. Király Sándor 103,9; .... 17! Tóth József 103,2; ... 25. Ki­rály Miklós 101,3 ponttal. A szerenkénti versenyben Rácz lólengésben, korláton és ta­lajon bajnok, gyűrűn harma­dik lett; míg nyújtón Király Sándor végzett a harmadik helyen. Az első 16 (!) helye­zett között szoros volt a küz­delem. Rácz három szeren remekelt, de ugrásban bi­zonytalankodott; Hengán és Rózsás egyenletesen szere­pelt, Király Sándor nyújtón jól szerepelt, Tóth erejéből a kevesebb edzés miatt nem futotta többre, Király Miklós­tól többet vártunk. Az első 24 helyezett jutott az orszá­gos döntőbe. Serdülő II. osztályban (36 induló) a körösi fiúk kiemel­kedtek a mezőnyből, reme­kül versenyeztek, s edzőjük­nek, Medve Lászlónak is meglepetést okoztak. Ebben az osztályban ez a legmaga­sabb szintű verseny, s így mindenképp dicséretet érde­mel az egyéni összetett ver­seny első három (mindhárom körösi!) helyezettje. A bajnok­ságot Zsoldos Péter nyerte 45,3-as teljesítményével2. Kovács István 45,1; 3. Párizs Lajos 44.9 ponttal. Talajon: 1. Párizs 9,2; ... 3. Zsoldos P. 9,1 ponttal. Gyűrűn: ... 3. Zsoldos P 9,1-gyel. Korláton: 1. Párizs 9,3: 2. Zsoldos P. 9.2 Donttal. Ugrásban: ... 3. Zsoldos P. 9-cel Nyújtón: 1. Kovács 9.2 ponttal. A körösi tornászfiúk ered­ménye országos viszonylat­ban is figyelemreméltó, pe­dig korszerűtlen szereken ké­szülhettek csak fel az őszi versenyeikre. Dónáth Ferencet, a Nagy­kőrösi Gimnázium SE torná­szát meghívták az országos ifiúsági válogatott-keret ed­zésére a fővárosi Sportcsar­nok e'dzőt°’mébe. ahol a kö­rösi fiú jól dolgozott. Gratu­lálunk' Sulyok Zoltán M XIII. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1969. OKTOBER 26., VASÁRNAP Emberi kéz érintése nélkül Modernizálódnak a szarvas­marha-istállók, senki sem gondol már kézi fejésre, az etetést, itatást is a legtöbb helyen önkiszolgáló rendszer­ben oldják meg, a terített „asztalról" annyit eszik a hl- zójószág, amennyire szüksége van a fejlődéshez. A trágyaki­hordás azonban még most is sok helyen ugyanúgy törté­nik, mint ahogy évszázadok során, vasvillával talicskára, kiskocsira rakják, és irány a gyűjtőhely. Nehéz munka, ezért is kísérleteznek állan­dóan a megkönnyítésével. A Szabadság Termelőszövetke­zetben ez már sikerült is, hi­szen a trágya az emberi kéz érintése nélkül kqrül a kocsi­ra, a végtelen szalag segítsé­gével. Az ember itt már csak el­lenőrzi, hogy egyenletesen teljen meg a kocsi, gyorsab­ban, könnyebben megy végbe az istálló kitakarítása. Nem mindegy az sem, hogy így talán lesz fiatalokból utánpótlás erre a munkakörre is, mert idáig az volt a kifo­gás, hogy trágyát kell horda­ni Foto: Kiss / termelőszövetkezetekben ellenőrzik a törvényesség betartását Több helyütt önállóan „döntenek” a tagság jóváhagyása nélkül Az 1963-as termelőszövet­kezeti törvény a tanácsokat megbízta a termelőszövetke­zetek állami felügyeletével. A városi tanács végrehajtó i- bizottságának dr. llanny Vil­mos osztályvezető most tett i jelentést az idei ellenőrzési munkáról. A jelentés szerint, ■ bár termelőszövetkezeteinkben a jogszabályok betartása te­rén sokat javult a helyzet, több helyi termelőszövetke­zetben súlyos szabálytalansá­gokat észleltek. Ügy látszik a vezetőségek és a bizottságok tagjai nincsenek teljesen tisztában hatáskörükkel, s a törvényes rendelkezésekkel, e nem méltányolják kellően a tagok érdekeit és szociá­lis jogait. Sok esetben az elnök dik­tatórikus akarata érvé­nyesül, amit a termelőszö­vetkezetek jogtanácsosai sem észrevételeznek. Több termelőszövetkezetben nincs elegendő szakember. Erkölcsi bizonyítvány nélkül, hüntetett előéletű egyéneket alkalmaznak. Több termelő­szövetkezetben egyes szemé­lyeknek munkadíj-előleg cí­mén, 10—25 ezer forintos ka­matmentes kölcsönöket fo­lyósítottak, ezzel szemben item fizetik a földjáradékot. Az egyik termelőszövetkeze­ti Vezetőség gépműhelye dol­gozóinak a közgyűlés -által megállapított 80 százalék elő­leg fizetése helyett, 90 szá­zalék fizetését határozta el. Több termelőszövetkezet­ben a háztáji föld he­lyett átlag kukoricater­mést adnak a vezetőségi tagoknak, s volt eset,- hogy még a termelési költséget sem vonták le, ' és a kukoricát a piaci- árnál magasabban „visz. szavásárolták”. Ezt a természetbeli kukorica­adást a termelőszövetkezetek közgyűlései csak az öreg, be­teg tagok részére engedték meg. A mezőgazdasági osztály több törvénytelen, s tagok ér­dekeit sértő vezetőségi tény­kedést és határozatot meg­semmisített, s közbelépett, amikor egyes terményeket a pesti piaci áraknál is maga­sabb árakon árultak. A végrehajtó bizottság tag­jai további erélyes ellenőrzés­re kérték a mezőgazdasági osztályt. A gyűlésen részt- vett Petik István, a Pest me­gyei Tanács mézőgazdasági osztály helyettes vezetője is, aki kijelentette, hogy a 2—3 körösi termelőszövetkezetben előforduló szabálytalanságo­kat meg kell szüntetni, vi­gyázni kell a tagság közös vagyonára. Más termelőszö­vetkezetekben is voltak már ilyen esetek, amelyek csak akkor szűntek meg, amikor az elnökökre 3—5 ezer forintos bírságokat szabtak ki. ! Végül Szűcs Zoltán ta­nácselnök zárszavában elmondotta, hogy a bizott­ság semmiféle erkölcs­telenséget és szabálytalan­ságot nem enged meg. A szabálytalanságok megszün­tetése érdekében a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének bevo­násával, megbeszélésre hív­ják össze a helyi termelőszö­vetkezeti vezetőket, a mező- gazdasági osztály pedig fel­hívja a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottságának és jogtanácsosainak a figyelmét, hogy jobban ügyeljenek a törvényesség betartására. (kopa) 200-300 négyszögöles kerteket vásárolhatnak a dolgozók Az 1967-es földtörvény mó­dot ad arra, hogy a nagyüze­miig nem hasznosítható ál­lami földeket kis részle­tekben eladják, vagy bérbe­adják mezőgazdasági terme­léssel nem élethivatásszerűen foglalkozó dolgozóknak, és nyugdíjasoknak, akik ott szabad, idejüket . kellemesen és hasznosan eltol th essék, s házi szükségletre egyet-mást termelhessenek. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága a körösi dolgo­zóknak biztosítja ezt a lehe­tőséget s elhatározta, hogy er­re a célra a Pálfái-Bánom dűlőben 15 hold zártkertszerű területet jelöl és parcelláztat ki, 200 és 300 négyszögöles te­rületekre, melyeket az OTP fog eladni. A vételárakat a munkabizottság javaslata alapján fogják megállapítani. Az esetleg el nem kelő par­cellákat pedig haszonbérbe adják, a mezőgazdasági osz­tály útján. Ezekből a parcellákból csak azok vásárolhatnak, illetve bérelhetnek, akiknek földte­rülete a vásárolni, illetve bé­relni kívánt területtel együtt nem haladja meg a 200—400 négyszögölet. A parcellákra csak mellék­épület nélküli, ideiglenes tartózkodásra alkalmas szer­számkamrát, vagy hétvégi há­zacskát lehet építeni. A föl­dek rendes megművelése kö- tejgzp., és azok öt évig nem adhatók él­ik) Tanácstagi beszámolók Harsányi András október 26-án (vasárnap) 15 órakor a Hangácsi iskolában, Visontai Lászlóné október 27-én (hét­főn) 18 órakor a Csongrádi úti iskolában számol be választói­nak. Dr. Dobos Vilmos október 29-én (szerdán) 17 órakor a Kálvin téri iskolában, Szalay János ugyanebben az időpont­ban a Zsíros dűlő 19/b szám alatt, Dér Lászlóné október 31-én (pénteken) 17 órakor (a Patay utcai) Kossuth iskolá­ban tart tanácstagi beszámo­lót. 25 ÉVE... Ágyúszó mellett született... IV. A NÉMET SWESTEREK eltávozása után a Révész-féle házba költözött a közellátási hivatal. Horthy Miklós beszédé­nek elhangzása után nagy izgalom látszott a német katonákon. Féltek a magyarok ellenállásától. Nagykőrösön nem történt sémmi, itt az ellenállásra nem gondoltak. Már az éjszaka fo­lyamán híre jött, hogy a nyilasok, illetve Szálasi Ferencék vet­ték át a hatalmat. Horthy nyilatkozata után a polgármester a már hetek óta serényen tevékenykedő nyilasok házát bezáratta, zászlójukat levétette. Október 16-án ki kellett a nyilasházat nyitni, amely a Jókai és az Esperanto utca sarkán, a Csizmadia Sándor-féle házban volt. (Ma a temetkezési vállalat helyisége.) A nyilasok 16-án nagyobb lendülettel dolgoztak. Árpád-sá­vos karszalaggal száguldoztak, szervezkedtek, Bende Ferenc helyi nyilasvezetö irányításával. A városi tanács tornyára, a kerülőre kitűzték az Árpád-sávos nyilas zászlót. A hirdetőosz­lopra Szálasi Ferenc nyilatkozatát és a végső harcra buzdító plakátokat ragasztották. Október 16-án a főtér ismét olyan volt, mint a nagyvásárok idején. A menekülők nagy csoportok­ban vártak a továbbszállításra. Alig volt olyan nagykőrösi ember, ki ne a főtéren állt volna. Köztük voltak a város tisztviselői is. A polgármester és Nánási tanácsnok irodája na­gyon forgalmas volt. Az emberek a városháza tornyán levő nyilas zászlóra gyűlölettel néztek. A plakátokat undorral ol­vasták. Ennek ellenére senkiben nem volt bátorság, hogy azo­kat letépje. BÉNULTSÁG LEPTE MEG az embereket. Mindenki a békét várta volna, és helyette a végső harcra buzdítottak a kiáltványok. A tömeg dél felé ritkult, de teljesen nem ürült ki a tér. A várakozó menekültek csoportjai maradtak, batyuik mellett álltak, vagy rajta ültek. Senkinek semmihez nem volt kedve, nem tudták, hogy mit tegyenek. Voltak olyan várakozó menekültek, akiknek sem élelmük, sem pénzük nem volt, így a város adott nekik élelmet. Míg a városban ezek az események zajlottak, a parasztember a földjén dolgozott. Szántott, vetett. JÖTTEK A RÉMHÍREK a szovjet Vörös Hadsereg kegyet­lenkedéseiről, a szovjet erőkkel együtt harcoló román hadsereg rablásairól, erőszakoskodásairól. Ezek a rémhírek a város pol­gári rétegeiből sok embert nyugatra vagy Budapestre hajszol­tak. Sokan azért menekültek, mert mások is mentek. Október 16-tól a földerítő repülés a szovjet front felőli napirenden volt, naponta többször is megismétlődött. Október 17-én délelőtt rohamgépkocsin felfegyverzett, egyenruhás, német géppisztolyos nyilasok érkeztek. A polgár- mesteri irodába mentek. lövésre tartott fegyverekkel. Erdős Ár­pád polgármestert elvitték. A városi tanácstól a református lelkészi hivatalba mentek, ahonnan Paczolay György reformá­tus lelkészt, majd a rendőtségröl a rendőrkapitányt, Cserhalmy Józsefet letartóztatták és elvitték a vár ól. Az egész közal­kalmazotti kar megdermedt. Másnap az említettek visszatértek munkahelyeikre. A polgármester szótlanabb lett, mint koráb­ban. Egész nap az irodájában járkált, a családjáért nem izgult, mert nőtlen volt. Mások viszont annál jobban féltek. Nánási Zoltán tanácsnok irodájában nagy volt a nyilasok nyüzsgése. Nánásit legtöbbször Bende Ferenc pártvezető társaságában le­hetett látni. OKTÓBER 18-ÄN MÄR SZOLNOK, Törökszentmiklós és Zezseny térségéből heves ágyútűz hallatszott. A harc estefelé lecsendesedett, csak szórványos lövöldözés volt» Késő este a keleti irányban látszottak a torkolattüzek, légvédelmi fénycsó­vák pásztázták a távolban az eget. Miféle hadmozdulatok történtek ebben az időben? A ro­mán alakulatok zömmel a Szolnok—Szentes közötti arcvonalon harcoltak. A német hadvezetés megkezdte a Tisza jobb partjá­nak erődítését. Lövészárkok ásására kötelezték a községek la­kóit. A Tisza-parton minden növényzetet kiirtottak, hogy a látást semmi se akadályozza. (Folytatjuk) Dr. Balanyi Béla levéltár-igazgató V

Next

/
Thumbnails
Contents