Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
I 1969. OKTOBER 24., PÉNTEK PEST ÜJ5CVE» ^írl«P így élnek, dolgoznak a munkásnók BESZÉLGETÉS TÜRGONYI JÚLIÁVAL II. í — Ügy tudom, a vizsgálat 1 kiterjedt a munkásnők bére- ' zésére is. ) Mit tapasztaltak országosan — és Pest megyé- i ben? — Ismeretes, hogy az alkot- tnány húsz éve rögzítette az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, de ennek realizálása — amint a vizsgálatunk is bizonyította — nagyon sok szubjektív és objektív akadályon ét törhet magának utat. Vizsgálataink azt mutatták, hogy Magyarországon az ipari munkásnők átlagkeresete a férfia- kénaik csak a 65 százalékát éri el. A női bérek kevésbé differenciáltak, és a munkás nőknek szinte esélyük sincs arra, hogy bizonyos kereseti szint fiákkal: azok a tényezők, amelyek a bérszínvonalat meghatározzák — azaz, amelyeket a társadalom tudatosan vagy spontán módon a munkakörök értékelésénél és a bérek kialakításánál figyelembe vesz — másként alakulnak a nőknél, mint a férfiaknál. Ilyen tényezők a szakképzettség és a felelősség szintje, a szakmában eltöltött idő, a begyakorlottság, a munka nehézségi foka stb. Másodszor: A hagyományos családi munkamegosztás és részben a nők „természetes” funkciói következtében a nők nem végeznek a férfiakkal „azonos mennyiségű” munkát. A részmunkaidő, a rövidített munkaidő, a kisgyermekkel összefüggő munkaidő-kedvezmények, a túlórák alacsonyabb száma, mind csökkentik a végzett munka „mennyiségét”, és így hozzájárulnak az alacsonyabb bérszint kialakulásához. Harmadszor: A nők alacsonyabb bér- színvonalának egyik — az előzőekkel is szoros kölcsönhatásban levő — fontos előidézője a történelmileg kialakult, a női munkával — és általában a nőkkel — szembeni előítélet- rendszer. — Mi a véleménye a munkakörülményekről ? — Azzal, hogy a nő munkába lép, még nagyobb gondot kell fordítani a munkakörülmények állandó javítására, mert a kedvezőtlen munkafeltételek a nők esetében nemcsak arra hatnak, mennyire tudnak azonosulni munkájukkal — tehát a termelékenységre —, hanem családi életükre, az általuk világra hozott gyermekekre — a következő generációkra is! Például a szövődéi zajártalom — amelyet végre hivgtglosab , js elismertek munkaköri ártalomnak — feltétlenül kihat a leendő anya idegrendszerére — és gyermekének fejlődésére. Sajnos, a zajártalom a textiliparban még jó ideig nem szüntethető meg, de találkoztunk olyan problémákkal is, ameíölé kerüljenek. íme, néhány példa: 1962-ben száz munkásnő közül mindössze egynek haladta meg a havi összkere- sete a 2000 forintot, száz férfi közül viszont harminchatnak! 1964-et véve alapul, egy férfi szakmunkás átlagkeresete 2140 forint volt, egy nőé 1579 forint; egy férfi betanított munkásé 1844 forint, egy nőé 1367; egy férfi segédmunkásé 1658 forint, egy nőé 1243 forint. Magyarán: egy szakmunkásnő havi átlagkeresete nem érte el egy férfi segédmunkás átlagát1 Megyei tapasztalataink — amelyeket tanulmányunk előkészítése során, 1967-ben szereztünk — hasonlóak voltak. Azt tapasztaltuk például, hogy a Nagykőrösi Konzervgyár szákmunkásnőinek átlagkeresete megegyezik az országos nőiszakimunkás-átlagbérekkel. Ebben a gyárban minden megkérdezett munkásnő hangoztatta, hogy náluk megvalósult az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, csak...' Csak az egyik hozzátette, hogy 1300— 1400 forintos fizetésével, raktári csoportvezetői beosztásával elérte a maximumot, amire egy munkásnő számíthat; egy raktári segédmunkásnő kifogásolta, hogy kevés a gyárban a vezető beosztású nő, alig van például női gyártás- vezető. A Budakalászi Lenfonóban egy művezetőnő elmondotta, hogy több férfi művezető, aki 15—20 embert irányít, két-háromszáz forinttal többet kap havonta, mint azok a női művezetők, akik 120 ember munkájáért felelnek. A szövődé technológiai osztályán tíz éve dolgozó technikusnő 400 forinttal kevesebb fizetést kap, mint azonos munkakörű, azonos gyakorlati idővel rendelkező férfi kollégája. — Mi ennek az oka? — A férfi és női átlagbérszint közötti különbségeknek több összetevője van. Ezek lényegében három fő típusba sorolhatók. Először: A nők nem végeznek átlagosan „azonos minőségű” munkát a férlyek anyagi befektetés nélkül, nagyobb körültekintéssel kiküszöbölhetők lennének. A Nagykőrösi Konzervgyárban például több megkérdezett nő elmondotta, hogy sokszor vízben állva dolgoznak, a mun kakötény átereszti a vizet, a csizmák talpa hamar leszakad. Lehet-e vitatni ezek káros hatását az emberi — és különösen a női — szervezetre?! Sok problémát okoz a műszakbeosztás is. A SZOT évekkel ez előtt határozatot hozott az éj szakai műszakban foglalkoztatottak számának csökkentéséről. Sajnos, 1959 óta a helyzet nem javult, sőt egyes — vidékre telepített üzemek — három műszakra térnék át. Kétségtelen,- hogy bizonyos munkakörökben mindig szükség lesz éjszakai műszakra, de ezekben is javítani kell a munkafeltételeket. Mindenképpen csökkenteni kellene azonban — majd megszüntetni — a nők éjszakai műszakját, mert a fordított életrend, a három- hetenkénti átállás káros hatásai az ő szervezetükben mutatkoznak meg leginkább. •— Az életkörülményeket nagymértékben befolyásolja a második műszak. Erről mit tapasztaltak? — Pest megyében bizonyos mértékig jobb a helyzet, mint másutt. A két, vizsgált gyárban a bevásárlási lehetőségek kielégítőek, a gyermekek bölcsődei-óvodai elhelyezése mintaszerű, bajok vannak azonban a szolgáltatóhálózattal, az utóbbi években elért fejlődés ellenére is. A falvakban még mindig elégtelen a szolgáltatás, á megkérdezett munkásnők többsége a régi módszerekkel vezeti háztartását: a kútról hordja a vizet, maga mos, vasal, sok időt fordít a főzésre és a befőzésre! — Köszönjük a beszélgetést. Utolsó kérdésünk: min dolgozik jelenleg? — Ferge Zsuzsával együtt — a tanulmány második, bővített kiadásán. Nyíri' Éva Ál Ivány érd őbontás a Baross téren Megvizsgalták a Baross téri felüljáróhíd pályatestének újonnan elkészült betonját, Müller József főtechnológus tájékoztatása szerint a betonozás jól sikerült. így a jövő hét elején megkezdik a híd állvány érd ej én eik lebontását, s fokozatosan kibontakozik a híd végleges alakja. Most, miután a híd teljes, 166 méteres hosszában elkészült a szerelés, szétbontják a máglyának nevezett faállványt Egy- és kétrészes mosogatót vásároljon a FŐVÁROSI VAS- ÉS EDÉNYBOLT VÁLLALAT SZAKÜZLETEIBEN Az aluljárórendszer építésén is jól haladnak a munkálatok. Az utolsó aluljáró-folyosón, amely a Mező Imre út felé vezet, már befejezték az alaple- mez-betonozást, s október végéig elkészül a vasbetomszar- kezet Hanglemezgyár Dorogon Uj hanglemezgyár felépítéséről döntött a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. A magyar lemezek iránt ugyanis bel- és külföldön egyaránt oly nagy az érdeklődés, hogy a jelenlegi gyártó kapacitással már nem tudják az igényt kielégíteni. Az új gyárat Dorogon építik fel. A munkát a jövő év januárjában kezdik, s a tervek szerint már júliusban sor kerül a próbaüzemélésre. A beruházás értéke csaknem 35 millió forint. A gépeket Svédországból vásárolják. Az új gyárban az úgynevezett kazettás magnetofonok részére szalagsokszorosítást is végeznek majd. Ezeknek a zsebrádió nagyságú, csak lejátszásra szolgáló kazettás megnetofo- noknak a gyártását a budapesti rádiókészülékek gyára már megkezdte. A biológiai kutatás centruma '"SMi* Szegeden az Odessza körúton negyedmilliárdos beruházással épül a Magyar Tudo- ___________________________i m ányos Akadémia biológiai kutatótelcpe, mely I971-l>en kezdi meg működését. Látogatás a konglomerátumban Albérlőkonjunktűra Vecsésen Olvasható volt az újságokban a természettudományos ismereteket terjeszteni hivatott Fővárosi Állat- és Növénykert közlése alapján, hogy növényházában beérett a dinnyefa gyümölcse. Eddig csak arról tudtunk ugyan, hogy a dinnye közeli rokona, az uborka „fájára” némelyek felkapaszkodnak, de hogy dinnyefa Is legyen, az bizonyára sokak előtt nemcsak ismeretlen, hihetetlen is. Pedig szó szerint igaz, hogy küllemére a világosabb héjú görögdinnyefajtához hasonló színű és nagyságú, ám nem éppen gömbölyű, inkább to- jásdad alakú óriási és súlyos termést hoz Dél- meg Közép- Amerika forró égöve alatt egy valódi fa. Amit ha felvágunk, hát szakasztott olyan, akár a legélénkebb sárgahúsú dinnye. íze pedig szintén megközelítőleg azonos. Csak éppen nem is rokona semmiféle földönkúszó dinnyefajtának. Vagyis, nem dinnye. Hazájában nem is hívják dinnyefának, sem dinnyének, papaya a neve. (Az y j-nek, az a viszont palócos akcentussal ejtendő.) Ettem, sőt ittam is belőle. Olyan ez a konglomerátum itt a főváros környékén, mint a vízfejű gyermek, vagy mint a léggömb, amelybe túl sok levegőt fújtak és így a szét- pukkadás határán áll. Mint Ve- csés is. Vecsés a Pest környéki gyűrű egyik községe: 15 ezer lakója volt még öthat évvel ezelőtt, ma már 20 ezer. Az ország legtávolabbi vidékeiről is úgy vándorolnák ide az emberek, mintha várkastély fogadná őket — pedig csak egy albérlet És főbérlők. Főbérlők, akik közül néhányan konjunktúralovagokká ütötték magukat Pincében, ideiglenesen Sallai utca 106. A szürke, kopásban levő ház tulajdonosa O. F. öregedő férfi, meghallván, hogy albérlői iránt érdeklődünk, egyszerre reszketni kezd, sűrűn köhögni és zajosan panaszkodni. Beteg: asztmás és ideges. De .mintha most a kelleténél is jobban reszkettetné kezeit és a kelleténél is jobban fel lenne háborodva az adó miatt, amit albérlőtartás címén vetettek ki rá — évi 144 forintot Azt mondja, hogy 1150 forint lakbért szed be egy hónapban, négy lakójától. Más jövedelme nincs. A ház:'egy szoba, konyha, előszoba. Hol fér el itt négy lakó? Két családos és két magányos. A szobában O. F. lakik, a konyhában, amely a tulajdonos szerint szoba, az egyik család, az előszobában, amelygeneket vesz a házába, azok legalább fizetnek. mert DINNYEVAJ minthogy kipréselik a levét és nedvét palackba zárva üzletekben árusítják. Mindkét formában kedvelt csemege egész Latin-, sőt Eszak-Ame- rikában is, ahová bőven exportálják. Arról azonban, hogy a papaya gyümölcsének, amelyet fájáról és a piaci kofák standjáról nem egyszer beszereztem, „tejnedve” lenne, az idézett közleményből csak most értesültem. Ha tudtam volna, bizony megfejem én a papayát és tejét megiszom, a vajgyümölcs- csel megkejit kenyér mellé. Ez a furcsaság szintén fán nő a trópusokon és babhüvely- szerű termésének húsa nem csupán sárgás színében, de lágyságában is rendkívül hasonlatos a vajhoz. A fán termő vaj persze nem tejből készül és éppen ezért az íze csak enyhe utánzata a valódiénak, amiért is ritkán kentem kenyérre. Nagy kár, hogy a papaya tejéről amerikai tartózkodásom után negyedszázaddal értesültem. Ha tudok róla odaát, nem eszem ,és nem iszom, hanem, vajat köpülök belőle. — y — e — nek hátsó részét egy szekrénnyel leválasztották, az egyik magányos, a többiek az udvar felől, a házhoz ragasztott toldalék-fészerszerű épületben, ahol annak idején, amikor a ház épült O. F.-ék húzták meg magukat ideiglenesen. Az egyedülálló két lakó 200—200 forintot fizet, ebben benne van az ágynemű és a villany is. A toldalékban lakó család 300- at villany és ágynemű nélkül. A házban élő család 450-et. A 450-et fizető család férfitagja és kisfia otthon tartózkodik, a pincében. — Hát maguk ott laknak? — Ideiglenesen, amíg a fenti szobát tatarozzák. — Mennyit fizet? — kérdezem suttogva. — A feleségem intézi, nem tudom — válaszol néhány pillanat tétovázás után. Azután kikísér bennünket és amikor a házigazda nem hallhatja, megkérdezi. — Az öreg mennyit mondott? — szünetet tart — 450-et? O. F. helyzete nem irigylés- reméltó, albérlőié helyzete hasonlóképpen. Az idegenek fizetnek Lórántffy utca 12. A ház, mintha idillikus mesékből lépett volna elő, mintha mézeskalácsból készült volna, olyan színes, cifra, virágos és tiszta, s mint egy erődnek, kettős kerítése van. Ahogy a valamikori nomád népek díszes vezéri sátrát a harcosok egyszerűbb sátrai vették körül, úgy húzódnak itt is a ház körül a toldaléképületek. Az albérlőknek. A tulajdonos felesége, a kedves A. néni sorolja, hogy három lakójuk van: házaspár kislánnyal 400 forint, házaspár gyerek nélkül 300 forint, végül egy pár, akik együtt élnek, de a férfi éppen most otthagyta az asszonyt, 300 forint. — S ezeket az épületeket mi célból építették? Nyári konyhának? — Nem, szobának lettek csinálva. Aztán A. néni panaszkodik, hogy sok baj van az albérlőkkel, mert isznak, a már említett elhagyott asszony 600 fórint lakbérrel tartozik, de az ő férje, A. bácsi, tél előtt soha senkit nem szokott kitenni. Valamiből kell élniük, mert csak 800 forint nyugdíja van A. bácsinak, (gyerekeik nem tudják őket segíteni, sőt inkább támogatásra szorulnak. Két fia gumigyárban dolgozik, egyik lánya a telefongyárban, a másik Angliába disszidált, de már öt éve nem ír. A tanácsnál hallottam, hogy egyszer A. bácsi kijelentette, hogy . gyerekei helyett inkább ide-1 Szoba egyenlő istálló Szondy utca 62. R. S.-né arca olyan bordó, mintha szakavatott maszkmester festette volna. Erőteljes alkoholszag lengi körül. Kedélyes és szívélyes. Háza már kevésbé. A ház és udvara olyan ideiglenes benyomást kelt, mintha innen a következő percekben mindenki el akarna költözni. A fészerszerű épületek itt is lakottak: egy helyiség házaspárral 250 forint, két helyiség házaspárral 450 forint, egy helyiség férfivel 400 forint A házban is lakik egy házaspár 700-ért. Ez összesen 1S00. Az egyik „szoba” azelőtt istállónak használtatott. Innen kászálódik elő egy fiatalember, akitől megkérdezem, hogy azelőtt hol lakott, honnan jött, — Bugáéról — úgy tűnik, hogy barátságosan válaszol, de nem lepődnék meg, ha nekem- ugrana, és elzavarna. — Á, nem onnan jött — szól közbe az asszony, aki 700-ért lakik a férjével, és elmeséli, hogy ahol azelőtt éltek, összedőlt a ház. De már az is albérlet volt. évek faosz- szú sora óta így laknak. Mindenhol K. F. -né Zrínyi utca 29., Szép ház. A tulajdonos, K. F.-né nyugatra látogatott. Egyik lakója van csak otthon, ő ötödmagával lakik egy cementes szobában, ahol három ágy tűnik elő. 450 forint. Két házaspár lakik itt még 450-ért és 500-ért. Azelőtt volt még egy bérlő, aki 500-at fizetett, és két ágyrajá- ró is, fejenként 240-ért. Ez összesen 2330 forint. Zrínyi utca 44. Kopottabö ház. A fele K. F.-né tulajdona. Aki most itt lakik, az neki fizeti a lakbért. Báthory utca 33. K,ét igénytelen, félig kész ház. A tulajdonos: K. F.-né, engedély nélkül építette a közelmúltban. Az egyik épületen még a tető sincs teljesen befejezve. Villany nincs bevezetve. Mindkettő ki van adva. Hogy mennyiért? Azt pontosan a tanácsnál sem tudják — esetleg 600—600-ért. Ez ugye összesen több mint három és fél ezer forint. K. F.-né még nem adózik lakói után. A Pest környéki konglomerátum vonz — fészerbe, istállóba, a nyárikonyhába — konjunktúrát fakaszt, amely a kis pénzű főbérlőknek jobb megélhetést biztosít, a nagy pénzű háztulajdonosoknak meggazdagodást. De az albérlőkonjunktúrát az állam is kihasználhatná, illetve szabályozhatná: megfelelő adó kivetésével. Az albérlőkonjunktúra lovagjai ugyanis szédületes sebességgel vágtatnak, és még egy icipici akadályt sem kell leküzdeniük. Berkovits György
