Pest Megyei Hírlap, 1969. október (13. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

KÖNYVTÁRAT AVATTAK 1150 olvasó — 15 ezer kötet A közelmúltban adták át a dunakeszi József Attila mű­velődési központ átalakított könyvtárát. A könyvtár az át­alakítás során könnyen kezel­hető, formás alumínium-tar­tókat, polcokat és fénycsővi­lágítást, valamint gőzfűtést kapott. K. Veress András, a köz­pont igazgatója az átadás Után ezeket mondta: — A gyárnak 1926 óta van könyvtára. Egyidős a gyár­ral. Negyvenhárom évvel ez­előtt egyetlen kis helyiségben, és mindössze háromezer kö­tet könyvvel kezdték meg a kölcsönzést. 1946-bam, a könyvtár állománya a duplá­jára nőtt. Ezután már terv­szerűen fejlesztették. 1967- ben értük el a 10 000 kötetes állományt. — De nemcsak a kölcsönöz­hető könyvek száma szaporo­dott, hanem egyre több mun­kásból és alkalmazottból lett rendszeres olvasó. Az utóbbi két évben mintegy négyszáz­zal többen járnak ide rend­szeresen. 1150 tagja van a könyvtárnak és — a jelen pillanatban — tizenötezer kötet közül válogathat az ol­vasótábor. Tiszta, világos, tágas. hézségeiről nem is beszél­ve... A könyvtár most há­romszor nagyobb, mint az­előtt volt, és egy időre meg­oldja a gondjainkat — mon­dotta K. Veress András. Ami hez a magunk részéről még annyit hozzá tennénk: soha kínosabb gondot! Szőnyi' Lajos Járási csapatok A NEMZETI BAJNOKSÁGBAN — Az üzemben öt fiók- könyvtár működik, sőt né­hány szocialista brigád szer­ződést kötött a könyvtárral, ezek letéti könyvtárat kap­tak. — Ez a tervszerű és gyors gyarapodás szinte lehetetlen­né tette a könyvek szakszerű elhelyezését, a kölcsönzés ne­Mit csinál a sport tanács ? A közelmúltban tűzte napi­rendre az MSZMP járási vég­rehajtó bizottsága az MTS Váci Járási Tanácsának mun­káját. A huszonegy tagú tanács 1963 óta dolgozik járásunkban. Nantel gróf A minap ismét filmesek szállták meg a várost. A Ha­raszti Ernő utca egyik régi há­zában, és a városon kívül egy szőlőben forgatták a Nantel gróf című nyugatnémet—fran­cia koprodukciós filmet, a fent nevezett gróf szerelmi kalandjairól. A múlt század elején ját­szódó történet arról szól, hogy gróf Nantel (Gundolf- Wilier) kezességet vállal egy barát­jáért. A barát külföldre megy, de*távollété idején a váltó lejár. A kezesnek fizetnie kel­lene, ám pénze nincsen, és menekülni kényszerül a vég­rehajtás elől. Ahogy már az ilyen törté­netekben lenni szokott, a sze­relem sem maradhat ki. A gróf nagynénje unokaöccsét össze akarja hozni egy lány­nyal. Ezellen mindketten til­takoznak, hiszen még nem is látták egymást. Az ábrándos szemű leányka nem más, mint annak a ban­Es szerelme, aki „civilben” bankárleányka A gróf... kárnak leápya, akinek Nantel gróf tartozik. A találkozás el­len tiltakozó gróf és a bankár- leány természetesen mégis összefutnak, sőt mi több, meg is szeretik egymást — nem sejtye persze, hogy ki kicso­da. Minden jó, ha jó a vége, egyszer ez a kosztümös negé­des történet is befejeződik. Megérkezik a barát és kifizeti a váltót, a bankárleány is megtudja, hogy szerelme nem holmi vándorlegény, hanem egy baldachinos ágyban szüle­tett arisztokrata, tehát egymá­séi lesznek. Sokan nézték a film forga­tását. A szereplőgárdában sok az ismerős, ismerjük Vero- nick Vendellt és valószinűleg találkozni fogunk a hazai mo­zikban Gundolf Willerrel, Yvon ten'Hoffal, Jack Bajard- ral is. A Constantin cég film­jét Arthur Maria Rabenhald rendezi és Klaus Werner fényképezi. Célkitűzéseiben kiterjedt ak­tívahálózat segíti. Harminc sportegyesületet irányítanak, az egyesületeknek 75 szakosz­tálya és 4700 tagja van. NB Il-es férfi teniszcsapat van AlsógöÜön, Dunakeszin NB Il-es női asztalitenisz csa­pat, a Mechanikai Laborató­riumban és kézilabdacsapat a Dunakeszi Vasutas Sport Egyesületben; Az NB 11-ben gyűjti a pontokat a Mechani­kai Laboratórium férfi asz­talitenisz csapata és a Duna­keszi Vasutas labdarúgócsa­pata. A tanács feladata a tömeg­sport szervezése is. Falusi szpartakiádokon ebben az év­ben 8034-en indultak. A me­gyei szpartakiád döntőjén 23 első hely közül hetet járásbéli sportolók hódítottak el. A tanács munkájának ered- méivye ‘ás’ isf hoffy sókkal ke­vesebb a mérkőzéseken a sportszerűtlenség. A végrehajtó bizottság java­solta, hogy minden községben készítsenek tervet a sportélet fejlesztésére, Dunakeszin pe­dig vonják össze a Mechani­kai Laboratórium, a Konzerv­gyár és a többi üzemek sport­alapját. A nagyobb anyagi le­hetőségek megmutatkoznának az eredményekben is. (p.) Ingyenes jogi tanácsadás Ma délután öt órakor ingye­nes jogi tanácsadás lesz a Párt- és Tömegszervezetek Székházában, a Lenin úton. Dr. Kenéz Tibor, a Pest me­gyei Ügyvédi Kamara elnöke ad felvilágosítást a hozzáfor­dulóknak. Ismét győztek Vasgyűjtő napot tartottak Dunakeszin a 3. számú általá­nos iskolában. A tavalyi győz­tes nagyon igyekezett, és is­mét nyert. Á hetedik Á-sok gyűjtötték a legtöbb vasat, amiért jutalmul ma délután klubdélutánt tarthatnak. Egy kiadós verekedés Kép, szöveg: Törnek Ételkülönlegességek - ruhabemutatóval Ma este halmozni lehet az élvezeteket a vasúton túli Deákvár vendéglőben. A ven­déglátó napok finisében az ÁBC-áruház melletti kisven­déglő hal- és vadétel-külön- legességekkel várja az érdek­lődőket. Ugyanott a Pest me­gyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat műsoros ruhabe- mutatót rendez. Közreműkö­dik: Mátrai Zsuzsa, Balázs Erika, Mikes Barna, Majlálh Jenő. Zongorái: Félix György. Konferál: Sármándi Pál. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1969. OKTÓBER 23., CSÜTÖRTÖK ROSSZ VAGY NEM ROSSZ a váci kenyér? majd az új kemencék és a jobb minőségű liszt is. — Az eredményt még nem lehet érezni, hiszen az ötletek egyrésze nemrég született, és csak a jövőben fog megvaló­sulni — mondta dr. Kiss Gyu­la igazgató. M. S. (Két év óta, mióta lapunk naponta megjelenik, sokat ír­tunk Vác kenyér- és péksüte­mény-ellátásának nehézségei­ről. Hosszú ideig a 14 millió forintos kenyérgyártól vártuk a megoldást. Azután átadták a kenyérgyárat — de a nehéz­ségek maradtak. ígéret is akadt mindig bőven. De a vá­sárlók végre eredményt is sze­retnének tapasztalni: friss, pu­ha, illatos, jó minőségű kenye­ret. — A szerk.) Mit tehet a Vöröskereszt az emberekért? Olvasóink gyakran panasz­kodnak, hogy keletien, sület- len vagy éppen égett kenyeret lehet csak vásárolni Vácott, nem is beszélve a péksütemé­nyekről, amelyekről e hasábo­kon néhány héttel ezelőtt már jómagam is szóltam „Rágókif­li” című írásomban. A „miértre” dr. Kiss Gyulá­tól, a váci Sütőipari Vállalat igazgatójától kértünk választ. — Hogy valóban rossz len­ne a kenyér? Szerintem nem rossz. De tessék mutatni egyet, és megmondom, mi a hibája, akkor majd orvosolhatjuk ... Miután éppen nem volt ná­lam egy vekni, nem mutathat­tam, de azért olvasóink pana­szát tolmácsoltam az igazgató­nak. — Először az objektiv aka­dályokról. Pest megyében a liszt nem a legjobb minőségű, de a legrosszabb a váci és érdi. Nemrégiben vizsgálta meg a lisztet a megyei Sütőipari Ta­nács, s ezt ők is megállapítot­ták. Sőt, segítségünkre is siet­tek, mert ígéretet kaptunk, hogy a közeljövőben jobb mi­nőségű lisztet is kapunk és ez­zel keverhetjük. Persze, van más ok is, azaz: ennek a — szerintem jó minőségű — ke­nyérnek új technológia kiala­kításával tovább lehetne javí­tani a minőségét, és most ép­pen ezen dolgozunk. A közel­jövőben új kemencéket állí­tunk be, és emellett „idegen” szakembereket is hívunk — a budapesti VIII. kerületi Sütő­ipari Vállalattól, Lágymányos­ról és Szentendréről — tapasz­talatcserére. A másik panasz: nem lehet mindig friss árut kapni. — Ebben igazat adok min­denkinek, mert ez nekünk is sok gondot okoz. Ha véletlenül elromlik a kenyérgyár egyik gépe, akkor a legnagyobb baj­ban vagyunk. Egy óra alatt itt sok kenyér készül, vagy — nem készül. Ezen szeretnénk segíteni az új kemencékkel is. — Még lehet, hogy rossz a kenyér, de a szakemberek, akik más vállalattól jöttek „kölcsönbe” —, igyekeznek rajtunk segíteni. Segítenek A váci városi, járási Vörös- kereszt szervezet hétfőtől há­romnapos titkári tanfolyamot tart a járási tanács nagyter­mében. Az első napon a helyi Vörös­kereszt szervezetek feladatai­ról lesz szó, valamint az üzemi szervezetek tennivalóiról: az üzemek egészségügyi kultúrá­jának fejlesztésében. Kedden Józsa Kálmán elnök beszél a vöröskeresztes mun­ka jelentőségéről, és arról a segítségről, amit a Vöröske­Irodalmi műsor Kedves és hasznos hagyó- j mányt keltettek új életre a középiskolai kollégiumban. A hajdani önképzőkörök mintá­jára a tanulószobák és tanuló- csoportok rövid irodalmi mű­sorokat szerkesztenek — első­sorban a diákéletet tükröző versekből, dalokból, tréfák­ból. Az első műsornak már a cí­me is stílusos volt: Mi műsort csinálunk. Gyetván Tibor egy Karinthy- verset mondott el, majd — mit is énekelhetnének egy koedu­kált koleszban? — a Fiatal szerelmesek dalát énekelték — természetesen gitár kísérettel. Fekete István vidám történe­tét Benjámin-vers követte, reszt szervezetek és az aktívák nyújthatnak az állami egész­ségügyi és szociálpolitikai fel­adatok megvalósításában; ar­ról, hogy mit tehetnek az em­berek egészségügyi kulturáló- dásáért. Szerdán belpolitikai tájé­koztatót hallgatnak a titkárok, majd Bitter Antalné, járási titkár a soron következő fel­adatokat ismerteti, amiket a szervezetek már a 25 éves év­forduló jegyébeh valósítanak meg. a kollégiumban 1 majd a Shadows-együtte® 1 Béke pipája. A jól sikerült es­tet egy „házi költő”, Bene Mi­hály zárta, ő két versét mondta el. Hamarosan vendégük lesz hehotka Gábor is, aki lemezeit is elviszi magával a vendég­ségbe. D. J Találkoznak a vöröskatonák November negyedikén, ked­den délután öt órakor a fegy­veres erők klubjában talál­koznak az egykori váci vörös­katonák. A SZŐDRÁKOSI VÍZIMALOM Sződligeten, az egykori Sződrákos területén, a buda­pesti országútnak a Dunával ellentétes oldalán, az autó­busz-megálló közelében roz­zant, meglehetősen jellegtelen barokk épület áll. A két és fél évszázados épület, amelynek pontos építési idejét nem is­merjük, valamikor vízimalom volt, és így egyike, kevés ipari műemlékünknek. Ezért is ra­gaszkodik hozzá annyira az Országos Műemléki Felügyelő­ség. A vízimalomnak az alul- csapós fajtájához tartozott. Ez azt jelentette, hogy a patak vize nem felülről folyt rá a lapátkerékre, hanem alatta folyt el, miközben előrehaj­totta a vízbeérő lapátokat. Ezt a megoldást általában sík vidéken alkalmazták, ahol a patak szintjének a kerék előtti megemelése, illetve a lapátkerék utáni süllyesztése igen nagy földmunkát igé­nyelt volna. Hátránya volt, hogy azonos vízmennyiségű patak esetében is kevesebb energiát vett fel, mint a fe- lülcsapós rendszer, mert a víznek csak a vízszintes moz­gási energiáját használta ki, míg a másik a víz esését is. A két rendszer összeházasí­tását megkísérelték olymó­don, hogy a víz alul folyt el, de ferdén lefelé, így a lapáto­kat körülbelül tengelymagas­ságban érte, és némi esési energiát is hasznosított. Hogy a sződrákosi malomnál a két­féle alulcsapós módszer közül melyiket alkalmazták, nem tudjuk, mert gépei nem ma­radtak ránk. Maga az épület egyeme­letes, szabadonálló, csaknem négyzetes alaprajzú. Fő és oldalhomlokzatai egyaránt háromtengelyesek. Mind a kapu, mind az ablakok füles keretelésüek, az ablakkere­teken zárókő is van. A lizé- nákon kívül azonban ez a homlokzat egyetlen dísze. Az épületelemek barokk arányain kívül egyedül ez utal némi barokk igényességre, és az, hogy a földszinti helyiségek részben boltozottak. A sátor­tető magassága jellemző a ba­rokkra, de az emeletre vezető lépcsőnek a középpontból való kihelyezése, és az eme­leti helyiségek gerendameny- nyezete már az ipari cél szol­gálatáról tanúskodik. Stefaits István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents